Magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék Földrajzi árujelzés Szentlőrinci Gazdanapok augusztus 12. Dr. Szelle Tibor Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály

74/2012. (VII. 25.) VM rendelet egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1. § (1) Ez a rendelet határozza meg az élelmiszerek jelölésén, az élelmiszer megjelenítésén vagy reklámozása során egyes, a felhasználó figyelmének felhívása érdekében - az élelmiszer-vállalkozás által önkéntesen - kiemelten használt megkülönböztető információk feltüntetésének feltételeit.

Magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék Mire utal a jelölés? Mely feltételek teljesítése esetén használhatóak ezen jelölések?

MAGYAR TERMÉK vagy bármilyen egyéb állítás, jelölés vagy megkülönböztető információ, amely az élelmiszer magyar származására utal

„MAGYAR TERMÉK” jelölés csak akkor tüntethető fel aa) növényi eredetű alaptermék termesztése, betakarítása, vadon termő növény esetén annak begyűjtése, tisztítása és kezelése, és ha csomagolt, akkor előrecsomagolása Magyarországon történt

„MAGYAR TERMÉK” jelölés csak akkor tüntethető fel ab) állati eredetű alaptermék esetén az állat születése, keltetése, felnevelése, vadon élő állat elejtése, vadon élő halak kifogása, vagy, ha az alaptermék nem az állatból készül, különösen a méz, tej és tojástermelés esetén, az állat termelésbe állítása, és - ha az állati eredetű alaptermék csomagolt - előrecsomagolása Magyarországon történt

„MAGYAR TERMÉK” jelölés csak akkor tüntethető fel ac) növényi eredetű alaptermék, állati eredetű alaptermék bármilyen kombinációjaként előállított és forgalomba hozott élelmiszer esetén megfelel az előző ekben feltüntetetteknek.

„MAGYAR TERMÉK” jelölés csak akkor tüntethető fel b) feldolgozatlan termék: magyar származású növényi és/vagy állati eredetű alaptermék(ek)ből történő előállításakor alkalmazott eljárást - különösen a szétválasztást, részekre osztást, vágást, szeletelést, kicsontozást, darálást, nyúzást, őrlést, tisztítást, darabolást, kifejtést, törést, hűtést, fagyasztást, mélyfagyasztást, kiolvasztást és a csomagolást - Magyarországon végeztek. b) feldolgozatlan termék: magyar származású növényi és/vagy állati eredetű alaptermék(ek)ből történő előállításakor valamennyi alkalmazott eljárást - különösen a szétválasztást, részekre osztást, vágást, szeletelést, kicsontozást, darálást, nyúzást, őrlést, tisztítást, darabolást, kifejtést, törést, hűtést, fagyasztást, mélyfagyasztást, kiolvasztást és a csomagolást - Magyarországon végeztek.

„MAGYAR TERMÉK” jelölés csak akkor tüntethető fel c) Feldolgozott termék: ca) az előállításához használt feldolgozatlan és feldolgozott termékösszetevők magyar származásúak cb) feldolgozásának minden lépése Magyarországon történt

„MAGYAR TERMÉK” jelölés csak akkor tüntethető fel ca) feldolgozatlan összetevőnek n em szükséges magyar származásúnak lennie : azon fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei esetében, amelyek Magyarországon az előállítás megkezdéséig üzemi méretekben nem kerültek termesztésre étkezési só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák esetében, amelyek Magyarországon nem bányászhatók, szokásosan nem kerülnek előállításra.

HAZAI TERMÉK vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés, amely a termék Magyarországon feldolgozott, de a meghatározott mértékig import eredetű összetevőt is tartalmazó állapotára utal

csak akkor tüntethető fel „ HAZAI TERMÉK ” jelölés csak akkor tüntethető fel a) az előállításához használt feldolgozatlan és feldolgozott termék összetevők több mint 50%-a magyar származású

csak akkor tüntethető fel „ HAZAI TERMÉK ” jelölés csak akkor tüntethető fel b) A feldolgozás minden lépése, amelynek eredményeképpen a felhasználónak szánt végtermék létrejön, Magyarországon történt.

