ISKOLÁS GYERMEK VISELKEDÉS- ÉS TELJESÍTMÉNYZAVARAI Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kapcsolattartás a szülői házzal
Advertisements

A nevelési tanácsadók szerepe a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos organikus okra vissza nem vezethető rendellenessége.
Korai fejlesztés a bölcsődénkben
Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
Sajátos nevelési igényű tanulókat érintő változások
A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény
Peőcz Veronika Béki Andrea
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
Miért? Minden ember más, egyedi és megismételhetetlen.
Az együttműködés színterei a segítő pedagógus szemszögéből
A FEJLESZTŐ PEDAGÓGIA SZEREPE AZ ÓVODÁBAN
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
SNI együttnevelés törvényi szabályozása és intézményi gyakorlata 2012
Jogszabályi változások a pedagógiai szakszolgálatok rendszerében
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
A tanulási problémák diagnosztikája és terápiája
Birta-Székely Noémi Pszicológia és Neveléstudományok Kar Kolozsvár
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek 2.
Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat
TÁMOP /A/ számú pályázat Projektzáró előadás
A könyvtár szerepe a tehetséggondozásban
Az SNI tanulók státuszhelyzete a jogszabályváltozások tükrében
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások Dömötör Monika, gyógypedagógiai tanár szeptember 8.
Pályaorientációs program SNI tanulók számára Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pécs.
Intelligencia és képességrendszerek elmélete és vizsgálata
Törvények, feladatok, vizsgálatok, szakvélemények,
Óvodai és iskolai szűrő vizsgálatok
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása a jogszabályi előírások alapján Ammerné Nagymihály Emília közoktatási szakértő.
Tájékoztató a 2011/2012-es tanév legfontosabb feladatairól
A fejlesztőpedagógus szerepe a Családok Átmeneti Otthonában
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
Készítette: Ábelné Pintér Éva
A sajátos nevelési igényű gyermekek, és a pedagógiai szakszolgálatok finanszírozása 2008-ban Előadó: Dr. Gergőné Babina Jusztina- igazgatónő Egységes Pedagógiai.
RMÁI Kazinczy Ferenc Tagiskola Kincsesbánya, Iskola u. 1.
Az iskola tényleges feladata és a valós helyzet
Integráló iskolák a közoktatásban
SPECIÁLIS TANULÁSI NEHÉZSÉGEK
A „diszes” problémák korai jelei
A dyslexia veszélyeztetettség tünetei
Inkluzív pedagógia Előadó: Török Mária.
SNI gyerekek az iskolában (1.) A sajátos nevelési igény
Segédletek, adatlapok letölthető nyomtatványok
Integráció és inklúzió
Dr. Gyarmathy Éva MTA Pszichológiai Kutatóintézet
Erőszakmentes, egészségtudatos iskola
Speciális gyermekvédelem
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozásának pedagógiai szakszolgálati feladata BMPSZ Pécsi Tagintézménye Berta Zita.
Az inkluzív nevelés programjának kidolgozása
A sajátos nevelési igényű tanulók
A 2014/2015 iskolai év pszichológusi tevékenységének beszámolója.
Készítette: Csibi-Gungl Adrienn Konzulens : Gáspár János.
AZ AFÁZIÁK TIPOLÓGIAI OSZTÁLYOZÁSA
Sajátos nevelési igényű tanulók a szakiskolai programban Kapcsáné Németi Júlia.
Dalton-tervvel a tehetségekért Kisalföldi Tehetségsegítő Tanács „Fókuszban a tehetségek”
1 Készítette: Barkó Zsolt. Nem betegség, rendellenesség A diszlexiásoknak problémát okozhat a betűk, szavak és számok felismerése, leírása. A leírt betűket.
Esélyteremtés az iskolarendszerben hátrányos helyzetű fiatalok számára Schön Brigitta.
Nagyné Heidenwolf Erzsébet Hallássérült gyermekek integrált oktatásának segítése.
A TANULÁSI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE, TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSA Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet Copyright.
Farkasné Egyed Zsuzsanna. Fejlesztő nevelés színterei évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai.
A korai felismerés és a státuszdiagnózis jelentősége és konzekvenciái a nyelv- és beszédfejlődési zavarral küzdő gyermekek logopédiai terápiájában Konzulens:
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység feladatai
Készítette: Tóthné Babó Szilvia
Szakszolgálati feladatellátás a JNSZMPSZ Kunhegyesi Tagintézményben
A nyelvi tudatosság fejlesztése Meixner Iskola, Szakmai nap
Pedagógiai Szakszolgálatok „Szakszolgálatok a köznevelésben”
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Óvodából iskolába Iskolás lesz a gyermekünk Az iskolaérettség kérdései
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

ISKOLÁS GYERMEK VISELKEDÉS- ÉS TELJESÍTMÉNYZAVARAI Schmercz István Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézet

PROBLÉMA OKA Öröklött adottságok, veleszületett sajátosságok. Környezeti hatások: társadalom család A követelmények az adott életkorú és normál fejlődésű gyermekek jellemzőihez igazodnak. ELTÉRÉS A NORMÁLISTÓL

A rendellenesség megítélésének alapja a viszonyítás

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK, TANULÓ Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (4.§ évi CXC. tv.) Fogyatékosság (disability): Jellemzően organikus eredetű rendellenességek, orvosilag egyértelműen diagnosztizálhatóak, mint a hallássérülés, a látássérülés, a középsúlyos vagy a súlyos értelmi fogyatékosság, a halmozott fogyatékosság. Az érintett tanulók különböző szociális rétegekhez tartoznak. Leggyakoribb típusaik: beszédfogyatékosok látássérültek hallássérültek mozgáskorlátozottak

MENTÁLIS RETARDÁCIÓ Mentális szubnormalitás: 0<IQ<90 0<IQ<20IDIÓCIALegsúlyo- sabb Organikus tünetekben 20≤IQ<36 IMBECI- Súlyosgazdag: 36≤IQ<50LITÁSKözepesoligofrénia 50≤IQ<69DEBILITÁSEnyhe Organikus 70≤IQ<90 MENTÁLIS HATÁR RETARDÁCIÓ ESETE tünetekben szegény V

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEK, TANULÓ Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (4.§ évi CXC. tv.) Tanulási nehézségek (learning difficulty): Speciális tanulási nehézségeket mutató tanulók (pl. diszlexia, diszkalkulia). A tanulók sajátos nevelési igényei nem tartoznak dominánsan a SNI kategória jellemzőihez. Leggyakoribb típusaik: részleges mentális retardációk hiperaktivitás kognitív funkciók zavarai nyelvi működés zavarai

RÉSZLEGES MENTÁLIS RETARDÁCIÓK Olyan zavarok, melyben a készségek megszerzésének menete válik sérültté. Percepció zavarán alapulnak, az érzékszervi – auditív és vizuális – információk hibás feldolgozása: diszkrimináció, figura-háttér, celebrális dominancia. Korrekció: speciális feladatlapok és módszerek (Meixner Ildikó) szenzoros integrációs terápia (Jane Ayres)

SZENZOROS INTEGRÁCIÓS TERÁPIA

DYSGRAPHIA Az íráskészség lényegesen alatta marad a gyerek az életkora, intelligenciája vagy képzettsége alapján várhatónak. Vonalvezetés és betűméret tartásának hiánya. Tükörírás, azonos írásmozdulattal kezdődő betűk tévesztése. Helyesírási problémák. AGRÁPHIA: a teljes írásképtelenséget jelenti.

DYSCALCULIA Aritmetikai készség károsodik. Nincs mennyiség és számfogalom (= a szám, mint a halmaz számosságá- nak mértéke). A zavar alapvetően az +, -, x, osztást érinti és kevésbé vonatkozik az absztraktabb feladatokra, mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkulációk.

DYSLEXIA Az olvasáshoz szükséges részfeladatok, szófelismerés, orális olvasási készségek, olvasásértés sérült. Helyesírási problémák társulnak hozzá, melyek még akkor is megmaradnak, ha a dyslexiában javulás van. Kapcsolódnak hozzá emocionális és viselkedési problémák is.

DYSLEXIA - tünetek Figyelmük szétszórt, fáradékonyak, magatartásuk infantilis. Hosszabb szöveget nem értenek meg. Térbeli és irány szerinti tájékozódás rossz. Keresztezett dominancia (kéz és szem). Rossz differenciáló képesség (betű és hang). Beszédmozgás problémái. Ritmusérzék: lelassult mozgás. Rossz az optikai ingerek térbeli elrendezésének reprodukciója. Képi emlékezet jobb mint a szövegemlékezet. Kis és bizonytalan szókincs.

DYSLEXIA - tünetek Gyakori és makacs betűtévesztések olvasásnál. Megnőtt reakcióidő: 50 betű 50s alatt a norma. Szótagolvasás a jelentés által nem támogatott: 50 szótagot ua. idő alatt kellene olvasnia, mint 50 betűt. Szóolvasás: az összeolvasásnál az alak vagy a sorrend cseréje. Összefüggő szövegnél nincs kifejező olvasás és megértés, de képesek a szöveg tartalmát jó kombinációs képességük miatt elmondani. Tollbamondás: írás a felismerhetetlenségig csúnya, szókihagyás, a ritkább szavakat gyakoribb szinonimáikkal helyettesítik.

HIPERAKTIVITÁS MOTORIKUMIMPULZIVITÁSFIGYELEM Megállás nélkül futkározik. Előbb cselekszik, mint gondolkodik. Nem tudja befejezni, amit elkezdett. Képtelen egy helyben ülni. Gyorsan és sokszor vált az egyik cselek- vésről a másikra. „Nem figyel oda.” Ülő helyzetben is mozog. Képtelen munkáját megszervezni. Figyelme könnyen elterelhető. Alvás közben is mozog. Sok ellenőrzést igényel. Alacsony a figyelem- koncentrációja. „Úton van.” „Fel lenne húzva.” Képtelen kivárni míg rá kerül a sor. Nem tud tartósan egy dologgal foglalkozni

HIPERAKTIVITÁS Paradox hatás (1937): a serkentő gyógyszerek 70%-ukat lelassítják. Ok: az optimálisnál alacsonyabb arousal szint INGERKERESŐ magatartás Szemkontaktus (első pad) Testi érintés Centendrin típusú stimulánsok (ritalin) Mellékhatásai: hozzászokás, étvágycsökkenés, növekdés lelassulása, kedélyállapot változása.

