Kereskedelmi szerződések joga 8. előadás Kötelmi jog - Különös rész I. A szerződéstipizálás és a tulajdonátruházó („dare”) szerződések Pétervári Kinga (Jójárt Eszter)

Óravázlat A (kötelmi) különös rész fogalma. A szerződéstipizálás. Az adásvételi szerződés és különös nemei Egy kis kitérő: követelés-átruházás; csere A szállítási szerződés Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Közüzemi szerződés Egyéb nem, illetve nem ehelyütt tárgyalt „dare” típusú szerződések

I. A (kötelmi) különös rész fogalma. A szerződéstipizálás.

A különös rész fogalma, jelentősége A kötelmi jog és a Polgári Törvénykönyv azon része, amely az egyes, nevesített, azaz a tipikus szerződések – többnyire diszpozitív – szabályait tartalmazza; illetve azok az atipikus (vegyes és nevesítetlen) szerződések, amelyekre szintén a tipikus szerződések speciális szabályait lehet valamiképpen alkalmazni. Az egyes szerződések szabályainak forrásai tehát sorrendet tartva – avagy mit vizsgál egy bíró, ha az adott vitás szerződési jogi kérdésre keresi a választ: –maga a konkrét, egyedi szerződés (szerződési szabadság! de, a jogcím /a szerződéstípus (causa; titulus) jelentősége a minősítésnél; a minősítés mint a jogvita elbírálásának feltétele!), –mögöttesen a szerződési jog különös szabályai, továbbá –a szerződési (kötelmi) jog általános szabályai –és végül a polgári jog alapelvei.

A szerződések tipizálása 1. Tipikus és atipikus szerződések Tipikus: a Ptk. által kiemelt, a kötelmi jog különös részében szereplő, alapvető, jól szabályozható, elkülöníthető, nevesített szerződéstípusok. Atipikus: –Vegyes szerződés ≠szerződéshalmazattal! –Nevesítetlen szerződés Szerződési szabadság→ típusszabadság

A szerződések tipizálása 2. A nevesített szerződéstípusok legalapvetőbb csoportosítása a főszolgáltatás szerint: –adási (dare) vagy tulajdonátruházó típusú szerződések/kötelmek, pl.: adásvétel, csere... –tevékenységkifejtő kötelmek: facere (alcsoportjai: eredménykötelem pl. vállalkozás; gondossági kötelem pl. megbízás)‏ –használati kötelmek (non facere): pl. bérlet –helytállási kötelmek (praestare): pl. biztosítás –bank- és hitelviszonyok: pl. hitel, pénzkölcsön... –társasági, ill. „organizációs” szerződések (gazdasági társaságok; pjt. stb.)

Szerődéstipizálás 3. Adási típusú szerződések: - Adásvételi szerződés /engedményezés; faktoring/ - Csere - Szállítási szerződés - Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés - Közüzemi szerződés - Egyéb Használati kötelmek: –bérlet –haszonbérlet –lízing –franchise stb. Tevékenységkifejtő kötelmek: –vállalkozási szerződés(ek): eredménykötelem –megbízás és bizomány: gondossági kötelmek („ügyviteli” kötelmek) –stb.

II. Az adásvételi szerződés és különös nemei

Az adásvételi szerződés 1. A tulajdon(jog) átruházására irányuló, adási típusú szerződés. Alanyai: polgári jogi jogalanyiság általános szabályai szerint bármely jogképes személy (eladó-vevő). Közvetlen tárgya: a felek főkötelezettségeit leíró magatartás, azaz a tulajdonjog átruházása és a dolog átadása (eladó) a vételár megfizetése és a dolog átvétele fejében (vevő). Közvetett tárgya: forgalomképes ingó vagy ingatlan dolog, illetve kft. üzletrésze. –Dolog = birtokba vehető testi tárgy; pénz és értékpapír; dolog módjára hasznosítható természeti erőforrás. –Üzletrész nem dolog!, de a társasági törvény értelmében eszmei dologként adásvétel tárgya lehet! Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén alaki követelmény az írásbeliség (érvényességi kellék).

Az adásvételi szerződés 2. Tulajdonjog átruházásának két ügyleti eleme: szerződés /vagy más jogcím: pl. kártérítés; jogalap nélküli gazdagodás/ és átadás (ingatlanoknál az átadásnak a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése felel meg). Átadás hiányában nem száll át a tulajdonjog! Reményvétel (nem lehetetlen szerződés!)‏ Kellék- és jogszavatosság, tájékoztatási kötelezettség kiemelt szerepe. Tulajdonjog-fenntartás: írásban, biztosítéki jelleg részletvételnél, birtokosi és tulajdonosi pozíció elválása, legfeljebb a teljes vételár kifizetéséig, kárveszély viselése a vevőnél! Adásvétel különös nemei: –megtekintésre vagy próbára vétel –minta szerinti vétel –elővásárlási jog –visszavásárlási jog –vételi jog.

