1 ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET Munkavédelmi képviselők, munkavédelmi bizottságok részvétele a vállalati, illetve hatósági munkavédelmi ellenőrzésben június 17. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

2 MUNKAVÉDELMI PLAKÁT MÚZEUM 2

3 3

4 4

5 5

6 6

7 7

8 8

9 9

Országos szint: ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁGA (Mvt. 78§.) Ágazati érdekegyeztetés : Ágazati Párbeszéd Bizottságok Közép szint : MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK Munkavédelmi bizottságok (Mvt. 70§) Paritásos Munkavédelmi Testületek Vállalati szint:

11 Az Országos Munkavédelmi Bizottság jog- hatásköre, kapcsolata más hatóságokkal.

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁGOT ÉRINTŐ Mvt. MÓDOSÍTÁSOK:

Módosítás előtt: 79. § (1) a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban megjelölt jogszabályok és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat (jelentéseket) és az időszakos programokat azzal, hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel kell tüntetni;

Módosítás után: (A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében) „a) előzetesen véleményezi a 11. §-ban megjelölt jogszabály-koncepciók és egyéb előírások, intézkedések tervezeteit, a beszámolókat, jelentéseket és az időszakos programokat azzal, hogy egyhangú állásfoglalását vagy a tárgyaló csoportok eltérő véleményét az előterjesztéseken fel kell tüntetni;”

Módosítás után: g) dönt a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben.

„ A pénzbírságok felhasználása” c. fejezet (80§) teljes egészében törlésre került.

17 Vállalati Munkavédelmi Érdekegyeztetés

18 MUNKAVÉDELMI ÉRDEKEGYEZTETÉS SZERKEZETI KERETE, MECHANIZMUSA

19 Munkavédelmi képviselő, Munkavédelmi Bizottság, Paritásos Munkavédelmi Testület

Munkavédelmi képviselők lehetőségei a gyakorlatban:

21 Mvt.5. § E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban — így különösen a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvényben (a továbbiakban : Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben — szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait. 21

22 6/A. Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

A hatékony képviselői tevékenység fő kritériumai: A hatékonyság egyik legfontosabb feltétele már a képviselő(k) választásánál kezdődik

A képviselő valóban elnyerte-e a dolgozók bizalmát? A legfelsőbb vezetők véleménye a képviselői munkáról (támogatja, elviseli, ellenzi)

25 Munkavédelmi érdekegyeztetés törvényi felhatalmazása

„ Mvt.72. § (1) „A munkavédelmi képviselő – a 70. §- ban leírtakat is figyelembe véve – jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen:

- a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról; - az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról; - a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.”

1.) Vizsgálódáshoz, közvetlen tapasztalatszerzéshez való jog. (Ellenőrzés) 2.) Tájékozódási, tanácskozási, döntés előkészítésben való részvételi jog. 3.) Döntési jog. (A munkáltató szabályozásával kapcsolatban.) A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogosultságai:

4.) Intézkedés kezdeményezési jog. (A tapasztalt hiányosságok meg szüntetése érdekében.) 5.) Kezdeményezési jog. (Munkavédelmi program készítésének kezdeményezése.)

Az ellenőrzés céljának, tárgyának meghatározása.

Az ellenőrzés célja minden esetben: - A munkavállalókat érintő veszélyek, ártalmak feltárása; -A munkáltató és a munkát irányító segítése munkavédelemmel összefüggő kötelezettségeinek teljesítésében; -A munkavállalók tájékoztatása kötelezettségeikről, problémáik megismerése, továbbítása a munkáltató felé.

A munkahelyre jellemző veszélyek, kockázatok megelőzése. (Védőeszközzel való ellátottság, azok használata.) Korábban kezdeményezett intézkedések végrehajtásának felülvizsgálata. (Védőberendezések megléte, közlekedés biztonsága).

Bekövetkezett balesetek, sérülések után tett intézkedések végre- hajtásának felülvizsgálata. Új, vagy áthelyezett dolgozók felkészültségének ellenőrzése.

Az ellenőrzéshez biztosított törvényi feltételek : Mvt.72.§ (2): A képviselő az ellenőrzési jogának gyakorlása érdekében - működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól; - részt vehet a munkáltató munkavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítésében;

Az ellenőrzés befejezése, intézkedés kezdeményezése. Mvt.72.§(2)d: A munkavédelmi képviselő ellenőrzési joga keretében: „Véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét”. - Az ellenőrzés befejezésekor a képviselő - összegezze a tapasztalatait; - közölje észrevételeit a munkáltatóval, vagy annak képviselőjével; hallgassa meg a munkáltató, a terület vezetőjének véleményét. tiltása …

munkavédelmi képviselő nem jogosult „direkt” intézkedésre, pld: - szabálytalanul foglalkoztatott dolgozó munkavégzéstől történő eltiltása (egészségügyi alkalmatlanság, egyéni védőeszköz hiánya, stb…) - veszélyes gép működésének meg

Az Üzemi Tanács munkavédelemmel kapcsolatos jogosítványai:

264. § (1) A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában munkáltatói intézkedésnek minősül különösen

e) az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés,

A szakszervezetek munkavédelemmel kapcsolatos jogosítványai

272. § ( 6) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek– képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet– és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

42 Munkavédelmi képviselő kapcsolatai

43 A KÉPVISELŐ KAPCSOLATA A MUNKÁLTATÓVAL

44 ALÁ,VAGY FÖLÉRENDELTSÉGI VISZONY? 1;Képviselők és a munkavédelmi vezető kapcsolata 2; Képviselők és az ÜT kapcsolata 3; Képviselő és a közvetlen munkahelyi vezető kapcsolata

45 Foglalkozás- egészségügyi Szolgálat kapcsolata a munkavédelmi képviselővel.

46 Mvt 58§ (3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §- ban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.

47 A foglalkozás-egészségügyi szolgálattal való kapcsolatok: 1; Kockázatértékelésben való közös részvétel 47

48 2, A foglalkozás- egészségügyi szolgálattal való közös „bejárások” megszervezése és azon való részvétel 48

49 3; A munkahelyek munkaegészségügyi problémáinak feltárása és az észrevételek továbbítása az arra illetékesek felé 49

50 4; Az egyéni védőfelszerelés juttatása szabályainak közös meghatározása 50

51 5; Meghívás, a tárgyalt témáktól függően, a Munkavédelmi Bizottság üléseire. 51

52 MUNKAHELYI MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG

53 Mvt. 70/A§ (4) Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat - ha azok a munkavállalók összességét érintik - a bizottság gyakorolja. (5) A bizottság tárgyalásán - a bizottság kezdeményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.

54 A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is

55 A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavédelmi képviselőt (bizottságot), annak hiányában a munkavállalókat a kockázatértékelés [54. § (2) bekezdés] és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések nyilvántartásáról és bejelentéséről, a 81. § szerint a munkavédelmi hatóságtól kapott munkavédelmi információkról, különösen a munkáltatónál végzett ellenőrzések megállapításairól. 55

56 A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK MUNKAJOGI VÉDETTSÉGE.

57 Mvt.76. § (1) A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.

58 Mvt.76§ (3) A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.

59 PARITÁSOS MUNKAVÉDELMI TESTÜLET /Mvt. 70/B§ (1)

60 Mvt.70/B.§(1) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.

61 (4) A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (régi Mt. 188 §), az új Mt 208 § továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni.

62 Mvt. 70/B.§ (5) A testület rendes és póttagjainak megbízatása öt évre szól.

63 KI LEHET A MUNKÁLTATÓ TAGJA? A MUNKÁLTATÓ A DELEGÁLT TAGJÁT, ILLETVE PÓTTAGJÁT NEM VÁLASZTJA, HANEM KIJELÖLI. /megbízólevéllel/

64 (6) A testület elnöki tisztét a munkavállalók, illetve a munkáltatók képviselői felváltva gyakorolják

65 A testület működésének feltételeit a munkáltató biztosítja.

66 Mvt.70/B§ (8) A testület működése nem érinti a munkavédelmi képviselő, a munkahelyi munkavédelmi bizottság jogállását, valamint a munkáltatónak a munkavédelmi követelmények megvalósításáért e törvényben meghatározott felelősségét.”

67 Végcél: Az együttműködési megállapodás megkötése, határidőkkel, felelősökkel.!!!!

68 Néhány fontos információ:

69 Megjelent az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság közleménye a 2014 évre szóló ellenőrzési irányelvekről.

70 Kiemelt ellenőrzési területek: Egészségügy Építőipar Anyagmozgatás Hőségriasztás Bányászat

71 Módosult a Munkavédelemről szóló törvény 1993 évi XCIII tv

72 A jövőben köteles a munkáltató a fokozott expozíciós eseteket is kivizsgálni, és intézkedést tenni a hiányosság megszüntetésére

március 15- től hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv

74 Elvárhatóság elve Eszerint a munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A törvény miniszteri indokolása szerint az elvárhatóság egyszerre objektív és szubjektív kategória. Objektív annyiban, hogy a jogalany magatartását egy bizonyos átlagos szinthez kell igazítani: ahhoz, ami az adott helyzetben általában elvárható.

75 Például, ha a segédmunkás egy munkahelyi baleset szemtanúja lesz, úgy az a magatartás várható el tőle, amelyet ebben a helyzetben egy átlagos segédmunkástól várhatunk el.

76 Az elvárhatóság elvét a módosítás azzal egészíti ki, hogy saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. Például, ha a munkavállaló letagadja a munkáltató előtt, hogy nincs munkára képes állapotban, rosszulléte pedig balesethez vezet, az ebből eredő kárigény érvényesítésénél, mulasztását figyelembe kell venni.

77 A joggal való visszaélés

78 Változik a joggal való visszaélés tilalma is, amely alapján a jogokat és kötelezettségüket, rendeltetésük szerint kell gyakorolni, illetve teljesíteni. Ezen elv alapján egy magatartás akkor is jogszerűtlennek minősül, ha a törvény szövegének megfelel ugyan, de nem a jogintézmény rendeltetésének megfelelő célra irányul. Például, az átszervezéssel indokolt munkáltatói felmondás akkor is jogellenes, ha minden törvényi követelménynek megfelel, de bizonyítható, hogy csak személyes bosszúvágy miatt került sor az adott munkavállaló elküldésére.

Európai kampány indul az „Egészséges munkahelyek- Kezeljük a streszt” elnevezéssel.

Az Európai Únióban évente 136 milliárd euró, hazánkban közel 440 milliárd forint (4.es metró ára) vész el a munkahelyeken a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz következtében!

Bakos József, az NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága főigazgató helyettese szerint a munkahelyi stressz komoly veszélyforrás a cégeknél is, a kieső munkanapok % százalékánál a stressz áll a háttérben.

82

83

84 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!