2013. augusztus 30.

Munkaterv LEGFONTOSABB FELADATAINK A 2013/2014-ES TANÉVBEN Oktatási feladatok: minőségi munkavégzés, beiskolázási és továbbtanulási mutatóink szinten tartása, illetve javítása, eddigi eredményeink megőrzése szakköri kínálat bővítése, tehetséggondozó és differenciált képzést biztosító foglalkozások szervezése az alapvető oktatási struktúra megtartása mellett az iskolahasználók igényeinek folyamatos követése és lehetőségeinkhez mérten alkalmazkodás a reális igényekhez következetes, egységes alapokon nyugvó munkavégzés új oktatási és nevelési módszerek megismerése és beépítése a mindennapi munkába, különös tekintettel a kompetencia alapú oktatás a tanulók idegen nyelvi kommunikatív készségének fejlesztése eredményes felkészítés közép- és felsőfokú nyelvvizsgákra a tehetséggondozás kiemelt feladat kell, hogy legyen törekedni kell tanulóink versenyeztetésére (minden tantárgyból, minél több versenyen) részvétel a városi, megyei és országos rendezvényeken közép és emelt szintű érettségire való felkészítés, a hatékony felkészítést megalapozó szakmai tervezés a évfolyamon ösztönzés az emelt szintű érettségire való jelentkezésre a felvételizők körében az érdeklődő tanulók előrehozott érettségi vizsgára történő felkészítése munkaközösségi éves munkatervek kidolgozása a Helyi Pedagógiai Program szerint tanmenetek elkészítése az elfogadott munkatervek alapján a tanulók tudatos, reális pályaválasztásának segítése a keretszámok tükrében a humán tárgyak mellett az informatika a természettudományos-, a német és a francia tantárgyak fokozottabb népszerűsítése diákjaink körében Nevelési feladatok: a hiányzások hangsúlyozott figyelemmel kísérése és szigorú jogszabálykövető adminisztrálása a tanulási technikák megismertetése, a munkafegyelem javítása a tanulók körében az ifjúságvédelmi tevékenység keretében a problémás tanulók kiszűrése, szakemberhez küldése rendhagyó tanítási órák szervezése (bíróság, rendőrség, börtön, múzeum) a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása

nevelési helyzet javítása: egységes elvek, következetesség alkalmazása az iskola fegyelmi helyzetének javítása egészséges életmódra nevelés (felvilágosító órák szervezése) tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása, illetve erősítése az iskolai Diákönkormányzat munkájának segítése, fokozott bevonása az iskolai feladatok megvalósításába Kapcsolattartás: az intézmény számára fontos partnerek (fenntartó, szülői közösség, általános iskolák) bevonása az iskolai eseményekbe bővítjük és mélyítjük kapcsolattartási formáinkat a felsőoktatási intézményekkel az IDB, az Iskolaszék és a szülői szervezet munkájának segítése a szülők rendszeres tájékoztatása, tájékozódás a tanulókkal kapcsolatban, e-napló fejlesztése kapcsolattartás az iskolaorvossal, védőnővel és mentálhigiénés szakemberrel kapcsolattartási formáink bővítése és mélyítése az általános iskolákkal és felsőoktatási intézményekkel az általános iskolákkal kialakult kapcsolattartási formák erősítése (Nyílt napok szervezése, tájékoztatók tartása a szülői értekezleteken, fórumokon való részvétel, az iskola propagálása, a hatodikos és nyolcadikos tanulók felkeresése az iskolában, felvételi felkészítés szervezése) megfelelés a fenntartó által támasztott szakmai, pénzügyi és adminisztratív igényeknek Jogi feltételek biztosítása: a jogszabályok naprakész követése és betartása, a belső szabályozó dokumentumok felülvizsgálata és megfelelő módosítása továbbképzési terv összeállítása az új kerettanterv előírásainak alkalmazása Tárgyi feltételek biztosítása: az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása ésszerű gazdálkodás mellett a pályázati tevékenység erősítése új pályázatok keresése, írása az épület, a berendezések, az eszközök állagának megóvása, a számítógépes környezet maximális kihasználása, fejlesztése

