Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, 2015. szeptember 22. TÁRSADALOM ÉS HADÜGY Előadó: Prof. Dr. Szendy István ezredes CSc. tanszékvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, 2015. szeptember 22. TÁRSADALOM ÉS HADÜGY Előadó: Prof. Dr. Szendy István ezredes CSc. tanszékvezető."— Előadás másolata:

1 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. TÁRSADALOM ÉS HADÜGY Előadó: Prof. Dr. Szendy István ezredes CSc. tanszékvezető egyetemi tanár HHK oktatási dékánhelyettes Elérhetőség:

2 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. AZ ELŐADÁS TÉMAKÖREI  Bevezetés.  A hadügy fogalmi és tartalmi értelmezése.  A hadügy társadalmi jelentősége és hasznosultsága.  Befejezés.

3 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. BEVEZETÉS

4 A FEGYVERES KÜZDELEM, MINT LÉTJELLEMZŐ A TÉNYEK Az emberiség fejlődéstörténete konfliktushelyzetek és a belőlük kialakult konfliktusok sorozata. Az emberiség, a társadalmi lét első pillanatától kezdve napja- inkig, eltérő okok miatt, más-más célok megvalósítása érdekében különböző típusú háborúkat viselt. A fegyveres küzdelem – a háború – emberi létünk egyik meghatározó jellemzője, amely a társadalmi lét funkcionalitását biztosító társadalmi mozgások eredményeként alakult ki. A társadalmi lét

5 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A FEGYVERES KÜZDELEM, MINT LÉTFORMA A fegyveres küzdelem Olyan társadalmi létforma, mely kialakulása, illetve bekövetkezése esetén minden más társadalmi cselekvési tevékenységet magamögé utasító, azokat maga-alárendelő társadalmi tevékenységgé alakul. A társadalomban zajló különböző eredetű folyamatok a társadalmi közösséget érő külső hatások, behatások együttes következménye amelyben az érintett társadalmi közösség a létét fenyegető, vagy annak fenntartható fejlődését ellehetetlenítő – valós, vagy vélt – kihívások, illetve veszélyforrások semlegesítése érdekében a katonai erő alkalmazását helyezi előtérbe A katonai erő alkalmazása az adott viszonyok között a társadalom részéről az a „végső megoldás”, amely számára az adott történelmi időszakban, komplex biztonságának, szélsőséges esetben létének egyetlen garanciáját jelenti. A társadalmi lét

6 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. OK és OKOZAT A TÉNYEK CÁFOLHATATLAN ÉRVEK HADÜGY HADIPOTENCIÁL KATONAI POTENCIÁL A sikert biztosító katonai képességek megteremtése, csak részben feladata a társadalom által létrehozott, fenntartott és működtetett katonai erőnek! Ezek a katonai, tágabb értelemben vett védelmi ké- pességek, csak a társadalom közös és következetes akaratából, egységes felelősség vállalása nyomán, valamennyi erőforrásának felhasználása eredményeként hozható létre, illetve alakíthatók ki. A hadipotenciál és annak legfontosabb részét képező katonai potenciál milyenségi állapota minden időben, minden társadalomban az egyik legfontosabb közügy! A biztonság garanciarendszerébe megjelenítendő alapvető fontosságú társadalmi igény!

7 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A HADÜGY ÉRTELMEZÉSE, TÁRSADALMI TUDATI LEKÉPZŐDÉSE ? ? HADÜGY ? ? ? „ …a hadsereggel, a hadviseléssel és a honvédelemmel kapcsolatos ügyek összessége.” Magyar Értelmező Kéziszótár

8 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. „TISZTA VIZET A POHÁRBA” „… minden elmélet első feladata, hogy rendbe szedje az összekavart, összekuszált fogalmakat és képzeteket. Csak akkor érthetünk meg valamit könnyen és világosan, ha egyetértünk az elnevezésekben és fogalmakban.” Carl von Clausewitz Carl Philipp Gottlieb von Clausewitz Porosz katona, hadtörténész és katonai teoretikus

9 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A HADÜGY FOGALMI ÉS TARTALMI ÉRTELMEZÉSE

10 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. TÁRSADALOM ÉS HADÜGY Nemzeti jellemzőkön keresztül értelmezhető! Ország (Állam) Nemzet EMBERISÉG Civilizált társadalom Külügy Hadügy Belügy Egészség- ügy Oktatás- ügy Gazdaság- ügy stb. A HADÜGY TUDOMÁNYELMÉLETI ÉS RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE Az ember és a gondolkodás képessége Filozófiai alapú értelmezés A társadalmi folyamatok és megvalósulásának feltétel rendszerei Szociológiai alapú megközelítés Specifikus tudományos és szakmai ismereteken alapuló tevékenység Hadtudományi alapú értelmezés

11 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. HADÜGY (FILOZÓFIAI MEGKÖZELÍTÉS) A társadalmi lét alkotó része, a társadalom azon tevékenységeinek gondolati síkon strukturált rendszere, ami olyan társadalmi tudati állapot kialakulásához, illetve létezéséhez vezet, mely elfogadója és hatékonyan támogatója annak, hogy a társadalmi közösség fennmaradása, funkcionális működése és innovatív fejlődése érdekében végső megoldásként szükséges a katonai erő sikeres műveleti alkalmazása.

12 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. HADÜGY (SZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS) A társadalmi lét garanciájának közhatalmilag intézményesített része, szakigazgatási hivatali testületekkel, sajátos szervezetekkel és szervezeti kultúrákkal, továbbá legitimált, tudományos-szakmai paradigmákkal.

