Védett növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken

Az előadások a következő témára: "Védett növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken"— Előadás másolata:

1 Védett növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken
A Novohrád-Nógrád Geopark értékei – oktatási segédanyag Védett növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken Néhány a körzet területén előforduló védett növényfaj

2 Harasztok Közönséges laposkorpafű: Egyetlen sérülékeny populációja ismert a területen. A populáció valamilyen vizsgálati szempont szerint azonosnak tekintett élőlények halmaza; általában valamely fajnak vagy az embereknek egy bizonyos jól körülhatárolható csoportja. Biológiai vonatkozásban: Egy adott faj azon egyedei, amelyek térben és időben együtt élnek.

3 Fekete fodorka: Néhány töve mind a Medvesen, mind a Karancson megtalálható.

4 Szálkás pajzsika: A Medves erdeiben nem ritka, néhol tömeges
Szálkás pajzsika: A Medves erdeiben nem ritka, néhol tömeges. Karancson már jóval ritkább, többfelé is szórványosan megtalálható.

5 Széles pajzsika: A terület viszonylag elterjedt harasztja.

6 Hegyi pajzsika: Néhány kis populációja található meg a területen

7 Zárvatermők Leánykökörcsin: Sziklagyepben, molyhos-tölgyes bokorerdő nyílt részén; ritka faj.

8 Fekete kökörcsin: Szórványosan sziklán, sziklagyepekben, tölgyesekben, lejtősztyepben található.

9 Sziklai gyöngyvessző: Sziklai cserjéseinknek meglehetősen ritka állományalkotó reliktum faja.
Reliktum fajnak vagy maradványfajnak adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt adott állat- és növényfajokat nevezzük. Védett növényeink többsége reliktum faj.

10 Lisztes berkenye: Száraz, törmelékes talajú erdőkben, sziklaletöréseken.

11 Sárga kövirózsa: Sziklafalakon, szilagyepekben található.
A sziklagyepek a középhegységek csekély talajborítású területeinek pionír társulásai. A sziklák befüvesedését a gyöngyperje készíti elő. A sziklák jelenléte miatt a növényzet csak foltokban fordul elő.

12 Kerti ribiszke: Gyertyános égerligetekben, gyertyános-tölgyesekben szórványos.
Hegy- és dombvidékek patakvölgyeiben, medencéiben kialakult meleg és iszapkedvelő jellegű erdők, amelyek lombszintjében általában domináns (vagy ha nem, akkor is majdnem mindig jelen van) a mézgás éger vagy enyves éger.

13 Árlevelű len: Nyílt homokkő gyepekben, legelők erodálódott felszínein elterjedt.

14 Tavaszi görvélyfű: Változatos élőhelyeken – molyhos-tölgyesektől bükkösökig – szórványos elterjedésű, de tízes-százas nagyságrendben található.

15 Magyar repcsény: Elsősorban molyhos tölgyesekben, cseres-kocsánytalan tölgyesek és bükkösök átmenetében, valamint sziklagyepben elszórtan található. Alacsony-letörpülő, csak foltokban záródó koronaszintű hegy-dombvidéki erdő-gyep mozaikok. A lombszint legjellemzőbb faja a molyhos tölgy. A cserjeszint gyakran fejlett, a koronaszinttől nem választható el élesen. Kizárólag száraz gyepekkel, sziklai gyepekkel együtt jelennek meg.

16 Kisebb körtike: Mészkerülő bükkösökben, erdei fenyvesekben, lucosokban és felújuló gyertyános tölgyesekben, bányaudvarokban szórványos, néhol tömeges.

17 Csillagőszirózsa: Sziklagyepekben, molyhos-tölgyes erdőkben szórványos.

18 Fürtös bodza: Szórványosan található a Medvesen.

19 Magyar bogáncs: Cseres-tölgyesekben, molyhos-tölgyesek nyíltabb részein, lejtősztyeppekben szórványos.

20 Bársonyos kakukkszegfű: Tölgyesekben, erdőszéleken, erdei utak mentén, bányaudvarokban, száraz gyepekben és legelőkön, valamint szinte bármely erdőtípus irtásain, gyakori és nagy egyedszámban található.

21 Réti szegfű: Legelőkön, kaszálókon, savanyú gyepekben tömegesen jelenik meg, a leggyakoribb védett növény a Medvesen.

22 Nyugati csillagvirág: Talán a tájvédelmi körzet leggyakoribb védett faja, tízezres nagyságrendű populációkban található.

23 Tarka nőszirom: Szilikát-sziklagyepekben több százas állományban található.

24 Piros madársisak: Mérsékelt gyakoriságú, azonban az utóbbi időben terjed. Általában kis egyedszámban található.

25 Kardos madársisak: Tölgyesekben, bükkösökben, valamint felhagyott erdei utak mentén jellemző, de szórványos.

26 Széleslevelű nőszőfű: Mezofil erdőkben széles körűen elterjedt, a kislevelű sőszőfű után a leggyakoribb nőszőfű-faj. A mezofil lombos erdők növénytársulástani osztályába a közepes vízellátású, mezotróf (közepesen termő) lombos erdőket soroljuk, a talaj kémhatásától függetlenül. Tehát ide tartoznak: keményfaligetek, bükkösök, gyertyános–tölgyesek, sziklai és szurdokerdők.

27 Madárfészek: Üde erdőkben mindenfelé megtalálható kosborféle.
A kosborfélék vagy orchideafélék a spárgavirágúak rendjébe tartozó család. Több szempontból is a növényvilág egyik legfigyelemreméltóbb családja. Megkapó szépségű virágaik, formai változatosságuk, speciális szaporodás-biológiájuk, életmódjuk miatt a botanikusok és a laikus érdeklődők közül sokan szentelnek megkülönböztetett figyelmet ezeknek a növényeknek.

28 Agárkosbor: Igen megfogyatkozott, csak néhány helyen található kosborféle.

29 Majomkosbor: Az Északi-középhegység egyetlen kisebb populációja itt található. Az utóbbi években az állomány kisebb mértékű növekedésnek indult.

30 Bozontos árvalányhaj: Egykori molyhos-tölgyes helyén kialakított legelőn, homokkő málladékon tömeges.

31 Csinos árvalányhaj: Szilikát sziklagyepben néhány négyzetméteres állományban található a Karancson.

32 GOMBÁK A Geopark karancs-medvesi részéről a következő védett fajokat ismerjük: Krómsárga galambgomba: Hazánkban júliustól szeptemberig előforduló ritka faj. Gyertyános-tölgyesből került elő.

33 Pikkelyes tinóru: Hegyvidéki savanyú talajú, humuszban gazdag lomberdőkben nyáron terem. Északi-középhegységi bükkös állományban bukkantunk rá.

34 Tüskés sörénygomba: A Medves tölgyeseinek kevéssé ismert faja.

35 Óriás bocskorosgomba: Északi-középhegységi bükkösből ismert.