MACSGYOE XXIV. KONFERENCIÁJA Struktúraváltás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokban Szekcióvezető: Földessy Judit szociálpolitikus Siófok

I. STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK

1., Szervezeti integráció  től családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással integráltan – egy szervezeti keretben – működtethető.  előzmény: az évi III. tv. (Szt.) től hatályos módosítása értelmében családsegítés csak gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre. (Szt. 64§ (6) bekezdés)  2., Létrejövő intézményi/ szervezeti forma  család és gyermekjóléti szolgálat  család és gyermekjóléti központ

3., Feladatkör megosztás – települési szint/ járási szint  települési önkormányzat feladatkörében marad: az általános segítő feladatok (un. alapszolgáltatási csomag) biztosítása – család és gyermekjóléti szolgálat működtetése  járásszékhely önkormányzatok feladatkörébe kerül (kötelezően ellátandó feladatként): a hatósági feladatokhoz kapcsolódó, gyermekek védelmére irányuló tevékenység, valamint a speciális szolgáltatások biztosítása – család és gyermekjóléti központ működtetése

4., Feladat ellátási kötelezettség szabályai 4/1., Család és Gyermekjóléti Szolgálat – települési feladat ellátási szint  települési önkormányzat  közös önkormányzati hivatal esetén a hivatal székhelye szerinti település biztosítja a szolgáltatást a közös hivatalhoz tartozó valamennyi településen  továbbra is lehetőség van társulás útján történő feladat ellátásra, de a közös hivatalok egységét nem lehet megbontani  család és gyermekjóléti szolgálatot állami/önkormányzati, egyházi és nem állami fenntartó is működtethet (a továbbiakban is)

4/2., Család és Gyermekjóléti Központ – járás valamennyi településére kiterjedő feladat ellátás  járásszékhely önkormányzatok kötelező feladata  a feladat ellátási kötelezettség kiterjed a járást alkotó valamennyi település lakosságára (a hatósági feladatokhoz kapcsolódó tevékenység és a tv. szerinti speciális szolgáltatások biztosítása terén)  a járásszékhely önkormányzat erre a feladatra egyházi és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet

5., Az átalakuláshoz kapcsolódó határidők  október 31. – a települési önkormányzatoknak felül kell vizsgálniuk a – család és gyermekjóléti szolgáltatás – módját, szervezeti kereteit, ellátási szerződéseket, (társulásban történő feladat ellátás esetén az új szabályok figyelembe vételével)  november 30. – a települési önkormányzatoknak dönteniük kell a feladat ellátás – új szabályoknak megfelelő módjáról,  november kérelmezni kell a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását (működési engedély módosítási kérelem)  január 1. – új felállásban történő működés megkezdése  január 10. – folyamatban lévő iratanyagok átadása  január 31. – lezárt ügyek iratanyagának átadása

II. A struktúra átalakítás és az új típusú feladatszervezés előnyei

1., Az integrált – családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás – feladat ellátás előnyei  az egyetlen valóban „egykapus” szakmai szolgáltatási rendszer megalapozása  a legalapvetőbb szociális és gyermekjóléti problémákra fókuszáló ellátások színtere  szakmai erőforrások összpontosítása  az integrált szervezeti keret támogatja a komplex és rendszerszemléletű segítő munka megvalósulását  a jelzőrendszeri munka – az integrált szervezeti keretben – egyértelművé és áttekinthetőbbé válik a rendszerszereplők számára

2., Feladatkör megosztás, szolgáltatási szintek meghatározásának és a szolgáltatások kiterjesztésének előnyei  a szolgáltatásokhoz való egyenlőbb esélyű hozzáférést biztosítja  a szolgáltatások kiterjesztését jelenti mind az alap, mind a speciális szolgáltatási csomag tekintetében  az alap és a hatósági munkához kapcsolódó feladatok szervezeti elválasztásával a segítő/támogató funkció és a kontroll funkció elkülönül (szervezeti és személyi szinten is)

III. A strukturális átalakítás és az új típusú feladatszervezés kockázatai

1., Szakmai kockázatok  együttműködést és/vagy „kvázi alá – fölé rendeltség” –i viszonyt generál az új struktúra a szolgálatok és a központok között?  speciális szolgáltatások biztosításának kiterjesztése (tapasztalat és kapacitás hiány, járásonként eltérő adottságok stb.)  feladatkör megosztásának kérdésköre: alapszolgáltatások és a hatósági tevékenységhez kapcsolódó feladatok elválasztása (kliens utak szabályozása, kompetencia körök, családgondozói feladatok biztosításának módja)  jelzőrendszeri munka hatékonyságának javítása – de ez nem csak a család és gyermekjóléti szolgálatokon múlik!  szociális diagnózis készítés (de mi is akar ez lenni?! Mit takar a szabályozás?)  szakmai létszámok meghatározása (kulcsfontosságú!)  módszertani háttér segítségnyújtás hiánya

2., Egyéb kockázatok  az átalakulásra szánt idő, mint kockázati tényező  modellezés hiánya, mint kockázati tényező  az új finanszírozásban rejlő kockázatok  az új – átalakított – szervezeti struktúrában rejlő kockázatok

IV. A Szakmai-, tartalmi munka szempontjából kiemelt területek

1. Együttműködés és kapcsolattartás: a család és gyermekjóléti szolgálatok és a család és gyermekjóléti központok között 2. Speciális szolgáltatások biztosításának módja, a hozzáférés biztosításának alternatívái – eltérő járási adottságok mellett (garanciális szabályok) 3. Feladatkör megosztás – kliens utak szabályozása 4. Jelzőrendszeri működés megerősítésének kérdései 5. Szociális diagnózis (mint új elem a szolgáltatási rendszerben) – a részletes kidolgozás érdekében a bevezetés elhalasztása szükséges 6. Szakmai létszámok meghatározásának kérdései

V. SZAKMAI VITÁKAT GENERÁLÓ KÉRDÉSEK

1., Együttműködés és/vagy „alá-fölé rendeltségi” viszony – a család és gyermekjóléti szolgálatok ill. a központok között. /Mit generál az új struktúra és feladatmegosztás?/

A rendszer az együttműködésre épít! (de sok a szubjektív elem) Együttműködési pontok:  jelzőrendszeri munka során,  hatósági beavatkozást, ill. speciális szolgáltatást igénylő esetek kezelésében,  „módszertani” jellegű segítségnyújtás során,

2., Feladatkör megosztás – a feladat ellátási szintek között /Hol húzódik a kompetencia határ?/

2.1., Települési szint – család és gyermekjóléti szolgálat Alapszolgáltatási csomag:  információnyújtás  jelzőrendszer működtetése települési szinten  szolgáltatásokhoz/ ellátásokhoz való hozzájutás segítése  általános tanácsadások  családgondozás  egyéni és csoportos készségfejlesztés, szabadidős programok szervezése,  közösségfejlesztés (helyi közösségi kezdeményezések támogatása)  kapcsolattartás és együttműködés a család és gyermekjóléti központtal

2.2., Járási szint – család és gyermekjóléti központ a, Hatósági tevékenységhez kapcsolódó feladat ellátási csomag:  javaslattétel hatósági intézkedésre  hatósági intézkedéssel kapcsolatos adminisztratív, szervezési koordinációs és kapcsolattartási feladatok  esetmenedzseri feladatok: szolgáltatások biztosításának megszervezése, összehangolása, a szolgáltatás(ok) igénybe vételének ill. eredményességének nyomon követése, ellenőrzése stb.  feladatellátás gyámhatósági intézkedés alapján  utógondozás  jelzőrendszeri munka járási szintű koordinációja

b., Speciális szolgáltatási csomag  kapcsolattartási ügyelet  utcai – lakótelepi szociális munka  kórházi szociális munka  készenléti szolgálat  jogi segítségnyújtás  pszichológiai tanácsadás  családkonzultáció, családterápia  szociális diagnózis, szükségletfelmérés  óvodai, iskolai szociális munka ( )  menekültek integrációjának segítése (kijelölt központok)  kiváltással kapcsolatos esetmenedzseri feladatok ( )  szakmai támogatás nyújtása az ellátási területen működő család és gyermekjóléti szolgálatok számára

Települési feladat ellátási szint  szolgáltatási keret – család és gyermekjóléti szolgálat  alapszolgáltatási csomag – általános segítő szolgáltatások  segítő/ támogató funkció  családgondozó, családsegítő – tisztán segítő szerep

Járási feladat ellátási szint  szolgáltatási keret – család és gyermekjóléti központ  szolgáltatási csomag: hatósági feladatokhoz kapcsolódó tevékenység, speciális szolgáltatások  koordináló/ellenőrző/kontroll funkció – ill. speciális szolgáltatást nyújtó, közvetítő funkció  esetmenedzser – ellenőrző, kontroll szerep

Az új feladat ellátási struktúra célja – az igénybe vevő szempontjából  ott kapja meg a szükséges és indokolt szolgáltatásokat, ahol ez számára elérhető,  akkor kapja meg amikor szüksége van rá,  olyan szolgáltatásokat vehessen igénybe, amelyek adekvátak  biztosítsa az egyenlőbb esélyű hozzáférést a szolgáltatásokhoz

Az új feladat ellátási struktúra célja – a szolgáltatók szempontjából  együttműködésre épüljön  a segítő/támogató valamint az ellenőrző/kontroll funkciók szervezetileg és a szakember személyében is váljanak el egymástól  biztosítsa a komplex, rendszerszemléletű segítő munka kereteit  hosszú távon eredményezze a valóban „egykapus” szakmai szolgáltatási rendszer megalapozását

3., Veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer megerősítése  az új struktúrához igazodóan kell megszervezni (ill. szabályozni)  integrált rendszer  kétszintű rendszer  jelzőrendszeri munka megerősítése szolgálaton belül, (felelősi rendszer: települési szinten – jelzőrendszeri felelős, járási szinten – jelzőrendszeri tanácsadó/koordinátor)  jelzőrendszeri munka (és felelősség) megerősítése a jelzőrendszeri tagok körében (szakmaközi együttműködés fejlesztése, ill. a tagok ágazati jogszabályaiban is jelenjen meg a feladat és a kötelezés)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!