ÚJ KIHÍVÁSOK, LEHETŐSÉGEK, SZABÁLYOK A BÉKÉLTETŐ ELJÁRÁSBAN Dr. Vasvári Csaba elnök Veszprém Megyei Békéltető Testület Veszprém, április 5.

MIT? – fogyasztói panaszok, vállalkozással meglévő vitás kérdések tisztázása, megoldása Alternatív vitarendezési fórum Bármely olyan szerv – elnevezésétől függetlenül –, amely tartós alapon jött létre, jogviták alternatív vitarendezési eljárással történő (tehát nem bírói úton) rendezésével foglalkozik, és amely a vonatkozó hatósági jegyzékben szerepel. Magyarországon a békéltető testületek feladata az alternatív vitarendezési eljárás lefolytatása fogyasztó és kereskedő közötti vitákban, míg a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti ügyeket a Pénzügyi Békéltető Testület dönti el. Milyen főbb kategóriákba sorolhatóak az ügyek, amivel foglalkozik a BT? - kereskedelmi ügyek (vásárlás), - közüzemi szolgáltatások (gáz, víz, áram, hulladék), - építéssel összefüggő ügyek, - utazások – üdülési jogok, - javító-karbantartó szolgáltatások július 1-ig pénzügyek, biztosítások…. MIÉRT? – következik az első kérdésből: azért fordulnak hozzánk, hogy a hibás terméket, szolgáltatást kijavítsák, kicseréljék, a vételárat, a szolgáltatás díját visszafizessék nekik, a számláról töröljék a kimutatott tartozás összegét, stb. HOGYAN? – egyszerűen, gyorsan, törvényesen, hatékonyan, ingyenesen, DE nem „csodatevő” a békéltető eljárás, illetve testület;3 alternatív vitarendezési lehetőség MIT, MIÉRT, HOGYAN?

Polgári Törvénykönyv – évi IV. törvény, a belkereskedelemről szóló évi I. törvény, termékfelelősségről szóló évi X. törvény, 35/1978. (VII. 6.) MT rendelet a tartós fogyasztási cikkek alkatrész ellátásáról és javítószolgálatáról, 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről, 10/1975. (VIII. 30.) BkM-KipM együttes rendelet a bútoripari termékekkel kapcsolatos jótállási igények teljesítéséről, a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, házaló kereskedelemről szóló 17/1994. (VI. 30.) IKM rendelet. 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet az üzletek működéséről117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről A FOGYASZTÓVÉDELEMRŐL SZÓLÓ 1997-ES TÖRVÉNY ELŐTT IS VOLT ÉLET a fogyasztóvédelemben

ALAPVETÉSEK Együttműködési kötelezettség – jóhiszeműség, tisztesség [4. § - 1:3. § (1)] [205. § (3) - 6:62. § (1)] Általános szerződési feltételnek [205/A.§ (1) - 6:77. § (1)] [205/B.§ (1) - 6:78. § (1)] Jótállás [248. § (1) - 6:171. § (1), 6:172. §] A RÉGI (1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY ) ÉS AZ ÚJ (2013. ÉVI V. TÖRVÉNY ) P TK. EGYES SZABÁLYAIRÓL

ALAPVETÉSEK A szolgáltatás alkalmassági követelményei [277. § (1) - 6:123. § (1)] Hibás teljesítés - Kellékszavatossági igény [305. § (1) - 6:157. § (1)] [306. § (1) - 6:159. § (2)] [305. § (1) - 6:157. § (1)] A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Az elsőt szerződéses a másodikat törvényes tulajdonságnak nevezzük. Lényeges, hogy a törvény nem hibás termékről, hanem hibás teljesítésről beszél. A RÉGI (1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY ) ÉS AZ ÚJ (2013. ÉVI V. TÖRVÉNY ) P TK. EGYES SZABÁLYAIRÓL

A törvényi kellékek megjelenése: a szolgáltatás alkalmas legyen a rendeltetésszerű felhasználásra; A törvényi kellékről a szerződésben nem kell rendelkezni. Ezek a törvényi előírások, minőségi követelményekként jelennek meg. a) általános előírásként jelenik meg az a szabály, hogy a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lenni a rendeltetése szerinti célra. b) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, stb. c) Külön jogszabályok minőségi követelmények rögzítésével előírhatják az adott dolog, termék konkrét tulajdonságait. (pl. műszaki előírások és szakmai útmutatók. A szabványokról: a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény 6.§-a szerint a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánította, január 1-től azonban nem teheti kötelezővé jogszabály a szabvány alkalmazását.) A RÉGI (1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY ) ÉS AZ ÚJ (2013. ÉVI V. TÖRVÉNY ) P TK. EGYES SZABÁLYAIRÓL

A hibás teljesítés, mint szerződésszegés nem elsősorban a materiális értelemben vett hibás dolgot jelentik, hanem azt, hogy adott szerződés keretei között valamelyik fél vállalt szolgáltatása nem felel meg a jogszabályban előírt, vagy a szerződésben külön meghatározott minőségi követelményeknek. A hibás teljesítés jogi kategória. [306. §, 6:159. § (2)] 6:159. § (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a)Kijavítást (1) vagy kicserélést (2) igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b)b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti (3), a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja (4), vagy a szerződéstől elállhat (5), ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

A RÉGI (1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY ) ÉS AZ ÚJ (2013. ÉVI V. TÖRVÉNY ) P TK. EGYES SZABÁLYAIRÓL Termékszavatossági igény (ÚJ) [6:168. §, 6:170. § ] Az új Ptk. a fogyasztó számára egyes szavatossági jogoknak a gyártóval vagy a forgalmazóval szembeni közvetlen érvényesítését teszi lehetővé; A termékszavatosság alapját képező termékhiba fogalma nem teljesen azonos a hibás teljesítés fogalmával. Termékhibáról akkor van szó, ha az eladott ingó dolog (tipikus estben: tartós fogyasztási cikk) nem felel meg a gyártó általi forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A hibás teljesítéshez hasonló viszont, hogy a gyártó csak azokért a hibákért tartozik helytállni, amelyek akkor keletkeztek, amikor a termék még az ellenőrzése alatt állt. A termékszavatosság vállalkozás által forgalomba hozott ingó dolgokra (termékekre) terjed ki, - DE az érintettek között nem áll fenn szerződéses jogviszony A termékszavatosság kizárólag a hiba természetbeni orvoslására szolgál: elsősorban kijavítására, másodsorban - ha a kijavítás nem lehetséges - kicserélésre ad igényt a fogyasztónak. A termékszavatosság és a kellékszavatosság egymás mellett létező jogi igény, DE ugyanazon hiba miatt - - egyszerre nem lehet érvényesíteni.

A RÉGI (1959. ÉVI IV. TÖRVÉNY ) ÉS AZ ÚJ (2013. ÉVI V. TÖRVÉNY ) P TK. EGYES SZABÁLYAIRÓL A fogyasztó dönt: melyiket veszi igénybe (Eredményes igényérvényesítés esetén az érvényesített hiba tekintetében a párhuzamos igény is megszűnik.) Az egyik út sikertelensége viszont nem zárja ki, hogy a fogyasztó igényét a másik jogcímen érvényesíthesse, ha annak feltételei fennállnak. Termékszavatossági kötelezettsége teljesítése estén a termék kijavított részére vagy a kicserélt termékre a szerződő partner kellékszavatossági kötelezettsége megszűnik, ez a kötelezettség a továbbiakban a gyártót vagy a forgalmazót fogja terhelni A termékszavatossági igény érvényesítésére két éves jogvesztő határidő áll a fogyasztó rendelkezésére biztosít, amelyet a terméknek a gyártó általi forgalomba hozatalától kell számítani.. Ha a kétéves határidőn belül a termék gazdát cserél, a termékszavatossági igény az új tulajdonost illeti meg.

151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet – tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról (kötelező 1 év jótállás; 3 munkanapos szabály; csak új alkatrész építhető be; javítószolgálat, jótállási jegy tartalma, stb.) a javító-karbantartó munkák kötelező jótállásáról 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet megjegyzendő: nem vonatkozik a szavatossági/jótállási kötelezettség miatti munkákra! a lakásépítés kötelező jótállásáról 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet – 3, 5, 10 év Hatályát vesztette az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet. 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól - távollévők között kötött szerződések, - üzleten kívül kötött szerződések. (kiemelendő: tájékoztatási kötelezettség, elállási jog) AMIT MÉG ISMERNI KELL – NÉLKÜLÜK (szinte) NEM LEHET DÖNTENI

20 ÉVES A BÉKÉLTETÉSRŐL SZÓLÓ KORMÁNYHATÁROZAT A FOGYASZTÓVÉDELMI SZABÁLYOZÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJÁRÓL, VALAMINT AZ AZZAL KAPCSOLATOS TOVÁBBI FELADATOKRÓL SZÓLÓ 2145/1996. (VI. 13.) K ORM. HATÁROZAT A TESTÜLETRŐL – ami nem változott 18. § (2) bekezdés: „A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.” (4) A helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból (nincs információ arról, hogy bárhol így is működnének). H ATÁSKÖR : AZ INDULÁSKOR : 19. § (1) az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. A FOGYASZTÓVÉDELMI TÖRVÉNY

18. § (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. Egyezség létrehozására törekvés; döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban. MOST!

29. § (4) Az elnök az eljárást meghallgatás kitűzése nélkül megszünteti, ha tudomására jut, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt per van folyamatban, vagy fizetési meghagyást bocsátottak ki – ugyanakkor az (5a) b) pontja szerint az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért. M IT TEGYEN A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET – ÉRTELMEZÉSI KÉRDÉS

Fő szabály: 20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. DE bárhol megindíthatja - Példa Online adásvételi vagy online szolgáltatási szerződéssel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén az eljárásra kizárólag a Budapesti Békéltető Testület illetékes. A Z ODR- REL KAPCSOLATOS LEHETŐSÉG az OVR rendeletben foglaltak alapján az online vitarendezési platform nem csak határon átnyúló, hanem belföldi online jogvitáknál is igénybe vehető ILLETÉKESSÉG

A FOGYASZTÓ JOGVITA DEFINIÁLÁSA: 2. § s), t), u) pontjaiban (fogyasztói jogvita; belföldi fogyasztói jogvita; határon átnyúló fogyasztói jogvita) A FOGYASZTÓ FOGALMA: 2. § a) pont – önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy + KKV-k, civil szervezet, társasház, lakásszövetkezet, egyházi jogi személy – DE online jogvitában, OVR alapján folyó jogvitában csak természetes személy. Példa: „munkacipőt” (bakancsot) vett a gyermekének, de a számlát a vállalkozásának nevére kérte – a beadvány szerint: a cipőt „túrázásra” használja a gyermek – levált a talpa egy „erdei, sziklás” kiránduláskor – a családfő erdészeti munkát végző vállalkozásban dolgozik, ki viseli a 42-es cipőt? mire használja? „egyszerűbb”, ha bevallja…….. FOGALMAK

A VÁLLALKOZÁS FOGALMÁNAK értelmezési nehézsége: 2. § b) pont, vállalkozás: aki az 1. § szerinti tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi. 1. § (1) E törvény hatálya a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. Példa ha egy fodrászként dolgozó személy a szalonja részére vásárol például hajszárítót, akkor nem fog fogyasztónak minősülni, azonban ha saját használatra megvásárol egy televíziót, akkor igen; régi példa: amikor még nem volt mindennapos televízió az LCD tv, akkor a vállalkozás az APEH felé azzal indokolta a készülék cége részére történő megvásárlását, hogy az ügyfeleknek azon mutatja be a kozmetikumokat, amelyeket forgalmaz. Amikor a készülék meghibásodott, akkor meg arra hivatkozott, hogy tulajdonképpen családi használatú a tv, hiszen a nappaliban van felállítva, és a család azon nézi az adást. K.S. névre volt kiállítva a kisteherautóra vonatkozó számla. Az eljárás során derült ki, hogy K.S. egyéni vállalkozó – ez még nem lenne gond, az csak abból származott, amikor kiderült, hogy K.S. a kisteherautót fuvarozásra, tüzépről, vásárokból való árutovábbításra használta, és ez szerepel a vállalkozói felsorolásában is. A vállalkozás is indíthat békéltető testület előtti eljárást! Lásd a fogyasztó fogalmát! FOGALMAK

2015. SZEPTEMBER 11. ELŐTT válaszirat küldése, bizonyítékok csatolása, alávetési nyilatkozat – 8 napon belül SZEPTEMBER 11. UTÁN: 29. § (8) - nyolc napon belül ugyanaz, mint előtte - DE egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson. Kivételek: - ODR alkalmazásánál, írásbeli lebonyolításnál nincs meghallgatás - Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki [29. § (11) bekezdés]. - Kértük, hogy értelmezzék ez utóbbi fordulatot! A VÁLLALKOZÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGE

-A mi értelmezésünkről A Vállalkozás köteles „a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani.”, illetve az, hogy „a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki” – jelenti-e azt, hogy a Vállalkozásnak mindegyik esetben egyezségi ajánlatának kell lennie. Értelmezésünk szerint, ez (a törvényi szabályozás) csupán azt jelenti, hogy – az egyéb feltételekből [29. § (11) bekezdés] következően – csak a meghallgatáson való részvétel a kötelező (ha megyén belül van as székhelye, telephelye). A meghallgatáson a Vállalkozás képviseletében részt vevő személynek – amennyiben nem a Vállalkozás hivatalos képviselője (pl. ügyvezető, jogtanácsos), hanem a Vállalkozás munkatársa, vagy külső személyként (meghatalmazással) vesz azon részt -, akkor a meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy „teljes körűen eljárhat” a Vállalkozás ügyében. „hogy a Vállalkozás képviseletében, helyettem és nevemben, a Vállalkozás által forgalmazott termékekkel kapcsolatosan, a …………………Megyei Békéltető Testület előtt folyó fogyasztói jogvita során, nyilatkozatot tegyen.” A VÁLLALKOZÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGE

Ez magában foglalja az esetlegesen megkötendő egyezséget is. A meghallgatáson az egyezség létrehozása – a Fgytv. 30. § (1) bekezdése alapján – lehetőség. A résztvevőnek azonban nincs arra kötelezettsége, hogy a tanács elnöke által megkísérelt egyezséget neki el is kell fogadnia. Úgy véljük, hogy „a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki” megfogalmazás sem azt írja elő, hogy „kényszer”-egyezséget kell felajánlania a Vállalkozásnak. Változatlanul megvan tehát az a lehetősége a Vállalkozásnak, hogy kifejtse, miért tartja alaptalannak a Fogyasztói igényt, és miért kéri az eljárás megszüntetését. A VÁLLALKOZÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGE

Mi következetesen – azonosan a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel – alkalmazzuk ezt a szabályt, és a fióktelepek esetében nem követeljük meg a személyes részvételt. 9. § (12) Az együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. 36/B. § alapján – nem együttműködő vállalkozás adatait – közzétesszük a honlapon. GYAKORLATUNK

HA NEM MŰKÖDIK EGYÜTT A TESTÜLETTEL: korábban csak a 36/B. § alapján – honlapon való közzététel volt, most ez + fogyasztóvédelmi hatóság (jelenlegi neve: …..Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztálya) BÍRSÁGOL a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) 12/A. § (2) bekezdése Fgytv. 47. § (5) bekezdése a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülő cégek esetében sincsen lehetőség a fogyasztóvédelmi bírságtól való eltekintésre a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (Kkvtv.) és az Fgytv szeptember 11-től hatályos módosítása értelmében az együttműködési kötelezettség megsértése esetén: Fgytv. 47. § (5) A fogyasztóvédelmi hatóság – ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – minden esetben bírságot szab ki, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. Kkvtv. 12/A. § (2) Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. GYAKORLATUNK

A kezdetekkor, a két oldal által kijelölt 1-1 személy választott egy harmadik (független) személyt elnöknek. Nem volt szakmai előírás. Jelenleg: 1-1 személyt választhatnak a Felek, az elnököt a BT elnöke jelöli ki. Jogász végzettség legalább 1 személynél szükséges. Általános szabály: a megalakuláskor legalább a tagok 50 %-ának nem lehetett az életkora magasabb, mint az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár. (A tanács összetételénél nem előírás!) E GYSZERŰ MEGÍTÉLÉSŰ ügyben jogász, egyedül - ha mindkét fél kéri. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLET HÁROMTAGÚ TANÁCSBAN JÁR EL

Vélelem a hibás teljesítésre Ismert a 6 hónapos szabály – a vállalkozás „menekülhet”, ha bizonyítja, hogy a hiba az átadás után „lépett fel”. Példa: futballcipő – talprész levált – reklám: vízálló, focira tervezett „külső mechanikai hatás” + nedvesség érte, tehát nem rendeltetésszerű volt a használat Jogi minősítést ad A SZAKVÉLEMÉNYEKRŐL

A Hamisítás Elleni nemzeti Testületet, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot és a Békéltető Testületet? A megrendelő, a vásárló, a fogyasztó, a szolgáltatást igénybe vevő, - illetve a meghirdető, a reklámozó, az eladó, a szolgáltató, a vállalkozás ÚJ KIHÍVÁSOK, LEHETŐSÉGEK, SZABÁLYOK M I KÖT ÖSSZE BENNÜNKET ?

VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET Cím: 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. (Pf. 220) Telefon: 88/ (VKIK Titkárság) Fax: 88/ Honlap: Fogadóóra: minden kedden 08:00 – 13:00 telefon: 88/ Az elnök közvetlen elérhetősége Munkanapokon: 08:00 – 13:00 Mobil: 06-30/ ELÉRHETŐSÉGEK

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!