A helyi közüzemi szolgáltatások (vonatkozó jogszabályok, lehetséges szolgáltatási megoldások) Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda április 26.

Az előadás témái: A közüzemi szolgáltatások jogszabályi levezetése (az önkormányzatok szempontjából) Az Alkotmány mint kiindulópont Az évi LXV. Törvény 6. § és 8.§ (kötelezően ellátandó feladatok és hatáskörök, ezen belül klasszikus közüzemi szolgáltatás: Az évi LXV. Törvény 6. § és 8.§ (kötelezően ellátandó feladatok és hatáskörök, ezen belül klasszikus közüzemi szolgáltatás: a.) a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás Vízi közművek (ivóvíz és csatornaszolgáltatás) Vízi közművek (ivóvíz és csatornaszolgáltatás) b.) a köztisztaság és településtisztaság biztosítása Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás c.) helyi tűzvédelemről Kéményseprőipari szolgáltatás Kéményseprőipari szolgáltatás d.) közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban Villamos energia és gáz Villamos energia és gáz

A közüzemi szolgáltatások levezetése 1. Mint jogforrás Alkotmány IX. fejezet az önkormányzatokról közvetetten 2. Közvetlenül az Ötv. 6.§ és 8. §-a (feladatok és hatáskörök) évi XX. Törvény (hatásköri törvény) ezt a jogszabályt az ágazati törvények kiürítették, megmaradt: Település folyékony hulladék elvezetése Település folyékony hulladék elvezetése Közterület tisztán tartása Közterület tisztán tartása XXXIII. Törvény az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény (Vagyontörvény) Vagyonátadó bizottságok (VÁB)ok eljárása: Vagyonátadó bizottságok (VÁB)ok eljárása: 11. § tanácsi közüzemi vállalatok vagyonának átadása az önkormányzatoknak (amelyek kizárólag csak egy település ellátását szolgálják) 11. § tanácsi közüzemi vállalatok vagyonának átadása az önkormányzatoknak (amelyek kizárólag csak egy település ellátását szolgálják) Egyébként az önkormányzatok közös tulajdonába adja (ha műszakilag elválasztható, akkor lehet kérni a kiadását egy vagy több önkormányzat részére) Egyébként az önkormányzatok közös tulajdonába adja (ha műszakilag elválasztható, akkor lehet kérni a kiadását egy vagy több önkormányzat részére) Külön címet szentel a vizek és vízi létesítmények kérdésének (15-20.§) Külön címet szentel a vizek és vízi létesítmények kérdésének (15-20.§)  A mai napig vitára okot adó állapotot eredményez

Az Önkormányzatok, mint Árhatóságok Az évi LXXXVII törvény az árak megállapításáról (Ártörvény) Az Önkormányzatok ármegállapító hatóságok a közüzemi díjak tekintetében. Az Önkormányzatok ármegállapító hatóságok a közüzemi díjak tekintetében. Rendeletben kell rendelkezni róla. Legmagasabb, vagy legalacsonyabb árat kell meghatározni. Meg kell határozni a hatályba lépését. Rendeletben kell rendelkezni róla. Legmagasabb, vagy legalacsonyabb árat kell meghatározni. Meg kell határozni a hatályba lépését. 8. § (1) hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. 8. § (1) hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. (3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is. (3) A legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az legalább a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és támogatásokra is. Az indokolt költségeknek meg kell térülniük (2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk Az indokolt költségeknek meg kell térülniük (2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk

Vállalkozó kérheti az ár megállapítását. Az emelt ár a szerződés részévé válik, de a Felek közös akarattal – lefelé – eltérhetnek, jogfenntartás mellett Vállalkozó kérheti az ár megállapítását. Az emelt ár a szerződés részévé válik, de a Felek közös akarattal – lefelé – eltérhetnek, jogfenntartás mellett Ha az árban nem állapodtak meg, és a termékre hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó, akkor is ha jogellenesen állapodtak meg. Jogsértés esetén: Megtiltja a jogszabálysértő ár alkalmazását. Megtiltja a jogszabálysértő ár alkalmazását. A többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére. A többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére. BH Akkor is árhatóság, ha közművet apportálta BH Szindikátusi szerződéssel nem vonható el az árhatósági jogkör

