ÍRÁS FEJLŐDÉSE ÖSSZEÁLLÍTOTTA: MOLNÁRNÉ BOLDIZSÁR MARGIT Készült: március

AZ ÍRÁS ELŐZMÉNYEI RováspálcákRovásfa INKA CSOMÓJELEK Rovásfa sajátos számjegyei CSOMÓJELEK (KIPUK) Ausztráliai hírnökbot Arokkó

AZ ÉKÍRÁS Ékírásos jelek kialakulása Fákat, mezőgazdasági eszközöket ábrázoló tulajdonosi agyagtábla a Kr. E. 4. századból

AGYAGTÁBLÁK Közel négyezerötszáz éves summer ékírásos agyagtábla Marduk király sztéléje Henry Creswicke Rawlinson Kalamusok

HIEROGLIFÁK A FÁRAÓK FÖLDJÉN EGYIPTOMI HIEROGLIFÁK Egyiptomi falfestmény ÓEGYIPTOMI ÍRÁS HÁROM VÁLTOZATA (Grapow-féle tábla) Szfinx és a Kheopsz -piramis

HIEROGLIFÁK A FÁRAÓK FÖLDJÉN

HIEROGLIFÁK Hieratikus írás papírusztekercsen és az ikonok kellékei: Deszkapaletta, írónád, tábla, tintatartó és papíruszvágó Hieroglifák megfejtője: Jean-Francois Champollion Rosette-i kő Ptotemaiosz névgyűrűje a rosette-i kövön

AZTÉKOK, MAJÁK írása Írásuk kép- és szóírás keveréke. Az íráskép ovális körvonalakba vagy négyszög alakú kockákba van foglalva. Díszítés sárga, vörös színekkel történt. Kőre, bőrre és növényi rostból készült papírosra írtak Maja kódex egy lapja Inkák birodalma Maják (3-10. század)

Maja kódex részlete Kínai imádságos könyv egy oldala Tekercsformájú Japán könyv Kínai írás

KÍNAI ÍRÁS Kínai írás fejlődése képjelektől az egyszerű jelekig Kínai szójelek selyem himzésen Kínai szójelek jóscsontokon és mai formájukban

FÖNICIAI ALFABÉTUM A moabita kő A föniciai írás egyik legrégibb emléke 22 betűje

Héber kvadrátírás a 14. században készült Hagadából Virágos kúfival díszített Korán kézirata a 16. századból Jeruzsálemi sziklamecset

A GÖRÖG ÍRÁS A klasszikus görög ábécé A görög ábécé a főniciaiból alakult ki. A görög betűk elnevezése, formája, sorrendje azonos vagy hasonló a föniciai ábécével. Kr.e. 403-ban született meg a 24 betűs klasszikus görög ábécé. Az ókori görögök írása kezdetben kapitális (nagybetűs) írás volt, és csak a 9. században kezdték használni az unciális (kisbetűs) formát. Dipülon kancsó, görög írásos emlék a Kr.e. 8. századból

A GÖRÖG ÍRÁS Osztrakonok (cserépdarabkák) Vezető athéni politikusok neveivel Szavazókorongok Görögországban az írni tudás már nem kiváltság, hanem követelmény!

LATIN BETŰÍRÁS 2. Kapitális rusztika 3. Unciális 1. Monumentális 4. Római kurzív (7. század)

LATIN ÍRÁS 5. Karoling minuszkula (8-9. század) 7. Humanista minuszkula (15. SZÁZAD) 6. Gótikus írás (14. SZÁZAD)

Latin betűírás kialakulása, fejlődése Glagolita ábécé Kvadrát írás Törött cserépdarabokra (osztrakonok) neveket karcoltak. Íróvessző vagy stílus Római felirat téglán, kapitális rusztika betükkel

ŐSMAGYAROK ÍRÁSA Marsigli- féle rovásábécé

Az írásAz írás a gondolatközlés és a kultúra átörökítésének legfontosabb eszköze. Kialakulása sok nemzedék népeinek fáradságos teljesítményének köszönhető. A legtöbb írás fejlődésében négy korszakot különböztethetünk meg: 1. az írás előkészítése (mnemotechnikai vagy emlékeztető jelek); 2. a képírás (piktogramok); 3. a fogalmak és szavak jelzése (ideogrammák); 4. a hangok jelei vagy betűi (fonogrammák).Némelyik kultúra, pl. a kínai is, hosszú évszázadok során (nyilván a társadalmi fejlődés körülményei miatt) megmaradt az ideografikus írás mellett.

