Készítette: Orsós Zsolt
Tartalom: 1. Előadás alapja-kiindulási pontok 2. Csoportok felsorolása 3. Csoportok nyelvi sajtosságai és életmód jellemzői
1. Előadás alapja-kiindulási pontok 1971-ben készült kutatás, Kemény István vezetésével. A kutatás hipotézise „ környezet kit tart cigánynak?” Az akkori becslések szerint kb cigány él az országban. Mai adatok szerint kb főről beszélhetünk.
Csoportok felsorolása Csak magyarul beszélő cigányok: Romungrok (71%) Két nyelvű cigányok: Oláh cigányok (21%) Beás cigányok (8%)
Csoportok nyelvi sajtosságai és életmód jellemzői Csak magyarul beszélő cigányok: Romungrok (71%) Rom= cigány ember, ungro= magyar= „magyarcigányok” Kárpáti cigány nyelvet beszélték (nyelvszigetek: Versend, Csobánka Hagyományos foglalkozásuk: zenészek, vályogvetők, szegkovácsok. Nem használták a nyelvet, foglalkozásuk miatt. Lakóhelyük: - Budapest és környéke Pl. Pomáz, Zsámbék - a Balaton Északi partja - a Dunántúl /pl. Pécs, Mohács, Babócsa
Csoportok nyelvi sajtosságai és életmód jellemzői Kétnyelvű cigányok: Oláh cigányok (21%) Hétköznapi elnevezésük „ kolompárok” Nyelvük az ún. „románi” 13 dialektussal rendelkeznek, foglalkozások szerint Pl: lókereskedők rézművesek fémművesek üstfoltozók szőnyegkereskedők kovácsok, köszörűsök sátorosok Lakhelyük: az egész országban szétszórtan élnek /főleg városokban/
Csoportok nyelvi sajtosságai és életmód jellemzői Kétnyelvű cigányok: Beás cigányok (8%) Román nyelv archaikus változata. A beás cigányok hagyományos foglalkozásaik a teknővájás, fakanálkészítés, kosárfonás. A nyelvnek 3 fő típusát különböztetjük meg. a.) árgyelán b.) muncsán c.) ticsán Lakóhelyük: a Dél-Dunántúlon főleg Somogy, Tolna, Zala, Baranya megyékben, a Tiszántúlon Tiszafüred, Tiszadada környékén élnek.
Köszönöm a figyelmet