Ivóvíz és csatornaszolgáltatás (vízi közművek) A (részben) önkormányzati tulajdonú vízi közművek, mint közüzemek I. Vagyonjogi kérdések  A múlt: A vízi közművagyon létrejötte A vízi közművagyon létrejötte Az vízi közművagyon mint önkormányzati törzsvagyon (apportálhatóság) Az vízi közművagyon mint önkormányzati törzsvagyon (apportálhatóság) A koncessziós törvény A koncessziós törvény A vízgazdálkodási törvény A vízgazdálkodási törvény Üzemeltetési formák január 1-ig Üzemeltetési formák január 1-ig  A Jelen: Üzemeltetés formák január 1-jét követően Üzemeltetés formák január 1-jét követően Új elem: a vagyonkezelés Új elem: a vagyonkezelés

II. Szolgáltatási kérdések A víz és csatornaszolgáltatás mint közüzemi szolgáltatás A víz és csatornaszolgáltatás mint közüzemi szolgáltatás A szolgáltatás biztosítása A szolgáltatás biztosítása A szolgáltatás szüneteltetése, kizárás a szolgáltatásból A szolgáltatás szüneteltetése, kizárás a szolgáltatásból A közüzemi szerződések jellege szabályozása A közüzemi szerződések jellege szabályozása A közbeszerzési törvény alkalmazásának kérdései A közbeszerzési törvény alkalmazásának kérdései Néhány példa a vízi közmű szektorban szerzett tapasztalatokról  A Jövő : A vízmű törvény várható hatásai A vízmű törvény várható hatásai A regionális vízművek privatizációja –milyen hatással lehet ez a helyi vízi közművekre A regionális vízművek privatizációja –milyen hatással lehet ez a helyi vízi közművekre Privatizáció vagy sem? Privatizáció vagy sem?

I. Vagyonjogi kérdések 1.A vízi közművagyon létrejötte két jogszabály alapján 1.1.Vagyontörvény évi LV. törvény (Átalakulási törvény) Az Ötv 107. § (1) b. pontja alapján az önkormányzatok tulajdonába kerül: tanácsok által alapított vagy felügyelt közüzemi célra alapított gazdálkodó szervezetek tanácsok által alapított vagy felügyelt közüzemi célra alapított gazdálkodó szervezetek Költségvetési üzemek vagyona Költségvetési üzemek vagyona E szervezetekből átalakult gazdasági társaságokból az államot illető vagyonrész E szervezetekből átalakult gazdasági társaságokból az államot illető vagyonrész vagyonhoz jutás két formája A.) Átalakulás B.)Vagyonátadás (ha az átalakulás nem történt meg)

A.) Átalakulás Az átalakulási törvény december 31-ig írta elő az átalakulást a volt tanácsi/önkormányzati vállalatoknak gazdasági társasággá Az átalakulási törvény december 31-ig írta elő az átalakulást a volt tanácsi/önkormányzati vállalatoknak gazdasági társasággá Az átalakulás során a legtöbb esetben ezen vállalatokat nem szüntette meg az alapító, hanem az akkor hatályos évi VI. törvénybe integrált átalakulási törvény rendelkezései szerint átalakították Kft-vé, vagy Rt-vé Az átalakulás során a legtöbb esetben ezen vállalatokat nem szüntette meg az alapító, hanem az akkor hatályos évi VI. törvénybe integrált átalakulási törvény rendelkezései szerint átalakították Kft-vé, vagy Rt-vé Az átalakulásnál a vagyont jelentősen (felül)átértékelték, és apportálták a jegyzett tőkébe, vagy tartaléktőkébe helyezték (mindkettő tulajdonátruházás) Az átalakulásnál a vagyont jelentősen (felül)átértékelték, és apportálták a jegyzett tőkébe, vagy tartaléktőkébe helyezték (mindkettő tulajdonátruházás)

B.) Vagyonátadás Ahol nem történt meg az átalakulás, vagy nem volt jogelőd, ott VÁB határozattal adták át a vagyont

