„Gyökerek és szárnyak” a legtöbb amit a gyerekeinknek adhatunk A magyar óvodapedagógia jövője Dr.Pálfi Sándor Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nagybajomi Általános Művelődési Központ tagiskolája
Advertisements

A tanulást és a megértést segítő módszerek alkalmazása
TÁMOP A/ projekt: Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű.
Korai fejlesztés a bölcsődénkben
„Művészettel a jövő művészeiért” TÁMOP-3. 1
A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon (TÁMOP-3. 1
Bölcsőde – óvoda közös intézményként történő működtetése
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
Nyitórendezvény „Szak-nyelv-tudás” – Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a Debreceni Egyetemen TÁMOP D-12/1/KONV
A koragyermekkori nevelésről
NAT, kerettantervek, helyitantervek ( ember és természet műveltségi terület) 2013.
TÁMOP A/ projekt:„SZIGET, AMELY BEFOGAD” – AZ INKLUZÍV ELLÁTÁS EGYÜTTMŰKÖDŐ, EGYMÁSRA ÉPÜLŐ MODELLJE SZOLNOKON.
Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, Molnár Edit Katalin.
Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)
Társadalmi tényezők szerepe a párválasztásban és a családi életben Herczog Mária Budapest, novenber 9.
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Kastélykert Körzeti Óvoda
Pedagógusok és tanárjelöltek felkészültsége az integrált nevelésre
TAPASZTALATOK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
CSALÁD.
A NEVELÉS FOLYAMATA ÉS MÓDSZEREI
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
A gyerekek nem várnak Gyerekesélyprogram 2007
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
A közművelődés és az egész életen át tartó tanulás Nevelésügyi Kongresszus Budapest, augusztus 26.
Albert István Téri Napovi Kisvaszar
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4/08/2. – A kompetencia.
(Program-akkreditációs lajtsromszáma: PL-2661)
A képzés fejlesztését, korszerűsítését indokolttá tevő szakmai fejlődésről Sz. dr. Nyitrai Ágnes Apor Vilmos Katolikus Főiskola,
Speciális célcsoportok a szakmai protokollban Biró Dániel Budapest május 7.
TIOK tapasztalatok a kompetencia fejlesztésről.
Vajda Zsuzsanna Siettetett gyerekek
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
TÁMOP / „Integrációs bázisiskola a Jászságban”
Az iskoláskor küszöbén
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kinek áll érdekében? - KERETRENDSZER az egész napos iskola nevelési-oktatási.
Szeretettel köszöntöm
PROGRAM.
A kisgyermekkori nyelvi fejlődés jellemzői,
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Integráció és inklúzió
Családbarát közintézmények Kopp Mária MD, PhD Kopp Mária MD, PhD Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem.
Iskola előtti zenei nevelés
Javaslatok a következő tanodaciklusra Szűcs Norbert Motiváció Oktatási Egyesület.
DIDAKTIKA: témák, szakirodalmak 2008/2009. TANÉV 1. FÉLÉV.
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
BIHARINÉ dr. KREKÓ ILONA főiskolai docens
Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének.
TÁMOP B ,,Esély a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde gyermekeinek” Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának eredményessége 3.
Jó együtt lenni! Idősek Otthona Bakonyszentlászló.
MOTTÓ „Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, amíg megnövök, hanem guggoljon ide mellém, ha nemcsak hallani, de érteni is akar, hogy.
A SZÜLŐI KOMPETENCIA TÁMOGATÁSA A KAPOSVÁRI EGYETEM GYAKORLÓ ÓVODÁJÁBAN Budapest augusztus 31.
A halmozottan hátrányos helyzetű egyetemisták tehetséggondozó programja Bencéné Fekete Andrea Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.
Barcsák Marianna - KPSZTI
Hogyan lesznek növendékeink iskolaérett gyermekek?
A viselkedés és az iskolaérettség kapcsolata
A LURKÓ-TÁBOR, mint a jó gyakorlat dokumentációja
MOTTÓ „Engem ne emeljen a magasba senki,
A dajka a nevelés folyamatában
A gyakorlati képzés szemléleti hátterének és kereteinek meghatározása
HELYI ÉRTÉKEK KÖZVETÍTÉSE AZ ÓVODÁS GYERMEKEKNEK
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

„Gyökerek és szárnyak” a legtöbb amit a gyerekeinknek adhatunk A magyar óvodapedagógia jövője Dr.Pálfi Sándor Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

mottó „ Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik meg, mint a szamóca, az semmit sem tud a szőlőről…” Paracelsus

A magyar óvoda múltja n A magyar pedagógia iskoláskor előtti intézményes nevelése 1828-tól tart –Előtte 1820 Londonban Wilderspin nyitja meg iskola előkészítőjét –1828 Budapesten nyitja meg kapuit Brunszvik Teréz „kisdedek őr-oskolai intézete” – később „angyalkert”: ami valójában 2-7 éves gyermekek előiskolája volt n Egyszerre volt bölcsődei gondozó szerepe és az olvasás-írás-számolás előiskolája –1830 Bécsben is óvoda nyílik Brunszvik Teréz alapításával –1836 London az első kisgyermek oktatónevelő képző nyitása –1837 Tolna a magyar kisdednevelő képző nyitása

Iskola – Kisdedóvó 1828

A magyar óvoda múltja n A magyar óvoda kettős kötése és dichotómiája: –Gyermek szempontjai, érdekei –Iskola, a későbbi intézmény szempontjai érdekei n Az óvoda pedagógiai szerepe kezdetben: –A gyermek napközbeni biztonságának, jól létének biztosítása

A magyar óvoda múltja – az iskolai modellek, referenciák alapján az oktatás formái jelentek meg –A gyermek későbbi iskolai hátrányainak iskolásítással történő enyhítése Versus n Brunszvik Teréz: „Az erkölcsiség érdekében alakultak ezek az intézmények, ez itt a cél, nem pedig a tudás!”