Hagyományőrzés: hagyományos iskolai rendezvények, ünnepségek színvonalas megrendezése az IDB bevonásával a rendezvényeink bővítése, a diákélet színesítése iskolai és osztálykirándulások megszervezése Propaganda: folyamatos tájékoztatás az intézmény munkájáról, eredményeiről, az iskola jó hírének erősítése (a sajtómegjelenések bővítése) weboldalunk fejlesztése, bővítése (tanári tájékoztató felület létrehozása) Minőségpolitikai célok: Az elmúlt tanévben elvégzett nevelésügyi mérés tapasztalatainak elemzése, a hibák feltárása, megoldások keresése, azok végrehajtása és kommunikációja. fegyelmezett munkavégzés, pontosság az alkalmazottak minőségértékelési rendszerének hatékony működtetése az oktató - nevelő munka, illetve az adminisztratív tevékenység rendszeres, tervszerű ellenőrzése az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők részéről tanári ügyeleti rendszer működtetése az óraközi szünetekben Személyi feltételek: A jelenlegi helyzet szerint minden szaktárgy tanítására megfelelő szakos és megfelelő végzettségű tanár áll rendelkezésre. Lehetőség szerint csökkenteni kell az óraadó pedagógusok számát. Főként fizika, matematika és kémia tantárgyakból kell a tantestületet tovább fejleszteni. A tantestület tagjai az iskola vezetése: 1fő igazgató, 2 fő helyettes és 7 fő munkaközösség-vezető a tantestület 42 fő határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező pedagógusból áll 1 pedagógus fizetés nélküli szabadságon, 4 pedagógus GYES-en van helyettesítésüket: 2 fő határozott időre kinevezett, 1 fő részmunkaidős és 5 fő óraadó pedagógussal oldjuk meg az oktató, nevelő munka színvonalának növelését segíti: 1 fő szabadidő-szervező, 1 fő könyvtáros, 1 rendszergazda és 1 ifjúságvédelmi felelős a tanügy-igazgatási, gazdasági és személyi feladatokat 2 fő iskolatitkár látja el

A 2013/2014-ES TANÉV RENDJE AZ EMMI RENDELET ALAPJÁN Tanítási év A rendelet tartalmazza, hogy a 2013/2014. tanévben a tanítási év első tanítási napja szeptember 2. (hétfő) és utolsó tanítási napja június 13. (péntek). A tanítási napok száma a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában százhetvenkilenc nap. Az első félév január 17-ig tart, az iskolák január 24-ig értesítik a diákokat és a szülőket az első félévi tanulmányi eredményről. Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban április 30. Tanítási szünet A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középfokú iskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Az őszi szünet október 28-tól október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 4. (hétfő). A téli szünet december 23-tól január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap január 6. (hétfő). A tavaszi szünet április 17-től április 22-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 16. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 23. (szerda).

Iskolai ünnepség, rendezvényIdőpontFelelősök Tanévnyitó ünnepség Nagy Zsuzsanna, 7-9. oszt. ofők, igazgató Megemlékezés az aradi vértanukról ofők, történelem tanárok Szalagtűző ünnepség osztályos ofők, Nagy Zsuzsanna, ig.helyettesek Hőgyes futás testnevelő tanárok Iskolai kirándulás Bali István, Borbás László, ofők Megemlékezés az 1956-os forradalom Gönczy Csilla, Nagy Zsuzsanna, Varga Attila Elsősavató IDB, 7-9 oszt. ofők, Váradi Orsolya Hőgyes vetélkedő Nagy Zsuzsanna, munkaközösség-vezetők Nyílt napok és munkaközösség-vezetők, igazgató, ig.helyettesek Karácsonyi ünnepség Gönczy Csilla, Nagy Zsuzsanna, Varga Attila Farsang IDB, Váradi Orsolya Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól ofők, történelem tanárok Megemlékezés március 15-ről Gönczy Csilla, Nagy Zsuzsanna, Varga Attila Holokauszt áldozatainak emléknapja ofők, történelem tanárok Diák-önkormányzati nap IDB, Váradi Orsolya Ballagás osztályos ofők, Nagy Zsuzsanna, igazgató, ighelyettesek Nemzeti összetartozás napja ofők, történelem tanárok Tanévzáró ünnepség Nagy Zsuzsanna, igazgató, ighelyettesek