A vízi közművagyon, mint önkormányzati törzsvagyon (apportálhatóság) Vízi közművek két vagyontömegből tevődnek össze: A.) Közművagyon B.) Üzemeltető vagyon A.) Közművagyon: Az Ötv § - Közvetlenül az önkormányzat feladat ellátását szolgája (forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes) - 79.§ (2) b.) a közművek =törzsvagyon korlátozottan forgalomképes. Rendeletben lehet róla rendelkezni (pl a naturáliák, csövek, átemelők, műtárgyak stb.) B.)Üzemeltető vagyon: ami ezen felül van (pl. gépkocsi, számítógép)

Vízi közmű fogalma olyan – vezetékhálózatból, műtárgyakból és azok berendezéseiből, tartozékaiból álló, egységes rendszert alkotó – közcélú vízilétesítmény, amely a) valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a víztermelést, az ehhez kapcsolódó vízbázis-védelmet, a vízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, és b) a közműves szennyvízelvezetést (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést), ezen belül a szennyvizek, illetve csapadékvizek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok továbbvezetését, elhelyezését szolgálja; víziközmű vagyon: azon építmények (épületek és műtárgyak), berendezések és tartozékok összessége, amelyek a víziközművet alkotják; víziközmű működtető vagyon: víziközmű vagyonnak nem minősülő olyan eszközök összessége, amely a víziközmű szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosítja;

Koncessziós törvény évi XVI. Törvény a Koncesszióról (Koncesz.tv.) Koncesszió fogalma: A koncesszió latin eredetű kifejezés, engedményt, kedvezményt, engedélyezést jelent. Az állam, illetőleg az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törvényben tételesen meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát visszterhes szerződéssel, időlegesen úgy engedi át, hogy a jogosultnak részleges piaci monopóliumot biztosít. 1.§ d.) pontja kimondja, hogy a helyi közművek a koncesszió hatálya alá tartoznak - a részlet szabályokat az ágazati törvény állapítja meg = Vízgazdálkodási törvény A Koncesztv. értelmében a hatálya alá tartozó tevékenységek két formában folytathatóak: A.) Többségi állami, v. önkormányzati tulajdonban van a társaság B.) Koncesszióba adja

Vízgazdálkodási törvény évi LVII. Törvény (1964. évi IV. törvényt váltja le) Rendezi a tulajdonosi viszonyokat (egyértelműen állást foglal közművagyon használatát illetően) Rendezi a tulajdonosi viszonyokat (egyértelműen állást foglal közművagyon használatát illetően) Rendezi az üzemeltetési szerződések kötelező tartalmi elemeit Rendezi az üzemeltetési szerződések kötelező tartalmi elemeit Rendezi a vízügyi igazgatást Rendezi a vízügyi igazgatást Rendezi a vízgazdálkodási társulatok kérdését Rendezi a vízgazdálkodási társulatok kérdését

Vízgazdálkodási társulatok Vízgazdálkodási közfeladatot ellátó jogi személyiségű szervezetek Fajtái az ellátott feladat alapján: A.) Vízi közmű társulat Vizi létesítményeket hozhat létre és fejleszthet (vezeték csatorna stb.) Vizi létesítményeket hozhat létre és fejleszthet (vezeték csatorna stb.) B.) Vízi társulat Nemcsak létrehozhat vízi létesítményeket (elsősorban mezőgazdasági feladatokhoz kapcsolódóan), de szolgáltatást is végezhet, de nem közművest! Vállalkozási tevékenységet végezhet Nemcsak létrehozhat vízi létesítményeket (elsősorban mezőgazdasági feladatokhoz kapcsolódóan), de szolgáltatást is végezhet, de nem közművest! Vállalkozási tevékenységet végezhet

Társulatok szabályozása  Létrejöttük alapja az érdekeltségi terület, és azon tulajdonos vagy használó személyek  Megalakuláshoz érdekeltségi egység szerint számított 2/3-os többség kell  Alapszabálya van, cégbejegyzéssel jön létre  Egy tag egy szavazat elve érvényesül, kivéve ha fizetési kötelezettséget állapítanak meg, mert akkor érdekeltségi egység alapján kell számítani  Vagyoni hozzájárulás viszont érdekeltségi egység alapján történik (kényszerkötelem!) adók módjára behajtható köztartozás!  A vagyon nem idegeníthető el! Megszűnés után automatikusan az államra vagy az önkormányzatra száll!

