Az iszlám jog alapjai dr. Bóka János Szeged, december 15.

Miért foglalkozunk az iszlám joggal? érdekes jog / vallás / társadalom jelentős –demográfia –befolyás

Kezelési útmutató prekoncepció –„elmaradott” –„alacsonyabb rendű” –„megváltoztatandó” sztereotípia –Mi – Ők –homogenitás

Fogalommagyarázat shari’a: csapás, ösvény – az iszlám magatartásszabályainak összessége –kinyilatkoztatott –kizárólagos –az életviszonyok teljességét szabályozza fiqh: jogtudomány – a magatartás megítélésének eszközei és módszerei

A fiqh tételes jog (furu) –anyagi jog –eljárásjog jogi módszertan (uszul) – a jogforrásokra, a szabályok rendszerezésére, jogtalálásra, jogalkotásra, jogértelmezésre vonatkozó szabályok

Az iszlám jog forrásai Korán Szunna, a Próféta hagyománya idzsma, a jogtudósok egybehangzó vélekedése kijász, analógia egyéb

Korán vezérfonal, nem törvénykönyv: közvetlen isteni kinyilatkoztatás 350 jogi tartalmú vers mekkai és medinai szúrák naszh általános / speciális kötött / értelmezhető Parancs –kötelező –ajánlatos –megengedhető Tilalom –tilos –elvetendő

Szunna a Próféta hagyománya hadith: a Próféta kijelentéseinek, tetteinek leírása –közvetítők megszakítatlan láncolata –két rész –hat kanonikus gyűjtemény

Idzsma a jogtudósok egybehangzó vélekedése taklid - lezárás Madhab-ok –hanafita (Pakisztán, Afganisztán, Törökország, Jordánia, Szíria) –malikita (Észak- és Nyugat Afrika) –hanbalita (Arábia) –safiita (Indonézia, Malajzia, Kelet-Afrika) –dzsaafarita (síita)

Analógia - kijász múltbeli, hasonló ügyek alapján nem precedensjog ahkam - fatwa

Az iszlám és a Nyugat: közeledés és távolodás 1. a gyarmatosítás előtt: –a shari’a hatályos jog a muszlim ellenőrzés alatt álló területeken –nem kizárólagos: shari’án kívüli eljárások az uralkodó által meghatározott ügyekben és szabályok alapján közeledés: –gyarmatosítás common law: India, Pakisztán, Szudán francia jog: Algéria, Szíria, Tunézia holland jog: Indonézia olasz jog: Líbia –modernizáció Törökország (ZGB, laiklik) függetlenedés

Az iszlám és a Nyugat: közeledés és távolodás 2. a XX. század második felétől: –fokozódó nyugatellenesség –erősödő identitáskereső magatartás –visszatérés az iszlám joghoz szekuláris rendszerek: Törökország, Egyiptom, Algéria, Tunézia vegyes rendszerek: Jordánia, Libanon, Pakisztán shari’a: Szaúd-Arábia, Irán, öböl-államok

Az iszlám jog és a modernitás: Emberi jogok és demokrácia 1. az emberi jogok koncepciója az 1980-as években hatol be a shari’á- ba Egyetemes Iszlám Emberi Jogi Nyilatkozat (1981.) Kairói Nyilatkozat az Emberi Jogokról az Iszlámban (1990.) Emberi Jogok Arab Kartája (1994.) fundamentalisták: az emberi jogok irrelevánsak az iszlám jog szempontjából progresszívak: az adaptáció kétirányú kritikai folyamat modernisták: a shari’a helyes értelmezéssel összhangba hozható az egyetemes emberi jogi dokumentumokkal

Az iszlám jog és a modernitás: Emberi jogok és demokrácia 2. Pro –a jogi kultúrák közötti párbeszéd első lépése –egy valóban univerzális emberi jogi paradigma megszületéséhez vezethet –a hasonlóságok számosabbak és jelentősebbek, mint a különbségek Kontra –megbontja az univerzális emberi jogok koncepcióját –jelentős eltérések anyagi jog eljárásjog

Az iszlám jog és a modernitás: Az üzleti élet követelményei A Korán tilalmai: –riba (kamat) –gharar (kockázat) –haram (tiltott tevékenység) Az üzleti szokásjog: –egyéni vállalkozó –korlátlan felelősség iszlám bankrendszer: –murabaha (áruhitel) –mudaraba (hitelezés részesedésszerzésért) –szukuk (kötvény) iszlám biztosítás: –takaful (kölcsönös/kollektív biztosítás)

A jogászképzés: a szekuláris rendszer Egyiptom: –jogászképzés hét egyetemen (Ll.M., Ll.B.), posztgraduális tanulmányok –ügyvédi kamara –Igazságügyi Tanulmányok Központja (2 év) – 30/38/42

Jogászképzés: a shari’a rendszer Szaúd-Arábia: –cél: a színvonalas bíráskodás megteremtése –a jogi képviselet kialakulatlan (nincs ügyvédi kamara) –Jogakadémia

Jogászképzés: a vegyes rendszer Katar: –versengő jogi elitek –eltérő szakmai, kulturális és szociális háttér –a shari’a és művelőinek radikalizálódása és marginalizálódása