Sajátos Nevelési Igényű Gyermekek a közoktatás rendszerében, különös tekintettel a hallássérült gyerekekre Nagyné Heidenwolf Erzsébet

Rehabilitáció  A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Törvény szerint a rehabilitáció:  az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek fejlesztése, a társadalmi életben való részvételének szinten tartása, valamint önálló életvitelének elősegítése.

Rehabilitációs folyamatok az oktatásban (történeti áttekintés) 200 éve jöttek létre az első elkülönített iskolák Európában Magyarországon is jól kiépült intézményrendszer fogyatékos gyermekek számára (érzékszervi fogyatékosok) év múlva már törekvések indulnak Németországban az együttnevelésre (hallássérültek) 1950-es évektől a fogyatékosság fogalmának újra értelmezése nem homogén csoport, sokféle ember, sokféle igénnyel (normalizációs elv)

Rehabilitációs folyamatok az oktatásban (történeti áttekintés ) Elvek: antipszichiátriai mozgalmak, polgárjogi mozgalmak, kisebbség diszkriminációja elleni fellépése 1980-as évektől a speciális igények hangsúlyozása-új lendület az integrációs folyamatoknak (1978, Anglia Wernock Bizottság jelentése) Magyarországon 1980-as években kezd kibontakozni az integrált nevelés elmélete és gyakorlata

Törvényi szabályozás (nevelés-oktatás) A közoktatásról szóló (2003. évi LXI. törvénnyel módosított) évi LXXIX. Törvény 11/1994(VI.24.) MKM-rendelelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 11/1994(VI:8 )MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2/2005(VII.1.)OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai neveléséről és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei kiadásáról

Alapelvek § (2) A közoktatás intézményeiben - e törvény rendelkezéseinek megfelelően - mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet. (1868. Eötvös József -”mindenkire” kiterjedő népiskolába járás: XXXVIII. tv. 3.§ A „testileg vagy szellemileg gyenge” gyermekek felmentése, a „taníthatatlan tompaelméjűek” kizárása.)

Sajátos nevelési igényű gyermekek 121. § 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

Az SNI gyermekek nevelésének, oktatásának színterei 30. § (2) a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása...e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben konduktív pedagógiai intézményben a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, …iskolai osztályban

A különleges gondozáshoz való jog 30. § (3) Megilleti a fogyatékosság megállapításától A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban …rész vevő …intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű …tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátásához szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló ….illetve az országos szakértői és rehabilitációs…bizottság szakértői véleménye alapján.

Az SNI gyermek oktatásához előírt feltételek 121.§ 28. a gyermek, tanuló …a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása,... speciális tanterv, tankönyv…integrált iskolai neveléshez és oktatáshoz …az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozáshoz szükséges…speciális gyógyászati és technikai eszközök;…szakmai szolgáltatások biztosítása

Az együttnevelés, beiskolázás lebonyolításának törvényi előírásai Szakvélemény a tanulóról, melyet csak a fogyatékosságnak megfelelő szakértői és rehabilitációs bizottság állíthat ki A „befogadó iskola” Alapító okirata, mely tartalmazza a sajátos nevelési igényű tanuló ellátását Egyéb személyi és tárgyi feltételek

A közoktatási törvény által biztosított különtámogatás formái Megemelt normatíva Csökkentett osztálylétszám Utazó gyógypedagógus Kötelező rehabilitációs foglalkozások Tantárgyi felmentés A számonkérés, vizsga módosítása Egyéni továbbhaladás 4. osztályig

Együtt, de hogyan? 1. „Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják” 2. „Az eredményes tanulás elképzelhetetlen jó tanítás nélkül” 3. „A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükséges” (Mckinsey-jelentés)

Feladataink Gyógypedagógia: speciális tudás kivitele a többségi iskolákba az elfogadás folyamatának támogatása Befogadók: felkészülés az SNI gyerekek fogadására Törvényben előírt feltételek biztosítása Közös feladatunk: hogy a gyerekek érdekében együttműködjünk, egymás kompetenciáit elismerjük

A befogadó iskola szerepe az integrációban A befogadó iskolává történő átalakuláshoz az alábbi gondolatok elfogadására van szükség: gyermek centrikus pedagógiai koncepció, amely az egyének közti különbséget természetesnek fogadja el nem a gyermeknek kell igazodnia a tanulási folyamat előre elrendelt feltételéhez, üteméhez, hanem tanulás szervezés kell, hogy igazodjon a gyermek szükségleteihez tantervi rugalmassággal kell biztosítani a differenciált oktatást az SNI gyermekeknek helyben kell megkapni az eredményes tanuláshoz szükséges támogatást új együttműködési formák elfogadása

Az utazótanár feladatai 1. Befogadó intézmények felkészítése az SNI gyerekek befogadására 2. Szakmai segítségnyújtás az SNI gyermekek pedagógusainak 3. Befogadó intézmény gyerekcsoportjának felkészítése 4. SNI gyermek speciális fejlesztése

Együttműködés színterei a gyakorlatban közös továbbképzések aktív hospitálás módszertani kérdések közös feldolgozása (módszertani váltás) részvétel közös szakmai továbbképzéseken hospitálások szervezése szakmai tapasztalatok átadására (intézmények közötti munkaközösség) közös foglalkozás a sajátos nevelési igényű gyermekkel