Üzemeltetési formák január 1-ig I. Koncessziós üzemeltetés II. Intézményi üzemeltetés III. Vegyes tulajdonú un „bérüzemeltetés” IV. Vízi társulatok üzemeltetése

Koncessziós üzemeltetés I. A koncessziós pályázat Koncsztv alapján a Vgtv. fejti ki. Lényegében az is koncessziós, ha többségi részesedéssel rendelkező gt-nek engedi át az üzemeltetést! Koncessziós pályázattal indul, (képviselő-testület írja ki) Az elbírálás szempontjait Az elbírálás szempontjait A koncesszió kereteit (térben és időben) A koncesszió kereteit (térben és időben) Az idő előtti megszűnés eseteit Az idő előtti megszűnés eseteit Az árképzés szabályait az ár és a díj meghatározásának módszereit Az árképzés szabályait az ár és a díj meghatározásának módszereit A koncessziós díjat (ha van) A koncessziós díjat (ha van)

A Vgtv. még előírja: Folyamatos vízszolgáltatáshoz szükséges eszközök Folyamatos vízszolgáltatáshoz szükséges eszközök Koncesszióval érintett ingatlanok, és azokat terhelő jogok Koncesszióval érintett ingatlanok, és azokat terhelő jogok Adatszolgáltatási kötelezettség Adatszolgáltatási kötelezettség Vízbázisvédelmi kötelezettség Vízbázisvédelmi kötelezettség

Koncessziós üzemeltetés II. A koncessziós szerződés Alanyai: a kiíró (kiírók) és a koncessziós pályázat győztese(i) NEM a koncessziós társaság Időtartama: MAX! 35 év (egy alkalommal max. a felével hosszabbítható új pályázat nélkül) Felmondás csak rendkívüli esetben: Ha a koncessziós társaság alapító okiratában nem érvényesülnek a konc. szerződés elvei Ha a koncessziós társaság alapító okiratában nem érvényesülnek a konc. szerződés elvei 90 napon belül nem hoz létre koncessziós társaságot 90 napon belül nem hoz létre koncessziós társaságot A konc. társaság 6 hónapon belül nem szerzi meg a szükséges engedélyeket A konc. társaság 6 hónapon belül nem szerzi meg a szükséges engedélyeket Nyilvános konc. pályázat esetén közérdekű adatnak minősül!

Koncessziós üzemeltetés III. A koncessziós társaság január 1-ig: A konc. szerződés megkötését követő 90 napon belül koncessziós társaságot kell létrehozni január 1. után: Amennyiben már van olyan gazd. társaság, amely a koncessziós tevékenységet gyakorolja, akkor egyben ennek az üzletrészeire is kiírható, ebben az esetben ez lesz a koncessziós társaság (jogi ellentmondások) A pályázat győztesének részvételével kell alapítani de nem kötelező 100%-os tulajdon! A pályázat győztesének részvételével kell alapítani de nem kötelező 100%-os tulajdon! Részt vehet benne az önkormányzat is! Részt vehet benne az önkormányzat is! Tagjaiban bekövetkezhet változás! DE a konc. szerződés alanyának tagnak kell maradnia a konc. szerződés végéig Tagjaiban bekövetkezhet változás! DE a konc. szerződés alanyának tagnak kell maradnia a konc. szerződés végéig Konc. társaság gyakorolja az üzemeltetési jogokat, de nem ő felel a konc. szerződés betartásáért Konc. társaság gyakorolja az üzemeltetési jogokat, de nem ő felel a konc. szerződés betartásáért Beruházások kérdése: a közművagyon használatát elősegítő vagyontárgyak a konc. társ tulajdonába kerülnek (szerződésben előre kell rendezni a tulajdoni kérdéseket!) Beruházások kérdése: a közművagyon használatát elősegítő vagyontárgyak a konc. társ tulajdonába kerülnek (szerződésben előre kell rendezni a tulajdoni kérdéseket!)

