A társadalom intézményrendszere és tényezőinek munkamegosztása a nevelési folyamatban Dr. Molnár Béla Ph.D.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tóvári Judit Eszterházy Károly Főiskola. Szinnyei József. Magyarország a XX. században század: polgári.
Advertisements

A KÖNYVTÁR – KAPU A VILÁGRA Kilenc fontos mondat.
KLEBELSBERG KUNO Miniszter: Kultuszminisztersége
Diplomát adó alapszakjaink:
Társadalmi Megújulás Operatív Program A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban TÁMOP /2 –
Posztmodern vállalat Dr. PhD Kollár József Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány.
Leonardo da Vinci szakképzési projektek Magyarországon TÓTH Csenge Tempus Közalapítvány Az Élethosszig tartó tanulás program nemzeti irodája.
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
Az információs forradalom
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
Szakképzés és gazdaság kölcsönhatása (műhelybeszélgetés: felnőttképzési szekció) Hajdúszoboszló február 7. Soós Roland igazgató ÉRÁK.
HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI FEJLESZTÉSI PÓLUS SZIGET, VAGY A TÉRSÉG MOTORJA? SZŰCS ERIKA Budapest, december 06.
Könyvtári és Informatikai Szövetség
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Szabó Miklós Az oktatás szerepe a társadalomban. Az oktatás filozófiai alapja „A helyes cselekvéshez és megértéshez szükség van a jó tudására.” (Platón)
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Felnőttképzési Intézet tevékenységéről.
Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény
Tudományos eredmények tudástranszfere a „Life long learning” szellemében - Alapkutatások eredményei a tudástranszferben - Dr. Gálfi Márta.
1 Tudás és/vagy kompetenciák? Végzős hallgatók részvétele a felnőttoktatásban Ábrahám Katalin – Tőzsér Zoltán Debreceni Egyetem Nevelés-és művelődéstudományi.
Didaktika 2. Tanügyi és iskolai szabályozás
KÖRNYEZETTANULÁS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
Könyvtárvezetési stratégiák, vezetési típusok
A szakmai nevelés lényege, célja és feladatai
Óvodai tanterv a 3 és 7 évesek számára
A nevelési színterek „rendszertana”
Nyíregyházi Főiskola március 6. Dr. Kokovay Ágnes Kompetenciaalapú képzés és a távoktatás.
A felnőttoktatás funkciói Magyarországon
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Képesítési Keretrendszerek Európában
Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium
A vidéki tér sikertényezői
Új folyamatok és régi struktúrák az oktatásban? Benedek András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia.
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
A képzett szakemberekért HEFOP központi program „ KORSZERŰ FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAMOK KIDOLGOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA” Záró rendezvény MEGNYITÓ.
Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe Baráth Tibor SZTE Neveléstudományi Tanszék Közoktatási Vezetőképző Intézet Baráth Tibor SZTE.
Közkincs kerekasztal a kecskeméti Kistérségben Szakmai konferencia június 9. Kecskemét.
Szigeti Tóth János © Magyar Népfőiskolai Társaság 2009.
MTA Regionális Kutatások Központja A Duna – Tisza köze problémái és jövője „ A CSATORNA VÍZIÓJA” Csatári Bálint geográfus MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet.
A szakképzés helyzete Magyarországon
AGRÁRMÉRNÖKI SZAK (MSc.) NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Fenntarthatóság és káoszelmélet
Leonardo da Vinci projektek. Leonardo da Vinci program célkit ű zései a szakmai készségek és a szakmai tudás fejlesztése a szakmai alapképzésben résztvevők.
Tantervfejlesztési Hálózat építési Mobilitást segítő Támogatások forrás: „Magyar nyelven Európában” Budapest, április 1.
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Keretrendszerek az oktatás rendszerében Felnőttképzés a változó gazdasági és oktatási rendszer környezetében konferencia Eger április
A NEVELÉS TERÜLETEI.
Az OKKR szintjei és szintleírásai a 6–8. szint Bókay Antal.
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
A Bologna-folyamat hatása az ifjúság munkaerő-piaci helyzetére
MERRE TART A MAGYAR FELSŐOKTATÁS? Dr. Molnár Károly Budapest,
Sonnevend Péter Új munka indult:
Pedagógus szerepek és hatékonyság BMEGT51K011
A pedagógia mint tudomány Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
Mint a Kolping-i mű iskolánk is arra próbálja nevelni tanulóit hogy keresztényként a világban és ezáltal a foglalkozásukban, a házasságukban és a családban,
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
A gyakorlati képzés szemléleti hátterének és kereteinek meghatározása
TÁRSADALMI HATÁSOK.
Pályaválasztási szülői értekezlet
A tudásalapú gazdaság és társadalom: helyzetkép és kihívások Dr
Lorem ipsum.
5. Tétel – A Life Long Learning
Pályaválasztási szülői értekezlet
Előadás másolata:

A társadalom intézményrendszere és tényezőinek munkamegosztása a nevelési folyamatban Dr. Molnár Béla Ph.D.

A tudományos technikai forradalom korszakában; az információ-felhalmozódás, információrobbanás, a kommunikáció a gazdasági verseny korában felértékelődik az emberi minőség súlya, szerepe, tehát a társadalom nevelő funkciója fontossá válik. Magasabb követelményeket állít, a mai kor embere elé, magasabb szintű általános és szakmai műveltséget, értelmi erőt ill. ezeknek állandó megújítását igényli, várja el a társadalom.

A gazdaság 3 fő szektora mellett (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás) a tudásszektor v. negyedik szektor robbanásszerű növekedése a munka és tanulás eddigi nem látott szintézisét hozza magával. A tanulás nem a munkára való felkészülés lesz, hanem a legtöbb munka szerves, alkotó része.

A nemzedékek a felhalmozott tudást, tapasztalatot nem tudják átadni egymásnak, mert a mértéke megnő, az átadás nem tud lépést tartani a globális változásokkal, ezért a technikai képzés élethosszig tartó folyamattá vált. Az oktatásban a tartalomról a folyamatra helyeződik a hangsúly. A tárgyi anyag helyett, készségek megszerzését kell lehetővé tenni. A tanulás permanenssé válik. Permanens képzés, permanens továbbképzés periodikusan visszatérő szinten tartó képzés alakul ki.

A XX. század embere nem szorítkozhat tovább a képzésre, szakképzésre, ezek helyett egy átfogóbb fogalomra és rendszerre van szükség: ez a permanens tanulás, amely a prenatális állapottól a halálig terjedő vertikumban, horizontálisan pedig befolyása alá vonja, ill. mozgósítja mindazokat az intézményeket, amelyek a társadalom alkotórészeként az emberi tevékenységek lényegi szféráit képezik. A szférák között ésszerű munkamegosztást próbál kialakítani, s ezáltal teremti meg a társadalmat és intézményeit áthálózó, célra irányuló nevelés koherens összefüggését (DAVE)

I. A társadalmi, gazdasági, érdekképviseleti szervezetek - család - munka - és alkotóközösségek - a lakóhelyi mikrokörnyezet, lakóközösség - társadalmi, politikai szervezetek - érdekvédelmi és népképviseletei szervezetek - egyházak - katonaság - ifjúsági és gyermek csoportok

II. A hivatásos nevelés, oktatás intézményrendszere Központi alrendszer - bölcsőde - óvoda - általános alapképzést nyújtó iskolák - általános és szakmai középfokú képzés - felsőoktatás - posztgraduális képzés

III. A kulturális, művelődési, sport intézmények - színház, koncertterem - képzőművészeti int. - művelődési központok, könyvtár, levéltár - szakmai, tudományos és ismeretterjesztő társaságok - tv, rádió, telekommunikáció - sport és testnevelés intézményei