Agyagtábla, eblai könyvtár sémi agyagtáblái Az agyagtábla a könyv őse. Asszíriában és Babilóniában az agyagot használták az írás hordozójául. Belőle táblákat készítettek, majd ezekbe nyomták be pálcikák segítségével az ékírásos betűket. A teleírt táblákat kiégették. Betűírás Az írás legfejlettebb formája. A legfontosabb írásjelek ( a betűk) a korai írásmódoktól eltérően nem fogalmakat, szótagokat jelölnek, hanem beszédhangokat. Minden hangnak külön, csak azt a hangot jelölő betű felel meg. Egyiptomi (hieroglif) írás Egyiptomban a papok által alkalmazott fogalomírás egyik formája. Sokáig megfejthetetlen volt, Jean Francois Champollion francia nyelvtudós a kétnyelvű szöveg egybevetésével fejtette meg a hieroglifírást. Ékírás A mezopotámiak írásmódja. Az íróanyag (az agyaglemez) és az írószerszám formája kialakította az ékírás rendszerét, amely függőleges és vízszintes irányban egymás után rótt, ék alakú vonások kombinációiból állt. A sumer ékírást átvették a babilóniaiak, majd a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok során megismerték azt Elő-Ázsia más népei is. Ékírással rögzítették irodalmukat az ókori Akkádban, Asszíriában a hettiták, Urartu, Szíria és az ókori Perzsia népei is. Glagolita írás A IX. század közepén két szláv apostol, Cirill és Metód által szerkesztett, a szláv egyházban használt írás. 40 betűje közül a legtöbb a görög minuszkulára vezethető vissza, ezt egészítette ki néhány szláv hangzó jele. Használták a morvák, csehek, lengyelek, románok és egy szögletesebb változatot a horvátok. Később a különböző országokban más és más időben a cirill és a latin betűs írás váltotta fel. 863 glagolita írású liturgikus szöveg maradt korunkra. Görög betűs írás A föníciai írást a görögök az i. e. XI. században vették át. A mássalhangzóknak és néhány sajátos görög hangzónak megfelelő jellel kiegészítették a betűsort, a betűknek mértani formákat adtak. Héber írás Eredetileg ékírás volt, de a babiloni fogság után, az i. e. VI. században átvették az arámi ábécét, s ebből egy sajátos betűfajtát alakítottak ki, amelynek minden betűje egy négyzetet foglal el. Ebből alakultak ki a mai héber nyomdabetűk. A magánhangzókat a betűk fölé és alá rajzolt ponttal vagy vonással jelölik. Az írás jobbról balra halad. Írás A kommunikáció egyik eszköze, a gondolatokat, jeleket lerajzolva rögzíti. Írásbeliség A gondolatok, kulturális hagyományok átörökítésének eszköze. Japán írás Szótagírás. Két fajtája van, a hiragana és a katakana. Kínai hatásra alakult ki a VIII-IX., illetve XI. században. Az eredeti jel mindkét fajtánál jelre egyszerűsödött, de a fogalmak leírásához még 2500 kínai eredetű szójelet használnak. Az írás jobbról balra halad.

Indián kultúrák képírásai Kínai írás Ékírás Rovásírás

AZ ÁBÉCÉ ELTERJEDÉSE A FÖLDÖN

A LATIN BETŰ FEJLŐDÉSE

Az építészet és a betűtervezés stílusbeli összefüggése Reneszánsz Barokk Rokokó Klasszicizmus

ÍRÁS TÖRTÉNETE KÉPEKBEN 1.Egyiptomi írás 2.Hieroglifikus írás 3.Indiai szótagírás 4.Ékírás 5.Máig használt kínai képírás 6.Görög írás 7.Görög lineáris B írás 8.Föniciai ábc 9.Latin írás és antik íróeszközök 10.Máig is használt zsidó kvadrátírás 11.Germán rovásírás

A kalligráfia a (görög καλλος kallos „szépség” + γραφος grafosz „írás” szavakból) a díszes, szép (folyó) kézírást, annak művészi fokú gyakorlását nevezik. Kalligrafikus írásnak szokás nevezni a rendezett, szabályos folyó vagy folyamatos zsinórírást, amelynek többféle változata van, jelenleg mindegyik kiveszőben. zsinórírást KALLIGRAFIKUS ÍRÁS

Az írás fejlődése és a nyomdászat találkozása jelzések, emlékeztetők fogalomírás szótagírás hangírás kvadráta rusztika unciális félunciális kaloring.minuszkula gót minuszkula humanista minuszkula