Honnan hová? – az oktatási stratégiánk megvalósításának négy éve Joó Horti Lívia Magyar Nemzeti Tanács

Oktatási stratégia - Közoktatás Elfogadva: október 23. Célok: 1. A vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének a növelése 2. A magyarul tanuló diákok számának és arányának növelése a vajdasági közoktatásban 3. A magyar nyelvű közoktatás szakmai színvonalának, minőségének a javítása 4. Az nemzeti önazonosságot erősítő tartalmak erőteljes megjelenítése a magyar nyelvű oktatásban és az anyanyelvápolásban 5. A szerb nyelv hatékonyabb tanulása és elsajátítása

Kiemelt és társalapított oktatási intézmények-2011  összesen152 magyarul is oktató intézmény  ¼ lehet kiemelt statusú  10 iskola csak magyar nyelven oktat  37 iskola kiemelt statust kap  20 általános iskola társalapítási státusát kezdeményeztük  8 középiskola részleges alapítói jogát átvettük a tartománytól  8 iskola többségében magyar nyelven oktat – kicsi diáklétszám

Stratégiai cél: A magyar nyelvű közoktatás szakmai színvonalának, minőségének a javítása  135 tankönyv jóváhagyása, 8 kiadóháztól  magyar vonatkozású tananyag mellékletek  magyar nyelv és irodalom tantárgy tudásszabványa felső tagozatosoknak, tanterv a középiskoláknak  dinár fejlesztésre  könyv- Pro Hungaris Alapítvány  Egyszeri eszközfejlesztés 47 intézményben (multifunkcionális fénymásoló és szkenner, projektor, interaktív tábla)  Osztálykirándulások – Than ház, Aracs

Stratégiai cél A magyarul tanuló diákok számának és arányának növelése a közoktatásban Rákóczi Szövetség

Iskolabuszok, iskolai napközi  2010-től folyamatosan bővülő iskolabusz járat  2013/2014-ben már 10 önkormányzat területén (Szabadka, Nagybecskerek, Nagykikinda, Újvidék, Zombor, Kúla, Hódság, Topolya, Törökbecse, Antalfalva)  Összesen több mint 200 diák utazása  Újvidéken 3, Budiszaván 1 iskolában magyar napközi

Beiskolázási csomag – diáklétszám alakulás 2010/112011/122012/132013/14 Vajdasági magyar oktatás Szórvány magyar oktatás 326 (15,6%) 354 (17,8%) 341 (18,6%) 316 (17,0%)

Hol vannak a magyar diákok? Ki mindenki jár magyar oktatásba? elemzés 2014 osztálymagyar nemzetiségű diák magyarul tanul %más nyelven tanul %más nemzetiségű, v. nem nyilatkozik, de magyarul tanul % , , , , , , , ,4

Megállapítások  A magyar nemzetiségű diákok közel 20%-a nem magyar tannyelven tanul  A magyar osztályba járó diákok egy része nem nyilatkozik a nemzetiségéről, vagy nem magyar nemzetiségű  Ezek száma az utolsó négy évben abszolút értékben ( 330-ról 478-ra ) és százalékosan is ( 4,38%-ról 6,44%- ra) nőtt, az előző négy évhez képest

Magyar gyerek, szerb iskola, avagy a magyar oktatás bevonzó ereje - Kutatás 2013/14: 2109 magyar nemzetiségű elsős diák Magyar osztályba jár: 1708 – 81% Más tannyelven tanul: 401 – 19% Magyarul tanuló, nem magyar nemzetiségű vagy nemzetiségéről nem nyilatkozó diák : 120 – 6,56%

Magyar nemzetiségű elsős diákok tannyelv választása 2013/ % Összesen 2109 elsős

Ki ez a 401magyar nemzetiségű, nem magyar osztályba járó kisdiák?  A 401-ből 108 olyan önkormányzat területén él, ahol évtizedek óta nem elérhető a magyar oktatás – magyar nemzetiségű diákok kb 6%-a  293 olyan önkormányzatban él, ahol legalább egyetlen iskolában van magyar oktatás – kb 14%-a a magyar nemzetiségű diákoknak

Szerb tagozatra járó magyar nemzetiségű elsősök a 2013/2014-es iskolaévben 108 diák A vizsgálatot a 293 diákkal szerettük volna elvégezni

Kérdések?  Mennyire ismerik a magyar nyelvet?  Tanulhatnának e akár magyar osztályban?  Mi a tanító néni tapasztalata a beilleszkedésükkel kapcsolatban?  Mi a szülői döntés háttere?  Milyen a család szerkezete, nyelvismerete, ki beszéli a gyermekkel a magyar nyelvet stb?  Mi alapján jelentik be az iskolák a diákok nemzetiségét?