A magyar óvoda múltja n Fontos mérföldkő az 1891.évi XV. Kisdedóvás törvénye –„tanitásnak a kisdedóvás körében helye nincs”

Iskola és az Óvoda Más történelmi tradícióval rendelkeznek, különböző társadalmi elvárások működtették őket már kezdetben is Az iskola: a társadalmilag fontos ismeret, tudás átadása; a tartalom meghatározottság jellemezte Az óvoda: a gondozás, a biztonság, a szeretet, a nevelés jellemezte

A magyar óvodapedagógia szakmai gyökerei Tanulságok, melyek túlélték a elmúlt 188 évet! n A gyermek biztonsága, egészséges fejlődésének gondozása n Családias jegyek kialakítása (pl. anya szerep,melegkonyhai ételek fogyasztása, stb.) n A gyermek érzelmi nevelése, a „dajkai” szeretet nyelv megőrzése n A gyermekcsoportok közösségként, közösséggé nevelése

A magyar óvodapedagógia szakmai gyökerei n A gyermek ismereteinek, tudásának gyarapítási szándéka – tartós múltbeli szándék, mely a gyermekképből ered. Az óvodai intézményes jegyei ellenére visszatérő módon oktatási módszertanban gondolkodott n A játék elismertsége az életkor elismerését jelezte, hosszú múltja van a szabad játék pedagógiai értelmezésének (beltéri tradícióval)

A magyar óvodapedagógia szakmai gyökerei n A népi hagyományok beépítése a tartalmi források közé –Hagyományos ünnepek továbbélése az óvodában –A mesék népmesei tárházának megőrzése –A gyermekdalok, dalos játékok eredeti több száz éves formában n A szegény családok gyermekeinek együtt nevelése más társadalmi csoport gyermekeivel

A jelen óvodájának Janus arca Erősségei  Komprehenzív, befogadó szemlélet (minden 3-6 éves számára)  Az iskola előkészítő feladat eltörlése (2004) Nehezítő tényezők  Alacsonyan finanszírozott maga az intézmény, lassan változó infrastruktúra,széleskörű gyermeki juttatásokkal  A kimeneti iskolaérettségi mérés megtartása, az óvoda utáni élet misztifikálása

A jelen óvodájának Janus arca Erősségei  A gyermek önálló tevékenységére alapozott nevelés, tanulás értelmezés Nehezítő tényezők  A régi letűnt óvodai oktatásból megmaradt foglalkozás (mindenkinek, ugyanazt, ugyanakkor) működtetése

A jelen óvodájának Janus arca Erősségei  A szabad játék túlsúlya érvényesüljön a tevékenységek között  A gyerek zenei anyanyelvének kialakítása a népi és gyermekdalokkal, táncokkal Nehezítő tényezők  Nehéz átállni, mert őrzik az összes tevékenységre szánt egyenlő bánásmódot, az egyforma fontosságot  Több populáris zenét beengednek, s a tanítási szándék gyengíti ráhangolódást

A jelen óvodájának Janus arca Erősségei  Nyitott, együttműködés a gyermek nevelésében érdekelt partnerekkel  Életkori elvárásoktól független fejlődés lehetősége, a fejlettség szerinti nevelés Nehezítő tényezők  Az óvoda külső környezetének siettető szemlélete, teljesítmény elvárása  A régi életkori osztályokhoz kondicionált gyermekkép

Völgyesy Pál „Az óvodapedagógia a maga szisztematikus kiforrott tartalmával, metodikájával hazánk egyik legsikeresebb személyiségfejlesztő rendszerét alakította ki.”

A jövő lehetőségei, az óvodapedagógia szárnyai Szükség lenne a gyermekközpontúság mélyebb, szélesebb értelmezésére, érvényesítésére Kritikus a szabad játék pedagógiai rendszeréhez igazítani a többi tevékenységet, új arányokkal A személyre szabott tevékenységek arányát kialakítani az egész csoportra tervezettekkel szemben A folyamatos, rugalmas napirend teljes intézményi rendszerben következetes elvárása

A jövő lehetőségei, az óvodapedagógia szárnyai A tevékenységek tartalmát szükséges lenne a gyermek környezetében az aktualitásokhoz, és a fejlődésében, lelki fogékonyságából adódó ingerekhez jobban hozzáigazítani A családi élet folytatásához, kiegészítéséhez tovább szükséges erősíteni –A heterogenitást –A felnőttek sokféle önálló tevékenységét, minta adását –A családi élethez kötődő tevékenységek körét

A jövő lehetőségei, az óvodapedagógia szárnyai A helyi pedagógiai programok gyermeki fejlettségekhez, a valódi képességekhez igazodó tervezésének növelése A gyermeki fejlődési utat nyomon követő eljárások összekapcsolása –a Pedagógiai Program nevelési céljával –A bemeneti fejlettség az alapvető képességek fejlődésével A hátrányok csökkentésében bevált eljárások, rendszerek elterjesztése A különleges bánásmód minden gyermekre kidolgozása

Mire lenne szükség ehhez? Nem az iskolai minták óvodai lebutított verzióinak kimunkálását kellene pályázati/ úton támogatni, hanem inkább a családbarát, személyre szabott, kötődésre, és tevékenységre épülő nevelési rendszer iskolai adaptációját lenne érdemes ösztönözni. Bevált nevelési modell a magyar óvoda!

Credo „ Semmi sem teszi a gyermeket boldogabbá, mint a haladás tudata, a legyőzött nehézségek felett érzett öröm és az a munka mely sosem lankad, mindig alkot és sosem rombol.” Brunszvik Teréz 1846

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!