Koncessziós üzemeltetés IV. Megszűnés Alapesetben a határozott idő leteltével szűnik meg Alapesetben a határozott idő leteltével szűnik meg Felmondásra csak rendkívüli esetben (lásd fentebb!) Felmondásra csak rendkívüli esetben (lásd fentebb!) Vitatott, hogy közös megegyezéssel meg lehet e szüntetni! (szerintünk igen) Vitatott, hogy közös megegyezéssel meg lehet e szüntetni! (szerintünk igen) Megszűnés esetén 30 napon belül ki kell mondani a végelszámolást (csak ki kell mondani) = nem lehet a céget megtartani Megszűnés esetén 30 napon belül ki kell mondani a végelszámolást (csak ki kell mondani) = nem lehet a céget megtartani Végelszámolást csak akkor lehet lezárni, ha kiíró igazolja, hogy konc. szerződésnek megfelelő állapotban átvette a közművagyont Végelszámolást csak akkor lehet lezárni, ha kiíró igazolja, hogy konc. szerződésnek megfelelő állapotban átvette a közművagyont Felszámolási eljárás a közművagyont nem érintheti! A kiírót a „tartozékok” vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg. Felszámolási eljárás a közművagyont nem érintheti! A kiírót a „tartozékok” vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg.

Vegyes tulajdonú üzemeltetés (bérüzemeltetés) Január 1-ig az üzemeltetést többségi tulajdonú gazd. társaság is végezhette, ill. az üzemeltető állhatott kifejezetten ezzel a céllal alapított többségi tul. gazd. társaság (vagyonkezelő cégek) tulajdonában is Január 1-ig az üzemeltetést többségi tulajdonú gazd. társaság is végezhette, ill. az üzemeltető állhatott kifejezetten ezzel a céllal alapított többségi tul. gazd. társaság (vagyonkezelő cégek) tulajdonában is. Befektető max. 49%-ig szerezhetett tulajdont Befektető max. 49%-ig szerezhetett tulajdont Kényelmesen megoldható volt szindikátusi szerződéssel: tipikusan menedzsment jogok (vezető tisztségviselők, osztalékeltérítés) Kényelmesen megoldható volt szindikátusi szerződéssel: tipikusan menedzsment jogok (vezető tisztségviselők, osztalékeltérítés) Az örök probléma az amortizáció és a beruházás kérdése. Az örök probléma az amortizáció és a beruházás kérdése. Problémák az ármegállapítással – sok esetben előre bekalkulálták az állami támogatást, ami előre láthatóan megszűnik. Problémák az ármegállapítással – sok esetben előre bekalkulálták az állami támogatást, ami előre láthatóan megszűnik.

Üzemeltetési formák január 1-je után Konc.tv. és a Vgtv. módosul: Kizárólag csak állami vagy önkormányzat 100%-os tulajdonában álló Gt. üzemeltethet vízi közművet (a már vegyes tulajdonúakat nem érinti) kivéve MRP Kizárólag csak állami vagy önkormányzat 100%-os tulajdonában álló Gt. üzemeltethet vízi közművet (a már vegyes tulajdonúakat nem érinti) kivéve MRP Vagy: koncessziós üzemeltetés Vagy: koncessziós üzemeltetés Marad: vízgazdálkodási társulatok, üzemi vízi létesítmények, ha közműves szolgáltatást is végeznek Marad: vízgazdálkodási társulatok, üzemi vízi létesítmények, ha közműves szolgáltatást is végeznek