Kutatás  pszichológus, pedagógus, szociológus tim dolgozta ki a kérdőíveket, kompetencia mérő tesztet  cél: 1. minél több elsősköz eljutni és elvégezni a vizsgálatot, kérdőívezést 2. a vizsgálat, kérdőív rövid legyen, néhány perc alatt elvégezhető, kitölthető  21 önkormányzat területén, ahol létezik magyar oktatás, 104 iskolát kértünk fel az együttműködésre ( összesen 293 elsős diák ) + Verbász 6 iskoláját  85 iskolában tudtuk elvégezni a vizsgálatot, ahol összesen 232 (79%) szerb tagozatra íratott magyar nemzetiségű elsős, magyar nyelvi kompetenciáját tudtuk felmérni

Kompetenciateszt

Eredmények

Család nemzetisége, nyelvhasználati gyakorlata Szülői kérdőív (200 felettei válasz)  az anyák 50,7% (104) magyar nemzetiségű, de csak 30,8%-ban (64)magyar az anyanyelvük  Az apák 74,4% (148) magyar nemzetiségű, de csak 40,7%-ban (83)magyar az anyanyelvük  Az otthon használt közös nyelv a szerb- 61,5%  Az otthon használt közös nyelv a magyar – 8,5% (18 család)  Az otthon használt közös nyelv a magyar és a szerb is vegyesen 20,2% (43 család)

Szülők iskolai tannyelve, gyermek óvodai tannyelve  Anyák 22,6% járt magyar általános iskolába és mindössze 9,3% magyar középiskolába  Apák 24,5% járt magyar általános iskolába és mindössze 5,6% magyar középiskolába  Gyerekek 85,6% szerb nyelvű, 11,2% kéttannyelvű, 3,3% magyar nyelvű óvodai csoportba járt

Ki beszél a gyerekkel magyarul? Szülői kérdőív (213 válasz)  Apa – 25,6% (68)  Anya – 27,4% (73)  Nagyszülő – 45,5% (121)  Senki – 22,2% (59) A nyilatkozó szülők 87,1%-a (183) fontosnak tartja, hogy gyermeke megtanuljon magyarul

Mennyire tud szerbül? Tanítói kérdőív (256 interjú)  A diákokból összesen 4 gyereket (1,5%) ítélnek gyenge szerb nyelvtudásúnak  12 diákot (4,68%) közepes szerb nyelvtudásúnak  A többi diákkal kiegyenlített szinten beszéli a szerbet 240 gyermek (93,7%)  A gyerekek 91,8% nem voltak alkalmazkodási gondjai a nyelv miatt

Összegzés A 2013/14-es iskolaévben a 2109 magyar nemzetiségű elsős diák 84,4% -a (1780) érti és beszéli valamilyen szinten a magyar nyelvet, de csak 83,1% -a (1754) kezdhette volna meg nehézség nélkül magyar tannyelven a tanulmányait

Stratégiai cél: A vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének a növelése 8. után tovább tanulók aránya 2010/ / / /2014 % 92,41% 95,61% 96% 93,45% A vajdaságban, magyar tannyelven továbbtanuló diákok aránya

A 3 és 4 éves, érettségit adó középiskolai szakra iratkozók száma és aránya 606

Négy éves középiskolákba – gimnáziumokba íratkozók 353

Középiskolai diákszám alakulás a 90-es évek végétől Évfolyam Általános iskola Középiskola Magyar diákok Intézmények száma III. fokIV. fok 1998/ Nincs adat 2008/ Nincs adat 2009/ / / / /

Záróvizsgák év diák- szám Magyarul záróvizsgázó diákok száma illetve várható száma 2015-től

Köszönöm a figyelmet