Bevalláshoz kapcsolódó jogszabály módosítás Készítette: Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága
Adózás rendje
kitolódik a bevallást pótló nyilatkozat benyújtására nyitva álló határidő a társasági adó bevallás benyújtásának határidejéig, vagyis május 31-ig től a bevallást újra lehet a bevallási határidő lejárta előtt önellenőrizni a jövedelemigazolás tartalmának módosítása a megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető akkor minősül kézbesítettnek, ha a KR rendszer az irat kézhezvételét visszaigazolja ebben az esetben is beszélhetünk vélelmezett kézbesítésről
Kisadózók tételes adója, kisvállalati adó
KATA Nem minősül főállású kisadózónak 2014-től az a személy, akit egyidejűleg (akár több) munkaviszony keretében foglalkoztatnak, ha e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Szintén nem minősül főállásúnak az a kisadózó magánszemély, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, ideértve azt is, ha egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül.
KATA II Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a tételes adót nem kell megfizetni. Magasabb összegű tételes adó választására ( forint) van lehetőség, az ellátási alap forint. A kata alany és az üzleti partnere is köteles adatot szolgáltatni az 1 millió forintot meghaladó kifizetés után. Nem kell külön bevételi nyilvántartást vezetnie a kata alanynak, ha bizonylatait megőrizte.
KIVA A kiva alanya negyedévente, vagy havonta vallja be az előlegeket, évenként kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget. Május 31-ig kell bevallani a kötelezettséget, eddig az időpontig kell elszámolni is. Évközi megszűnés esetén a bevallást a megszűnés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Eddig kell befizetni a kiva összegét is. A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a visszatérített kiva összege. Nem növeli a pénzforgalmi eredményt a kiegészítő befizetés. A jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot a módosítás kiveszi az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjából.
Személyi jövedelemadó
Családi kedvezmény Elsőként az szja törvényben meghatározott szabályok szerint meg kell határozni a magánszemélyt megillető kedvezményt. Csak a kedvezményre jogosult személyt kell vizsgálni. A megosztás, közös érvényesítés csak az érvényesítés módját érinti, az összegét nem. Először az szja alapját kell a kedvezménnyel csökkenteni, ezt követően vehető figyelembe a járulékkedvezmény a törvényben előírt sorrendben: 4% t.ebj, 3%p.ebj, 10%nybj
Családi kedvezmény II A családi járulékkedvezmény a magánszemély nyilatkozata alapján már év közben is érvényesíthető. Lehetősége van, hogy ne kérje ennek évközi elszámolását. A kifizető, munkáltató a bérszámfejtéskor először az adóalapot csökkenti, ha az nem nyújt fedezetet a teljes kedvezményre, ezt követően a nem érvényesített kedvezményrész 16 százalékát tudja az érvényesítésin sorrendben levonni a járulékokból. Az 1,5 % munkaerőpiaci járulék nem csökkenthető.
Családi kedvezmény III A biztosított személy az év végi adóbevallásában számol el a családi kedvezménnyel. Az elszámolás során fel kell tüntetni a járulékkedvezmény alapját, összegét, az év közben érvényesített összeget. Ha a már érvényesített összeg kisebb, mint az év végén megállapított összeg, a különbözet az szja szabályai szerint visszaigényelhető. Ha a magánszemély már év közben is érvényesített családi járulékkedvezményt, de év végén a bevallásban kiderül, hogy maradt fenn adókötelezettsége, akkor nem a járulékfizetést kell módosítani, hanem az szja-t kell megfizetni.
Családi kedvezmény IV Egyéni vállalkozó, valamint az őstermelő is érvényesíthet családi járulékkedvezményt. A vállalkozó ebben az esetben havonta, őstermelő negyedévente köteles adóelőleget fizetni. A vállalkozók közül azonban csak azok tudják a kedvezményt érvényesíteni, akik tényleges jövedelemmel rendelkeznek (kivét, átalányadó alap) A családi járulékkedvezmény bevezetése miatt szükségessé vált a bevallás adattartalmának megfelelő módosítása.
Egyéb módosítások 2014-től a január 10-ig kifizetett bér minősül az előző évi jövedelemnek. Az új szabály szerint már az összes ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognál figyelembe vehető az idő múlására vonatkozó csökkentés. A szünetelő egyéni vállalkozók is választhatnak munkáltatói elszámolást, egyszerűsített bevallást, adónyilatkozatot.
Egyéb módosítások II A devizahitelesek megsegítése érdekében adómentes a pénzintézet által elengedett követelés akkor is, ha szabad felhasználású vagy gépjármű hitelről van szó. A módosítás eltörli a forintos adómentességhez kapcsolódó jövedelemkorlátot, tekintettel arra, hogy az összes jövedelem fogalom kikerült a törvényből. Meghatározásra került a birtok-összevonási cél fogalma. A kapott kártalanítást a tevékenységből származó bevétel részeként kell kezelni.
Általános forgalmi adó
Folyamatos szolgáltatások Az olyan folyamatosan nyújtott szolgáltatások, ahol a felek az ellenértéket egy meghatározott időszakra állapítják meg (hónap, negyedév), a teljesítés időpontjának az időszak utolsó napja minősül. Ezt a rendelkezést először a június 30-át követő elszámolási időszakban kell alkalmazni. (ha a teljes időszak július 1 utáni) Azon ügyleteknél, ahol a díjat átalányban vagy fogyasztás alapján határozzák meg, ott továbbra is az elszámolás esedékessége a teljesítési időpont.
Adóalap utólagos csökkenése A törvény újraszabályozza az adóalap utólagos csökkentésének eseteit annak érdekében, hogy az EU Bíróság döntésének megfeleljen. Az adóalap utólagos csökkentésének feltétele, hogy az eredeti számla is módosításra kerüljön. Új elem a termékértékesítésre, szolgáltatás nyújtásra tekintettel közvetett pénzvisszafizetés. Az adóalap csökkentést legkorábban abban az időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a pénzt visszafizették.
Mezőgazdasági fordított adózás Az EU irányelv módosítása lehetővé teszi a fordított adózás időtartamának meghosszabbítását. Ennek eredményeként nem június 30. napjáig, hanem december 31-ig alkalmazandóak a gabonatermékek tekintetében bevezetett fordított adózási szabályok.
Köszönöm a figyelmet!