13 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. HADÜGY (HADTUDOMÁNYI MEGKÖZELÍTÉS) ALAPVETÉS A hadügy funkcionális – eredményes és hatékony – megvalósulásában, az elmélet és a gyakorlat területén meghatározó illetve döntő szerepe a hadtudomány törvényei érvényesülésének, az adott civilizációs, kultúrkör értékrendjén alapuló katonai stratégiának, valamint a meg- valósuló katonai műveletek milyenségének és minőségének van! ÉRTELMEZÉS A társadalomba szerveződött ember tevékenységének sajátos területe, az állam honvédelmi politikájának (katonapolitikájának) meghatározó része; Tágabban értelmezve, magába foglalja a fegyveres erők építését, a hadelméletet és annak gyakorlatát, az anyagi ellátás kérdéseit, a társadalom és az ország honvédelmi felkészítését és végső soron minden más, de szigorúan katonai vonatkozású probléma megoldását. → A védelmi, a honvédelmi rendszer!

14 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. HADELMÉLET (KATONAI ELMÉLET)  Az emberi ismeretek specifikus területe, - sajátos társadalomtudományi elmélet; ebben tükröződik a katonai műveletek elméletének, a hadügy jelenségeinek, folyamatainak objektív dialektikája, illetve tudományosan ebben általánosítják a katonai erő alkalmazásának gyakorlatát.  Tudományos ismeretek, törvények, elvek, tételek, javaslatok sokoldalú rendszere, amelyekben ezeket, a hadügyre jellemző sajátosságok, területek és törvényszerűségek szerint általánosítják. → Védelmi, honvédelmi rendszer működtetésének elvi alapja!

15 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A HADÜGY TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE ÉS HASZNOSULTSÁGA

16 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A HADÜGY TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE „ Mára elengedhetetlenné vált a biztonság politikai, katonai, gazdasági továbbá pénzügyi, társadalmi és ezen belül emberi és kisebbségi jogi, valamint környezeti dimenziójának együttes kezelése. Ugyanakkor, a 21. században a biztonság katonai szegmense is új hangsúlyokkal jelenik meg. Egyre inkább előtérbe kerülnek, azok a biztonsági kihívások, amelyek kezeléséhez átfogó és összehangolt politikai gazdasági és – szükség esetén – fellépésre van szükség” A Magyar Kormány 1035/2012. (II. 21.) Kormányhatározata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról (2.oldal). HONVÉDELMI RENDSZER Kiépítése, Fenntartása, Működtetése

17 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA ALAPJA A társadalmi lét jellemzői és folyamatai A társadalmi lét fenntartható fejlődésének garanciája Belügy Hadügy Stb. Az a tudatos és felelősség teljes kormányzati stratégia, amely a védelmi igényszint és védelmi képességszint rendkívül ingatag egyensúlya tartós és stabil fenntartását a kormányzati stratégia centrális elemeként, egyik legfontosabb tételeként kezeli.

18 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI RENDSZERE Magyarország honvédelmi rendszere az ország függetlenségét és területi épségét, a lakosságát és alkotmányos rendjét fenyegető veszélyek elhárítására létrehozott garanciarendszer.

19 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A honvédelem rendszere az ország védelmi igényeit tudatosan elfogadó társadalomra, a fegyveres erők és a lakosság anyagi szükségleteit kielégíteni képes gazdaságra, a védelemre felkészült és működképes államszervezetre, a lakosság és az anyagi javak védelmét szolgáló polgári védelmi szervezetekre, valamint a katonai védelmet ellátni képes fegyveres erőkre épül. A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI RENDSZERE Átfogja és szükség szerint aktivizálja az ország védelmi potenciálját:  a fegyveres erőket és rendvédelmi szervezeteket;  a gazdaságot ;  a lakosságot;  az államvezetést és a közigazgatást.

20 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA VÉDELMI, HONVÉDELMI RENDSZER FELÉPÍTÉSE Védelmi rendszer összetevői Az alapA funkciók Az elemek A hadipotenciált alkotó társadalmi képes- ségeket megteremtő és fenntartó folyamatok A hadipotenciál részét képező katonai képességek A hadipotenciált alkotó társadalmi képességeket hordozó tényezők és struktúrák

21 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. A HADÜGY TÁRSADALMI HASZNOSULTSÁGA KATONAI POTENCIÁL, HADI POTENCIÁL  a fegyveres erők fenntartásának és fejlesztésének állapota;  a fegyveres erők harcképes- ségének állapota és fejlesztésé- nek milyensége, illetve minősége;  a fegyveres erők kiképzettségi szintje;  a fegyveres erők kiegészítési és mozgósítási rendszerképessége, valamint annak állapota;  a fegyveres erők haditechnikai és technikai ellátottsága, továbbá azok minőségi és mennyiségi jellemzői. A katonai potenciál a következő mutatókban mérhető és értékelhető: Stb. Hadipotenciál Katonai potenciál Nemzetgazdasági potenciál Jogrendszer Nyersanyag és energiahordozók állapota Tudományos, technikai potenciál

22 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. BEFEJEZÉS

23 Gróf sárvári-felsővidéki Széchenyi István „ Akit, magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének – nem derék ember” Gróf Széchenyi István politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a „legnagyobb magyar”

24 Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, szeptember 22. Megtisztelő figyelmüket köszönöm!


Letölteni ppt "Készítette: Prof. Dr. Szendy István ezredes Budapest, 2015. szeptember 22. TÁRSADALOM ÉS HADÜGY Előadó: Prof. Dr. Szendy István ezredes CSc. tanszékvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések