Magyar tudósok a villamosipar szolgálatában

Jedlik Ányos, feltaláló (Szimő, január Győr, december 13.) A kísérleti fizika kiváló művelője. Tanulmányait a nagyszombati, majd a pozsonyi gimnáziumban végezte. Pannonhalmán 1817-ben belépett a Szent Benedek rendbe. Győrben a bencés gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított. Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta, majd ben elfoglalta a pesti egyetem fizika tanszékét, és itt dolgozott 38 éven át ban az egyetem rektorává nevezték ki. Doktori oklevelét a Pesti Tudományegyetemen szerezte ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. Munkásságáért királyi tanácsosi címet és vaskorona rendet kapott.

Munkássága: Szódavíz, „szikvíz” 1826

Munkássága: „villámdelejes forgony” 1829

Munkássága: Bunsen-elem módosítása évi párizsi kiállítás

Munkássága: Dinamó elv-unipoláris (egysarkú) generátor 1861

Munkássága: „Leideni palaczkok lánczolata” 1863

Munkássága: „csöves villámfeszítő” 1873-as bécsi világkiállítás

dugattyú, eredő, huzal, nyomaték, térfogat, halmazállapot, hullámelhajlás az ion helyett: meneny, az anion es kation helyett bemeneny illetve kimeneny. Munkássága: Nyelvújítás

Ganz Ábrahám (Unter- Embrach, Svájc, november 6. – Pest, december 15.) Vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője, a világhírűvé váló Ganz vállalatok megalapozója. Tizenöt éves korában ácsmesterséget tanult, majd Zürichben öntőinasnak állt. Húsz esztendősen elindul a világba, hogy külföldön is tapasztalatot szerezzen. Számos svájci, német, francia, osztrák és olasz öntödében dolgozott, ezt követően 1841-ben Pesten, a József Hengermalom Társulat gőzmalmának szerelésében vett részt, majd röviddel később “első öntőmester" lett a gőzmalom öntödéjében, hogy azután rábízzák az öntöde és a gépjavító műhely vezetését ben saját öntödét alapított, 1854-ben hatvan munkást, 1867-ben már 371 alkalmazottat foglalkoztatott. üzemében Magyarországon akkor egyedülálló nyugdíjas és betegpénztárt létesített ben öngyilkos lett. Halála után vállalata nem hullott szét, sőt, barátja Mechwart András igazgatása alatt a világ egyik vezető iparvállalatává vált a malomipari gépgyártás (kéregöntésű hengerszékek), a vasúti gépgyártás, a vasútvillamosítás, valamint a villamosipar terén.

Mechwart András, feltaláló (Schweinfurt, Bajorország, december 6. - Budapest június 14.) Szegény családban született, ezért szülei az elemi iskola elvégzése után inasnak adták a helybéli lakatoshoz. A „legényremekként” készített Chubb- zárja olyan jól sikerült, hogy a város elöljárósága ösztöndíjjal az augsburgi politechnikumba küldte tanulni, ahol 1855-ben mérnöki oklevelet szerzett. Nürnbergben, egy gépgyárban eltöltött négy éve alatt hidak, vasúti kocsik és malomipari gépek gyártásával ismerkedhetett meg ben Magyarországon telepedett le, és egy barátja segítségével Ganz Ábrahám üzemében vállalt felügyelői állást. Itt aztán 40 évig dolgozott. Ganz látva igyekezetét, szakértelmét üzemvezetőnek nevezte ki, majd a tulajdonos halála után, 1874-ig műszaki igazgatóként, majd a gyár eladása után vezérigazgatóként folytatta a sikeres munkát ban a vízivárosi Kacsa utcában (a Monarchiában elsőként) megalapította a Ganz-gyár elektromos osztályát. Mechwart 27 találmányt dolgozott ki. Zseniális menedzser volt, a legtehetségesebb mérnököket alkalmazta fejlesztőként. Nyugdíjba vonulása után találmányai fejlesztésén dolgozva segítette a Ganz nagyvállalattá fejlődését.

