Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS Mészáros Károly egyetemi tanár.

Az előadások a következő témára: "Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS Mészáros Károly egyetemi tanár."— Előadás másolata:

1 Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS Mészáros Károly egyetemi tanár

2

3 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A fenntartható erdőgazdálkodás„az erdők és erdőterületek gondozása és használata olyan módon és ütemben,mely megőrzi biológiai sokféleségüket, termékenységüket, megújuló képességüket, vitalitásukat és arra való képességüket, hogy most és a jövőben meghatározott ökológiai, gazdasági és társadalmi feladatokat töltsenek be helyi, országos és globális viszonylatban, és amely nem okoz károkat más környezeti rendszerekben.” Helsinki H1 határozat

4 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma A tartamosság már mintegy 200 éve jelen van az erdőgazdálkodásban. Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka az erdészeti üzemtervezés, amely alapját képezi a tartamos erdőgazdálkodásnak Napjainkban újabb jelentőséget kapott a fogalom, amelyben nagy szerepe van a társadalom felelősségteljesebb gondolkodásának, az erdőket ért károsításoknak, a trópusokon folytatott rablógazdálkodásnak.

5 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma Sokan foglalkoztak a tartamosság definíciójának meghatározásával. Eleinte a materiális elemeket vették figyelembe. Baader szerint a tartamosság valamely teljesítmények állandóságára, hosszú időtartamára irányuló törekvés. Három fő szempontot különít el:  fahozamok tartamossága  fatermelés tartamossága  pénzhozamok tartamossága

6 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma Később jelentkezett az igény, hogy a fogalmat az immateriális elemekre is kiterjesszék. Speidel szerint el kell különíteni a statikus és dinamikus elemeket.

7 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma Statikus  erdőterület nagysága  fakészlet nagysága  fakészlet értéke  erdészeti üzem vagyona  tőke

8 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma Dinamikus  növedék nagysága  pénzhozamok  értékgyarapodás  védőhatás  egyéb immateriális szolgáltatások

9 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság Néhány felvetés a tartamosság definíciójához: A tartamosság az erdészeti üzem azon képessége, amellyel tartós, optimális fahasználatot, immateriális szolgáltatásokat, és egyéb javak használatát teszi lehetővé mind jelen, mind a jövő generációi számára. (Speidel, 1984.)  A tartamosság nem csupán teljesítmények, hatások tartama, folytonossága, kiegyenlítettsége, hanem az erdőnek, mint működőképes rendszernek a fenntartása. (Plochmann, 1982.)

10 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamos gazdálkodás az erdőterületek olyan módon történő kezelését ill. használatát jelenti, amely esetén a biológiai sokféleség, produktivitás, felújulóképesség, vitalitás nem sérül, illetve lehetővé teszi, hogy ökológiai, gazdasági és szociális funkcióit nemzeti és globális síkon egyaránt teljesíteni tudja anélkül, hogy más ökoszisztémáknak kárt okozna.

11 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A fatermesztési folyamat egy időpontra vonatkozó állapotjellemzőinek (fafaj, korszerkezet, élőfakészlet) és egy időszakra vonatkozó folyamatjellemzőinek (hozam mennyisége) stabilitása jelenti a tartamosságot. (Király)

12 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság Látható, hogy sokféle megközelítés fogalmazódott meg. A tartamosságot nehéz objektív módon leírni, hiszen óhatatlanul konfliktushelyzetek alakulnak ki. A rövid-, közép-, hosszútávú előnyök, érdekek, illetve a társadalom és egyén érdekei nem mindig esnek egybe. A következő ábra áttekintő jelleggel mutatja be az egyes szereplőket és igényeiket, szükségleteiket, érdekeiket (Niesslein, 1985.).

13 Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság Az eltérő értelmezési lehetőségek miatt Schanz új megközelítést javasolt. A szociális kapcsolatok kialakulásakor megfigyelhető törvényszerűségeket, az ún. Kulturális Teóriát vette alapul.