Az elővásárlási jog 1. Elővásárlási jog jogszabályon vagy írásbeli szerződésen alapulhat; a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésest; főszabály szerint forgalomképtelen és örökölhetetlen jog az elővásárlási jog. Lényege: a partnerválasztás szabadságának korlátja, mivel (mindenki előtt) az elővásárlási jog jogosultja egyoldalú jognyilatkozat tételével jogosult a dolgot megvenni, amennyiben azt a tulajdonos el kívánja adni. Életszerű példák: társasházi külön tulajdont képező ingatlan tulajdonjogának átruházása, vagy egy kft. üzletrészének, vagy rt. részvényeinek az adásvétellel történő átruházása körében.

Az elővásárlási jog 2. Elővásárlási jog alapján az elővásárlási jogot engedő fél az adott dolog eladásakor köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni a 3. személytől érkező teljes ajánlatot. Az adásvétel a jogosult elfogadó nyilatkozatával létrejön. Elfogadás hiányában azonos, vagy az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett lehet értékesíteni a dolgot harmadik személynek. Az elővásárlási jog megsértésével kötött szerződés relatíve hatálytalan. A bíróságtól kérhető az adásvételi szerződés létrejöttének megállapítása az eladó és a sértett jogosult között a jogosult elfogadó nyilatkozata alapján (jogosult teljesítőkészségének+képességének bírói vizsgálata mellett). Elővásárlási jog csak adásvételi szerződésnél képzelhető el! Elővásárlási jog dologi (itt a nem-gyakorlás nem szünteti meg a jogot) és kötelmi hatályú is lehet. Ingatlanoknál a dologi hatályt az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés konstituálja.

Visszavásárlási jog Lényege: Az eredeti adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba foglalható olyan egyoldalú jog, amelynek értelmében az eredeti adásvételi szerződés vevőjétől meghatározott időtartamon belül az eredeti eladó a dolgot visszavásárolhatja. Itt, kivételesen, egyoldalú jognyilatkozattal jön létre a szerződés. Általában biztosítéki cél, funkció. Legfeljebb öt (5) évre köthető ki. A visszavásárlási ár, a felek ellenkező megállapodásának hiányában, megegyezik az eladási árral. Korrekció: ráfordítás- értékcsökkenés összege. Az eredeti vevő (a visszavásárlás szempontjából eladó) felel a visszavásárlási jog meghiúsításáért, illetve csorbításáért. A visszavásárlási jogra egyebekben az elővásárlási jog szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Vételi jog (opció)‏ Lényege: olyan, írásbeli megállapodásban a dolog és a vételár megjelölésével kiköthető jog, amelynek értelmében a vételi jog jogosultja a dolog tulajdonosától a vételi jog gyakorlásával a dolgot megvásárolhatja. Itt is egyoldalú jog gyakorlása hozza létre az adásvételi szerződést. Kiköthető határozott és határozatlan időre. A határozott idő legfeljebb 5 év lehet. A határozatlan időre kikötött vételi jog, ha nem gyakorolják, 6 hónap elteltével megszűnik. Bírói mentesítés lehetősége a tulajdonos körülményeiben beállott lényeges változás folytán. (clausula rebus sic stantibus)‏ Egyebekben a visszavásárlási jog, s utóbbi folytán az elővásárlási jog szabályai megfelelően alkalmazandóak.

III. Egy kis kitérő: követelés- átruházás; csere

Vázlatos kitérő: engedményezés, faktoring Engedményezési szerződés lényege: követelés (nem dolog, hanem relatív, objektíve meghatározható adóssal szemben fennálló jogosultság) átruházása ellenérték fejében, amely a jogosult személyében történő egyedi alanyváltozást, jogutódlást eredményez. Felek általi szerződésmódosítás, mely a kötelem alanyának megváltozásával jár (kötelem és szerződés alanya nem feltétlenül esik egybe). Engedményező (eredeti jogosult) – engedményes (új jogosult) – kötelezett. Faktoring, faktorálás: követelések tömeges engedményezése ellenérték fejében. (vö. követelésbehajtó cégekkel). (Tartozásátvállalás: kötelem kötelezetti pozíciójában bekövetkező alanyváltozás.)‏

Csere Szerződés lényege: dolgok tulajdonjogának kölcsönös átruházása; dolog tulajdonjogának átruházása dolog tulajdonjoga ellenében. Felek: mindkét fél egyaránt eladó és vevő a másik fél szolgáltatásával szemben. Mögöttesen az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni.

