Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

HEFOP Az elővetemény-hatás javításának módszerei

HEFOP ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Kettős termesztés Talajlazító növények Területpihentetés Talajkímélő művelés és a növényi maradványok hatása

HEFOP Kettős termesztéskor ugyanazon a területen egy vegetációs időben két vagy több növényfaj termése takarítható be. I. A második termést adó növény fejlődésének egy időszaka egybeesik a fő termést adó növény fejlődésének egy részével. II. A második termést adó növényt a fő termésű növény betakarítása után vetik. Kettőstermesztés

HEFOP I. A második termést adó növény fejlődésének egy időszaka egybeesik a fő termést adó növény fejlődésének egy részével. 1. változat Rávetés: Őszi búzára vagy rozsra tavasszal vörös herét vetnek. 2. változat Alávetés: Tavaszi árpával egy időben vörös herét vetnek. 3. változat Keverékvetés: Rozsot szöszös bükkönnyel elkeverve egyidejűleg vetik és takarítják be Kettőstermesztés

HEFOP II. A második termést adó növényt a fő termésű növény betakarítása után vetik. Másodvetés: Másodvetésre rövid tenyészidejű, szárasságtűrő növények alkalmasak. Termesztési cél szerint csoportosíthatóak (vetőmagnak, takarmány, zöldtrágya) Köztes védőnövények (Catch-crop) termesztése, Magyarországon hagyományai nincsenek. Kettőstermesztés

HEFOP Köztes (catch-crop) növények termesztésének célja sokrétű: erózió és defláció elleni védelem, biológiai talajlazítás, talajba visszamaradt tápanyagok felvétele, (nitrátmegkötés, kimosódás megakadályozása), szervesanyag-tartalom növelése, növényvédelmi problémák enyhítése. Kettőstermesztés

HEFOP Köztes (catch-crop) növények termesztése

HEFOP Köztes (catch-crop) növények: Bükkönyfélék Somkóró Csillagfürt Őszi borsó Herefélék Rozs Árpa Búza Perjefélék Fesztuka félék Mustár Olajretek Tarlórépa Mézontófű Kettőstermesztés

HEFOP Köztes (catch-crop) növények Angol perje (Lolium perenne) Vörös csenkesz (Festuca rubra)

HEFOP Facélia (mézontófű) ( Phacaelia tanacetifolia) Köztes (catch-crop) növények

HEFOP A gyökérzetük erőteljes növekedése révén a talajban lazító hatást fejtenek ki. Nagy mennyiségű szerves maradványt hagynak. Javítják a talaj kultúrállapotát. Talajlazító növények

HEFOP Kedvező hatásuk: A talaj felszínét beborítva az erózió és defláció ellen védelmet nyújtanak. A talaj tömörödését gyökérzetükkel enyhítik. Felveszik az elővetemény után maradt felesleges tápanyagokat. Növelik a talaj szervesanyag-tartalmát. Növényvédelmi problémákat csökkentik (pl: fonálféreg-gyérítő hatás). Talajlazító növények

HEFOP Fehér mustár Olajretek Őszi káposztarepce Fehér virágú somkóró Cikória Talajlazító növények

HEFOP A szántóterület termelésből történő átmeneti kivonása a talajregenerálódás feltételeinek megteremtése, talajvédelem, földhasználat egyhangúságának feloldása, nem élelmiszer vagy takarmánycélú termesztés. Területpihentetés

HEFOP Az EU-ban bevált gyakorlat óta alkalmazott módszer. A kivont területek után kompenzációs támogatást fizetnek. 10%-ot meghaladó kivonás esetében a gazdálkodó a jövedelemkiesés pótlására kifizetésben részesül. Területpihentetés

HEFOP A támogatás feltételei: Pihentetés időtartama január 15-augusztus 31 közötti, Pihentetett terület nagysága min 0,3 ha, Nem használható a terület mg-i termelésre, Környezetvédelmi intézkedések betartása a területen. Területpihentetés

HEFOP Kapcsolódó fogalmak: Ugar: rendszeresen művelt, ugyanakkor a termelésből valamely időre kivont terület. Zöldugar: talaj pihentetése egy vagy több évig vetett növények magkeverékével. Fekete ugar: a kivont területen rendszeresen mechanikai gyomírtást végeznek. Parlag: termesztés és művelés valamely időre beszüntetik, semmilyen mechanikai beavatkozás nem történik. Területpihentetés

HEFOP Talajkímélő művelés: a talaj állapotához, időjárási körülményekhez és az utónövény igényeihez történő egyidejű alkalmazkodás. A talajkímélő művelés és a növényi maradványok hatása

HEFOP Korán lekerülő elővetemények után (kalászosok, hüvelyesek, magkeresztesek): Sekély tarlóhántás elvégzése. Későn lekerülő elővetemények után (napraforgó, kukorica, cukorrépa): Szárzúzás és egyenletes szétterítés. Őszi vetésű növények talajelőkészítése esetén a tarlómaradványok talajba keverése. Tavaszi vetésű növények talajelőkészítése során a szármaradványok talajba keverése a legmegfelelőbb. A talajkímélő művelés és a növényi maradványok hatása

HEFOP Elővetemény után visszamaradt tarlómaradványok hatása: Csökkenti a felszíni párolgást, nedvesebb talaj és alacsonyabb felszíni hőmérséklet, erózió és defláció kártételének csökkenése, növénymaradványok szén-dioxid csapdává válnak, javul a talaj művelhetősége, vízáteresztő és víztartó képessége, kiegyenlíti a talaj pH-ját, elősegíti a tápanyagok megőrzését. A talajkímélő művelés és a növényi maradványok hatása

HEFOP ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Kettős termesztés Talajlazító növények Területpihentetés Talajkímélő művelés és a növényi maradványok hatása

HEFOP ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Mi a köztes növények termesztésének a célja? Mely növények lehetnek köztes növények? Milyen kedvező hatások várhatóak a talajlazító növények termesztésekor? Ismertesse a területpihentetés előnyeit és a kapcsolódó fogalmakat?

HEFOP ELŐADÁS felhasznált forrásai Szakirodalom: Nyíri L. (1993): Földműveléstan. Mezőgazda Kiadó. Birkás M. (2006) Földműveléstan és földhasználat tankönyv. Mezőgazda Kiadó.

HEFOP Előadás anyagát készítette: Prof. Dr. Nagy János Dr. Rátonyi Tamás KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Földművelési rendszerek Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: parlagos, legelő- és erdőváltó, ugaros, vetésváltós, füvesherés földművelési rendszerek