Zipernowsky Károly, mérnök, feltaláló (Budapest, 1853.április 4. – Budapest, november 28.) Tanulmányait a gyógyszerészként kezdtehamar elektrotechnika felé fordult. Már műegyetemi hallgatóként többször tartott gépészeti és villamossági tárgyú előadásokat ban Mechwart András felkérte az újonnan létrehozott elektromos osztály vezetésére ban felállították a Műegyetemen az önálló elektrotechnika tanszéket, melynek vezetésére Zipernowskyt kérték fel ben a gépészmérnöki osztály dékánja volt ban vonult nyugalomba, mint műegyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia 1893-ban levelező tagjává választotta től 33 éven át a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökeként tevékenyen részt vett az egyesület munkájában.

Déri Miksa (szül. Deutsch Miksa Bács, október 24. – Merano, Olaszország, március 3.) mérnök, feltaláló, erőmű építő. Gazdag kereskedő család leszármazottja. Tanulmányait a Budapesti Műegyetem Mérnöki Karán és a Bécsi Műegyetemen végezte, ahol vízépítő-mérnöki oklevelet szerzett 1877-ben. Az egyetem befejeztével Budapesten és Szegeden a Folyammérnöki Hivatalban dolgozott, részt vett a Duna és a Tisza szabályozási terveinek elkészítésében ben Zipernovszky hívására a villamos osztályra került, majd 1883-ban átvette a bécsi Ganz gyár villamos osztályának vezetését ben Bécs világításának koncesszióját a Ganz nyerte el, és az Union Bankkal közösen alapította meg a Nemzetközi Villamossági Részvénytársaságot. Déri Miksa ennek kötelékébe lépett, és igazgatóként ő szervezte meg és rendezte be a bécsi villamos erőművet.

Munkássága: öngerjesztésű váltakozó áramú gép 1883

Munkássága: örvényáramú fékrendszer 1897

Munkássága: Egyfázisú repulziós motor illetve két kefe rendszerű egyfázisú repulziós motor

Bláthy Ottó Titusz (Tata, augusztus Budapest, 1939 szeptember 26. Tatán végezte iskolai tanulmányait, és azután 1882-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a bécsi műegyetemen. Már 1881-ben a MÁV gépgyárban gyakornokoskodik, majd július 1-jén gépszerkesztőként a Ganz és Társa villamos osztálya alkalmazta évi Torinói Olasz Nemzeti Kiállításon a Ganz gyárat már Bláthy képviselte. Kivételes képességekkel rendelkezett, káprázatos fejszámoló volt, páratlan emlékezőképességgel bírt. A Magyar Autóklub alelnöke volt, autóversenyek bírálóbizottsági tagja. Szenvedélyes kutyabarát, kutyatenyésztő. Egy ideig a Magyar Sakkszövetség elnökeként is tevékenykedett, de haláláig hű maradt a gyárhoz ben rövid betegség után hunyt el.

Munkássága: váltakozó áramú wattmérő 1885

Munkássága: indukciós fogyasztásmérő 1889

1.Szerkezeti elrendezés indukciós számlálók fékmágnesei számára 2.Hajtóberendezés villamosüzemű járművekhez 3.Számláló időszakosan (váltakozva) mozgatott óraműrészekkel 4.Folyadékhűtésű forgó gerjesztőmágneses turbógenerátorokhoz 5.Fékmágnes elektromos számlálókhoz 6.Fogbetétes rotortest főleg turbogenerátor-mágneskerekekhez 7.Főáramköri mágnes váltakozó áramú számlálókhoz 8.Indukciós áramszámláló 9.Hűtőelrendezés turbogenerátorok sztátorain 10.Folyadékhűtéses forgórészű és gázhűtéses álló részű turbógenerátorok hűtési módja és berendezés e hűtési mód kivitelére 11.Hőkompenzáló-darab váltakozóáramú indukciós számlálókhoz 12.Vegyes lég- és vízhűtő berendezés elektromos generátorokon 13.Hőmérsékletkompenzáló berendezés váltakozó áramú forgó wattóra számlálók fékező mágnesein 14.Folyadékhűtésű forgó gerjesztőmágnes turbógenerátorokhoz 15.Szellőző csatornákkal ellátott lemezes vastest elektromos gépekhez 16.Olajmentes elzárás elektromos gépek olajjal hűtött statoraihoz 17.Forgó gerjesztőmágnes turbogenerátorokhoz 18.Szerkezet váltakozóáramú indukciós áramszámlálók sebességének szabályozására 19.Szerkezet kétpólusú turbogenerátorok tengelycsonkjainak a rotortesttel való összeköttetésére 20.Hűtőberendezés elektromos gépek számára 21.Forgó gerjesztő mágnes turbógenerátorokhoz 22.Áramszámlálótárcsa 23.Vasmag olajhűtésű transzformátorokhoz 24.Villamos gépek hűtőberendezése Szabadalmai:

25.Forgó gerjesztőmágnes turbógenerátorokhoz 26.Csapágyelrendezés váltakozó áramú elektromos számlálók tárcsáihoz 27.Berendezés a hűtőfelület növelésére forgó mágneseknek élre állított csupasz vezetőkből álló gerjesztő tekercsein 28.Forgó gerjesztő mágnes turbógenerátorokhoz 29.Eljárás alumínium tárgyaknak alumíniumoxid bevonattal való ellátására 30.Biztosító berendezés s1k rotortekercsekhez 31.Főáramú elektromágneses indukciós áramszámlálókhoz 32.Üzemeljárás és fegyverzettekercselés tág határok között változó teljesítménytényezővel és váltakozva előresiető és elmaradó fáziseltolással dolgozó váltakozó áramú generátorokhoz 33.Pólusátkapcsolás többfázisú indukciós motorokhoz 34.Mágnesrendszer elrendezés váltakozó áramú indukciós számlálókhoz 35.Pólus átkapcsolás többfázisú indukciós motorokhoz 36.Fékezőmágnes elrendezés motoros számlálókon 37.Mágnesrendszer elrendezés váltakozó áramú indukciós számlálókhoz 38.Eljárás elektromos motorszámlálók beszabályozására 39.Berendezés Ferraris elvén alapuló váltakozó áramú számlálókon az emelkedő terheléssel beálló regisztrálási mínusz csökkentésére 40.Berendezés üreges vashengerek elektromos hevítésére 41.Hűtőberendezés forgó kétsarkú mágnesek hornyaiban elrendezettt tekercselései számára 42.Eljárás nagy fordulatszámmal járó mágneskerekek számára szolgáló gerjesztő mágnestekercseknek élére állított fémszalagból való előállítására 43.Pólusátkapcsolás többfázisú váltakozóáramú tekercselésekhez 44.Pólusátkapcsolás többfázisú indukciós motorok számára Szabadalmai:

45.Berendezés elektromos számlálók beszabályozására 46.Perkussziós gyújtó űrlövedékek számára 47.Eljárás és berendezés igen nagymértékben változó esési magassággal dolgozó és turbinákkal közvetlenűl hajtott váltakozó áramú synchron generátorokkal fölszerelt hydroelektromos telepek kedvező hatásfokának elérésére 48.Üzemeljárás vízturbinákkal közvetlenül kapcsolt váltakozó áramú generátorok számára 49.Feszítőcsavar transzformátorok tekercsoszlopai számára 50.Hűtőberendezés vízhűtésű olajtranszformátorok számára 51.Eljárás elektromos számlálók beszabályozására 52.Feszítőcsavar transzformátorok tekercsoszlopaihoz 53.Berendezés elektromos számlálók beszabályozására 54.Korongos számlálómű fogyasztásmérők számára 55.Berendezés elektromos számlálók beszabályozására 56.Készülék váltakozóáramú generátorok gerjesztésének önműködő szabályozására 57.Biztosítóberendezés négyszögletes tekercsekkel bíró olajtranszformátorok számára 58.Hűtőberendezés élére állított fémszalaggal tekercselt rotormágneseken 59.Berendezés tekercselt fegyverzettel bíró motorszámlálókon a mezőtekercsek rézmennyiségének csökkentésére 60.Tekercs vasúti elektromotorok számára 61.Eljárás olajtranszformátorok számára szolgáló szigetelő hüvelyek előállítására 62.Párhuzamos vezetésű szénkefetartó 63.Berendezés ferraris-rendszerű váltakozó áramú áramszámlálókon a mellékáramú mágnes szóródási mezejének erősítésére és szabályozására 64.Tekercsszerkezet olajtranszformátorok számára 65.Fémszalagból álló tekercselés Szabadalmai:

66.Készülék egy áramkörnek kéneső sugármegszakító segélyével való önműködő szabályozására 67.Vízhűtéssel ellátott stator elektromos gépek számára 68.Hűtőberendezés elektromos gépek számára 69.Forgó mágneskerék nagy forgássebességekre 70.Újítás villamos gépek mágnestekercsein 71.Vastestet tartalmazó tekercselt fegyverzet motorszámlálók számára 72.Szerkezet forgó kétpólusú gerjesztő mágnesek vastestének a tengelyrészekkel való összekötésére 73.Regulátor 74.Mágneszár elektromos gépek rotorai számára 75.Berendezés elektromos gépeken a karakterisztika kellő görbületének elérésére 76.Hűtőberendezés elektromos gépek számára 77.Mágneszár elektromos gépek rotorai számára 78.Berendezés külön explóziós vagy elégési motorokkal hajtott elektromos generátorok paralel kapcsolásának lehetővé tételére 79.Ferraris elvén alapuló váltakozóáram-számláló a mágneses mezőkben elrendezett mozgó záródarabokkal 80.Elektromos kemence 81.Indítóberendezés négy- vagy többhengerű exploziós motorok számára 82.Ferraris elvén alapuló változóáram számláló a mágneses mezőkben elrendezett mozgó záródarabokkal 83.Berendezés elektromos mérőkészülékekeken az érzékenység és pontosság növelésére 84.Újítás váltakozó áramú villamos gépek tekercs elrendezésén 85.Elrendezés motor-áramszámlálók összeépítésére 86.Berendezés olajtranszformátorok hűtésére 87.Berendezés három vagy több parallel kapcsolt váltóáram generátor ingadozásainak megakadályozására 88.Szellőzőcsatornák transzformátorok és hasonló készülékek vasmagjaiban 89.Légcsatornás transzformátortekercselés és eljárás annak előállítására Javítások váltakozó áramú (motor) számlálókon 90.Újítások elektrostaikai kondenzátorokon 91.Kerékpár (veloczipéd) fékszerkezet Szabadalmai:

ZDB

Kandó Kálmán, mérnök, feltaláló (Pest, július 8. - Budapest, január 13.) 1892-ben szerezte meg gépészmérnöki oklevelét kitűnő minősítéssel a Budapesti Királyi József Műegyetem Gépészmérnöki Szakosztályán. Fiatal mérnökként a Párizsban működő Compagnie de Fives-Lille gyár szerkesztési osztályán helyezkedett el ben Mechwart András vezérigazgató hazahívta Kandót a Ganz- és Társa Vasöntő- és Gépgyár Rt. Elektrotechnikai Osztályára. Javaslatára a Ganz Kocsigyár mellett egy 1000 milliméter nyomtávolságú 800 méter hosszú 500 Voltos kétfázisú próbavezetékkel ellátott kísérleti pályát létesítettek. A kísérletek nyomán a Ganz cég Kandó tervei alapján több kisebb vasutat villamosított váltakozó áramú rendszerrel Franciaországban, Ausztriában és Magyarországon. 69 szabadalom fűződik a nevéhez.

Munkássága: A nagyvasutak villamosításának tanulmányozására Kandó 1897-ben az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Az amerikai egyenáramú rendszerek helyett a nagyfeszültségű váltakozó áramú vasút-villamosítást javasolta. A Ganz cég kivitelezésében, Kandó tervei alapján valósult meg a világ első nagyfeszültségű váltakozó áramú vasút-villamosítása az olasz Valtellina vonalon. Kandó 1907-től az olaszországi Vado Ligure-ben lévő Westinghouse gyár igazgatójaként háromfázisú villamos mozdonyokat tervezett az olasz vasúthálózatra. Az első világháború kitörésekor hazatért Magyarországra, és 1917-től a Ganz és Társa Danubius Gép- Vagon- és Hajógyár Rt. műszaki igazgatója, majd később vezérigazgatója lett. A tisztséiget 1921-ig viselte ban megalapította a Villamos Mozdony Szerkesztési Osztályt, melynek vezetője volt 1922-től haláláig. Kandó életének főműve a fázisváltós villamos mozdony megalkotása volt, amelyet az általa elképzelt 16 kV 50 Hz periódusú áramrendszerre tervezett. Kandó az 50 Hz periódusú nagyfeszültségű rendszerrel elsőként példát mutatott a világ vasútjainak a gazdaságos vasút-villamosítás megvalósítására.

Munkássága: A MÁV V40-as Kandó-mozdony

Munkássága: A MÁV V60-as Kandó-mozdony

Munkássága: Fázisváltós mozdony

Puskás Tivadar, mérnök, feltaláló (Pest, szeptember 17. – Budapest, március 16.) Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a műegyetemen tanult, de tanulmányait nem tudta befejezni.Londonban, majd az USA- ban dolgozott. Visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba, ahol meggyőzte Thomas Edisont arról az elképzeléséről, hogy egy központ segítségével tetszőleges számú ember egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa lett, majd 1877 és 1886 között európai képviselője volt ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót Fiatalon hunyt el, szívrohamban.

Hanaman Franjo (Ferenc) mérnök, feltaláló (Drenovce, Horvátország), június Zágráb, január 23.) Hanaman és feltaláló társa, Just Sándor Alexander) energiatakarékos volfrám lámpája tette lehetővé a villanyvilágítás széleskörű elterjedését. A horvát családból származó Hanaman a Bécsi Műszaki Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. A Bécsi Egyetem Analitikai Kémia Tanszékén tanársegédként együtt dolgozott Justtal, és közösen nyújtották be első volfrámlámpa szabadalmukat 1903-ban. Munkásságukat től Budapesten, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutató laboratóriumában folytatták, a gyártási eljárásra 1905-ben kaptak szabadalmat. Később a német izzólámpa gyárak tanácsadója volt. A háború után visszatért Zágrábba, ahol egy gépgyár vezetője volt, majd a Zágrábi Műegyetem szervetlen kémia és metallurgia professzorának nevezték ki, ben az egyetem rektora volt.

Just Sándor (Alexander), feltaláló (Bremen (Bréma), április Budapest, május 30.) Alexander Just Brémában, német szülők gyermekeként született. A család 1882-ben Bécsbe költözött, itt végezte gimnáziumi tanulmányait, majd a Bécsi Egyetemen kémiát és fizikát tanult. A Kémiai Intézetben írta doktori disszertációját, majd ugyanott tanársegédként dolgozott. Fiatalabb tanársegéd társa és barátja volt a horvát Franjo (Ferenc) Hanaman, akivel közösen szabadalmaztatták a volfrámszálas izzólámpát és gyártási eljárását 1905-ben. A technológia kidolgozására a budapesti Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. hívta meg a két feltalálót. A sorozatgyártás 1906-ban kezdődött, az angol tungsten és a német Wolfram szavak összevonásával képzett Tungsram márkanéven. Just végleg Magyarországon telepedett le, megtanulta a magyar nyelvet, felvette a magyar állampolgárságot, leszármazottai Budapesten élnek.

Bródy Imre, mérnök, feltaláló (Gyula, december Auschwitz, január) Bródy a budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika tanári oklevelet ban gázok fizikai-kémiai jellemzőiről írt tanulmányával doktorált. Budapesten egyetemi tanársegéd volt, majd Göttingenben, Max Born mellett elméleti fizikával, a fizika akkori legújabb szakterületével, kvantummechanikával foglalkozott. Alaptudományi kutatásait ipari fejlesztéssel cserélte fel, amikor 1923-ban az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Tungsram) kutatólaboratóriumának munkatársa lett. Bródyt és családját származása miatt 1944-ben deportálták. Feltehetően 1944 decemberében, az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg. Találmánya napjainkig a legjobb hatásfokú hagyományos izzólámpa.