IV. A szállítási szerződés

Szállítási szerződés 1. Lényege: speciális, ún. halasztott (idejű) adásvétel. Tömegcikkek/áruk (fajlagos, ill. zártfajú ingó dolog) átruházása a szerződéskötéshez képest későbbi időpontban (vállalkozási elem is inkorporált, de nem egyedi a szolgáltatás, hanem tömeges.)‏ Felek: gazdálkodó szervezetek; megrendelő-szállító Lényeges elemek: közvetett dolog+ellenérték+teljesítés ideje. Megrendelő bánatpénz ellenében a szerződéstől bármikor elállhat (visszamenőleges hatály). Adásvételtől nehéz elhatárolni ma már.

Szállítási szerződés 2. Szokás, szabvány, műszaki feltétel alkalmazása gyakori a szolgáltatás tárgyának (minőség, mennyiség, szolgáltatási mód, kifogásolás) a meghatározásánál. Eltérő szokás hiányában csomagolva és mérlegelve történik az áru átadása. Minőségmegvizsgálás helye: megrendelő telephelye, ideje: haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított 8 nap alatt megkezdeni, ehhez igazodó szavatossági igény. Fuvarozó közbejöttével történő teljesítés (fuvarozó mint teljesítési segéd; fokozott jelentősége van az értesítési kötelezettségnek, regressz igény: szállító a fuvarozóval szembeni kárigényét addig érvényesítheti, ameddig a megrendelőnek helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minőségmegvizsgálási kötelezettségét teljesítette.)‏

V. Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés

Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés Ma már ritka. A tulajdonátruházási elem mellett a vállalkozási is megjelenik (főként ha a megrendelő teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt; tájékoztatást/útmutatást/vetőmagot/szaporító anyagot stb. ad) →mögöttesen az adásvétel és a vállalkozás szabályai megfelelően alkalmazandók. Felek: termelő és megrendelő Termelő kötelezettsége: meghatározott mennyiségű, maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, ill. hízlalású állatot ad egy későbbi időpontban a megrendelő birtokába és tulajdonába Megrendelő kötelezettsége: átvétel és díjfizetés Érvényességi kellék: írásba foglalás /gyengített szabály!/ Gazdálkodó szervezetre eltérő szabályok (nem maga termelte ingó is lehet) Teljesítés helye főszabályként: a megrendelő telephelye Szabvány, szokás szerepe 10 %-os tolerancia

VI. A közüzemi szerződés

Közüzemi szerződés Közszolgáltatásra irányuló adási típusú szerződés (bár vállalkozási elem itt is megjelenik, mégis a tárgy speciális szerződéssé teszi.)‏ A szerződés tárgya: közszolgáltatás, így pl.: víz, gáz, villamos energia, folyamatos és biztonságos nyújtása a felhasználó igényeinek megfelelően időszakos díjszolgáltatás ellenében. Felek: szolgáltató és felhasználó. Szolgáltató szerződéskötési kötelezettsége: jogszabály alapján a szolgáltatás igénybevételével a szerződés létrejön (szerződési szabadság alapvető korlátja). Szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, a szerződés egyoldalú felmondása a szolgáltató részéről csak jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén lehetséges. (pl. díjfizetés elmulasztása: kivéve ivóvíznél, háborús helyzet, vezetékrendszer karbantartása…)‏

VII. Egyéb, nem, illetve nem ehelyütt tárgyalt „dare” típusú szerződések

Egyéb „dare” típusú szerződések Tulajdonátruházást valósítanak meg; de más hangsúlyos elemük is van/lehet. Kölcsönszerződés (pénzre modellezett, tkp. „kettős tulajdonátruházás a pénz mint sajátos, fajlagos dolog miatt; a pénzintézet által nyújtott fajtáját tárgyaljuk a bank- és hitelviszonyok körében). Pénzügyi lízing (a végén tulajdonátruházási elem lehetősége); lásd későbbi ea. dia. Ajándékozás (ingyenesség) Tartási szerződés (az eltartó oldaláról facere jellegű főszolgáltatás, amely gondossági/esetleg eredményjellegű; az eltartott oldaláról tulajdonátruházási elem a középpontban). Életjáradéki szerződés (tartási szerződéstől lényegét tekintve az különbözteti meg, hogy az „eltartó” pénzbeni, esetleg terménybeni járadékot szolgáltat).