ÉRTEKEZLETEK IDŐPONTJAI Tanévnyitó értekezlet: augusztus Tanmenetek elkészítése: szeptember 16. Nevelési értekezletek: félév: félév: Szülői értekezletek: félév: félév: Iskolai fogadóórák: félév: félév: Osztályozó értekezletek: félév: végzősök: félév: Iskolai SZM értekezletek: félév: félév: Tanévzáró értekezlet: Vezetőségi értekezlet: hétfő Kibővített vezetőségi értekezlet: hétfő Tantestületi értekezlet: szerda 14.00

Tanítási órakeret 0-26 óra Tantárgyfelosztásban szereplő egyéb kategóriába tartozó foglalkozások munkaközösségi felosztása (egyéni fejlesztés, tehetséggondozás, szakkör, helyettesítés, érdeklődési kör) Az e célból elrendelhető egyéb foglalkozások körét a kormányrendelet tervezetének 16.§ (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint: a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati-foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás határidő: szeptember 05. csütörtök

26-32 óra óra egyéni megbeszélése: első héten A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túl a kötött munkaidő terhére elvégzendő feladatokat a kormányrendelet tervezetének 16.§ (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint: a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o) munkaközösség-vezetés, p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása v) tanulmányi kirándulás, w) kollégiumban tanulók éjszakai felügyeletének megszervezése

Helyettesítés rendje A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, b) a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és nem áll megfelelő szakember rendelkezésre a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem, c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A bevezető szöveg a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőn túli elrendelésről beszél, a pedagógusonként változó heti órán felül elrendelhető helyettesítés mértéke az alábbi: A pedagógus számára elrendelhető tanórai és egyéb (eseti) foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a fenti feltételek valamelyikének fennállása rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. Ez tehát azt jelenti, hogy egy héten a pedagógus számára a maximális 26 óra neveléssel- oktatással lekötött óraszám mellett heti 6 óra további eseti helyettesítés megtartása rendelhető el. Ebben az esetben a pedagógus számára – alapilletményéért – akár heti 32 óra megtartását is elrendelheti a munkáltató. Nem tehető ez meg minden héten, hiszen a 26 óra felett elrendelt eseti helyettesítés maximum 30 tanítási napot érinthet.

Minősítő eljárás A pedagógus munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára szeptember 1. és június 30. között kerül sor. Előmeneteli szabályok a pályán lévő pedagógusok számára A szeptember 1-én már legalább két éve pályán lévő pedagógusok első minősítésükig a pedagógus I. fokozatba tartoznak, a háromévenkénti előrelépési automatizmusnak megfelelő kategóriába. A rendszer bevezetésekor legalább 8 éve pályán lévők első sikeres minősítésüket követően a pedagógus II. fokozatba kerülnek. A legalább 14 éves tanári tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően egyből a pedagógus III. (mesterpedagógus), illetve kutatótanári fokozat szakmai gyakorlatnak megfelelő kategóriájába kerülhetnek, átugorva ezzel a pedagógus II. fokozatot. Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Amennyiben nem szereznek minősítést, a pedagógus I. fokozat szakmai gyakorlatuknak megfelelő kategóriájában maradnak pályájuk végéig. Amennyiben úgy döntenek, hogy részt akarnak venni a minősítésen, saját döntésük alapján megtehetik. A minősítő vizsgát és minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál kell jelentkezni.

