A nagy gázmutyi 2. rész az MVM Partner Zrt és 2014 júliusa közötti földgáz-kereskedelmi tevékenységének feldolgozása a társaság által Dr. Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő részére 2015 nyarán kiadott újabb közérdekű adatok és egyéb információk alapján

ELŐZMÉNYEK Hiányos adatszolgáltatás az MVM Partner Zrt. részéről – az MVM Partner Zrt. a bírói ítélet ellenére a közötti időszak tekintetében összesen több mint 1 Mrd m 3 földgáz beszerzésére vonatkozó szerződést nem adott át; Megválaszolatlan kérdések – Valóban volt-e az MVMP-nek olcsóbb beszerzési forrása annál, mint amennyiért a MET csoport földgázát segítette a magyar piacra? – Milyen iránymutatást adott a nemzeti fejlesztési miniszter az MVMP- nek a biztonsági földgázkészlet értékesítésével kapcsolatban? – Mit jelent a gyakorlatban, ha az MVM csoport valamely más vállalkozást stratégiai partnerként kezel? – Kizáró oknak minősül-e az MVM csoportnál egy vállalkozás stratégiai partnerként történő kezelése, ha az jelentős mértékű offshore tulajdonosi háttérrel rendelkezik? – Mit tett az MVM Partner Zrt. a távhőszolgáltatás versenyképességének megőrzése érdekében az MSZKSZ-től szeptember 30-án vásárolt 200 millió m 3 földgázzal?

ÚJ INFORMÁCIÓK 2015 NYARÁN A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyilatkozataiból kiderült, hogy az MVMP 2013-ban „a távhőszolgáltatás versenyképességének megőrzése érdekében” felszabadított 200 millió m 3 földgázt teljes egészében a MET Zrt-nek értékesítette; az offshore-háttér önmagában nem releváns ahhoz, hogy valamely vállalkozást az MVM stratégiai partnerként kezeljen; az NFM nem adott iránymutatást az MVMP részére a biztonsági földgázkészletből származó gázának értékesítésével kapcsolatban; az MVMP – annak ellenére, hogy a rendelkezésére álló olcsóbb források ellenére a MET-csoport drágább gázát segítette a magyar piacra – „minden elérhető piaci lehetőséget megragadott, hogy a szektort alacsony árú földgázzal lássa el (nyílt aukciók, dedikált ajánlatok)”. Az MVMP átadta azokat az egyedi földgáz-kereskedelmi szerződéseket is, amelyeket egyes nyugat-európai földgázkereskedőkkel kötött, úgynevezett EFET keret-megállapodás alapján.

Az MVM Partner Zrt. nyugat-európai földgázbeszerzési szerződéseinek feldolgozása Az MVMP július közepén átadta azokat az egyedi földgáz-kereskedelmi szerződéseket is, amelyeket egyes nyugat-európai földgázkereskedőkkel úgynevezett EFET keret- megállapodás alapján kötött. A szerződésekből fény derül az eddig hiányzó 1 Mrd köbméter földgázból mintegy 900 millió köbméter földgáz beszerzési áraira. Ezek pontosan alátámasztják azt a feltételezést, hogy az MVMP-nek volt, sőt, kizárólag olcsóbb forrása volt, mint amennyiért a MET-csoport gázát segítette a magyar piacra. Az MVMP átlagosan 4,5-13 forinttal olcsóbban tudott földgázt beszerezni köbméterenként a saját értékesítési portfóliója számára, mint amennyiért a MET-csoport földgázát segítette a magyar piacra. Mindez azt is jelentheti, hogy az MVMP a MET-csoporttal kötött, HAG kapacitás- hasznosításra vonatkozó ügyletekkel, csak a beszerzési oldalon mintegy Mrd forint árelőnyről mondott le a vizsgált időszakban.

Az MVM Partner Zrt. import földgázbeszerzési árai – 2011/2012. gázév

Az MVM Partner Zrt. import földgázbeszerzési árai – 2012/2013. gázév

Az MVM Partner Zrt. import földgázbeszerzési árai – 2013/2014. gázév

ÖSSZEFOGLALÁS Az MVM Partner Zrt. alkalmas volt a több mint 100 milliárd forintos hasznot rejtő piaci lehetőségek maximális kihasználására, mert jogosult és képes volt – földgáz-kereskedelemre, – aukció tartására, külföldi és belföldi földgázkereskedők versenyeztetésére, – Ausztria irányából kedvező áron földgázt behozni, és azt kedvező áron, nyereséggel értékesíteni. Az MVM Partner Zrt-nek ez több okból mégsem sikerült: – NFM rendeletek időzítése (NFM felelősség), – tulajdonosi iránymutatások (NFM és MVM felelősség) – nyilvános versenyeztetési eljárások mellőzése a HAG kapacitások hasznosítása során (MVM és MVMP felelősség). Eredmény: mesterségesen magasan tartott magyarországi piaci földgázárak 2011-től; versenyhátrány a magyar vállalkozásoknál; pluszteher a lakosságnál; 150 milliárdos potenciális hiány az állami vagyonban; versenyelőny és piaci pozíció megerősítése egy svájci székhelyű vállalkozásnak…