Szülő szerepe az integrációban Miért választja a szülő az integrációt? Az elkülönítést a szülők megbélyegzésnek tekintik, a másság fizikailag is megjelenítő hordozójának Az integrációban az azonosságokon van a hangsúly Nem szakad el a gyermekétől, családban szocializálódik

Mit tesz a szülő? Igyekszik feldolgozni a traumát Korai fejlesztésre hordja a gyermekét Részt vesz és dolgozik a foglalkozásokon, hogy otthon is eredményesen foglalkozhasson gyermekével Orvosi beavatkozást vállal Küzd gyermeke érdekeiért (egyesületet, alapítványt hoz létre) Igyekszik felvállalni a sorstársi közösséget (pl. Szülőklub) Újfajta partneri kapcsolatra törekszik a pedagógusokkal

Mit hall a gyerek? Mit ért a gyerek? Hogyan hallja a gyermek a beszédet? Milyen hangerejű közlést milyen távolságról hall meg? Milyen nyelvi szinten van a gyermek? Milyen ütemű fejlődés várható? Hogyan képes információt felvenni? (hallás,szájról olvasás szerepe) Milyen mértékben igényli a szájról olvasást?

Milyen jelzésekre kell felfigyelni a pedagógiai tevékenység során? a gyermek gyakran visszakérdez, nem reagál a szólításra, agresszív lesz, esetleg túlzottan visszahúzódó, váratlan helyzetekhez nehezen alkalmazkodik, az addig jól elvégzett feladatokban hibázik, kiejtése, helyesírása romlik, ha az órai munka során többször kell figyelmeztetni a felmerült problémáknak lehet technikai oka, esetleg hallásromlás, és a hallókészülék, beszédprocesszor nem megfelelő beállítása is előfordulhat.

Pedagógusoknak szóló javaslatok: nem célszerű a túlzott artikuláció személyes kapcsolat kialakítása a speciális nevelési igényű gyermekekkel higgadt és barátságos nevelői magatartás fáradtság jeleit mutató gyermek pihentetése más jellegű, feszültségoldó feladattal jól strukturált tevékenység, rövid, jól érthető utasítások, egy feladat adása és csak annak befejezése után kapjon a gyermek újabb feladatot

Pedagógusnak szóló tanácsok rendszeres vizuális segítségadás az osztálytársak feleleteinek, kérdéseinek, megállapításainak, véleményének összefoglalása tanítás, tanulás szervezési formák váltakoztatása tanulópár kialakítása, vigyázva, hogy a halló osztálytárs se fáradjon el fontos, hogy az osztályban tanító pedagógusok évente egy vagy két alkalommal megbeszélést tartsanak, főleg a felső tagozaton, ahol mindenki elmondja véleményét a gyermek fejlődéséről, tanulási nehézségeiről és az alkalmazott pedagógiai módszerekről

Pedagógusnak szóló tanácsok A tanári magyarázat gyakran hiányosan jut el a hallássérült tanulóhoz, ezért támogassuk meg pl. vizuális szemléltetéssel. Az órai munkába való folyamatos bekapcsolódás nehezített, ezért érjük el, hogy a hallássérült gyermek mindig értse a feladatot. Hallássérült gyermek számára problémát jelent a jegyzetelés, ezért ne várjuk el tőle a jegyzetelést. Az órai jegyzetet kapja meg fénymásolatban. Sok hasznos információ hangzik el az órák végén, ezért ne a pakolás zajában adjuk. A nyelvi funkciók, a kommunikációs készségek terén jelentkező elmaradások kihathatnak a szociális képességek fejlődésére is, ezért ezek fejlesztésére külön gondot fordítsunk.

Pedagógusnak szóló tanácsok szükség szerint adóvevő használata mindig kellő időt kell biztosítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére kezdeményezőkészség alacsonyabb szintű lehet, mint a halló gyerekeknél az új módszereket aprólékosan kell bevezetni egyéni differenciálási lehetősége fontos szempont az ülőhely kiválasztása

Hogyan értékeljük a sajátos nevelési igényű gyermeket? Az értékelés ne minősítsen, hanem az aktuális fejlődési állapotról számoljon be Vegye számba, hogy az előző szintjéhez képest, önmagához mérten mennyit fejlődött Jelenjen meg benne, hogy a gyerek saját lehetőségeit mennyire aknázta ki A hibák elfogadása és elfogadtatása biztonságérzetet nyújt SNI gyereknek külön értékelési szempontok Az értékelésben minél többen vegyenek részt Önértékelés képességének a fejlesztése Szöveges értékelés elsődlegessége

A személyiség fejlesztés néhány kérdése Nem maga a hallássérülés, hanem annak következményei hatnak a személyiség fejlődésre, érzelmi alkalmazkodásra, tanulási stratégiákra!

A személyiség fejlesztés néhány kérdése A változásokhoz lassabban alkalmazkodnak Személyiségük merevebbé válhat, a megszokott sémákat alkalmazzák Figyelmük önkényesen vándorol, gyakran hiányzik az indíték a tartós összpontosításra Esetenként alul motiváltak Nyelvi hátrányok miatt a szociális interakciók szegényesebbek Tanult önállótlanságból eredő nehézségek Önbizalom,önállóság, önszabályozás

Köszönöm a figyelmet!