1997-ben alapították a nemzeti parkot. Területe: hektár. A nemzeti park hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Veszprém és Zala megyékre, a Kis-balatoni védett természeti terület Somogy megyébe átnyúló néhány részére, valamint 2004 év elejétől a Balatoni Üdülőkörzet Somogy- megyei területeire terjed ki.

A Nemzetipark címere: A lisztes kankalin (Primula farinosa) több alfajával az északi félteke magashegyi lápjaiban és arktikus vidékeken találkozhatunk. A Tapolcai- medencében jelentős populációja élt, amely a jégkorszakból maradt fenn, de az 1970-es években a láp kiszárítása miatt csaknem teljesen kipusztult. A 80-as évek végén felfedeztek egy sokkal kisebb és szintén végveszélyben lévő állományt a Káli-medencében, amelyet a természetvédőknek sikerült megmenteni. Magyarországon csak a Balaton-felvidéken fordul elő. Ez a virág szerepel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park címerében.

Tihanyi-félsziget tájvédelmi egység

Magyarország első tájvédelmi körzete ben hozták létre. Területe 1562 ha, ebből196ha fokozottan védett. Belső-tavat délről gejzírkúpok veszik körül. Időszakosan feltörő forró vizű források találhatók itt. Közülük legszebb az Aranyház nevű gejzírkúp, amely a rajta lévő sárga zuzmóról kapta a nevét. A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor. Ennek leghíresebb ősmaradványa a tihanyi kecskeköröm néven közismert, megkövesedett Congeria-kagyló. Aranyház

A száraz, molyhostölgyes- virágoskőrises- cserszömörcés erdők különösen ősszel festőiek. A félsziget ritka fészkelő madara a délies elterjedésű füles kuvik. A száraz pusztafüves lejtősztyeppekben több szubmediterrán ritka, védett növény található: vetővirág, őszi csillagvirág, borzas szulák, hártyás galambbegy. Különlegesen gazdag a félsziget melegkedvelő rovarfaunája is (közel 1000 faj). A lepkék közel 800 faja él Tihanyban, köztük több igen ritka faj a szürke medvelepke, pusztai piros bagolylepke, lápi araszoló lepke. vetővirág őszi csillagvirág borzas szulák

Pécselyi- medence tájvédelmi egység

A medencét északról egy viszonylag magasra kiemelt délnyugat- északkelet irányú rögsorozat határolja, s választja el a Veszprém- Nagyvázsonyi- medencétől. A domborzati formák közül érdemes megemlíteni a különböző szurdokok, kúpkarsztok, kősáncok meglétét. Nagy szerepet játszanak a száraz tölgyesek és karsztbokorerdők. Bennük nagy tömegben él a nagyezerjófű, a madárfészek kosbor és a bíboros kosbor. madárfészek kosbor nagyezerjófű bíboros kosbor

Jellemzőek a jelentős területet fedő sztyeprétek, amelyek a legtöbb botanikai értéket rejtik: tavaszi hérics, leánykökörcsin, fekete kökörcsin. A Pécselyi- medencében rendkívül gazdag cincér- és futóbogárfaunát találtak. A területen összesen 112 futóbogárfaj, köztük a védett aranyos bábrabló, a bőrfutrinka, illetve 100 cincérfajt, köztük a védett diófacincér, borókacincér, is megtalálható. A kétéltűek és hüllők közül többek között megemlíthető a pettyes gőte, a barna varangy és a zöld gyík. aranyos bábrabló bőrfutrinka diófacincér

Káli-medence tájvédelmi körzet

1984-ben hozták létre a 9111 hektáros tájvédelmi körzetet. A medence természeti kincsei közül kiemelkedők a geológiai értékek. A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre. A terület kimagasló botanikai értékei a láprétek. A Köveskáltól nyugatra elterülő Sásdi-réteken él hazánk legnagyobb lisztes kankalin (mely a Balaton-felvidéki Nemzetipark címerén látható) populációja. A Fekete-hegy bazaltplatójának apró mélyedéseiben kialakult tavakban két helyen is tőzegmohaláp maradt fenn a jégkor óta. A hegy nedves láprétjein számos védett orchidea, a ritka kornistárnics és a védett nőszirmok négy faja él. kornistárnics

Tapolcai-medence tájvédelmi körzet

A terület bazalthegyei számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei. A természeti értékek sorához társul a római korig visszavezethető országos jelentőségű szőlőkultúra. A messziről nagyobb koporsóformát adó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György-hegyi bazaltorgonák.A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él.

A kőomlásokon, bányafalakon tavasszal rendkívül látványos a sziklai ternye sárga virága.A Szent György- hegy napsütötte szikláin virít a cselling-páfrány hazánkban csak itt előforduló kis populációja, együtt a ritka pikkelyharaszttal és a Lumnitzer-szegfűvel. A bazalthegyek szikláin és erdeiben számos madárritkaság fészkel (holló, vörösvércse, kövirigó). A Szigliget alatti nádasokban a védett nyári lúd él. sziklai ternye cselling-páfrány pikkely haraszt lumnitzer-szegfű