Az ORSZI feladatai a komplex rehabilitáció megvalósításában Dr. Eperjessy István Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet

2007 júliusában jelent meg a LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról, majd ehhez csatlakozva a 213/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól.

Új fogalmak jelennek meg: előadó szakértő, bizottsági elnök, komplex bizottság, foglalkozási szakértő, szociális szakértő. Új elem, hogy az előkészítő munkát, egyszemélyi felelősséggel az előadó szakértő végzi. Igen nagy jelentőségű döntés, hogy az értékelés során az Új Irányelvek kerüljenek kötelezően alkalmazásra valamint az FNO (A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása).

A komplex szakértői bizottság összetétele: (A jogszabály minimálisan 4 személyben határozta meg a bizottság létszámát) -Legalább két orvosszakértő (előadó szakértő és elnök) -Legalább egy foglalkozási szakértő -Legalább egy szociális szakértő Az utóbbiak lehetnek az Intézet által is foglalkoztatott szakértők

Ha nincs saját Intézeti foglalkozási szakértő, akkor a kirendeltség vezető, vagy a regionális igazgató megkeresi a regionális munkaügyi központ igazgatóját, hogy tegyen javaslatot a foglalkozási szakértő személyére. A regionális munkaügyi központ igazgatója vagy a saját munkatársai közül jelöl meg személyeket, vagy a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékében szereplő személyek közül választva tesz javaslatot.

Miben tartalmaz többet az új szakvélemény? Nyilatkozni kell: -Az egészség károsodás mértékéről -A szakmai munkaképességről -A rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletről és a rehabilitáció szükséges időtartamáról -A felülvizsgálat szükségességéről és annak időpontjáról

A szakértői bizottság megállapítja az érintett személy: - orvosi - foglalkoztatási -szociális szükségleteit és egyben nyilatkozik az -Alapvető rehabilitációs szükségletekről is (ha az itt megállapított tényezőkből egy feltétel is hiányzik, akkor nem lehet sikeres a rehabilitáció)

A rehabilitálhatóság megítélése során a bizottság az alábbi szempontokat veszi figyelembe: -Az egészség károsodás mértékét -A szakmai munkaképességet -A személyi adottságokat -A képzettséget -A szakmai gyakorlatot -Szociális körülményeket -Társadalmi környezetet és -A munkaerő-piaci lehetőségeket

A bizottság által a rehabilitálhatóság akkor állapítható meg,ha -A rehabilitációs eljárásban való részvétele az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem jelent és -A rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők és -A rehabilitációs eljárás végén megfelelő munkahely ajánlható fel (és ebben a munkakörben való foglalkoztatása nem igényel további folyamatos támogatást)

Ha az eddig felsoroltak mind megvalósulnak, akkor a regionális munkaügyi központokban a rehabilitációs járadékban részesülő személlyel megállapodást kötnek. A megállapodásban sorolják fel a járadékos személy jogait és kötelességeit, valamint nem teljesítés esetén a jogi következményeket. A megállapodás melléklete az egyéni rehabilitációs terv, amely pontosan leírt feladatokat és határidőket tartalmaz.

A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében -Az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli megállapodást köt -Teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. -Nyilatkozik arról, hogy vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését -Elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint a térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget

-Elfogadja az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtott, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat -Elfogadja az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát és a kapcsolattartás módját.

A rehabilitációs járadéki ellátás időtartama: -Maximuma 3 év. -Ha rövidebb időt állapítottak meg és a rehabilitációs folyamat sikeresen folyik, de még nem fejeződött be, akkor egy alkalommal meghosszabbítható, de csak a maximális 3 év időtartamáig.

A felülvizsgálat kérdése: A rehabilitációs járadékban részesülő személy egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez. A nyugdíjbiztosítási szerv önmagában is kezdeményezheti a felülvizsgálatot, ha tudomására jut, hogy nem valós adatok alapján történt az igénylő minősítése.

Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ 1997-ben kidolgozta a Foglalkozások egészségi tényezői című kiadványt. Ez a könyv a megváltozott munkaképességű munkanélküli személyek foglalkozási rehabilitációját segítette elő. Az ORSZI ebben az évben megkezdte az alkalmazását. További fejlesztése szükséges.

Károsodások értékelése Törekedni az objektivitásra Információforrások: egészségügyi dokumentáció hitelesség, összhang háziorvos tájékoztatása igénylő adatszolgáltatása, nyilatkozata foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye INFORMÁCIÓK panaszok tünetek fiziológiai paraméterek eltérései műszeres vizsgálatok leletei „Hozott” információk - személyes vizsgálat - kiegészítő és ellenőrző kivizsgálás CÉLZOTT VIZSGÁLATOK - funkcionális kapacitás 

Orvosi rehabilitáció Az egyén alkalmassá tétele a követelményeknek való megfelelésre – állapotfelmérés:megmaradt, helyettesíthető funkciók kimutatása – a fizikai, a mentális és pszichikai képességek fejlesztése – állapotmonitorozás – érzékelést, mozgást, kommunikációt segítő eszközök

Foglalkozási rehabilitáció A fogyatékos egyén rokkanttá válásának megelőzése, az újrafoglalkoztatás elősegítése FŐBB ESZKÖZEI: – a munkaadók ösztönzése a foglalkoztatásra: dotációk, adókedvezmények, bértámogatás, kedvezményes hitelek – a munkáltatók kötelezése: kvóta, kvóta-bírság, szankciók – a munkavállaló ösztönzése: alacsony járadékszint, bérkiegészítés – a megváltozott munkaképességűek oktatása, képzése: oktatási rendszer, oktatási támogatások – a munka adaptálása „a több munka mellett jobb munkát”

Egészség-károsodással összefüggő pénzbeli támogatások főbb adatai (2006. évi adatok)

A véleményezett új rokkantak száma a rokkantság csoportja szerint

A korszerűsítés célja 1. Megfelelő pénzellátást nyújtani azoknak, akik nem képesek dolgozni. 2. Reintegrálni azokat, akik számottevő munkaképességgel rendelkeznek. 3. Kiiktatni a diszfunkciókat.

A károsodások, a fogyatékosság, a megváltozott munkaképesség lehetséges kategóriái

Orvosszakértői véleményezés ELŐZŐ RENDSZER – jogszabályban nem szabályozott – bonyolult, bürokratikus – szakértői és hatósági elemek keveredése – hiányos kivizsgálás, gyógykezelés – rehabilitáció hiánya – hiteles információk hiánya – nem vizsgálja a kontextuális tényezőket – nem történik meg a képességek és a munkakörülmények összevetése

Orvosszakértői véleményezés KÖVETELMÉNYEK, ELVEK 1.Az össz-szervezeti egészségkárosodás, a fogyatékosság véleményezése történjen azonos szakmai és eljárási szabályok szerint 2.Csak kivizsgált, gyógykezelt, orvosi rehabilitációban részesültek kerüljenek minősítésre 3.A kivizsgálást ki kell emelni a közigazgatási eljárás általános rendjéből 4.Rehabilitációs terv (a rehabilitáció kötelező) 5.Ismerni a munka feladatait, körülményeit 6.Átfogó jogorvoslati mechanizmusok

Orvosszakértői véleményezés FELADATOK – az állapot kialakultságának, stabilitásának minősítése – a károsodások megnevezése, értékelése – az össz-szervezeti egészségkárosodás értékelése – a fogyatékosság jellegének, súlyosságának véleményezése – a rehabilitáció értékelése, rehabilitációs terv – az átmeneti munkaképesség-változás véleményezése – a tartós munkaképesség-változás véleményezése

Köszönöm a figyelmet!