Munkahelyi egészség és biztonság

évi XCIII. Törvény a munkavédelemről - 5/1993. MüM rendelet a törvény végrehajtásáról A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a BIZTONSÁGOS és EGÉSZSÉGES munkafeltételekhez.

A munkavédelemről általában Munkavégzés közben a munkavállalók egészségét, testi épségét – kellő védelem, vagy védőintézkedés hiányában – különféle károsodás érheti. A munkabiztonság célja: a sérülések, ártalmak elleni védelem, ezek kockázatának megszüntetése, vagy csökkentése és ez által a munkavállaló munkaerejének, testi épségének megóvása. A munkavédelem feladata: munkavállalók testi épségének védelme, egészségének megóvása a munka során keletkező ártalmaktól, műszaki, egészségügyi, jogi, szervezési, oktatási, nevelési eszközök igénybevételével. 3

4

Szemsérülés A fiatal munkás acél alkatrészek korróziómentesítésén dolgozott, sarokcsiszolóra szerelt drótkoronggal. Védőszemüveget nem használt, így a korongról levált drótszál a munkás szemébe pattant. 5

Gyűrű Egy 46 éves munkás a jobb kezén a középső ujján jegygyűrűt viselt. Megemelt egy raklapot, - kb. 20 kg - a gyűrű beleakadt, és az ujját letépte. 6

Csigás továbbító A 23 éves takarítót odaküldtek egy faaprítékot szállító csiga takarításához, miközben a villanyszerelők a mozgatást végző villanymotor csere után forgásirányt ellenőriztek. A takarítást végző személy fent állt a csigán, amikor az elfordult. A sérült beleesett vagy a csiga behúzta a szállító dobba. Kizárás -kitáblázás nem volt elvégezve, de kettős lábtörés és két komolyabb vágási sérüléssel megúszta az esetet. 7

A gyilkos polc A 18 éves diák a nyári szünidő alatt dolgozott egy cégnél. Éppen az iratokat pakolta az irattárban, amikor a rögzítés nélküli Salgó állvány eldőlt, és a fiút maga alá temette. (azonnal meghalt) 8

Esztergályos A rutinos, 58 éves esztergályos bő, lógó nyakú pólóját a tokmány elkapta és a forgó rész feltekerte, a munkás felső teste és a feje roncsolódott. 9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

A MUNKAVÉDELEM FOGALMA A munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények összessége, amelyet törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere támogat. 27

A MUNKAVÉDELEM CÉLJA A munkavédelem célja: a szervezetten munkát végzők egészségének, mun- kavégző képességének megóvása, és a munkakö- rülmények humanizálása. A személyi és tárgyi feltételeket oly módon kell megteremteni, hogy megelőzhessük a munkabale- seteket és a foglalkozással összefüggő megbete- gedéseket. 28

FOGALMAK Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszony- ban a gyakorlati képzés során, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. 29

FOGALMAK Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Munkáltató: aki a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja. 30

A MUNKAVÉDELEM TERÜLETEI A munkavédelemnek két területe van: a munkabiztonság és a munkaegészségügy. 31

A MUNKAVÉDELEM TERÜLETEI I. Munkabiztonság A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat határozza meg, ill. ellenőrzi azok betartását. A munkabiztonság olyan követelményeket támaszt mind a munkáltatókkal, mind a munkavállalókkal szemben, amelyekkel a balesetmentes munkavégzés feltételei megvalósíthatók. 32

A MUNKAVÉDELEM TERÜLETEI A szabályok betartásával csökken a veszélyforrások száma. Veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre veszélyt vagy ártalmat jelent. 33

VESZÉLYFORRÁSOK Fizikai veszélyforrások: munkaeszközök (pl. szerszámok), járművek, szállító és anyagmozgató eszközök (pl. szállítószalag, daru), ezek részei, ill. mozgásuk, a termékek és az anyagok mozgása (pl. teheremelés), szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. teher elhelyezése a járműveken), csúszóssá váló felületek (pl. olajfolt a padlón), éles, sorjás, egyenetlen felületek, a normálistól eltérő légnyomás, zaj, rezgés, különféle sugárzások, nem megfelelő világítás, áramköri vagy statikus villamos feszültség. 34

VESZÉLYFORRÁSOK Veszélyes anyagok: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén károsíthatja az embert vagy környezetét. Pl. robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, fertőző, rákkeltő, utódkárosító stb. anyagok. 35

VESZÉLYFORRÁSOK Biológiai veszélyforrások: mikroorganizmusok és anyagcseretermékük, (pl. baktériumok, gombák) makroorganizmusok (pl. növények, állatok). 36

VESZÉLYFORRÁSOK Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők: színek munkahelyi kialakítása, monoton munkavégzés, mindaz, ami fokozott igénybevételt jelent az embernek. 37

A MUNKAVÉDELEM TERÜLETEI II. Munkaegészségügy A munkaegészségügyi tevékenység célja: a munkavégzés során a munkahigiénia, valamint a foglalkozás-egészségügy révén a munkavállaló egészségének a megóvása. 38

A MUNKAVÉDELEM TERÜLETEI A munkahigiénia feladata: a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése. A foglalkozás-egészségügy feladata: a káros munkakörnyezet okozta és a munkavég- zésből származó megterhelések, ill. igénybevéte- lek vizsgálata és befolyásolása. a munkát végző személyek munkaköri egész- ségi alkalmasságának megállapítása, ellenőr- zése és elősegítése. 39

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat a munkavállalónak nem adhat. 40

A MUNKÁLTATÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 1/6 A munkáltató köteles: értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel  a munkaeszközökre,  veszélyes anyagokra és készítményekre,  a munkavállalókat érő terhelésekre. 41

A MUNKÁLTATÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 2/6 szakképesítéssel rendelkező személyeket alkalmazni. a szükséges tájékoztatást és utasításokat kellő időben megadni a munkavállalóknak. rendszeresen meggyőződni a munkakörülmények állapotáról, megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók számára. 42

A MUNKÁLTATÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 3/6 Rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munka- vállalók ismerik, ill. megtartják a rájuk vonatkozó előírásokat. Új technológiák bevezetése előtt kellő időben meg kell tárgyalni és elemezni az egészségre, valamint a biztonságra kiható tényezőket. Megfelelően tájékoztatni a munkavállalót a szociális, egészségügyi lehetőségekről. 43

A MUNKÁLTATÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 4/6 Gondoskodni a megfelelő védőeszközökről és azok pótlásáról. Az egyéni védőeszközre jogosultak belső rendjét írásban meghatározni. A munkabaleseteket és a foglalkozási megbetege- déseket bejelenteni, kivizsgálni, nyilvántartani. 44

A MUNKÁLTATÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 5/6 A munkáltató oktatás keretében köteles gondoskodni arról, hogy a munkavállaló: munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, munkaeszköz átalakításkor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit. 45

A MUNKÁLTATÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI 6/6 A szükséges szabályok, utasítások és információk megszerzéséig a munkavállaló ÖNÁLLÓAN NEM FOGLALKOZTATHATÓ. 46

A munkavállalók kötelességei és jogai 1/9 A munkáltató kötelezettsége megteremteni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételrendszerét, a munkavállalókat pedig a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére vonatkozó kötelezettségek terhelik. 47

A munkavállalók kötelességei és jogai 2/9 A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban végezhet munkát, önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket. 48

A munkavállalók kötelességei és jogai 3/9 A munkavállaló köteles: A rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biz- tonsági állapotáról meg kell győződnie, azt megfelelően kell használnia, karbantartania. Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően kell használnia. A munkavégzéshez az egészséget és a testi épsé- get nem veszélyeztető ruházatot kell viselnie. 49

50

A munkavállalók kötelességei és jogai 4/9 A munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot kell tartania. A munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket el kell sajátítania. Az előírt orvosi vizsgálaton részt kell vennie. 51

52

A munkavállalók kötelességei és jogai 5/9 A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon meg kell szüntetnie, vagy jelentenie kell a felettesének. A balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell. 53

54

A munkavállalók kötelességei és jogai 6/9 A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. A veszélyes tevékenységekhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását, 55

56

A munkavállalók kötelességei és jogai 7/9 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását, a betanulási lehetőség biztosítását. A munkavégzéshez szükséges  felszerelések, munka- és védőeszközök,  az előírt védőital, valamint  a tisztálkodó szerek és a  tisztálkodási lehetőségek biztosítását. 57

A munkavállalók kötelességei és jogai 8/9 A munkavállalót nem érheti hátrány, ha az előzőekben felsorolt követelmények megvalósítása érdekében fellép, ill. a vélt mulasztás miatt jóhiszeműen bejelentést tesz. 58

59

A munkavállalók kötelességei és jogai 9/9 A munkavállaló jogosult a munkavégzést megtagadni, ha azzal: életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Kiemelten kezelendő a magzatvédelem már a terhesség kezdeti szakaszától. 60

Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés A munkavállalók érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt választani: ha a foglalkoztatottak létszáma a 10 főt, ill. a döntően nem fizikai jellegű tevékenység esetén a 20 főt meghaladja. 61

Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, különösen: a munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, a balesetek megelőzésére tett intézkedésekről, a munkavállalók munkavédelmi felkészítéséről. 62

63

MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSA A munkahelyek: műszaki kialakítására vonatkozó követelmé- nyekről a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet, a munkavédelmi követelményekről a 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet rendelkezik. 64

A munkáltató általános kötelezettségei A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen: a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a vonatkozó előírásoknak. 65

A munkáltató általános kötelezettségei A munkáltató előzetes vizsgálatok során a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani: a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. 66

A munkáltató általános kötelezettségei A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munka- helyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszere- léseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ennek keretében gondoskodnia kell: a) a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról; 67

Kapirgálni azért lehet?

A munkáltató általános kötelezettségei b) a zárt téri munkahelyek rendszeres takarításáról, illetve azon munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszeri takarításról. 69

A munkáltató általános kötelezettségei A MUNKÁLTATÓ KÖTELES GONDOSKODNI: a)a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról; 70

A munkáltató általános kötelezettségei A MUNKÁLTATÓ KÖTELES GONDOSKODNI b) a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről; c) a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban tartásáról; 71

A helyiségek, terek hőmérséklete A munka-, pihenőhelyeken, az eü-i létesítményekben és az étkezdékben a hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. 72

73

A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges világítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat, automatikusan működésbe lépő, megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani. 74

A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete A munkahelyeken csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. 75

76

Munkahelyi hulladékkezelés A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A tárolóhelyen a hulladék nem szennyezheti a környezetet. 77

Munkahelyi hulladékkezelés A hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponta, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani és fertőtleníteni, illetve szükség szerint gondoskodni kell a rovarok, rágcsálók irtásáról. 78

79

A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI: MINDEN MUNKAVÁLLALÓ RÉSZÉRE BIZTOSÍTANI KELL Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet. Öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. Rendet, tisztaságot, a keletkező hulladék, szennyvíz kezelését oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzon és a környezetet ne károsítsa. Biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret A munkavégzés jellegének megfelelő természetes és mesterséges megvilágítást. 80

A MUNKAVÉGZÉS TÁRGYI FELTÉTELEI: MINDEN MUNKAVÁLLALÓ RÉSZÉRE BIZTOSÍTANI KELL A zajhatások, a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások határértéken belüli tartását. Elegendő mennyiségű és minőségű levegőt és klímát. Munkavállalók időjárás elleni védelmét, a melegedés lehetőségét, jogszabály által előírt esetekben a védőitalt. Munkahely céljára szolgáló olyan építményt, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú, amelyben megfelelő belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat alakítottak ki. 81

Helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken A helyiségeknek elegendő padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók a munkát egészségük, biztonságuk veszélyeztetése nélkül végezhessék. Valamennyi munkavállalónak a munkahelyén történő mozgásához legalább 2 m 2 szabad területet kell biztosítani. 82

Ez 2 négyzetméter??????? 83

Pihenőhelyek A munkavállalók részére tiszta levegőjű, kellő megvilágítású, szükség esetén fűthető, továbbá könnyen elérhető pihenőhelyiséget kell biztosítani, ha 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak vagy a végzett tevékenység ezt szükségessé teszi. Ezt az előírást nem kell alkalmazni akkor, amikor a munkavállalókat irodákban vagy azokhoz hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt ezzel egyenértékű pihenési lehetőség biztosítható. 84

Pihenőhelyek A pihenőhelyiség alapterületének legalább 6 m 2 -nek kell lennie, (az alapterületet úgy kell meghatározni, hogy a várhatóan egyidejűleg ott tartózkodó több személy esetén is legalább 1 m 2 /fő álljon rendelkezésre). A pihenőhelyiséget könnyen tisztítható asztallal, háttámlával ellátott székekkel, ruhafogassal, szeméttartóval, továbbá igény szerint az ételek felmelegítésére, tárolására alkalmas berendezéssel kell ellátni. Biztosítani kell az étkezés előtti hideg-meleg vizes kézmosás és kézszárítás lehetőségét. 85

Öltözőhelyiségek A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük és nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át. Amennyiben nincs szükség kiépített öltözőre, akkor valamennyi munkavállaló részére biztosítani kell olyan zárható helyet, ahol a munkahelyen nem viselt ruháit tarthatja. Az öltözőket a nők és a férfiak részére el kell választani, illetve elkülönített használatukat biztosítani kell. 86

Öltözőhelyiségek Az öltöző alapterületét úgy kell kialakítani, hogy az ott öltöző munkavállalók egymást ne akadályozzák. Öltözőszekrényenként legalább 0,50 m 2 -nyi alapterületet kell biztosítani. Az öltöző minimális alapterülete 6 m 2. Az öltözőt el kell látni olyan berendezéssel, amely biztosítja, hogy valamennyi munkavállaló a ruházatát a munkavégzés időtartama alatt elzárva tarthassa. Ha a munkakörülmények úgy kívánják külön öltözőszekrényt kell biztosítani azokon a szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat tartják. 87

Öltözőhelyiségek Az öltözőt a munkavállalók tevékenysége, illetve a munkafolyamat tisztasága alapján az alábbi tisztasági fokozatok egyikébe kell besorolni: „A” különösen tiszta, „B” tiszta, „C” közepesen szennyezett, „D” erősen szennyezett, „E” fertőző, mérgező. 88

Öltözőhelyiségek Az „A” „D” „E” tisztasági fokozatba tartozó tevékenység esetén étkezési lehetőséget kell biztosítani, illetve e tevékenységi körben öltözésre kettős - fekete-fehér - öltözőt kell kialakítani. A fekete-fehér öltözők között a közlekedés csak a tisztálkodási helyiségen keresztül vezethet. 89

Tisztálkodó- és mellékhelyiségek A munkavállalók részére elegendő és megfelelő zuhanyozót kell biztosítani, ha a munka jellege vagy egyéb egészség- ügyi ok ezt szükségessé teszi. A férfiak és a nők részére külön zuhanyozókat vagy a zuhanyozók elkülönített használatát kell biztosítani. A zuhanyozóknak megfelelő méretűeknek kell lenniük ahhoz, hogy valamennyi munkavállaló részére lehetővé tegyék az akadály nélküli, higiénés tisztálkodást. A zuhanyozókat el kell látni meleg és hideg folyóvízzel. A zuhanyzókat olyan berendezésekkel kell felszerelni, amelyek valamennyi munkavállaló részére lehetővé teszik a higiénés követelményeknek megfelelő tisztálkodást. 90

Tisztálkodó- és mellékhelyiségek Ha zuhanyozó kialakítására nincs szükség, akkor elegendő számú, folyó vízzel (szükség szerint meleg vízzel) ellátott megfelelő mosdókagylót kell a munkahely környezetében biztosítani úgy, hogy a higiénés követelmények megtarthatók legyenek, és a kéz szárításához megfelelő eszköz vagy berendezés álljon rendelkezésre. A mosdó- és öltözőhelyiségek között közvetlen átjárást kell biztosítani, ezek csak egymástól elkülönített helyiségekben alakíthatók ki. A munkavállalók részére a munkahelyek, pihenőhelyiségek, öltözők, illetve a zuhanyozóval és mosdókkal ellátott helyiségek közelében elkülönített mellékhelyiségeket kell biztosítani, elegendő számú WC-vel és kézmosóval. A férfiak és a nők részére külön mellékhelyiségről vagy a mellékhelyiségek elkülönített használatáról kell gondoskodni. 91

Ivóvízellátás a munkahelyen A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, illetve ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztán tartásáról és megfelelő karbantartásáról. Ha a munkahelyen ipari vízszolgáltatás is van, a csapokat „ivóvíz”, illetve „nem ivóvíz” felirattal és piktogrammal kell ellátni. Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről ivóvíztartály felszerelésével vagy egyéb módon kell gondoskodni. A munkáltató köteles gondoskodni az ivóvíztartály rendszeres fertőtlenítéséről, valamint arról, hogy annak feltöltése csak ivóvíz minőségű vízzel történjen. 92

Hogyan biztosítható egy munkaeszköz kockázatmentes használhatósága? Rendszeres ellenőrzés, időszakos biztonsági felülvizsgálat, karbantartás, felújítás a kor technikai színvonalának megfelelően. A hiba elhárítására hozott intézkedés nem csökkentheti a meghibásodás előtti biztonsági állapotot. A gyártó használatra vonatkozó (magyar, vagy a munkavállaló által értett nyelvű) előírásait minden esetben be kell tartani. Ha az elvárható biztonsági állapot nem tartható fenn, a munkaeszközt selejtezni kell. 93

ZÁRT MUNKAHELYEK SZELLŐZTETÉSE Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt, figyelembe véve az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a levegő szennyezettsége, illetve elhasználó- dása kizárólag emberi ott-tartózkodásból ered, személyenként legalább az előírt friss levegőtér- fogat áramot kell a helyiségbe betáplálni, vagy annak bejutását biztosítani. 94

A HELYISÉGEK HŐMÉRSÉKLETE A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. 95

A HELYISÉGEK TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES MEGVILÁGÍTÁSA Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő világítást kell biztosítani. 96

A HELYISÉGEK TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES MEGVILÁGÍTÁSA A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell. A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világító berendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet baleseti veszélyt az ott dolgozókra. Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges világítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat, automatikusan működésbe lépő, megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani. 97

Menekülési utak és vészkijáratok A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük. 98

Menekülési utak és vészkijáratok A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek. 99

Menekülési utak és vészkijáratok Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni. Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható. 100

101

Menekülési utak és vészkijáratok A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat a jog- szabályban meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni. 102

103

Menekülési utak és vészkijáratok A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni. A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat, valamint a hozzájuk vezető közlekedési útvonalakat és ajtókat szabadon kell hagyni, hogy azok bármikor akadálytalanul használhatók legyenek. 104

105

106

Menekülési utak és vészkijáratok 7) A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell ellátni, amely áramki- maradás esetén is működőképes és a szük- séges megvilágítást biztosítja. 107

Azokat a helyeket, ahol a munkavállalót vagy a munkavég- zés hatókörében tartózkodót akadályba ütközésnek, tárgyak vagy személyek esésének veszélye fenyegeti, váltakozó fekete-sárga vagy vörös-fehér csíkozással kell jelezni. A sárga-fekete vagy vörös-fehér csíkoknak 45°-os szögben kell elhelyezkedniük és körülbelül azonos szélességűnek kell lenniük. 108

109

Tűzjelzés és tűzoltás Az épületek méretétől és használatától, a bennük lévő berendezésektől, felszereléstől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges legnagyobb számától függően a munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni. 110

Tűzjelzés és tűzoltás Nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékeket kell alkalmazni, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek. A készülékek elhelyezésére a vonatkozó jogszabály szerinti jelzésekkel kell utalni. 111

5. Tűzvédelmi tájékoztató jel 112

A KÉZI ANYAGMOZGATÁS Személyi feltételek: Az anyagmozgatási munkát végzőnek orvosi szempontból alkalmasnak és munkavédelmi szempontból kioktatottnak kell lennie. A munkavédelmi oktatás célja a vonatkozó jogszabályban foglaltak [25/1998. (XII.27.)EüM rendelet - az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről] és a helyi sajátosságok megismertetése.

A KÉZI ANYAGMOZGATÁS Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás során felnőtt nők legfeljebb 20 kg, felnőtt férfiak legfeljebb 50 kg terhet emelhetnek fel és vihetnek legfeljebb 50 méter távolságra. A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kg-ig sík terepen 50 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók, Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kg-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kézi szerszámán kívül más terhet. A 200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni.

A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni Kézi anyagmozgatás, segédeszköz nélkül

BALESET: az emberi szervezetet ért, olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást (testi, lelki), ill. halált okoz. 116

MUNKABALESET: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. 117

A munkáltató köteles haladéktalanul kivizsgálni a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet. Munkaképtelen az, aki baleseti eredetű sérülése vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést vagy rehabilitációt igénylő állapota miatt nem tud munkát végezni, függetlenül attól, hogy erre az időre táppénzben részesül-e vagy sem. 118

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSBEN kell meghatározni a gazdálkodó szervezetnél a munkavédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, ill. teljesítésének módját, s az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN (SzMSz) kell meghatározni a munkavédelmi feladatokat ellátó, az intézkedésre jogosult személyek hatáskörét. 119

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATBAN (MVSZ) kell meghatározni a gazdálkodó szervezetnél munkavédelmi feladatokat ellátó személyek kötelezettségeit, a munkavédelmi ügyrendet, valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott témaköröket, az oktatás, vizsgáztatás, egészségügyi vizsgálatok, ellenőrzések rendjét. Tartalmi követelményeire vonatkozóan az ágazati rendeletek az irányadók. 120

MUNKAKÖRI LEÍRÁSOKBAN (az MvSZ figyelembevételével) részletesen meg kell határozni a munkavállaló munkavédelemmel kapcsolatos hatásköreit és feladatait. TECHNOLÓGIAI, GÉPKEZELÉSI UTASÍTÁSOKBAN kell meghatározni a munkavégzés során követendő magatartási szabályokat (pl. a biztonságos munka- végzéshez szükséges védőeszközök használatát) Tartalmi és alaki követelményeit az ágazati szabványok határozzák meg. 121

NEM ÜZEMI BALESET AZ A BALESET, AMELY BIZONYÍTHATÓAN A LEÍRT OKOK, ILL. AZOK KÖZVETLEN HATÁSA MIATT KÖVETKEZIK BE: a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, olyan munkavégzés, tevékenység, gép- és szerszámhasználat, amelyre a munkavállaló nem kapott utasítást (kivételt képeznek a baleseti és a mentési munkák), 122

engedély nélküli járműhasználat (targonca, emelőgép, stb.), munkahelyi rendbontás (pl. munkaköri leírástól eltérő magatartás), a munkahelyre, ill. onnan a lakásra való utazás indokolatlan megszakítása, vagy nem a legrövi- debb útvonal választása, önmagán való szándékos sérülésokozás, vagy az orvosi segítség igénybevételének, ill. a baleset bejelentésének szándékos késleltetése. 123

Veszélyességi osztályozás A munkahelyek tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályokba tartoznak. I. veszélyességi osztály: pl. vegyi alapanyagok és termékek gyártása, fémalakítás, porkohászat, gépek, gépi berendezések gyártása, javítása, villamosenergia-, gáz- és hőellátás. II. veszélyességi osztály: pl. villamosipari gépek és készülékek gyártása és javítása, szakmai középiskolai oktatás, szakmunkásképző iskolai oktatás, szakiskolai oktatás. III. veszélyességi osztály: pl. szállítás- és utazásszervezés, posta és távközlés, ingatlanügyek, szociális ellátás. 124

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről VÖRÖS (piros) Tiltás →Veszélyes magatartás Veszély →Állj, üzemszünet, vészkikapcsoló, menekülés (mentés) Tűzvédelmi berendezés, eszköz, anyag →Hely SÁRGA vagy BOROSTYÁNSÁRGA Figyelmeztetés→ Figyelem, vigyázat 125

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről KÉK Rendelkezés →Meghatározott magatartás vagy tevékenység. Egyéni védőfelszerelés kötelező. ZÖLD Vészkijárat, menekülési útvonal, elsősegély →Ajtók, kijáratok, utak, eszközök, helyek Veszélymentesség →Visszatérés a normális állapothoz 126

127

2. Figyeleztető jelek 128

129

130

4. Elsősegély vagy menekülési jel 131

5. Tűzvédelmi tájékoztató jel 132

A MUNKAESZKÖZÖK ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A termelési folyamatban a következő biztonsági és egészségügyi követelményeket kell kielégíteni: Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények között szabad használni. A munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes munkaeszközt csak a kezelője használja. 133

A MUNKAESZKÖZÖK ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A munkaeszközöket úgy kell elhelyezni, használni, hogy a mozgó elemek között elegendő hely álljon rendelkezésre. A munkaeszközt jól látható azonosító és megfelelő jelzésű kezelőelemmel kell ellátni. A kezelőelemmel valósítható meg a biztonságos működtetés, valamint a leállítás. 134

A MUNKAESZKÖZÖK ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Leeső vagy kirepülő tárgyak veszélyével járó munkaeszközt megfelelő védőfelszereléssel kell ellátni. Ha szükséges, rögzíteni és stabilizálni kell a tárgyakat. A munkaeszközök körüli veszélyes teret el kell határolni. A munkavállalók érdekében egyértelmű és könnyen felismerhető figyelmeztetéseket és jelzéseket kell alkalmazni. 135

A MUNKAESZKÖZÖK ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Karbantartást csak a munkaeszköz leállított állapotában szabad végezni. A mobil munkaeszközöket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk elhelyezkedő dolgozókat fenyegető kockázat a legkisebb legyen. Szállítóeszközt csak a borulás kockázatát csökkentő megoldással lehet üzemeltetni. 136

A MUNKAESZKÖZÖK ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA Világosan és jól láthatóan kell jelölni a teheremelő munkaeszköz teherbíró képességét. Terhek emelésére használt munkaeszközök biztonsági követelményeit az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata tartalmazza. 137

A GÉPEKKEL, BERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Gép vagy berendezés akkor hozható forgalomba, ha rendeltetésszerű használata nem veszélyezteti személyek testi épségét, egészségét. Bármely gépet, berendezést úgy kell tervezni, gyártani és forgalomba hozni, hogy megfeleljen az alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek. 138

A GÉPEKKEL, BERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Minden olyan gépen belüli, ill. gépen kívüli tér (pl. a robotok munkatere) veszélyes, amelyben a dolgozó biztonsága kockázatnak van kitéve. A gépeket úgy kell kialakítani, hogy üzemeltetésük, karbantartásuk ne kockáztassa a kezelő személyek biztonságát. (Pl. az NC gépek működése csak a munkatér zárása után indul.) 139

A GÉPEKKEL, BERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Már a tervezési fázisban el kell kerülni a veszélyek kialakulásának lehetőségét, és szükség esetén a dolgozóknak egyéni védőeszközöket kell adni. A gép felépítése során használt anyagok, alkatrészek feleljenek meg az alapvető biztonsági és egészség- védelmi követelményeknek (pl. nyomás alatti munkavégzés esetén a leeresztés és a kiemelés biztonságos legyen)! 140

A GÉPEKKEL, BERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A környezet általános megvilágításán kívül – szük- ség esetén – a gépet fel kell szerelni a munka- folyamatnak megfelelő világítóberendezéssel. A világítás nem idézhet elő zavaró árnyékokat, káp- ráztatást, nem okozhat veszélyes stroboszkópos hatást. A kézzel mozgatott gépeknek könnyűnek és biztonságosan szállíthatónak kell lenni. 141

A GÉPEKKEL, BERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Vészhelyzetben a gépek vezérlőrendszerei legyenek képesek a biztonságos elhárításra! Ezért a kezelőelemeknek jól láthatónak, felismer- hetőnek kell lenni (pl. a bekapcsolás gombja zöld, a kikapcsolásé piros) és a vészkikapcsoló kivételével a veszélyes téren kívül kell felszerelni őket. A várható behatásoknak ellen kell állniuk (a nyomógombok a működés során ne menjenek tönkre). 142

143

144

145

A GÉPEKKEL, BERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A gép csak az erre a célra kiépített, általánosan a gép felületével egy síkban elhelyezett kezelőelem szándékos működtetésével legyen indítható! Ha több indításvezérlő létezik, akkor meg kell oldani a kezelőelemek elválasztását vagy egyeztetését. A gépet fel kell szerelni olyan kapcsolóval, amely lehetővé teszi a gép biztonságos leállítását. 146

A GÉPEKKEL, BERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Valamennyi gépet fel kell szerelni egy ún. vész- kikapcsoló berendezéssel. Ez jól felismerhető, könnyen és gyorsan hozzáférhető legyen, és lehetőleg emelkedjen ki a gép felületének síkjából. 147

148

A MECHANIKAI VESZÉLYEKKEL SZEMBENI VÉDELEM A mozgó szerkezeti elemek elrendezésénél el kell kerülni a várható veszélyeket, vagy védő- berendezéseket kell alkalmazni. A technikai védelmet (védőburkolatot vagy biztonsági berendezést) a mindenkori veszély- helyzet jellegének megfelelően kell az erőátvitel mozgó elemeinél és a munkafolyamatban résztvevő mozgó szerkezeti elemeknél megválasztani. 149

150

151

152

153

A MECHANIKAI VESZÉLYEKKEL SZEMBENI VÉDELEM A védőburkolatokkal és a biztonsági berendezésekkel szembeni általános követelmények a következők: Legyenek szilárdak és ne idézzenek elő újabb veszélyeket! Ne legyenek egyszerű módon megközelíthetőek! Biztosítsanak kellő távolságot a veszélyes tértől! Ne korlátozzák a munkafolyamatot! Tegyék lehetővé a munkavégzéshez szükséges terület hozzáférhetőségét! 154

A MECHANIKAI VESZÉLYEKKEL SZEMBENI VÉDELEM A védőburkolatok feladata a kezelőszemélyek védelme a mozgó szerkezeti elemekkel szemben. A rögzített védőburkolatoknak: nincsenek a védett géppel kapcsolatban mozgó részei, és az adott helyzetben megakadályozzák a veszélyes hely megközelítését, szilárdan a helyükön kell maradniuk, és úgy kell rögzíteni őket, hogy csak valamilyen szerszám használatával legyenek kioldhatók. 155

156

A MECHANIKAI VESZÉLYEKKEL SZEMBENI VÉDELEM A nyitható védőburkolat mozgó része valamilyen kapcsolatban van a gép vezérlésével. A vele szemben támasztott fő követelmények a következők: Amennyiben lehetséges, maradjon a géppel kapcsolatban, ha felnyitják! Legyen reteszeléssel ellátva úgy, hogy az elmozduló szerkezeti elemet ne lehessen moz- gásba hozni mindaddig, amíg bárki hozzáférhet! 157

158

A MECHANIKAI VESZÉLYEKKEL SZEMBENI VÉDELEM A hozzáférést korlátozó, állítható védőburkolat a mozgó szerkezeti elem munkavégzése alatt – a beállítás után – az adott helyzetben marad a munkafolyamat befejezéséig. Az elvégzendő munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan állítható. 159

160

161

A MECHANIKAI VESZÉLYEKKEL SZEMBENI VÉDELEM A biztonsági berendezések megszüntetik vagy csökkentik a veszélyt, még mielőtt a veszély helye hozzáférhető lenne. Leggyakoribb megoldásaik a következők: A megakasztó berendezés a működésben lévő gép biztonsági határának átlépésekor megállítja vagy ellenkező irányba mozgatja a gépet, és így megszünteti vagy csökkenti a veszély lehetőségét. 162

163

A MECHANIKAI VESZÉLYEKKEL SZEMBENI VÉDELEM A túlfutásgátló berendezés kikapcsolás után a gép tehetetlenségük miatt továbbmozgó részeinek hozzáférését akadályozza meg. A mechanikus berendezések a gép veszélyes részeinek a vezérlő meghibásodása miatti mozgását gátolják. A kétkezes berendezések a gép vezérlését csak a kezelő személy mindkét kezének egyidejű használatával teszik lehetővé. 164

165

166

167

168

169

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A villamos energia felhasználása során számolni kell az emberi szervezetet károsító hatásával is. A villamosság biztonságtechnikájának célja: a villamos energia felhasználásából származó balesetek megelőzése. 170

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A biztonságos munkavégzést a villamos berendezések és a munkát végzők kapcsolata határozza meg. A villamosság biztonságtechnikájának területei: villamos berendezések létesítése, kezelése, érintésvédelem, villamos berendezések üzemeltetése, szerelése, villámvédelem. 171

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA ERŐSÁRAMÚ AZ A VILLAMOS BERENDEZÉS, amely a villamos áram munkavégző képességének felhasználására alkalmas, és a villamos energiát e berendezés céljára előállítja, szállítja, ill. elosztja (pl. erőművek,transzformátorok). Az erősáramú berendezések célja magának az energiának a szállítása, ill. más energiafajtává való átalakítása. 172

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A GYENGEÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉS a villamos áramot nem munkavégzésre, hanem jelátvitelre használja (pl. hírközlő berendezések). Az információátvitelnél alapfeltételként jelentkezik a torzításmentesség. A KOMPLEX VILLAMOS BERENDEZÉS az erős- és a gyengeáramú feltételeket is megvalósítja, ezért a létesítéskor kell eldönteni, hogy melyik kategóriába soroljuk. 173

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A KOMPLEX VILLAMOS BERENDEZÉS az erős- és a gyengeáramú feltételeket is megvalósítja, ezért a létesítéskor kell eldönteni, hogy melyik kategóriába soroljuk. 174

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA NAGYFESZÜLTSÉGŰ A BERENDEZÉS, ha a névleges feszültsége 1000 V-nál nagyobb, vagy közvetlenül földelt berendezés esetén a névleges feszültség a földhöz képest 600 V-nál nagyobb. KISFESZÜLTSÉGŰ A BERENDEZÉS, ha vannak olyan vezetői, amelyek között a névleges feszültség 50 V-nál nagyobb és 1000 V-nál kisebb. TÖRPEFESZÜLTSÉGŰ A BERENDEZÉS, ha nincsenek olyan vezetői, amelyek névleges feszültsége 50 V-nál nagyobb. 175

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA VILLAMOS ÁRAM a vezető anyagban feszültségkülönbség hatására kialakuló elektron- és ionvándorlás. TÚLÁRAM az az áram, amely vezetékek esetén a vezetékek terhelhetőségére előírt áramerősségnél, gépek és készülékek esetén a névleges áramerősségnél nagyobb. 176

Az áramsűrűség J=I/A [A/mm 2 ] Az izzólámpán I=0,2A erősségű áram folyik. Mekkora a sűrűsége az 1,5 mm 2 keresztmetszetű vezetékben és a 0,03 mm átmérőjű izzószálban? J v =I/A=0,2 A / 1,5 mm 2 = 0,133 A/mm 2 A i =r 2  π=d 2  π/4=0,03 2 mm 2  π/4= 0, mm 2 J i =I/A=0,2 A / 0, mm 2 = 283 A/mm 2 A vezeték melegedésének mértéke az áramsűrűségtől függ! 177

178

179

180

181

182

183

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA VEZETŐ az az anyag, amelyben az áram folyik. Elsőrendű vezetők általában a fémek (réz, alumínium), másodrendű vezetők az elektrolitok. AZ ÁRAMERŐSSÉG (I=[A]) a vezető anyagban időegység alatt áramló elektromos töltésmennyiség. 184

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA AZ ÁRAMKÖR a villamos szerkezetek és vezetékek közös táppontról, közös (azonos) túláramvédelmen keresztül táplált együttese. Az áramkör magába foglalja a vezetékeket és a hozzájuk tartozó egyéb villamos szerkezeteket (kapcsolókat, csatlakozókat, védelmeiket, vezérlőket, jelzőket stb.), de a rájuk csatlakoztatott fogyasztókészülékeket nem. 185

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA AZ ÉRZETKÜSZÖB: az a legkisebb áramerősség, amelyet az emberi szervezet áramhatásként érzékel. AZ ELENGEDÉSI ÁRAMERŐSSÉG : az a legnagyobb áramerősség, amelynek okozóját az ember még akaratlagosan el tudja engedni, ha az a kezére hat. A LEVÁLASZTÁS : biztonsági okokból biztonsági okokból a teljes berendezésnek vagy meghatározott részének a feszültségmentesítése azáltal, hogy a kapcsolatát megszüntetjük a villamos energiaforrással. 186

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A VILLAMOS ÁRAM ÉLETTANI HATÁSAI áramütés akkor okoz balesetet, Villamos áramütés akkor okoz balesetet, ha az emberi test a villamos áramkörbe kapcsolódik. A leggyakrabban olyankor fordul el, ha azonos áramkör két vezetékét vagy a földpotenciál és egy feszültség alatt álló pontot megérintünk. villamos áram A villamos áram vegyi, hő, mágneses és élettani hatása révén fejti ki káros hatását. 187

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA embóliához A villamos áram vegyi hatása nyomán az emberi szervezetben (a testnedvek elektrolitikus bomlása) gázképződés jön létre, amely embóliához vezethet. A villamos áram égési sérüléseket okoz, amelyet előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett és az ellenállás mértékétől függő hőhatás, valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet. A villamos áram élettani hatása a váratlan áram- ütés eredménye, és ez nagymértékben függ az egyén egészségétől. 188

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A villamos áramütés súlyosságát (veszélyességét): az áramerősség (az emberi testen átfolyó), a behatás időtartama, az áram útja, az áram neme, az áram frekvenciája, az emberi test ellenállása és az áthidalt feszültség nagysága befolyásolja. 189

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA AZ ÉRZÉKELHETŐ ÁRAMERŐSSÉG: 0,5...1 mA átlagosan 0,5...1 mA, amelyet érzetküszöbnek nevezünk. VESZÉLYES AZ A HATÁR, mA amely a végtagizmok görcseit kiváltja. Ez az elengedési áramerősség kb mA. 190

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA 80 mA A 80 mA körüli áramerősség: már a szívkamra és a pitvar egyidejű összehúzódását okozza, aminek következtében a normális szívműködés az áram megszűnése után is szünetelhet. 100 mA-es vagy nagyobb A 100 mA-es vagy nagyobb áramerősség: klinikai, majd biológiai halált okozhat.. 191