A HIPERAKTIVITÁS PEDAGÓGIAI KEZELÉSE Támaszok kiépítése (pszichológus, szülő) Megkérdezni a gyereket: hogyan tud a legjobban tanulni? Kereteket adni (a struktúrát nem tudják belülről felépíteni): listák, táblázatok, emlékeztetők, szabályok. Bonyolult fejtegetések kerülése. Felidézést segítő trükkök megtanítása. Összetett feladatok részekre bontása (emocionális stressz kerülése). Játékosság, szórakozás, kötetlenség. (Az újdonságot szeretik, de ne okozzunk túl nagy izgalmat.) Sikerek elismerése (+önértékelés növekszik). Vázlatkészítésre megtanítani. Előre kiszámítható tervek, átállások előkészítése.

KOGNITÍV FUNKCIÓK ZAVARAI Olyan tanulókra jellemző, akiknek az intelligenciája legalább átlagos (nem értelmi fogyatékosak), de a tanulás egy vagy több területén jelentős lemaradást mutatnak. Oka lehet: Genetikai (X kromoszóma) Környezeti (vírusfertőzés, asphixia, Pb-szennyezés, családi modellek) MCD Nem megfelelő információfeldolgozási folyamat. Éretlenség.

KOGNITÍV STÍLUS A PERCEPCIÓ PROBLÉMÁI: Mezőfüggő: nehezen emeli ki a releváns ingert a háttérből. Mezőfüggetlen: a részekre koncentrál. Reflektív : körültekintő összehasonlítások. Impulzív: csak egy lehetőséget vesz figyelembe, rendszerint az elsőt. A mezőfüggő-impulzív stílus okozza a problémát. Mezőfüggő- reflektív Mezőfüggetlen- reflektív Mezőfüggő- impulzív Mezőfüggetlen- impulzív

AZ EMLÉKEZET PROBLÉMÁI SZEN- ZOROS TÁR RTMHTM ingerek optikai akusztikus haptikus figyelemismétlés motiváció procedurális szemantikusepizódikus deklaratív

GONDOLKODÁSI ZAVAROK Operatív intelligencia fejletlensége. Tipikus műveleti problémák: megfordíthatóság absztrakció analógiás következtetések Lelassult műveletvégzés.

SZEKVENCIÁLIS SZERVEZŐDÉS A dolgokat nem képes megfelelő sorrendbe állítani: utasítások követése, időészlelés, naptár használata. Nem tud gyorsan öltözni. Nem a megfelelő könyveket teszi a táskájába. Nem találja a megfelelő osztálytermet.

HELYESÍRÁS PROBLÉMÁI Fonéma - graféma átírási nehézségek (gyújt – gyűjt, őszt – őzt…) Betűk felcserélése (nyuszi – Gyuszi, gyanús – lyanús…) Betoldási, kihagyási hibák (bicili, korokodil…) Retroaktív gátlás.

BESZÉDFEJLŐDÉSI ZAVAROK A nyelv elsajátításának normál folyamata zavart. Az állapot direkt módon nem következik idegrendszeri vagy beszédmechanizm usok sérüléséből, szenzoros károsodásból, mentális retardációból. 1. Belső nyelv: saját tapasztalatok megértése. 2. Receptív nyelv : a beszédértés alapja. 3. Expresszív nyelv : kommunikálni képes. A probléma annál súlyosabb, minél korábbi fázisban következik be a sérülés.

BESZÉDFEJLŐDÉSI ZAVAROK Fonológiai zavar: a kornak és a dialektusnak megfelelő beszédhangok használatának hibája. Megkésett beszédfejlődés. Dadogás: tónusos (szótag) és klónusos (hang). Elektív mutizmus: helyzethez kötött hallónémaság. Nyelvi nehézségek: Nyelvi kifejezés: tárgyak megnevezésének problémája, szavak kihagyása, betoldása mondatba, szórend felcserélése. Megértés: bizonyos szavakat, szófajokat, nyelvtani szerkezeteket nem ért meg. Verbális diszpraxia.

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

KIEMELTEN TEHETSÉGES GYEREK, TANULÓ Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (4.§ évi CXC. tv.) Joseph Renzulli modellje: V

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK HÁTRÁNYOS HELYZETŰ A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos… HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ Ezen belül az, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen Akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába, iskolába járatásához anyagi támogatást kapjon. Hátrányos helyzet (disadvantage): A tanulók sajátos nevelési igényei elsődlegesen szociális-gazdasági, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkből erednek.

MIT TEHET AZ ISKOLA?