Kutyás terápia alkalmazása óvodában Lakos Judit

Bemutatkozás Pepitappancs – Kutyás terápia csoport AZÚR Segítőkutyás Egyesület bemutatása Kapcsolatfelvétel Tájékoztatás:  A foglalkozások menete  Személyi és tárgyi feltételek  Információkérés  Kutya kiválasztása az adott csoport összetételét figyelembe véve 2

Az óvodás gyermekek életkori sajátosságai  Lehetőségek a köznevelésben  Cselekvése: utánzási hajlam, önállóságra törekvés  Érzelemközpontú gondolkodás, állandó visszacsatolás  Figyelme, érdeklődése csapongó, egocentrikus gon dolkodás  A játék, az óvodás gyermek legfőbb tevékenysége 3

Integráció színterei az óvodában  Kiket integrál az óvoda?  Etnikum, más nemzetiségű gyermekek, SNI gyermekek  Nehézségek a budapesti viszonylatok tükrében 4

Közösségformálás, csoportkohézió  Előítélet mentesség  Kortárs kapcsolatok kialakítása  TEAM munka 5

Nagymozgás és testséma fejlesztése  A mozgásos, ügyességi, egyensúlyozó játékok változatos és örömteli fejlesztési lehetőséget biztosítanak a gyermekeknek.  A mozgáskoordinációt fejlesztő eszközök segítenek a térészlelésének kialakulásában, a téri viszonyok felismerésében, a testséma és a tér kapcsolatainak létrejöttében, javítják az egyensúlyérzékelést. 6

A csoportos mozgásfejlesztés céljai, szempontrendszere  az egyensúlyérzék fejlesztése  a szem - test koordináció és ennek bázisán a szem - kéz koordináció fejlesztése  térérzékelés fejlesztése, térirányok stabilizálása  az állóképesség növelése  az utánzási készség fejlesztése  a feladathelyzet elfogadtatása, a feladattudat kialakítása 7

A mozgásfejlesztés területei A játékos utánzás a kapcsolatteremtés eszköze, az első kommunikációs lépés. A mozgással kísért beszéd támogatja a beszéd megértését, javítja a mozgáskoordinációt, fejleszti a figyelmet. A csoportos terápia során segíti a szülő-gyermek, gyermek-szakember közötti kapcsolat kialakítását. A fejlesztés lépései utánzással:  szó értékű mondatok utánzása  alapmozgások utánzása  szóértés fejlesztése  mozgásutánzás  egyszerű mondókák  egyenletes lüktetés kialakítása  mozgás gyermekdalokra 8

Az alapmozgások koordinációjának javítása Alapmozgásoknak tekinthetőek: a gurulás, a kúszás, a mászás, a járás, a futás, az ugrás, az átadás-átvétel, dobás-kapás. Az alapmozgásformák gyakoroltatása változatos módon és helyzetekben kell, hogy megtörténjen, (pl. gurulás hengerben, mászás, járás egyensúlyozó gerendán), hogy a mozgásharmónia kialakulhasson. A tapintás (a taktilitás) érzet a bőrfelületre gyakorolt nyomás hatására jön létre. Ez lehet passzív, amit a bőrfelületre ránehezedő, vagy azon mozgó tárgy gyakorol vagy aktív, amikor a mozdulatlan tárgyat a gyermek érinti vagy nyomja. Az aktív tapintás, vagyis a haptikus érzékelés főleg a tárgyak alakját, nagyságát, térbeli helyzetét érzékeli, ezen alapszik a manipuláció. 9

A testtudat kialakítása A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok percről percre változó mozgásának megélése. A fejlesztés lépései:  utánzómozgások, gesztusjátékok,  a kialakult testkép felerősítése,  a testséma fejlesztése eszközhasználattal és nélkül, egyensúlygyakorlatokkal,  a két testfél (bal-jobb) integrációja keresztezési gyakorlatokkal 10

Kommunikáció- Fejlesztési cél  A beszédkedv felkeltése, szinten tartása  A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése  A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése  Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása.  Fontos a nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív, differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegű. 11

Kommunikáció- Fejlesztési cél  A fejlesztés tudatos és tervszerű, amelyben a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul.  Fontos a mozgás fokozott igénybevétele a fejlesztésnél, mivel a nagymozgás az alapja a finommotorikát igénylő beszédfejlesztésnek, a mozgással egybekötött verbalizálásnak, a fogalmi gondolkodás erősítésének, a tájékozódásnak, szerialitásnak, a ritmusnak és az izmok akaratlagos irányításának. 12

Beszéd  Beszédmegértés, beszédészlelés erősítése  Hangok tiszta ejtése és differenciálása  Beszédtempó, ritmus fejlesztése  Szókincsbővítés (passzív, aktív)  A szóhasználat, beszédkészség fejlesztése  A beszédkedv motiválása 13

A téri tájékozódás fejlesztése A téri tájékozódás alapja, hogy a gyermek képes legyen a saját testén tájékozódni. A fejlesztés lépései:  az alapvető téri irányok felismerése, és megnevezése  testrészek, oldaliság  a jobb-bal irány differenciálása 14

