Vállalati információs rendszerek 1. előadás: Vállalat és információk Elekes Edit,

Szakirodalom Dr. Sziray József – Gaul Géza: Vállalati információs rendszerek I-II., Universitas- Győr Kht Hetyei József (szerk.): ERP rendszerek Magyarországon a XXI. században, 2. kiadás: Új rendszerekkel, ComputerBooks, Budapest, Hetyei József (szerk.): Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon I-II., ComputerBooks, Budapest, Thomas F. Wallace: ERP – Vállalatirányítási rendszerek, HVG Könyvek, Budapest, 2006.

Tananyag Vállalkozás és információ Adat, információ Az információ technológia Biztonság és globalizáció Rendszerválasztási lehetőségek Specifikálás és kiválasztás Rendszerfenntartás és termelésirányítás Műveleteket támogató rendszerek Dokumentumkezelés Csoportmunka és az azt támogató rendszerek Vállalatirányítás és az információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Konkrét példák: SAP, Oracle, egyéb

Vállalati információs rendszerek - Irány A vállalkozások műszaki alrendszerének működése, különös tekintettel az információáramlásra. Termeléstervezés és optimalizálás informatikai támogatása. Előrejelzési módszerek, terméktervezés és folyamatválasztás, gyártás tervezése, termelés ütemezése és irányítása, számítógépes eszközei.

Vállalati információs rendszerek - Irány Vezetői információs rendszerek. Jellemző vezetői információs rendszerek Magyarországon. Vállalati kommunikáció, információs igények meghatározása, a vállalati tevékenység és a vezetői információs rendszer felépítésének a kapcsolata, a vezetői információs rendszerek fejlesztésének stratégiái.

Vállalati információs rendszerek - Irány A számítógéppel integrált gyártás (CIM) fogalomköre és hatásterületei. Terméktervezés számítógépes támogatása: CAD, Technológiai tervezés számítógépes támogatása CAPP. Gyártás automatizálás számítógépes támogatása: CAM. Gyártás automatizálás számítógépes támogatása: SFC FMSC TMS DNC. Műszaki tervezés számítógépes támogatása: CAE.

A vállalat fogalma A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete. Alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése, nyereséggel. Üzleti folyamat: meghatározott termék és/vagy szolgáltatás előállítására szervezett tevékenységcsoport.

A vállalat érintettjei A vállalat érintettjei a vállalat működésének eredményességét befolyásoló csoportok. A vállalaton belül vannak a belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak. Belső érintettek törekvései Belső érintettek törekvései Vállalat céljai Külső érintettek céljai => Vállalat tevékenységének korlátai

A vállalat érintettjei A vállalaton kívül vannak a külső érintettek: fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek, állami intézmények, civil közösségek, épített és természeti környezet.

A vállalat piaca A piacot (szűkebb értelemben) a külső érintettek közül: a fogyasztók, Fogyasztók igényeinek kielégítése: vállalat létrehozása. Legfontosabb külső referenciacsoport, a hosszú távú siker kulcsa. a szállítók és Fogyasztók: maguk a vállalatok. a versenytársak Ugyanannak a fogyasztói körnek az igényeit szeretnék kielégíteni, osztoznak a nyereségen, elősegítik az innovációt. alkotják.

Célok a vállalatban 1. egyéni célok, (jövedelem, biztonság, státusz, hatalom, presztízs, társadalmi érdekek szolgálata, szakértői kiemelkedés, hasznosság) szervezeti célok, (hierarchikus strukturáltság, egyéni és vállalati célok összeegyeztethetősége, fölérendelt /szuperordinált szervezeti célok/ kialakulás: egyéni célok megvalósítási törekvés + konfliktushelyzetek + kompromisszumok) tulajdonosok céljai, (tőke növelése; fajtái: természetes személyek, intézmények) vezetők céljai, (vállalat eredményessége és növekedése  munkahelyi feltételek javítása) munkavállalók céljai. (jövedelem növelése  tulajdonos profitnövelő célja)

Célok a vállalatban 2. alapvető cél: A küldetés megfogalmazza, hogy mely fogyasztók milyen igényeit milyen eljárással, milyen működési elvekkel és milyen kapcsolatokkal kívánja kielégíteni. eredeti cél, a vállalat létrehozásának oka: a profit (túlélés feltétele) Társadalmi felelősség elve (  Friedman)

Vállalatkormányzás - szereplők Tulajdonosok Közgyűlés Igazgatóság Elnök Felügyelő Bizottság Vezérigazgató Menedzsment Munkavállalók

Vállalatkormányzás - feladat A vállalatkormányzás feladata, hogy összehangolja a szereplők céljait, kialakítson közösen elfogadható működési normákat, teljesítmény-célokat, elvégezze a működés ellenőrzését és értékelését. Jogilag szabályozott. A magyar rendszer az angolszász és a német keveréke.

Tervezés 1. Stratégia: a célok és az elérésükhöz szükséges eszközök viszonylag hosszú időszakra érvényes meghatározása. Hogyan érje el a vállalat alapvető célját. A vállalati működés vezérfonala. A formális stratégia: a vállalati stratégia normatív megfogalmazása. Elemei: a legfőbb célok és változtatásuk szabályai, a tevékenység keretei, ezek változtatásának szabályai, a célokhoz vezető fő tevékenységi sorozatok, programok. Alapelvek, akciók, erőforrás felosztás, működés fő irányvonala. Jövőorientált, rész-stratégiákból áll.

Tervezés 2. Üzleti terv: A stratégia konkretizálása. Előre elkészített terv egy adott időszakra, a várható árbevételekre, üzleti eredményekre, ill. kiadásokra, valamint költségekre vonatkozóan. Felbontás időbeli szakaszokra, termékekre, szervezeti egységekre.

A tervezéshez kapcsolódó Információk: stratégia elvei, változatai, irányszámai, megcélzott környezete, tervszámok, statisztikai adatok. Balanced Scorecard (BSC): stratégiai vezetési eszköz (keretrendszer), kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer (pénzügyi, vevői, működési folyamatok, tanulás-fejlődés) Dokumentumok: a formális stratégia és tervek, előkészítő tanulmányok, statisztikák, elemzések előterjesztések, határozatok, jegyzőkönyvek a tervkészítésről.

Vezetőket támogató információs rendszerek A vállalati műveleteket támogató rendszerek, vezetőket támogató rendszerek (pl. SAP) Menedzsment információs rendszer (MIS = Management Information System). Előre specifikált jelentéseket küld a menedzsmentnek. Döntéstámogató rendszer (DSS = Decision Support System). Interaktív döntéstámogatás. Szakértői rendszerek. Vezetői információs rendszer (EIS = Executive Information System – VIR). Felső vezetőknek szállít információt.

DSS – Decision Support System Döntéstámogató rendszerek Feladatuk: az elemzők és döntés-előkészítők statisztikai, modellező, szimulációs munkájának támogatása. Ezek a programok nagy számításigényű algoritmusokat használnak, melyek paraméterezhetők, így viszonylag magas a problémamegoldó képességük. Kimenetük már nem csak egyszerű adatsor, képesek grafikusan diagramok rajzolására is. Az átfutási idő percekben mérhető

Marketing 1. Az üzleti vállalkozás lényege. A vállalat működését a fogyasztói igényekre orientáltan integrálja abból a célból, hogy a vállalat a fogyasztói igényeknek megfelelő termékkel jelenjen meg a piacon. Fogyasztói igény kielégítésének folyamata:  fogyasztó személyes tulajdonságai  termék jellemzői  vásárlási helyzet szerencsésen találkoznak!

Marketing 2. Stratégiai teendői: ◦ konkretizálja a kielégítendő fogyasztói szükségletet, ◦ elemzi a versenyhelyzetet, a versenytársakat, és ◦ meggyőzi a fogyasztót Vállalat  Versenytársak (Reklám, PR,egyéb kommunikációs lehetőségek).

A marketinghez kapcsolódó Információk: ◦ a piacról, a cég és versenytársai piaci adatai, ◦ Partnerek (vevők, beszállítók, együttműködők) piaci és egyéb adatai, ◦ információk a partnerek és versenytársak stratégiájáról, terveiről Dokumentumok: ◦ Piackutatási, termék-fejlesztési és - bevezetési, promóciós és hirdetési projektek dokumentumai (tervek, megvalósítási dokumentumok, jelentések)

Marketing információs rendszerek Ügyfélkapcsolati (Customer Relationship Management, CRM) rendszerek /adatbázisok, szoftverek/: ◦ adatbázis és feldolgozó program ◦ adatok az ügyfelekről:  üzleti tranzakciók adatai,  egyéb felhasználható adatok – akár személyesek is. => Ügyfelekkel való kapcsolat elmélyítése, kapcsolattartás

Termelés és szolgáltatás Elkülönítésük csak elméletileg lehetséges. A termelés (szolgáltatás) az erőforrások olyan összekapcsolása, átalakítása, amelynek eredménye alkalmas valamilyen fogyasztói igény kielégítésére. A termelés (szűkebb értelemben) a rendelkezésre álló erőforrások egy részének felhasználása arra, hogy más erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva új javakat hozzunk létre, mely alkalmas a fogyasztói igény kielégítésére.

A termeléshez-szolgáltatáshoz kapcsolódó Információk: anyagismeret, technológiák ismerete, rendelések tartalma, határidők, kooperációs partnerek és szállítók képességei és feladatai, vevők (fogyasztók) igényei, jogszabályi előírások, stb. Dokumentumok: technológiai utasítások, ügyrendi utasítások, rendelések, átvételi elismervények, ajánlatkérések, ajánlatok, szerződések, számlák, garancialevelek, teljesítések igazolása, jegyzőkönyvek, szabványok, jogszabályok, stb.

Számítógéppel integrált termelés (CIM) összetevői termeléstervezés és irányítás, Integrált anyaggazdálkodási rendszer (Manufacturing Ressource Planning)  termelési vezérprogram,  anyagszükséglet tervezési rendszer „Éppen jókor” (Just in time): a termék alkatrészeit a beszállítók csupán azelőtt szállítják be, amikor annak beépítése szükséges Teljes vállalatműködési filozófia. Alapelvei: Teljeskörű minőség-ellenőrzés (TQM=Total Quality Management), egyenletes és rugalmas termelés, készlet nélküli termelés, áttekinthető üzemkialakítás. számítógéppel támogatott tervezés (CAD), számítógéppel támogatott gyártás (CAM), csoportos technológia, automatizált anyagmozgatás, robotizálás.

Az innováció Az innováció tartalma, hogy a vállalat új, nagyobb értéket ad át a fogyasztónak. Alapesetei: új javak előállítása, új termelési eljárás, új piac megnyitása, új beszerzési források megnyitása, új szervezet létrehozása. Példák: Folyamatos megújulás (kis lépéseken alapuló, fejlesztési akciók sorozata) Stratégiai újdonság (piac és vállalat számára különleges jelentőségű, magas újdonságértékű fejlemény)

Az innovációhoz kapcsolódó Információk: az ágazat innovációs helyzete, a versenytársak legutóbbi és tervezett innovációi, a technológia helyzete, vonatkozó tudományos újdonságok, a kutatás irányai. Dokumentumok: kutatási jegyzőkönyvek, jelentések, termék-fejlesztési projektek dokumentumai (tervek, megvalósítási dokumentumok, jelentések), együttműködési és megbízási szerződések.

Az innovációt támogató információs rendszerek Adatbányászás Tevékenységei: Irányított adatbányászás: az adatokból egy kitüntetett változó viselkedésére vonatkozóan akarunk következtetést levonni. ◦ Osztályozás ◦ Becslés ◦ Jóslás, előrejelzés Nem irányított adatbányászás: nem célzott a kutatás, az adatok közötti összefüggéseket szeretnénk meghatározni. ◦ Társítás, csoportosítás ◦ Klaszter-elemzés (Cluster Analysis) ◦ Leírás és megjelenítés

Logisztika Speciális vállalati tevékenység. Biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. Fajtái: vállalaton belüli, vállalatok közötti Logisztikai rendszer: az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere.

A logisztikai rendszer 1.

A logisztikai rendszer 2. Beszerzés: a termeléshez szükséges anyagok, alkatrészek biztosítása. Tágabb értelemben ide tartozik az irodai eszközök, a személyzet egyéb igényeit kielégítő eszközök (pl. tisztálkodó szerek) és a közművekből kivett anyagok (víz) kezelése is. A beszerzés kezeli általában a vásárolt szolgáltatásokat is (pl. villamosenergia, távközlés, takarítás). Termelésellátás: a termelési folyamaton belüli anyagellátási feladatok megoldása. Értékesítés: a vevői igények kielégítésének tényleges technikai lebonyolítása. (Tágabb értelemben: a vállalat tevékenységéhez szükséges összes kimenő anyag kezelése, pl. a hulladék-elhelyezés, értékesítés.)

A logisztika alrendszereinek működése Készlet Rendelés Kereslet Kínálat anyagi információ Anyagi folyamatok: szállítás (vasút, közút, stb.), tárolás (raktározás), anyagmozgatás (kézi, gépesített, targoncák, stb.), kiszerelés (csomagolás, bizonylatolás, stb.). Információkezelés + dokumentálás + költség

A logisztikához kapcsolódó Információk: a tranzakció fajtája, megnevezése, a tranzakcióban szereplő dolog megnevezése, mennyisége, jellemző tulajdonságai, ára, a tranzakció időpontja, helye, a másik résztvevő adatai (ha van). Dokumentumok: rendelések, szerződések, szállítólevelek, vámáru- nyilatkozatok, raktári bevételi bizonylatok, stb.

Pénzügy 1. A vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kör. A termelés (szolgáltatás) az erőforrások olyan összekapcsolása, átalakítása, amelynek eredménye alkalmas valamilyen fogyasztói igény kielégítésére. Elkülönítése csak elméletileg lehetséges. A pénzügyi vezetés feladata: a vállalat működéséhez szükséges pénzforrások biztosítása, és a pénz gazdaságos felhasználása.

Pénzügy 2. Számviteli rendszer (könyvelés): a vállalati tranzakciók pénzügyi adatainak feldolgozása. Ennek alapján kimutatások készülnek. A számviteli törvény előírja a legfontosabbak formáját és tartalmát. Pénzügyi terv: feladata, hogy meghatározza a vállalat egészének és egyes részegységeinek finanszírozási igényét, összefoglalja az egyes tevékenységek hatásait a likviditásra és a jövedelmezőségre, megfogalmazza a vállalatvezetés álláspontját azokról az eszközökről és eljárásokról, amelyek segítségével a tervezett tevékenységek a leginkább szolgálhatják a vállalat alapvető célját. Költséggazdálkodási rendszerek: átfogó költséggazdálkodás megvalósítása. (Total Cost Management)

Pénzügy 3. Befektetés: a vállalat pénzeszközeinek meghatározott célra való lekötése (rövid, hosszú távú). Finanszírozási politika: feladata a saját és idegen források arányának alakítása. Saját forrás: alaptőke, cél: nyereség növelése! Amortizáció: tárgyi eszközök értékcsökkenésének költsége. Idegen tőke: tőkepiacról szerezhető be, visszafizetési kötelezettséggel jár és kamat terheli.

Pénzügyhöz kapcsolódó Információk: pénzpiaci információk, árfolyamok, kamatok, hozamok, hitelfeltételek, bevételek és kiadások, készletek, értékcsökkenési leírás, stb. Dokumentumok: bizonylatok (számlák, bevételi és kiadási bizonylatok), szerződések, megbízások, naplófőkönyv, számlakivonatok, mérleg, eredménykimutatás, stb.

Személyügy 1. „Emberi erőforrás gazdálkodás” (Human Resources Management, HRM, HR) Munkavállaló: nyereség létrehozásának eszköze, feltétele, nyereséget csökkentő tényező. Emberi Erőforrás Menedzsment (EEM) feladata: munkahelyi követelmények meghatározása, és ennek a munkavállalók igényeivel történő összehangolása. Emberi erőforrás felértékelődése: Tudás szerepének növekedése, kompetenciák szerepének növekedése Munkavállalók szükségletei is megnövekedtek (több szükséglet kielégítése) Törvényes előírások védik a munkaerőt.

Személyügy 2. HRM tevékenységei: ◦ a munkaerő-szükséglet meghatározása, ◦ a munkaerő alkalmazása: felvétel és elbocsátás, ◦ a munkavégzés fejlesztése: munkaszervezés, betanítás, beillesztés ◦ az emberi erőforrás fejlesztése: karriertervezés és továbbképzés, ◦ bérezés, motiváció, ösztönzés.

Személyügyhöz kapcsolódó Információk: ágazat munkaerő-helyzete, versenytársak legutóbbi és tervezett lépései, vállalat személyzeti adatai (létszám, képzettség, javadalmazás), képzési formák adatai. Munkaerő fejlesztés adatai Dokumentumok: személyzeti (létszám, képzés, jövedelem) terv, munkaszerződések, felmondólevelek, munkaköri leírások, prémiumfeltételek, fizetési bizonylatok, teljesítményértékelés dokumentumai képzési dokumentációk, tananyagok, oktatási eszközök kísérő dokumentumai, stb.

A szervezet A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete. A szervezet olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg. Nyílt rendszer. Szervezeti hatékonyság: környezet – stratégia – struktúra – magatartás – teljesítmény kapcsolatrendszer határozza meg. Szervezet kialakítása, megváltoztatása: környezeti feltételek, vállalati adottságok figyelembevételével strukturális, működési, magatartási jellemzők kialakítása és megváltoztatása.

Szervezeti formák A szervezeti forma: a szervezeten belüli tagolódás, vagyis az egy szervezeten belüli kisebb-nagyobb egységek létesítése. A szervezeti formák lehetnek: lineáris, funkcionális, divizionális (cost-center, profit-center, investment-center), mátrix, tenzor, duális (stratégiai üzleti egységek, team-ek)

Lineáris szervezeti forma Jellemzők ◦ Egyértelmű, alá és felé rendeltségi viszonyok, szolgálati út Alkalmazási feltétel ◦ Kisméretű szervezetek esetében, minimális változás, és innováció ◦ Krízishelyzetben Munkamegosztás jellemzői ◦ Elvégzendő feladatok szerint a vezető határozza meg Hatáskör megosztás ◦ Szolgálati útnak megfelelően, csak operatív ügyekben, az első közös főnökön keresztül, a döntési jogkör centralizált Koordináció ◦ Vertikális, szolgálati úton, hatalmi eszközökkel

Lineáris szervezet

Funkcionális szervezeti forma Jellemzők ◦ Szakmai munkamegosztás ◦ Hatáskörök szabályozása, alá- felérendeltség Alkalmazási feltétel ◦ Stabil környezet, nem jellemzőek a változások ◦ Jól áttekinthető termelési tevékenység, szűk termékskála Munkamegosztás jellemzői ◦ Elsődleges munkamegosztás feladatok szerint munkaköri leírások, szabályozottság Hatáskör megosztás ◦ Döntési jogkörök a feladatoknak megfelelően centralizáltak a szabályozottság magasfokú Koordináció ◦ A vertikális koordináció szabályozott, kiépített úton, ◦ a horizontális koordináció ◦ Az azonos hierarchia szinteken intézményesített, szabályzatok, formalizált előírások, ◦ technokratikus eszközök: tervek, költségvetés segítségével koordinál

Funkcionális szervezet Vállalatvezetés Törzskar Fejlesztés Termelés- irányítás Kereske- delem Tervezés, pénzügy További funkciók Fukcionális irányítás Alaptevékenység, végrehajtás függelmi kapcsolatok funkcionális (szakmai irányítási) kapcsolatok törzskari kapcsolatok

Divizionális szervezeti forma Jellemzők ◦ Termék, vevő vagy területi beosztás, ◦ decentralizált döntések Alkalmazási feltétel ◦ Viszonylag dinamikus környezet, ◦ széles termékválaszték, eltérő termékcsaládok Munkamegosztás jellemzői ◦ Munkamegosztás termékek, vevők vagy területek szerint ◦ stratégiai irányítás a központban, ◦ taktikai feladatok teljesítése divizionként Hatáskör megosztás ◦ A döntés a központ és a divíziók között centralizált, és ◦ a diviziókon belül is centralizált Koordináció ◦ Horizontális koordináció a diviziók között nincsen, ◦ az utasítás jellegű vertikális koord. elenyésző ◦ Technokratikus eszközökkel: tervek, költségvetések, pályázatok segítségével koordinál

Divizionális szervezet

Mátrix szervezeti forma Jellemzők ◦ Feladat és termék/projekt szerinti megosztás egyidejűleg ◦ Kettős irányítás ◦ Kettős nézőpont Alkalmazási feltétel ◦ Dinamikus változó környezet ◦ Összetett és jelentős innovációs tevékenység ◦ Termék szerinti elkülöníthetőség, ◦ konfliktus kezelési képesség a szervezeten belül Munkamegosztás jellemzői ◦ Egyszerre érvényesül a feladatok és a termék szerinti megosztás, ◦ a szabályozottság dominanciája nem teljes, ami miatt egyeztetések, konfliktuskezelés szükséges Hatáskör megosztás ◦ A funkcionális termékszemléletű vezetők együtt döntenek azonos kompetenciával ◦ A döntések decentralizáltak ◦ A szabályozottság viszonylag kicsi Koordináció ◦ A horizontális és vertikális koordináció szerkezetei megoldások alapján biztosított

Mátrix szervezet

Vállalatvezetés, mint visszacsatolt rendszer

Döntések jellege a vállalatban

Köszönöm a figyelmet!