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A VILLAMOS GYÁRTMÁNYOKBAN ALKALMAZOTT SZIGETELÉSEK: Alapszigetelés (üzemi szigetelés): az üzemszerűen vezető részeken az áramütés elleni alapvédelem része. Kiegészítő szigetelés (védőszigetelés): az alapszigetelés kiegészítése. Különálló szigetelés annak érdekében, hogy megakadályozza az áramütést az alapszigetelés meghibásodása esetén. 192

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A VILLAMOS GYÁRTMÁNYOKBAN ALKALMAZOTT SZIGETELÉSEK: Kettős szigetelés: együttesen tartalmazza az alap- és a kiegészítő szigetelést. Megerősített szigetelés: az üzemszerűen vezető részeken alkalmazott, egyetlen szigetelőrendszer. Több olyan réteget is magában foglalhat, amelyet nem lehet egyenként alap- vagy kiegészítő szigetelésként vizsgálni. 193

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA A VILLAMOS GYÁRTMÁNYOKBAN ALKALMAZOTT SZIGETELÉSEK: A villamos berendezéseket és készülékeket a külső behatásokkal szemben védeni kell. A gyártmányokon e védelmet a védettségi fokozatokkal adhatjuk meg. 194

A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA VÉDETTSÉGI FOKOZAT IP-védettség (Ingress Protection) jelentése: behatolás elleni védelem, az elektronikát védő tokozás (készülékház) környezeti behatások elleni védettségét jelzik vele. Az első számjegy a szilárd, a második a vízzel szembeni védelemre vonatkozik. A magasabb szám mindkét esetben jobb védettséget jelent. 195

Por és víz behatolása elleni védelem Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz elleni védettséget (0-tól 8-ig) határozza meg. 196 A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

Por és víz behatolása elleni védelem A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű gépek mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). 197 A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

Por és víz behatolása elleni védelem A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve (fröcskölés is érheti a gépet), míg a 8-as jelölésűek teljesen szigeteltek (víz nem hatolhat be, pl.: búvárszivattyú). 198 A VILLAMOS BERENDEZÉSEK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

1. számjegy szilárd testek behatolása elleni védelem 2. számjegy Víz behatolása elleni védelem 0 nem védett mm-nél nagyobb átmérőjű testek (pl. kézfej) 1 Függőlegesen csepegő víz ellen védett 2 12mm-nél nagyobb átmérőjű testek (pl. ujj) 2 A borítást a normál helyzethez képest 15°-kal elforgatva csepegő víz ellen védett 3 2,5mm-nél nagyobb átmérőjű testek (pl. szerszámok) 3 A vízszinteshez képest 30°-os magassági szögben vagy az felett minden irányból érkező permetező víz ellen védett. (12,5 liter/perc legalább 3 percig, vagy 1 perc/m2) 4 1mm-nél nagyobb átmérőjű testek (pl. huzalok) 4 Fröccsenő víz ellen minden irányból védett; (12,5 liter/perc legalább 3 percig, vagy 1 perc/m2) 5 Por ellen védett: kevés por bejuthat, de csak annyi, ami a működést nem befolyásolja 5 Vízsugár ellen minden irányból védett (6,3 mm átmérőjű csövön 12,5 liter/perc 3 percen át, 2,5-3 m távolságról) 6 Por ellen tömített. Nem juthat be por. 6 Erős vízsugár ellen védett (12,5 mm átmérőjű csövön 100 liter/perc 3 percen át, 2,5-3 m távolságról) 7 Időszakos vízbe merítés ellen védett (85 cm-nél alacsonyabb eszköznél annak alja 1 m-rel a víz felszíne alatt van, 85 cm felett pedig a teteje van 15 cm-rel a víz alatt. 8 Tartós bemerítés ellen védett (a gyártó kívánalmainak megfelelő feltételek szerint végzett speciális teszt) 199

Teendők áramütés észlelése esetén: segítség hívása sérült kiszabadítása az áramkörből (feszültségmentesítéssel vagy szigetelt eszközzel, a sérülthöz hozzáérni nem szabad) segítség nyújtás, újraélesztés orvos, mentő hívása műszaki mentés, tűzoltóság értesítése 200

Az érintésvédelem feladata Megakadályozza a veszélyes érintést. Korlátozza az emberi szervezeten átfolyó áram erősségét a kritikus alá. Korlátozza a megérinthető fémrészek feszültségét. Megakadályozza a veszélyes feszültség tartós fennmaradását. 201

Villamos berendezések érintésvédelmi osztályai 0: nincs érintésvédelmi szál kialakítva, csak üzemi szigetelés, (pl. hajszárítók) I.: be van kötve érintésvédelmi szál, ami a készülék fémházára esetlegesen jutó hálózati feszültséget földeli, ezáltal „kivágja” a hálózat biztosítékát. Az érintésvédelmi szál színe mindig zöld-sárga. (pl. vasalók) 202

Vezetékek színjelölése Vezeték fajtaÚj színjelölésRégi színjelölés Fázis barna fekete Nullvezeték kék szürke Földelés zöld-sárga piros 203

Villamos berendezések érintésvédelmi osztályai II.: kettős szigetelésű készülékek. A veszélyes alkatrészek szigetelésén túl egy második szigeteléssel vannak körülvéve. (pl. televíziók) III.: kisfeszültségű készülékek, max. 60V tápfeszültséget igényelnek (pl. laptop) 204

205

206

207

208

Dolgozat 1.Fejezze be a mondatot! A villamosság biztonság- technikájának célja: 2.Sorolja fel a villamosság biztonságtechnikájának területeit! 3.Sorolja fel, milyen jellemzők befolyásolják a villamos áramütés súlyosságát (veszélyességét)! 4.Mit jelent az IP-védettség? 5.Sorolja fel mik a teendők áramütés észlelése esetén! 6.Ismertesse a villamos berendezések érintésvé- delmi osztályait! 209