A finommotorika fejlesztésének céljai, szempontrendszere  A fókuszálás kialakítása fényre, tárgyra, illetve a gyermek saját kezére  Mozgó (pl.: guruló) tárgy követésére való ösztönzés  A vizuális figyelem időtartamának növelése  A vizuális differenciálási készség kialakítása, fejlesztése (pl. különböző formájú, nagyságú tárgyakkal)  A szem - kéz koordináció fejlesztése  Kreativitás fejlesztése 15

Finommotorika fejlesztése  Taktilis, haptikus élmény- és tapasztalatszerzés (pl. kéz- és ujjnyomat készítés)  A látás-, a tapintás- és a mozgásérzet együttes szabályozása  Különböző anyagú tárgyak szín szerinti válogatása  A papír-ceruza összefüggésének kialakítása (firkálás)  Markolás -fogás / nyúlás - elengedés kialakítása:  Kétujjas csippentő fogás kialakítása, írás előkészítés 16

Utánzó gyakorlatok és a csippent ő mozgás kialakítása 17

Térbeli tájékozódás fejlesztése 18

Bazális stimuláció, minden érzékelési terület bevonásával  szomatikus ingerlés  vesztibuláris ingerlés  akusztikus érzékelés fejlesztése  taktilis orientálódás  szaglási érzékelés 19

A vizuális figyelem és a vizuális emlékezet fejlesztése  eldugott tárgyak megkeresése  mi hiányzik? – játékok  játék memóriakártyákkal A mennyiségfogalom alakítása:  az egy fogalmának kialakítása  sok-kevés,  több-kevesebb,  ugyanannyi fogalmának tanítása 20

Vizuális figyelem fejlesztése 21

Mennyiségfogalom kialakítása 22

Észlelés  Vizuális (látási), auditív (hallási) észlelés  Figyelem tartósságának növelése  Alak-háttér differenciálás: vizuális, auditív téren  Zörejek, zenei és beszédhangok megkülönböztetése képi, mozgásos megerősítéssel  Ritmus fejlesztése mondókán, versen, éneken keresztül  Beszédészlelés fejlesztése 23

Emlékezet  A vizuális, de főként az auditív emlékezet fokozatos felépítése a hangoktól a szavakon át a mondatokig és hosszabb szövegekig  A szerialitás és szeriális emlékezet erősítése  Betűk és hangok összekapcsolt felidézése  Betűk, hangok, szavak, mondatok sorrendisége  Téri, idői sorrendiség kialakítása vizuális és auditív téren 24

A terápiát sikerességét befolyásoló pozitív hatások Pszichés hatások  a kapcsolat nem hangulatfüggő, feltétel nélküli elfogadás az alapja  javul az empátiás készség  fokozott a testi és lelki aktivitás  az állat jelenléte nyugtatóan hat, oldja a stresszt, biztonságot ad  családi feszültségek, lelki terhek feldolgozásában segít  hangulatfokozó, kiegyensúlyozottságot ad 25

Kognitív hatások  az ismeretszerzés sokrétűbbé,  érdeklődés aktívabbá válik  figyelem, összpontosítás  hatékonyabbá válik  tanulási folyamatok,  memória fejlődik – több a sikerélmény  a kisgyermekek érzelmi úton megközelíthetőbbek  beszédindítás, beszédkedv felkeltése, a meglévő beszéd fejlesztése,  bazális stimuláció  differenciálható feladatok az egyéni fejlettségi szint alapján. 26

Szociális hatások  nem érzik feladat - helyzetben magukat  csökken a kapcsolat - teremtés miatt érzett félelem és szorongás  a túlmozgásos és agresszív gyermekeket megnyugtatja  a kevésbé aktív gyerekeket motiválja  nő a szociális interakciók mennyisége és minősége  érzelmi élet fejlődése 27

A kutyaterápián alkalmazható fejlesztés f ő területei  motoros és orientációs képesség  (testtudat kialakítása, alapmozgás- és egyensúlyfejlesztés, téri tájékozódás fejlesztése, finommotorika)  megismerő funkciók fejlesztése  (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése)  beszédfejlesztés  (fújó-, szívó-, légző gyakorlatok, artikulációs izmok ügyesítése, beszédindítás)  bazális stimuláció 28

Tapasztalataink, eredményeink  növekedett a szociális interakciók száma és ezzel együtt csökkent a visszahúzódó, autisztikus viselkedési formák megjelenése jelentős, mérhető fejlődés a társas kapcsolatok kialakításában, a figyelem és a mozgás fejlődésében  a gyerek a meglévő tudását sokoldalú foglalkozásokon észrevétlenül rögzíti  hatás a óvoda/gyógypedagógus, -gyerek, -szülő kapcsolatra  alkalmazása elősegíti különböző módszertani lehetőségek felvezetését 29

„Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? „ 30

Köszönöm a figyelmet! További szép napot Mindenkinek ! 31