Jövedelempótlás és munkára ösztönzés Össze lehet-e egyeztetni a segélyezés kettős feladatát? Scharle Ágota Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet SZMI Szegénység és segélyezés I. szakmai konferencia, Budapest, november 17.

Miről lesz szó? | SZMI Budapest, november 17. miért/mikor fontos az álláskeresés ösztönzése? hogyan enyhítheti a segély a szegénységet? hogyan ösztönözheti a segély a munkavállalást? ellentmondások (1) segély-összeg (2) stigma mit tudunk az eddig ösztönzők hatásáról? alternatív megoldási lehetőségek

Miről nem lesz szó? | SZMI Budapest, november 17. segélyen élők "nem tehetnek a sorsukról" vs "lusták" / "feketén dolgoznak" / "elisszák" országos adatok/kutatások vs egyéni tapasztalatok tények vs előítéletek munkanélküliek élettel való elégedettsége rosszabb reingtegrációs szolgáltatások hiányosak  teendő

Miről nem lesz szó? | SZMI Budapest, november 17.

Miért/mikor fontos az álláskeresés? | SZMI Budapest, november 17. munka = integráció és megélhetés ha nincs, akkor is: aki feladja, azt később nehéz visszasegíteni fellendüléshez: üres állások gyors betöltése  fogyasztás lassabb bérnövekedés  munkaerő kereslet lassabb a fellendülés, ha sokan szeretnének dolgozni, de kevesen keresnek munkát

Hogyan enyhíti a segély a szegénységet? | SZMI Budapest, november 17. segélyösszeg ~ háztartástagok szükségletei eljut a rászorulókhoz: informáltság stigma kérelem elbírálása (szabály és gyakorlat)‏ nem gátolja a munkába állást (csapda)‏ + fenntartható: társadalmi támogatás és költségek (admin, célzás, visszaélések)‏

Hogyan ösztönzi a segély az álláskeresést? | SZMI Budapest, november 17. anyagilag jobban jár, ha munkába áll anyagilag jobban jár, ha állást keres: - együttműködési feltételek - szankciók szabályok egységes alkalmazása + fenntartható: mellékhatások (szegénység, munkaerőkereslet) és költségek (admin)‏

Ellentmondások | SZMI Budapest, november 17. (1) segély-összeg megélhetéshez nagyobb segély vs bér különbséghez kisebb segély (2) stigma együttműködési feltétel lehet megalázó (pl képzettségnél alacsonyabb/kellemetlen közmunka)‏

Hazai kísérletek az (1) feloldására | SZMI Budapest, november 17.

Feloldhatók-e? Nemzetközi tapasztalatok | SZMI Budapest, november 17. nem létezik egyetlen tökéletes megoldás helyette: 18/20 OECD tagországban van GMJ sokféle ellensúly/ösztönző a szabályozásban ösztönzők kalibrálása empirikus kérdés

Mit tudunk az eddig ösztönzők hatásáról? | SZMI Budapest, november : minimálbér nőtt, járadák/segély csökkent  szegénység nőtt, munkakínálat nem (Galasi-Nagy 2001)  képzetlenek munkába állási esélye, foglalkoztatása csökkent (-3,5% 5-20fős, Kertesi-Köllő 2004) (ábra: szezonálisan igazított havi szintek, millió fő, mezőgazd. és közszféra nélkül, KSH MEF, MNB)‏

Mit tudunk az eddig ösztönzők hatásáról? | SZMI Budapest, november 17. jogosulatlan igénybevétel aránya nem nagy: % vs nzetközi 20-55% alulfizetés jelentős: jogosultak %-a jut hozzá vs nzetközi 40-80% (Firle és Szabó 2006) (ábra: évi KSH HKF)‏ szegénységi ráta 1,6 %- ponttal javul (Havasi 2005)‏

Mit tudunk az eddig ösztönzők hatásáról? | SZMI Budapest, november 17. igénylések elbírálása nem egységes (Szalai 2007, Nagy 2008)‏ együttműködési feltételek érvényesítése nem egységes (Nagy 2008)‏ tartós munkanélkülieket ritkábban hívják be (Nagy 2008, Ráczné 2007)‏ ÚMT nem növelte a nyílt munkapiaci állásba kerülés esélyét (Bass 2010)‏ együttműködés szigorítása növelheti az álláskeresést (Bódis et al 2004)

Alternatív megoldási lehetőségek | SZMI Budapest, november anyagi ösztönzés (segély vs bér) mellett együttműködési feltételek erősítése inkább gyakoribb interjú, álláskeresés számonkérése, aktív eszközök, mint közfoglalkoztatás inkább munkaügyi kirendeltség és családsegítő, mint önkormányzat enyhébb szankciók, de érvényesítve egységes eljárásrend gyakorlat egységesítése, ellenőrzése

Alternatív megoldási lehetőségek | SZMI Budapest, november munkába állást segítő együttműködési feltételek (időlekötés+segítség)‏ inkább gyakoribb interjú, képzés, piaci munkahely felajánlása, mint közfoglalkoztatás vagy életvezetési szabályok előírása munkába állás korlátainak kezelése: együttműködés a családsegítővel, áfsz kapacitások és eszköztár bővítése társadalmi támogatás erősítése: kormányzati kommunikáció, média (Hammer 2004)‏

Alternatív megoldási lehetőségek | SZMI Budapest, november Munkanélküliségi csapda enyhítése segély vagy minimálbér helyett más eszközökkel: "disregard" segély fokozatos lecsengetése segély felfüggeszthetősége, újraigénylés megkönnyítése negatív adó munka mellett is járó szociális ellátások (lakhatás, családi pótlék, bölcsőde,...)‏

Alternatív megoldási lehetőségek | SZMI Budapest, november Jövedelempótlás javítása segélyösszeg mellett más eszközökkel: elbírálás eljárási szabályainak egységesítése és a gyakorlat ellenőrzése segélyezés kistérségi szintre emelése célzás javítása a fogyasztási egység, család- meghatározás módosításával jövedelemkorlát emelése igénylési procedúra egyszerűsítése referálás, szakemberek együttműködése

Összegzés | SZMI Budapest, november 17. összeegyeztetés csak a jövedelmre irányult stigmára nem (sőt)‏ nem volt sikeres: most sem jövedelmpótlás, sem ösztönzés nem elegendő nincs egyetlen tökéletes megoldás megoldás: (1) részletek finom szabályozása, hatások folyamatos mérésével (2) inkább szakmai mint politikai eszközök

Köszönöm a figyelmet | SZMI Budapest, november 17. Források: Bódis L. – Galasi P. – Micklewright, J. – Nagy Gy. 2005: Munkanélküli-ellátás és hatásvizsgálatai Magyarországon. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet. Bódis L. – Micklewright, J. – Nagy Gy. 2004: A munkanélküli-ellátás indokoltsági feltételeinek érvényesítése: empirikus vizsgálat az elhelyezkedési készség ellenőrzésének hatásairól. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2004/6. Firle R. – Szabó P. A. 2007: A rendszeres szociális segély célzottsága és munkakínálati hatása. Közpénzügyi Füzetek 18. Galasi P. – Nagy Gy. 2001: Segélyhez jutás és elhelyezkedés járadékkimerítés után. Megj.: Fazekas K. (szerk).: Munkaerő-piaci Tükör, Hammer F. (2004). Osztályfényképezés. A szegénység tévés ábrázolása és a társadalmi igazságosság Beszélő 2004/5 Havasi É. (2005): A transzferjövedelmek szerepe a szegénység csökkentésében. Esély, 2005(4) o. Kapitány Zs. és Molnár Gy. (2005): A magyar háztartások jövedelmi és fogyasztási mobilitása az ezredfordulón, megj: Háztartások a tudás- és munkapiacon, MTA-KTI Kertesi G. és Köllő J. (2004): A évi minimálbér-emelés foglalkoztatási következményei, Közgazdasági Szemle 2004 április, o. Koltayné Kóródi T. 2001: A munkanélküli-járadék indokoltsági feltételei. Megj.: Fazekas K. (szerk.): Munkaerő-piaci Tükör Kostyál László Árpád (2009): Mélyszegénységben élők kapcsolata egyes szociális alapszolgáltatásokkal, Kapocs, június, oldal Nagy Gy. (2008): Önkormányzati szociális segélyezés, Megj.: Nagy Gy. (szerk.): Jóléti ellátások, szakképzés és munkakínálat, MTA-KTI. Ráczné dr. Lehóczky Zs. 2007: A rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségének teljesülése. Feltáró alapvizsgálat összefoglaló eredményei, záró tanulmány. Budapest: ÁFSZ Szalai J. (2007): Nincs két ország? : társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon /Budapest : Osiris, 2007 Világbank (2006): Social Safety Nets in OECD Countries, World Bank Social Safety Nets Primer Note No /SSNPrimerNote25.pdf /SSNPrimerNote25.pdf További információ: