Az Európai Unió gazdasági joga Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens

Állami támogatások

Állami támogatások joga 1.Állami támogatás fogalma 2.Milyen állami támogatások tiltottak? (tilalom főszabálya). 3.Csoportmentességi rendeletek. 4.Egyedi engedélyezés.

Tilalom elemei „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” [EUMSZ 107. cikk (1) bek.] 1.Támogatás (előny); 2.Közpénzekből folyósítják; 3.Szelektivitás (bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése); 4.Verseny tényleges vagy potenciális torzítása; 5.Tagállamközi kereskedelem érintettsége.

Mi a támogatás (előny)? Közvetlen kifizetés; Infrastruktúra használatának biztosítása kedvező feltételekkel; Állami vállalatokon keresztül a piacinál alacsony áron eladott, vagy a piacinál magasabb áron vásárolt termék; Kedvezményes feltételekkel (például alacsonyabb kamattal) nyújtott kölcsönök, hitelgaranciák; Állami felvásárlások (piaci orientációjú befektető mércéje); Alacsonyabb adók, adókedvezmények.

De minimis támogatások Bármely három pénzügyi év időszakában bármely vállalkozás részére odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás összege nem haladhatja meg a EUR-t (közúti szállítás területén működő vállalkozás esetén: EUR-t).

Általános csoportmentességi rendelet 1.regionális támogatás; 2.kkv-nak nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás; 3.a női vállalkozók által létrehozott vállalkozásokhoz nyújtott támogatás; 4.környezetvédelmi támogatás; 5.kkv-k részére tanácsadáshoz és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás; 6.kockázati tőke formájában nyújtott támogatás; 7.kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás; 8.képzési támogatás; 9.hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás.

Egyedi engedélyezés – bejelentési kötelezettség! Amennyiben egy új támogatás teljesíti az általános tilalom feltételeit és nem részesül valamely csoportmentességi rendelet menedékében, akkor azt előzetesen be kell jelenteni a Bizottságnak és a bizottsági engedélyezésig vagy a Bizottság számára megállapított határozathozatali határidő eredménytelen leteltéig nem léptethető életbe.

Kivételek Az EUMSz-ban az állami támogatásokkal kapcsolatban meghatározott kivételek: -automatikus kivételek, -jogalkalmazói mérlegeléstől függő kivételek és -politikai döntéstől függő kivételek.

Automatikus kivételek A belső piaccal összeegyeztethető: 1.a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják; 2.a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás; 3.a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozásához szükség van. [EUMSz, 107. cikk (2) bek.]

Jogalkalmazói mérlegeléstől függő kivételek A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető: 1.Elmaradt térségek ( ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság); 2.valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése; 3.az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben; 4.a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben; 5.a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján hozott határozatával határoz meg. [EUMSz, 107. cikk (3) bek.]

Politikai döntéstől függő kivételek Az EUMSz 108. cikke (2) bekezdésének 3. albekezdése feljogosítja a Tanácsot arra, hogy kivételes esetekben felmentést adjon az állami támogatásokkal kapcsolatos tilalom alól olyankor is, ha a mentesítés feltételei nem állnak fenn.

Jogellenesen folyósított támogatás Jogellenesen támogatás esetén az ezzel kapcsolatos visszatérítési kötelezettség a kedvezményezettet is sújtja. A jogellenesen nyújtott támogatás után a Bizottság által meghatározott mértékű kamatot is fizetni kell. A visszatérítési kötelezettség elévülésének határideje 10 év.

Egy 100 %-os magyar állami tulajdonban lévő energetikai vállalat úgy dönt, hogy csak egy meghatározott vállalattól vásárol irodaszert. Minősülhet-e ez állami támogatásnak? Vélelmezzük, hogy az ügy érinti a tagállamok közötti kereskedelmet és az irodaszer-beszállítónak versenyelőnyt jelent, ezért torzíthatja a versenyt a piacon. a. Nem, mivel nem az állam, hanem egy vállalat nyújtja, ezért nem közpénzekből folyósítják. b. Biztos: mivel állami vállalat nyújtja, szelektív (csak meghatározott vállalat kapja ezt a támogatást) és a kizárólagos beszállítói státusz nyilvánvaló előnnyel jár, ezért támogatásnak minősül. c. Csak akkor minősülhet állami támogatásnak, ha az energetikai vállalat az irodaszerekért többet fizet mint a „piaci ár”; máskülönben nincs támogatás (előny). d. Az irodaszerekre nem vonatkoznak az európai versenyszabályok.

Az Ön cégének egy román minisztérium nagyobb összegű állami támogatást ítél meg és folyósít október 1-jén. Az EU Kereskedelmi Joga tárgy november 21-i előadásán szembesül azzal, hogy ha a Bizottság megállapíthatja, hogy ez a jogellenes állami támogatás és azt vissza kell fizetnie. Megnyugodhat-e arra tekintettel, hogy az eset óta több év telt el? a. Igen, a támogatás megítélése óta több mint 9 év telt el, az egész elévült. b. Igen, a támogatás megítélése óta több mint 5 év telt el, az egész elévült. c. Nem, a támogatás folyósítása óta kevesebb, mint 10 év telt el, ezért még egy ideig izgulhat. d. Igen, mivel a támogatást már felhasználta.

2002. július 12-én a francia gazdasági miniszter a következő nyilatkozatot tette: a francia állam „meg fogja tenni a megfelelő lépéseket, ha a France Télécomnak nehézségei lennének… Ismétlem, ha a France Télécomnak bármilyen finanszírozási problémái lennének, ami ma nem áll fenn, az állam meg fogja hozni azokat a döntéseket, amelyek ezek elhárításához szükségesek.” december 4-én a francia hatóságok kifejezték szándékukat 9 milliárd euró részvényesi kölcsön nyújtására a France Télécom részére. Ezt a javaslatot a France Télécom nem fogadta el, vagyis a kölcsönszerződés megkötésére nem került sor. Ennek a nyilatkozatnak az eredményeként a hitelminősítők nem minősítették befektetésre nem ajánlottnak a France Telecom részvényeit.

Liberalizációs versenyjog Globális folyamat Érintett szektorok: elektronikus hírközlés, villamos energia, földgáz, vasút, posta. Kizárólagos jogok megszüntetése Engedélyezési rendelkezések: piacra lépés szabályozási (engedélyezési) akadályainak megszüntetése. Piacfelügyeleti rendelkezések: – Szűk keresztmetszetekhez való hozzáférés – Elemekre bontás (unbundling) – Jelentős piaci erő szabályozása – Közszolgáltatás utódja: egyetemes szolgáltatás.

Kizárólagos jogok & engedélyeztetési akadályok megszüntetése Állami kizárólagosság megszüntetése (liberalizáció) Corbeau ügy Liberalizáció nem egyenlő privatizáció! A piacnyitás állami-engedélyezési akadályainak megszüntetése, a piacra lépés jogi lehetőségének megteremtése (kizárólagos jogok megszüntetése).

Hálózatos szegmensek A piaci verseny előtt újonnan megnyitott iparágakra jellemzőek az ún. hálózatos szegmesek, amelyekhez a hozzáférés nélkülözhetetlen a piacon való megjelenés érdekében. Több hálózat nem megkettőzhető. Természetes monopólium? A liberalizációs versenyjog egyik célja ezekhez a szűk keresztmetszetekhez való hozzáférés ésszerű feltételeinek megteremtése.

Elemekre bontás A vertikálisan integrált vállalkozások esetén fennáll a veszélye a versenykorlátozó stratégiának. Fajtái: - számviteli szétválasztás, - funkcionális szétválasztás, - jogi vagy szerkezeti (strukturális) szétválasztás, - tulajdonosi szétválasztás.

Jelentős piaci erő szabályozása Elektronikus hírközlésben. Lényege: a tagállami iparági hatóság, piacelemzést követően, többlet-kötelezettségeket írhat elő a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokkal szemben. Hasonló az erőfölénnyel való visszaélés versenyjogi fogalmához, azonban előzetes (ex ante) rendszerben működik A jelentős piaci erő szabályozása aszimmetrikus és hangsúlyozottan átmeneti jellegű.

Egyetemes szolgáltatás A korábbi közszolgáltatás továbbélése: egyetemes szolgáltatás. Szolgáltatás mindenki számára hozzáférhetővé tétele, elérhető áron, megfelelő minőségben, diszkrimináció-mentesen. Állampolgárok gazdasági alapigénye: elektronikus hírközlés, villamos energia, posta.

Az ágazati szabályozás végső sorsa – naplemente szabályozás

Mi a lényege az elemekre bontás (szétválasztás, unbundling) jogintézményének? a. Különböző tevékenységeket külön elembe kell szervezni: számviteli, funkcionális, szerkezeti és tulajdonosi szétválasztásról beszélhetünk. b. Különböző tevékenységeket külön elembe kell szervezni: számviteli, funkcionális, irányítási és tulajdonosi szétválasztásról beszélhetünk. c. Digitalizálás egyik variánsa: az információt digitális elemekre bontják, és ilyen módon szállítják a hálózaton keresztül. d. Az állami tulajdonú közüzemi vállalat (inkumbens) feldarabolása és privatizálása.

Ki az az inkumbens? a. Rendszerirányító. b. Energetikai hatóság. c. A kizárólagos tevékenyéghez kapcsolódó jogok tulajdonosa vagy korábbi tulajdonosa. d. Az új piacra lépők.

Köszönöm a figyelmet! Várom kérdéseiket!