Új elem: a vagyonkezelés Lopakodó jogalkotás: január 1-től módosult az Ötv. 80/A.§ Lopakodó jogalkotás: január 1-től módosult az Ötv. 80/A.§ Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra vagyonkezelői jog alapítható Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra vagyonkezelői jog alapítható Az ágazati törvény szerint kell eljárni, de ha nincs (még NINCS), akkor az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. Törvény 105/A.§-105/D.§ Az ágazati törvény szerint kell eljárni, de ha nincs (még NINCS), akkor az Államháztartásról szóló évi XXXVIII. Törvény 105/A.§-105/D.§ Kötelező vagyonértékelést tartani Kötelező vagyonértékelést tartaniLétrejötte A.) kijelöléssel (ingyenesen!) Csak másik önkormányzat, vagy önkormányzatok társulása vagy Csak másik önkormányzat, vagy önkormányzatok társulása vagy Önkormányzat/társulás többségi tulajdonában álló gt. HA közfeladat ellátását NEM üzletszerűen végzi ÉS a többségi önkormányzati tulajdon az vagyonkezelési időszak végéig fennáll Önkormányzat/társulás többségi tulajdonában álló gt. HA közfeladat ellátását NEM üzletszerűen végzi ÉS a többségi önkormányzati tulajdon az vagyonkezelési időszak végéig fennáll B.) Pályázattal

Vagyonkezelési pályázat elemei Pályázat elemei: az átvállalt közfeladatra tekintettel a pályázó személyi és szakmai felkészültsége az átvállalt közfeladatra tekintettel a pályázó személyi és szakmai felkészültsége ellátás biztonságát szavatoló tényezők ellátás biztonságát szavatoló tényezők az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségessége az ellátás színvonalának emelését szolgáló befektetések szükségességeVagyonkezelőjogai: - birtokolhatja és használhatja, és a szerződésben rögzített feltételekkel hasznosíthatja a tulajdon szabályai szerint kötelezettségei: - legalább az amortizációnak megfelelő mértékű rekonstrukciót kell biztosítani -köteles elszámolni a vagyonkezelésbe vett vagyon után évente az értékcsökkenés összegének felhasználásáról (rekonstrukció) beszámolni

nyilvántartási kötelezettség: a vagyon kezelésével kapcsolatosan származó bevételei és közvetlen költségei (úgy hogy a saját vagyonnal folytatott vállalkozásból eredő bevételektől és költségektől elkülöníthető legyen). Ha saját eszközökkel végzi a tevékenységet, akkor az elkülönítés módjáról a vagyonkezelési szerződésben kell rendelkezni. elszámolási kötelezettség: a kezelési szerződés megszűnésekor (a kezelésbe adás időpontja és a megszűnés időpontja közötti különbséggel) el kell számolnia. Rendeltetésszerű joggyakorlásának megfelelően köteles eljárni a PTK szabályai szerint felelős (a szerződés ennél szigorúbb feltételeket is megállapíthat). adatszolgáltatási kötelezettség: tárgyévet követő év február 15-ig a kezelt vagyonról a jegyző által előírtaknak megfelelően információt szolgáltatni köteles okirat bemutatására lásd beszámolás

Vagyonkezelési szerződés és megszűnése A vagyonkezelési szerződés kötelező elemei: a kötelezően ellátandó feladat megnevezése a kötelezően ellátandó feladat megnevezése az igénybe vett alvállalkozók, közreműködőkre vonatkozó korlátozások az igénybe vett alvállalkozók, közreműködőkre vonatkozó korlátozások birtoklásra és használatra vonatkozó rendelkezések birtoklásra és használatra vonatkozó rendelkezések a kezelésbe adott vagyon pontos megjelölését (az önkormányzat számviteli nyilvántartásával egyezően) a kezelésbe adott vagyon pontos megjelölését (az önkormányzat számviteli nyilvántartásával egyezően) kezelésbe adott vagyonnal való vállalkozás feltételeit kezelésbe adott vagyonnal való vállalkozás feltételeit a vagyonkezelői jog átadásáért fizetendő ellenértéket a vagyonkezelői jog átadásáért fizetendő ellenértéket szerződés teljesítésének biztosítékai szerződés teljesítésének biztosítékai ha saját eszközökkel végzi a vagyonkezelést – a költségek és bevételek – elkülönítésének rendjét ha saját eszközökkel végzi a vagyonkezelést – a költségek és bevételek – elkülönítésének rendjét vagyonkezelés megszűnésekor az elszámolás rendjét vagyonkezelés megszűnésekor az elszámolás rendjét a vagyonkezelés időtartamát (határozott és határozatlan) a vagyonkezelés időtartamát (határozott és határozatlan)

Vagyonkezelési szerződés megszűnése: A.)Objektív megszűnési okok: határidő bekövetkeztével határidő bekövetkeztével vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével vagyonkezelési szerződésben meghatározott ok vagy feltétel megszűnésével vagyonkezelési szerződésben meghatározott ok vagy feltétel megszűnésével B.)Szubjektív megszűnési okok: rendes felmondás: 6 hónap rendkívüli felmondás: 2hónap határozott és határozatlan esetén egyaránt lehetséges határozott és határozatlan esetén egyaránt lehetséges ha a költségvetési és vagyongazdálkodási érdeket hátrányosan érintő módon megszegi ha a költségvetési és vagyongazdálkodási érdeket hátrányosan érintő módon megszegi a vagyonkezelő ellen csőd, illetve felszámolási eljárás indul a vagyonkezelő ellen csőd, illetve felszámolási eljárás indul azonnali hatályú felmondás: nem látja el feladatát és kárt okoz nem látja el feladatát és kárt okoz

II. Szolgáltatási kérdések A víz és csatornaszolgáltatás mint közüzemi szolgáltatás Alapvető szabályozás a Ptk-ból §: Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást - így különösen gázt, villamos energiát és vizet - nyújtani, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. Speciális: - Létrejöhet igénybevétellel is - Korlátozni és megszüntetni, és felmondani csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet - Fő jogszabály: 38/1995. (IV.5.) Korm. Rendelet a közműves ivóvíz ellátásról és szennyvízelvezetésről - Jegyző elrendelheti a rákötést, vagy kötelezhet az illegális rákötés megszüntetésére

Szolgáltatás korlátozása: Ivóvíz szolgáltatás (nem ipari víz) Díjtartozás esetén korlátozhat és kizárhat, de csak az erre vonatkozó felszólítást követően (ANTSZ és Tűzoltóság értesítése mellett) Ivóvíz szolgáltatás (nem ipari víz) Díjtartozás esetén korlátozhat és kizárhat, de csak az erre vonatkozó felszólítást követően (ANTSZ és Tűzoltóság értesítése mellett) Szennyvíz Szennyvíz Közbeszerzési kérdések:A Társaság a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.) 163. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységével közvetlenül összefüggő beszerzései tekintetében közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül, és a törvény V. és VII. fejezete szerint kell eljárnia, míg az e tevékenységével közvetlenül nem összefüggő beszerzései tekintetében a 22. § (1) bekezdés j) pont szerint minősül ajánlatkérőnek, és a IV. és VI. fejezetet, illetőleg a IV. részt köteles alkalmazni. Közbeszerzési kérdések:A Társaság a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.) 163. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységével közvetlenül összefüggő beszerzései tekintetében közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül, és a törvény V. és VII. fejezete szerint kell eljárnia, míg az e tevékenységével közvetlenül nem összefüggő beszerzései tekintetében a 22. § (1) bekezdés j) pont szerint minősül ajánlatkérőnek, és a IV. és VI. fejezetet, illetőleg a IV. részt köteles alkalmazni.

A Vízmű törvény várható hatásai Rendezi a megtérülés és a költséghatékonyság elvét Rendezi a megtérülés és a költséghatékonyság elvét Rendezi a tulajdoni formákat (szentesíti a már kialakult állapotot) ex nunc viszont tiltja az apportot Rendezi a tulajdoni formákat (szentesíti a már kialakult állapotot) ex nunc viszont tiltja az apportot Az önkormányzatok kérelmére az állami tulajdonú vízműveket az önkormányzatok tulajdonába adná Az önkormányzatok kérelmére az állami tulajdonú vízműveket az önkormányzatok tulajdonába adná Üzemeltetési formák közé felveszi a vagyonkezelést Üzemeltetési formák közé felveszi a vagyonkezelést Rendezi a fogyasztó és a szolgáltató közötti jogviszonyt Rendezi a fogyasztó és a szolgáltató közötti jogviszonyt Létrehozza a Vízmű Felügyeletet Létrehozza a Vízmű Felügyeletet