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás három fős bizottság előtt zajlik. A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, erre a célra felkészített köznevelési szakértő. A bizottságnak tagja továbbá: - Gyakornok minősítő vizsgája esetén: a pedagógusképző felsőoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője, - Minősítési eljárás esetén: a Pedagógus Kamara felkészített szakértője/ a Kamara megalakulásáig egy másik, az értékelt pedagógus munkáltatójával azonos feladatot ellátó köznevelési intézmény pedagógusa és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője. A következő dokumentumok nyújthatnak segítséget a pedagógusértékelés során: egyénekre lebontott értékelés a munkaközösség-vezetőktől, részletes, év végi statisztikák, osztályfőnöki beszámolók, pedagógusok által megőrzött óravázlatok, tanulói produktumok. versenyeredmények; kompetenciamérések eredménye és elemzése; Portfolió: el_Kotschy_Beata__portfolio.pdf

Továbbképzések számítása A ciklusok számítására vonatkozó előírások a tól vannak hatályban 4.§ (2) A pedagógus… "a pedagógus munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő 7. év szept. 1. napjától..." kezdődően vesz részt a továbbképzési rendszerben. Tehát az első pedagógusdiploma megszerzését követő 7 évben a pedagógus mentes a továbbképzési kötelezettség alól. A hét évig tartó mentesség szabályai újabb diploma vagy szakvizsga esetén ig: Közoktatási tv. 19.§ (8) rendelkezése jan. 1-től aug. 31-ig volt hatályban, de a ciklusok helyes számításánál most is figyelembe kell venni a rendelkezést: „Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.” től a ciklusból való kilépést (a diploma megszerzését követő 7 évig tartó mentességet) a jogszabály már nem bármilyen diploma, hanem csak a szakvizsga esetén biztosítja. Azoknak, akik előtt szerezték első pedagógusdiplomájukat, a továbbképzési kötelezettség jén kezdődött Aki és között szerezte első diplomáját, annak első ciklusa a diplomaszerzést követő 7. év szeptember 1-jén kezdődött Akik után szerezték első pedagógusdiplomájukat, azok jén kezdték első továbbképzési ciklusukat

Hatosztályos képzés Az oktatás új feltétele márc. 23-tólA feltétel márc. 23. előtt a kompetenciaméréseken a legutóbbi 3 évben a matematika és a szövegértés átlageredmény a telephelyi összefoglaló jelentés szerint a 10. évfolyamon szignifikánsan meghaladja az országos átlagot a kompetenciaméréseken a legutóbbi 3 évben a matematika és a szövegértés átlageredmény a 10. évfolyamon meghaladja az országos átlagot az iskola minden 25 km-nél távolabb lakó igénylő számára kollégiumi ellátást tud biztosítani a jelentkezők száma minden tanévben legalább húsz százalékkal meghaladja a minimális osztálylétszámot a jelentkezők száma indítandó osztályonként minden tanévben legalább húsz százalékkal meghaladja a minimális osztálylétszámot a gimnáziumi nevelés-oktatásban a pedagógus-munkaköröket a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezők töltik be a pedagógusok legalább fele két- vagy többféle tantárgy tanítására jogosító, a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet március 23-tól hatályos módosításai alapján Hat vagy nyolc évfolyamos oktatás követelményei

Nyelvi képzés Az oktatás új feltétele márc. 23-tól A feltétel márc. 23. előtt a feltételt 3 egymást követő tanévben kell teljesíteni a feltételt 3 egymást követő év átlagában kell teljesíteni a nyelvi osztály indulásakor felvett tanulók 80%-a a célnyelvből érettségi vizsgát szerez – az érettségizett tanulók 80%-a B2 szintű nyelvtudást szerez (nyelvvizsgán v. emelt szintű érettségin) a képzés indítását követő 3. tanév végéig a tanulók 60%-a B2 szintű nyelvtudást szerez, amelyet az Oktatási Hivatal által szervezett mérésen igazol, mentesül a mérés alól az, akinek B2 szintet igazoló nyelvvizsgája van a 2. idegen nyelvből az iskola kötelező tanórákon biztosítsa az emelt szintű érettségire felkészülés feltételeit a 2. idegen nyelvből a végzősök 50%-a nyelvvizsgát v. emelt szintű érettségit tesz

Boldog és sikeres tanévet kívánok!!!