Mihály Dénes, mérnök (Gödöllő, július 7. - Nyugat-Berlin, augusztus 29.) Tanulmányait Budapesten a mai Vörösmarty Mihály Gimnáziumban végezte, a Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, ekkor már elsősorban a távolbalátás kérdése foglalkoztatta, amely azután egész életét végigkísérte. Az egyetem után kísérleteit a budapesti Telefongyárban kezdte meg. Első távolbalátó elgondolása, az 1919-ből származó „Telehors”, állóképek közvetítésére volt alkalmas több kilométer távolságra ben elfogadta az A.E.G ban mutatta be tökéletesített készülékét, és érzékeltette a távolbalátást, ami akkor csupán állóképek és egyszerű mozgó tárgyak megmutatásából állt novemberében sikerült először a filmek, mozgóképek átvitele, míg március 8-án először a világon, mozgó televíziós közvetítést adott ban televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított. Ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának, a világon először neki sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia őszén az első zártláncú televíziós közvetítés a Gellért Szállóban, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet. Hitler uralma alatt koncentrációs táborba került, mert üldözötteket bujtatott. A táborban szerzett tuberkulózis okozta halálát augusztus 29-én, Nyugat-Berlinben.

Neumann János (John von), matematikus, vegyészmérnök (Budapest, december Washington, D. C., február 9.)

Neumann jómódú családból származott, és a budapesti evangélikus gimnáziumban végezte középiskoláit. Ezt követően 1921-től a budapesti egyetem bölcsészkarán hallgatott matematikát, a zürichi műszaki főiskolán pedig vegyészmérnöknek tanult ben kapta meg vegyészmérnöki oklevelét, egy évvel később pedig „summa cum laude” doktorált matematikából. Közvetlenül ezután Neumann Németországba ment, a berlini egyetemen habilitált, és 1929-ben a matematika magántanára lett a hamburgi egyetemen ban a Princeton-i egyetem vendégprofesszori meghívása alkalmából járt először az USA-ban. Neumann 1931-ben elhagyta Németországot, és feleségével véglegesen az USA-ba költözött. Princetonban telepedett le, ahol állást kapott az egyetemen, a híres Institute for Advanced Studies-ban. Itt Neumann a kvantummechanika matematikai alapjaival foglalkozott, amiről 1932-ben monográfiát írt. Foglalkozott továbbá a ballisztika és a hidrodinamika matematikai problémáival. A II. világháború alatta részt vett a Manhattan Project-ben, ahol gyorsabb tárolható számológépek fejlesztésén dolgozott, és 1944-ben megalkotta az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic System) számítógép tervét, amelyet 1952-ben üzembe helyeztek. A háború után tagja lett az Atomenergia Bizottságnak, és továbbra is foglalkozott a programozás kérdéseivel. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Neumann számos kitüntetést kapott (többek között Einstein-érmet és Fermi- díjat). Amikor Eisenhower elnök átadta neki a „Szabadság-Szolgálati Érmet”, csontrák megbetegedése miatt már tolószékbe kényszerült.

Telkes Mária, kutatómérnök (Budapest, december 21. – Budapest, december 2.) Budapesten született, és járt iskolába, majd az itteni Tudományegyetem matematika-fizika szakán végezte tanulmányait ben doktorált fizikai-kémiai témakörben írt disszertációval. Ugyanebben az évben rokoni meghívásra az USA-ba ment, ahol hátralevő életét töltötte, meghalni azonban visszatért hazájába.Pályáját a clevelandi biofizikai intézet kutatólaboratóriumában kezdte, ahol az agysejtek sugárzásának mérésével foglalkoztak. Az infravörös sugárzás mérésére Telkes Mária tervezett egy elektromos fényképezőgépet ben Bostonba költözött, ahol a napenergia hasznosításával kezdett foglalkozni. A projekt során 6 „napházat” építettek. Napenergiával működő konyhai tűzhelye Indiában nagy népszerűségnek örvendett.

Tihanyi Kálmán, mérnök, feltaláló (Üzbég, Magyarország, április 28. – Budapest, február 26.) Tihanyi Pozsonyban az Elektrotechnikai Szakiskolában tanult, majd az I. világháború alatt haditechnikai találmányokon dolgozott, 1916-tól rádiós tisztként a polai hadikikötőben teljesített katonai szolgálatot. A háború után a Budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Az egyetemi laboratóriumban korai televízió kísérleteket végzett, munkáját egy bécsi elektrotechnikai vállalatnál, majd Berlinben a Siemens cégnél folytatta. Londonban a Légügyi Minisztérium laboratóriumában infravörös sugarakkal működő éjszakai célzó berendezést fejlesztett ki. Legjelentősebb találmánya a töltéstárolás képfelvevő csövekben való alkalmazása volt. Tihanyi visszatért Magyarországra, ahol a II. világháború alatt szabadalmi jogainak érvényesítésére nem volt módja, majd rövidesen meghalt. A technikatörténet tudománya fél évszázad múlva ismerte el korszakalkotó feltalálói tevékenységét.

Simonyi Károly (Egyházasfalu, október 18. – október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár Simonyi Károly az óbudai Árpád Reálgimnázium diákja volt lehetőségeit minél jobban kihasználni ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza ban részt vett a Bay által vezetett Hold- radarkísérletben ban a Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol a megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót decemberében Simonyi Károly professzor és munkatársai azzal a részecskegyorsítóval hoztak létre először Magyarországon mesterséges atommag átalakulást ben a KFKI Atomfizikai Osztályán átépítették, az elérhető feszültséget 1 millió voltra növelték, és elektronok gyorsítására alakították át. Elsősorban atomfizikai alapkutatásra használták, de kísérleti jelleggel végeztek vele ipari célú nagyenergiájú röntgen besugárzásokat is. Ezért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.

Jánosi Marcell (Budapest, december július) gépészmérnök, konstruktőr Jánosi Marcell december 5-én született Budapesten, és már gyerekkorától kezdve élénk érdeklődést mutatott a konstrukciós munka iránt. A Kemény Zsigmond Gimnáziumba járt, de az 1940-es évek végén több szakmát – többek között hegesztő, marós – is elsajátított ben a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán diplomázott, ám már egyetemi tanulmányai alatt is folyamatosan dolgozott. A diploma megszerzését követően először a Kohó és Gépipari Minisztérium híradástechnikai igazgatóságán helyezkedett el csoportvezető mérnökként, majd 1957-től a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) főtechnológusa lett. Itt számos eszköz tervezésében vett részt, míg 1960-től már egy saját tervezőcsapat élén, főkonstruktőrként a magnótechnikával kezdett foglalkozni. Első munkája a nemcsak Magyarországon népszerű Calypso orsós magnetofon volt, melyből jó százezer darabot gyártottak. Ezt követően számos hobbi- és professzionális magnót tervezett az általa vezetett csoport.

Simonyi Károly (Charles Simonyi), szoftverfejlesztő (Budapest, szeptember ) A legendás fizikus professzor, Simonyi Károly fia. Kiemelkedő tehetségű középiskolásként kezd el számítástechnikával foglalkozni. 18 éves korában már fordítóprogramokat készített. Programozói bravúrok után 1966-ban Dániába utazott, ahol az első dán számítástechnikai cégnél, a Regnecentralennél dolgozott tól Berkeley-ben a Kaliforniai Egyetem hallgatója ben szerzett főiskolai diplomát mérnöki matematikából, statisztika és matematika szakirányon, majd a Stanford Egyetemen tanult tovább. A Xerox PARC kutatóintézetében dolgozott, ahol a Xerox Altóhoz fejlesztett szövegszerkesztőt Bravo néven től ig a Microsoft munkatársa, kiemelkedő alkotásai a Word és Excel, illetve az Excelt megelőző Multiplan programok, melyek fejlesztését vezette től az Intentional Software Corporation alapítója. Gyermekkori álmát megvalósítva kétszer is járt a világűrben „űrturistaként“, 2007-ben és 2009-ben. Űrturistraként tudományos kísérletekben is részt vett, többek között a magyar fejlesztésű Pille dózismérővel

Cím beírásához kattintson ide A szöveg beírásához kattintson ide Fotó helye