Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde W. A. Mozart: A varázsfuvola Készítette: A „Nightingale” csapat (Al-Farman Petra, Nagy Titusz, Tikász Ábel, Végh Dóra)

A varázsfuvola (Die Zauberflöte) Keletkezés éve: 1791 Ő sbemutató: 1791, Bécs, Freihaustheater Nagyopera, vígopera, daljáték Nyitány + két felvonás (színekre bontva) Szabadk ő m ű vesség szelleme, a felvilágosodás eszméi Csokonai Vitéz Mihály: A boszorkánysíp Csongor és Tünde Keletkezés éve: 1830 Keletkezés éve: 1830 Ő sbemutató: 1879, Nemzeti Színház, Paulay Ede rendezésébenŐ sbemutató: 1879, Nemzeti Színház, Paulay Ede rendezésében Drámai költemény, „színjáték öt felvonásban” Drámai költemény, „színjáték öt felvonásban” Romantika Romantika Forrás: Gyergyai Albert Forrás: Gyergyai Albert

Ária – bosszú, személyes kapcsolat Kísér ő ivel lép fel „Éjfekete” lelke miatt a népt ő l kapta megnevezését Átlényegülés (a Jó és a Bölcsesség ellentéte) Monológ – kozmogónikus mítosz, modern filozófiai elemeket tartalmazó betétköltemény, a Föld mulandósága, körforgásszer ű történelemkép Kozmikus erő, a világ ura

A SZERELMESEK Papageno és Papagena Balga és Ilma Papageno: „hogy lehettem ilyen balga….” Papageno: „hogy lehettem ilyen balga….” „A természet gyermekei” „A természet gyermekei” Eszmények- valóság szembeállítása, sorspárhuzam

SZIMBOLIKUS SZEREPLŐK Sarastro – negatív figura, majd kiderül, hogy valójában jóságos, bölcs humanista pap 3 démonikus n ő alak – az Éj Királyn ő jének kísér ő i 3 gyerek - Tamino vezet ő i Mirígy – a gonoszság ő si hatalma, ártó er ő, „vén id ő ”, alakváltásra képes, Tünde méltó ellenfele, áldozat árán legy ő zi 3 ördögfi, Kalmár, fejedelem, tudós: allegorikus epizódszerepl ő k, a követhetetlen élettörekvéseket (gazdagság, hatalom, öncélú tudóskodás) jelképezik N ő i archetípusok (Ledér, Ilma, Tünde) „nemtők”

HELYSZÍNEK, IDŐ 1. Kert- Tündérfa- Éjfél 2. Kert - Dél Hármas út 1. Hajnal országa 2. Éj országa Mirígy Udvara Ledér szobája Sarastro birodalma (T ű zhegyen túl) Az Éj királyn ő jének birodalma Egyiptom, meseid ő Néhány nap Tündérhon, „üdlak”/földi valóság Tündérhon, „üdlak”/földi valóság „a pogány kúnok idejéb ő l” „a pogány kúnok idejéb ő l” Egy nap Egy nap

SZIMBOLIKUS ELEMEK SZIMBOLIKUS ELEMEK Ostor, palást, csizma (tér-id ő korlátok közüli kilépés lehet ő sége) Kút csodája – álmok, jövend ő mondás Háromszor egy napon virágzó fa (életfa/világfa), almafa: szerelmi boldogság szimbóluma Hármas út: döntések, választások Varázsfuvola (ezeresztend ő s tölgyfából faragott), hangjára „a menny a földre száll”, védelmet ad B ű vös csengetty ű A halál kapuja Bölcsesség, értelem, természet temploma Közös: Fátyol sejtelmesség, elérhetetlenség Kert - ő si toposz

Realisztikusabb eszme, csillagkeresés Csongor keresi az „dics ő t, az égi szép”-et, próbatételek során talál rá (legy ő zi a távolságot, az id ő t, h ű ség próbája, virrasztás) Tünde: hallgatás próbája Földi hívságok hiábavalósága Magasztos eszme, próbatételek emelkedettsége (hallgatás, t ű zhenger, megáradt víz) - h ő si próbák temploma Szentély napköre – bölcsesség, értelem; természet temploma, halál kapuja Szeretet, békesség, bölcsesség – legf ő bb értékek Tamino férfivá válása, Papageno egyszer ű igazságai Az emberi lélek állandóságának és megváltoztathatóságának dialektikája Megtisztulás a humanitás hite felé „két ember igaz szerelme a bölcsesség forrása”