HAZAI FELDOLGOZÁSÚ TERMÉK vagy bármilyen ezzel egyenértékű jelölés, amely a termék Magyarországon feldolgozott, de import eredetű összetevőt tartalmazó állapotára utal (az import összetevők aránya 50 %-nál nagyobb)

csak akkor tüntethető fel „ HAZAI FELDOLGOZÁSÚ TERMÉK ” jelölés csak akkor tüntethető fel A feldolgozás minden, a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó eljárás Magyarországon történt.

csak akkor tüntethető fel „ HAZAI FELDOLGOZÁSÚ TERMÉK ” jelölés csak akkor tüntethető fel A feldolgozott termék előállítása során nem tekinthető a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó eljárásnak a válogatás, az osztályozás, a szétválasztás, a csomagolás és a jelölés.

EGYÉB KÖVETELMÉNYEK MINDHÁROM KATEGÓRIÁRA VONATKOZÓAN A terméknek és az előállítás folyamatának meg kell felelnie Magyar Élelmiszerkönyv irányelvei Élelmiszerlánc-biztonsági jogszabályok (különösen: nyomonkövethetőség, gyártmánylapok)

Európai Unió oltalma alatt álló közösségi árujelzés FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ

Olyan mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismerése biztosított ebben a rendszerben, amelyek esetében kapcsolat áll fenn a termék vagy az élelmiszer jellemzői és annak földrajzi eredete között, azaz ezek a termékek csak azon a földrajzi területen belül állíthatóak elő, amely az elfogadott termékleírásokban meghatározásra került.

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ Ahhoz, hogy egy termék elnevezése uniós oltalom alá (ezáltal brüsszeli nyilvántartásba vételre) kerüljön, engedélyezési eljárásnak kell megelőznie.

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ KÉT KATEGÓRIA:

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ EREDETMEGJELÖLÉS

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ FÖLDRAJZI JELZÉS

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ Eredetmegjelölés esetén a termék-előállítás minden lépésének a meghatározott földrajzi területen kell történnie. Bejegyzési kérelmekben a termék minőségére vagy jellemzőire vonatkozó adatoknak a bemutatása szükséges, amelyek alapvetően vagy kizárólag a földrajzi környezetnek (beleértve a természeti vagy emberi tényezőket is) köszönhetők.

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ Földrajzi jelzés esetén elegendő, ha a termék előállításának egyetlen lépése történik az adott földrajzi területen. Bejegyzési kérelmekben a meghatározott földrajzi terület és a termék hírneve közti kapcsolatot kell igazolni.

Az engedélyezési eljárás áll nemzeti bírálati szakaszból a z Európai Bizottság eljárásából.

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ Engedélyezési eljárás 1) 1) NEMZETI BÍRÁLATI SZAKASZ Az ügyfél kérelmére indul. Részletes termékleírást és egy un. egységes dokumentumot kell benyújtani. A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével határozatot hoz. A kérelmet az Európai Bizottsághoz továbbítják.

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ 2) EURÓPAI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA A bejegyzési kérelem tartalmának vizsgálata A többi tagállamnak biztosított észrevételezési lehetőség Döntés, rendelet közzététele Legfeljebb másfél évet vesz igénybe.

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ Az uniós szinten elismert termékekről az Európai Bizottság nyilvántartást vezet, amelynek elektronikus változata az alábbi linken keresztül érhető el: or/list.html. or/list.html

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐ NÉHÁNY PÉLDA (zárójelben a bejegyzés dátuma): Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi (2007. dec. 14.) Budapesti téliszalámi ( április 21.) Hajdúsági torma (2009. október 21.) Makói hagyma vagy Makói vöröshagyma (2009. november 5.) Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász (2010. június 18.) Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász (2010. június 18.) Szegedi fűszerpaprika őrlemény vagy Szegedi paprika (2010. november 4.) Gönci kajszibarack (2011. május 18.) Magyar szürkemarha hús (2011. december 9.) Alföldi kamillavirágzat (2012. február 24.) Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény (2012. július 3.)

A szeszes italok, a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőire más jogszabályok vonatkoznak, és itt a tagállami és uniós oltalmi rendszer egymás mellett, egymással párhuzamosan működhet.

oldalak/foldrajzi-arujelzo/adatbazisok

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!