1. tétel

Cége fejleszteni szeretné alaptevékenységeit a hatékony információáramlás segítségével, s ennek kidolgozásában Ön is részt vesz. Foglalja össze részletesen a logisztikai információs rendszert, s ezen belül az automatikus adatgyűjtést és azonosítást! Információtartalom vázlata A logisztikai információs rendszer feladata: Az információk menedzselése A logisztikai információs rendszer felépítése A feladatok ellátását támogató információtechnikai eszközök Az automatikus azonosítás Az automatikus adatgyűjtés szakaszai Az automatikus adatgyűjtés eszközei

Logisztikai információs rendszer A logisztikai információs rendszer a vállalati információs rendszer részrendszere, melynek célja és feladata a vállalati külső és belső logisztikai lánc (anyagi folyamat) irányításhoz szükséges külső és belső információk menedzselése. Magában foglalja ezen feladatok ellátásához szükséges adat- és modellbázisokat, az információtechnikai eszközöket (információtechnológiát) és az emberi erőforrásokat.

A logisztikai információs rendszer feladata: Az információk menedzselése a logisztikai stratégia kidolgozásához szükségesek, lehetővé teszik a logisztikai rendszer kialakítását, átalakítását és továbbfejlesztését, megalapozzák a logisztikarendszer tervét, a logisztikai rendszer folyamatos, zavarmentes működéséhez szükségesek, lehetővé teszik a logisztikai és a vállalati felső vezetés számára a logisztikai teljesítmények mérését, értékelését, tájékoztatják a logisztikai vezetőket a rendszer környezetében lévő eseményekről, alapján lehetőség nyílik a logisztikai rendszer működési paramétereinek, illetve működési algoritmusainak megváltoztatására, a várható rendszerállapotok előrejelzésére, szimulációjára, a vállalati logisztikai rendszer tanulási folyamatának elősegítésére.

A logisztikai információs rendszer felépítése Vezérlési szint Ezen a szinten történik az anyagi folyamat közvetlen és operatív irányítása, a folyamat eseményeinek és a rendszerállapotnak a nyomonkövetése (monitorozás), a folyamatba való beavatkozás. Erre a szintre tehető a folyamatok, részfolyamatok vagy egyes eszközök automatikus vagy félautomatikus irányítása. A vezérlési tevékenység kiterjedhet: több részrendszer koordinálására, az anyagi folyamatot megvalósító technikai eszközökből képzett csoportok együttesére, az egyes technikai eszközökre,

Irányítási szint Ezen a szinten történik meg a logisztikai rendszer belső folyamatainak rövid időtávú koordinációja (összehangolása, szinkronizálása). – Jellemző alrendszerei: – szállításirányítás, – raktárirányítás, – anyagáramlás (anyagmozgatás) irányítása.

Felsővezetési szint A felsővezetési szint a rendszer legfelső szintjét képezi. Feladata a logisztikai stratégia és a hosszú és középtávú tervek kidolgozásához felhasznált információk kezelése. Összekapcsolja és szintetizálja a belső részfolyamatokat, szakaszokat (pl. beszerzés, raktározás), kapcsolatot tart a vállalati belső, anyagi folyamaton kívüli folyamatokkal (pl. pénzügyi, humán, beruházási) és a vállalati környezettel. Az ezen a szinten hozott döntések és információk: – átfogóak, – hosszú időtávúak, – erősen környezetorientáltak, – behatárolják az alsóbb szintek döntéseit.

A feladatok ellátását támogató információ-technikai eszközök Objektum: Objektum minden olyan dolog, amelyről adatokat kívánunk az információs rendszerbe bevinni tárolás, illetve további feldolgozás céljából. Az adatgyűjtés tárgyát az objektum egyes jellemzői képezik, amelyek megadják az objektum állapotát, és elkülönítik az objektumot más objektumoktól. Jelhordozó: A jelhordozó feladata a jellemzők olyan jelekkel való rögzítése, amelyek az ember és/ vagy a technikai eszközök számára felismerhetők (olvashatók). A jelhordozó az objektumhoz kapcsolva az objektum jellemzőjének hordozójává válik, és így az objektumról gyűjtött adat forrásának szerepét látja el. A gépi jelfelismeréshez az olvasandó jelet olyan mértékben kell egyszerűsíteni, hogy az már gazdaságosan infomációtechnikai eszközzel is olvasható legyen. (Jelhordozó például a vonalkód).

Érzékelő (olvasó): Az érzékelő a jelhordozón megjelenő jel érzékelésére szolgál, bemenetén elektronikus vagy nem elektronikus jeleket fogad és a kimenetén általában tovább feldolgozásra alkalmas elektronikus jeleket hoz létre. (Gondoljunk például a szupermarketek pénztárainál használt vonalkód leolvasó készülékre). Digitalizáló egység: A digitalizáló egység az érzékelő által kibocsátott általában analóg villamos jelet alakítja át a számítástechnikai eszközök számára kezelhető digitális jellé. Fejlett rendszerek esetében az egység tartalmaz memóriát az adatok átmeneti tárolására, és feldolgozó egységet az adatok előzetes feldolgozására. Ebben az esetben már valójában egy adatfeldolgozó egységgé lép elő a digitalizáló.

Adatátvitel: Az adatátvitel a kódolt jelek továbbítását jelenti a végleges feldolgozás vagy felhasználás helyére. A feldolgozó egység általában valamilyen számítógép vagy számítógép- hálózat. Az adattovábbítás módjától, időbeli lefolyásától függően az adatátvitel lehet: közvetlen átvitel, on-line átvitel, illetve nem közvetlen, off-line átvitel. Adatfeldolgozó egység: Az adatfeldolgozó egység a lánc végpontja, többnyire valamilyen számítógép

Az automatikus azonosítás Automatikus azonosításnak nevezzük mindazokat az eljárásokat és technológiákat, amelyek lehetővé teszik, hogy emberi beavatkozás nélkül egy objektumról adatokat nyerjünk és további feldolgozásra alkalmas formára átalakítsuk.

Az azonosítási rendszer megválasztásakor figyelembe kell venni az azonosító eljárást, az azonosító eszközöket, az adatátviteli rendszert.

az azonosító eljárást, a logisztikai rendszer mely elemeire (termék, egységrakomány képző eszköz, szállítóeszköz, tárolóhely, stb.) vonatkozzon; a hordozandó adatmennyiség; a logisztikai rendszer mely részeire terjed ki; szükséges-e átkódolás, milyen mennyiségű adathordozó és adatleolvasó egység szükséges;

hol kell a kódleolvasó készülékeket működtetni, az előírt leolvasási pontosság, leolvasási távolság, mozgó kódnál és/vagy mozgó kódleolvasónál a mozgás pályájának pontossága; milyen környezetben kell a kódhordozónak üzemelni (fényviszonyok, hőmérséklet, nedvesség, mechanikai sérülés veszélye, szennyeződés, zajszint, mágneses zavarás, stb.), adathordozó helyigénye;

el kell dönteni az azonosítás, az automatizálás mértékét, össze kell állítani a követelményeket kielégítő azonosítási eljárásokat; meg kell vizsgálni, hogy az egyes azonosítási változatok: – az előírt követelményeket milyen minőségben teljesítik, az eljárás bevezetése milyen mértékben befolyásolja a logisztikai rendszert, hogyan befolyásolja a logisztikai teljesítményeket és költségeket, – ki kell választani az optimális azonosítási módszert.

az azonosító eszközöket, a megválasztott optimális eljárást mely eszközök, milyen mértékben, milyen minőséggel tudják biztosítani, milyen költséget igényelnek az egyes eszközváltozatok, a minőségi jellemzők és az igényelt költségek összevetéséből az optimális azonosítási eszköz megválasztható.

az adatátviteli rendszert. milyen mennyiségű adatot, milyen gyakorisággal kell továbbítani, a kódleolvasó helyhez kötött vagy mobil, mekkora az átviteli távolság legkisebb és legnagyobb értéke, a kódleolvasók számát, a kiválasztott azonosító eszköz által támasztott követelményeket, a megvalósítás és működtetés költségét.

Az automatikus adatgyűjtés szakaszai Előkészítés: szükség esetén az adathordozó megfelelő, olvasható állapotba hozása. Beolvasás: az adathordozóról az adatok kinyerése. Tárolás, továbbítás: a beolvasott adatok ellenőrzése, tárolása, továbbítása.

Az automatikus adatgyűjtés eszközei Vonalkód technika, Rádiófrekvenciás jelhordozó, optikai jelfelismerés, optikai karakterfelismerés, hangfelismerés, biometria, memória-, chipkártyák alkalmazása, mágnescsík.

pontok A logisztikai információs rendszer feladata: Az információk menedzselése A logisztikai információs rendszer felépítése A feladatok ellátását támogató információtechnikai eszközök Az automatikus azonosítás Az automatikus adatgyűjtés szakaszai Az automatikus adatgyűjtés eszközei