Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok anyagi joga Dr. Glavanits Judit, PhD. 2012/13. tavaszi félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok anyagi joga Dr. Glavanits Judit, PhD. 2012/13. tavaszi félév."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi gazdasági kapcsolatok anyagi joga Dr. Glavanits Judit, PhD. 2012/13. tavaszi félév

2 Az anyagi jog forrásai I. I. Jogszabályok Nemzetközi jogszabályok: pl. a közös európai adásvételi jogról szóló rendelet-tervezet, a nemzetközi szervezetek által elfogadott egyezmények hazai jogba való átültetése belső jogszabályalkotással Nemzeti jogszabályok: pl. Kptk: évi 8. tvr. a Ptk-nak a külgazdasági kapcsolatokra való alkalmazásáról

3 Kptk. egyes fontosabb szabályai 9. § A külgazdasági kapcsolatok körében évi öt százaléknál magasabb kamat, valamint kamatos kamat is kiköthető, illetőleg felszámítható. 10. § A külgazdasági kapcsolatok körébe tartozó szerződés megszegése esetében a kötbért meghaladó kár nem érvényesíthető. 11. § Jótállás esetén a kártérítési felelősség alól a kötelezett az általános szabályok szerint mentheti ki magát. 12. § (1) Külgazdasági kapcsolatok körében a pénztartozás teljesítésének helye a jogosult lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye. (2) Pénztartozásnak a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt történő teljesítése esetére — a teljesítés és a lejárat közötti időre — kamat vagy kártalanítás kiköthető.

4 15. § A felek a szerződésszegésért való felelősséget korlátozhatják vagy kizárhatják; a kártérítést a bíróság (választottbíróság) is mérsékelheti. 16. § A követelés teljesítésére irányuló felszólítás az elévülést nem szakítja meg. 17. § Ha a szerződés alapján többen tartoznak egy szolgáltatással, a kötelezettség akkor is egyetemleges, ha a szolgáltatás osztható. 32. § Vevőszolgálati szerződés alapján a megbízott a szerződésben meghatározott termékek rendeltetésszerű használhatóságának fenntartása érdekében, saját költségére, a felhasználók számára a megbízó jótállási kötelezettsége alá eső, valamint azon kívüli javítások és karbantartási munkák szakszerű elvégzésére, a megbízó pedig díj fizetésére köteles.

5 Az anyagi jog forrásai II. Jogszabálynak nem minősülő egyéb források: ◦ Szokások (customs): hosszabb gyakorlat során kialakult, széles körben elfogadott és általánossá vált magatartási, eljárási módok, amelyeket adott helyen vagy adott szakmai körben gazdasági tevékenységet folytatók üzleti tevékenységük során kölcsönösen betartanak. ◦ Szokvány: összegyűjtött és írásba foglalt szokás ◦ Felek között kialakított üzleti gyakorlat ◦ Általános szerződési feltételek ◦ Mintaszerződések pl. ICC által több nyelven kidolgozott mintaszerződések ◦ Választottbírósági gyakorlat

6 UNIDROIT: Nemzetközi kereskedelmi szerződések alapelvei Róma, 1994, 2004, Utolsó verzió: „UNIDROIT Principles 2010” „Az Alapelvek célja, hogy kiegyensúlyozott szabályozást adjon az egész világ számára, tekintet nélkül az alkalmazó országok jogi hagyományaira, valamint gazdasági és politikai feltételeire.” (Bánrévy G.)

7 A nemzetközi kereskedelmi szerződés „kereskedelmi szerződés”: UNIDROIT alapelv: a lehető legtágabb értelmezés, amely nem csak az adásvételt, szállítást, cserét foglalja magába, hanem a gazdasági ügyletek más típusait is, pl. beruházás, koncesszió, szakszolgáltatásokra vonatkozó szerződések

8 Alapelvek 1. Szerződési szabadság elve 2. Nincs alakszerűségi követelmény 3. A szerződés kötelező a felekre. Pacta sunt servanda 4. Kényszerítő szabályok. A nemzetközi magánjog megfelelő előírásai alapján irányadó jog kényszerítő szabályainak alkalmazása. 5. Az Alapelvektől való eltérés lehetősége, a felek általi kizárás lehetősége. 6. Értelmezés: figyelembe kell venni az Alapelvek nemzetközi jellegét és céljait, a nem szabályozott kérdésekben az általános elvekkel összhangban kell rendelkezni.

9 7. Jóhiszeműség és tisztesség elvének betartása, amelyet a felek nem zárhatnak ki. 8. Nem következetes magatartás tilalma (2004- től) 9. A feleket köti minden szokás, amelynek alkalmazásában megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. A feleket köti a nemzetközi kereskedelmi gyakorlatban kialakult szokás is. 10. Értesítés (bármilyen szándékközlés): a körülményeknek megfelelő módon, akkor hatályos, amikor megérkezik a címzetthez. 11. Fogalmak… 12. Határidők számítása (2004-től)

10 INCOTERMS International Commercial Terms, 1936-tól adják ki, általában 10 évente vizsgálják felül Jelenleg hatályos változat: 2010 (kétség esetén mindig a felek közötti szerződés megkötésének idején hatályos szokványokat kell alkalmazni) január 1. után kötött szerződésekre irányadó a jelenlegi. Egyértelműen meghatározza: ◦ a fuvarparitást és a teljesítés helyét, ◦ az eladóra és a vevőre háruló jogokat és kötelezettségeket. ◦ a kárveszély átszállásának helyét és idejét. Alkalmazása a nemzetközi kereskedelmi szerződésben: Pl. „CIP Budapest Liszt Ferenc 2A Incoterms 2010”

11 Fogalmak: Fuvarparitás: az a földrajzi pont, ahol az áru szállításával kapcsolatos költségek az eladóról a vevőre szállnak át, Teljesítés helye: az a földrajzi hely, ahol az áruval illetve szolgáltatással összefüggő kockázat, kárveszély átszáll az eladóról a vevőre. Multimodális szállítás: az árunak különböző fajta fuvareszközökkel való továbbítását jelenti. A fuvaroztató (árutulajdonos) szempontjából lényeges, hogy kombinált vagy multimodális szerződés esetén a megbízó egy partnerrel áll kapcsolatban, és az egész lebonyolítási útszakaszra egy fuvarokmány kerül kibocsátásra a fuvarszervező által (MTO: multimodal transport operator)

12 Minden szállítási módra alkalmazható klauzulák EXW – ex works/ üzemből FCA – free carrier/költségmentesen a fuvarozónak CPT – carriage paid to / fuvarozás fizetve – kétpontos, multimodális klauzula, amely alapján az eladó a szerződésben nevezett rendeltetési helyig viseli a költségeket, de a kockázat az árunak a fuvarozó részére történő átadásával átszáll a vevőre. CIP – carriage and insurance paid to / fuvarozás és biztosítás fizetve DAP – delivered at place / helyszíni kiszállítás – ÚJ!!! - Ez a klauzula lép a törölt DAF, DES, DDU klauzulák helyébe. DAT – delivered at terminal/ terminálhoz szállítva – ÚJ!!! -. A terminál fajtája bármilyen lehet, pl. rakodópart, raktár, konténerudvar, vagy közúti, vasúti vagy légi áruszállítási terminál. DDP – delivered duty paid/ vámfizetéssel leszállítva – Ez a klauzula jelenti az eladó számára a legnagyobb költség- és kárveszély terhet.

13 Vízi szállításban alkalmazható klauzulák FAS – free alongside ship / költségmentesen a hajó oldalához – az eladó akkor teljesít, amikor az exportcélra vámkezelt árut a megjelölt kikötőben a rakparton a hajó oldalához vagy átrakódereglyére helyezték. FOB – free on board / költségmentesen a hajó fedélzetére – a leggyakrabban alkalmazott tengeri klauzula alkalmazása esetén az eladó akkor teljesít, ha az áru áthalad a hajó korlátja fölött. CFR – cost and freight/ költség és fuvardíj – kétpontos klauzula, vagyis a költségek viselése és a kárveszély átszállása elválik egymástól. Az eladó köteles viselni a rendeltetési kikötőig a fuvardíjat és költségeket, de a kárveszély kockázata átszáll a vevőre az elhajózási kikötőben. CIF – cost insurance and freight /költség, biztosítás és fuvardíj – kétpontos klauzula, amely alapján az elhajózási kikötőben a hajó korlátja fölött átszáll a kárveszély a vevőre, az eladó viseli a költségeket a rendeltetési kikötőig, beleértve a biztosítási díjat is.

14

15 A nemzetközi adásvételi szerződés Eörsi Gyula volt annak a konferenciának az elnöke, amely elfogadta a Bécsi Egyezményt (1980), január 1-vel lépett hatályba. Jelenleg 79 szerződő állam Kivételek az EU-ban: Portugália, Málta, Egyesült Királyság 2 kérdéskört szabályoz: az adásvételi szerződés megkötése, és a felek jogai és kötelezettségei Amire nem terjed ki: szerződés érvénytelensége, tulajdonjog átszállása, minőségi hiba bizonyításának terhe, elévülés

16 Tárgyi hatály 1. cikk (1) „Az Egyezmény a különböző államokban telephellyel rendelkező felek között áruk adásvételére vonatkozó szerződésekre alkalmazandó…” „Nemzetközi”: ◦ Azok az államok, ahol a felek telek telephelye található, szerződő államok ◦ A fórum nemzetközi kollíziós szabályai olyan állam jogának alkalmazásához vezetnek, amely szerződő állam Opting out: a felek részben vagy egészben kizárhatják az egyezmény alkalmazását

17 Személyi hatály: azt a telephelyet kell figyelembe venni, amely a szerződéssel vagy a jogviszonnyal a legszorosabb kapcsolatban van. Telephely (place of business): önálló cselekvési jogkört feltétez. „Felek”: csak jogi személyek, mert a fogyasztói szerződések a 2. cikk a) pont alapján nem tartoznak a hatálya alá „Adásvétel”: a felek fő kötelezettségeiből tudunk a tartalmára következtetni, definícióját az Egyezmény nem adja meg. ◦ Problémás esetek: atipikus vegyes szerződések, amelyek csak részben tartalmaznak adásvételi elemet ◦ Joggyakorlat szerint adásvétel különös nemei (próbára vétel, mintavétel…) ide tartoznak, előszerződés, opciós szerződés, csere ◦ Nem tartoznak ide: franchise, lízing,

18 „Áru”: ingó dolog (ide tartozik a cirkuszi elefánttól a lábon álló terményen keresztül a számítógépes szoftverig sok minden az ítélkezési gyakorlat alapján…) Nem minősül árunak: ingatlan, jogok (pl. szabadalom, követelés) Hatály alól kizárt: ◦ Fogyasztói szerződések ◦ Árverés keretében történő szerzés ◦ Végrehajtás vagy hatósági intézkedés alapján történő szerzés ◦ Pénzügyi eszközök ◦ Folyami és tengerjáró hajó, légi közlekedési eszköz ◦ Villamos energia

19 3. Cikk Áruk jövőbeni gyártására vagy előállítására vonatkozó szerződések a hatály alá tartoznak, kivéve, ha a megrendelő adja a szükséges anyagok lényeges részét (feldolgozás?) Ezzel kerül a hatály alá a szállítási szerződés A bizonyítási teher azt a felet terheli, aki a kivételre hivatkozik.

20 Általános rendelkezések: cikkek Az egyezmény értelmezése során figyelembe kell venni a jóhiszeműség érvényesülését, a nem szabályozott kérdésekben az általános elvek és nemzetközi magánjog szabályai irányadóak ◦ Általános elvek: pl. UNIDROIT ◦ Kollíziós szabályok és nemzeti jog A fél nyilatkozatának értelmezése: akarati elv és nyilatkozati elv összeütközése ◦ elsősorban a fél szándéka szerint, ha e szándékról a másik fél tudott/tudnia kellett ◦ Ahogy azt a másik félhez hasonló, ésszerűen gondolkodó személy azonos körülmények között értette volna

21 9: a feleket köti ◦ Minden szokás, amely alkalmazásában megegyeztek, és minden gyakorlat, amit egymás között kialakítottak ◦ A nemzetközi kereskedelemben széles körben ismert szokások, amelyeket a szóban forgó ágazatban használatos szerződéstípusban rendszeresen alkalmaznak : az adásvételi szerződést nem szükséges írásba foglalni, kivéve ha valamelyik fél telephelye olyan államban van, amely belső jogában kötelező az írásbeliség. „Írásbeli” a távirat és a telex is.

22 A szerződés megkötése cikkek (Az ajánlat és elfogadása) Ajánlat: egy vagy több meghatározott személyhez címzett, szerződéskötésre irányuló javaslat, ha ◦ kellően meghatározott: tartalmazza a árut, a mennyiséget, az árat ◦ látható a szándék, hogy elfogadás esetén az ajánlattevő magát kötelezettségben állónak tekinti Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor a címzetthez megérkezik, ekkor áll be az ún. ajánlati kötöttség. ◦ Az ajánlat visszavonható szerződéskötésig, kivéve ha visszavonhatatlan ajánlatként érkezett, vagy ha a címzett alappal gondolta azt visszavonhatatlannak ◦ Az ajánlat hatályát veszti, ha visszautasítása megérkezik az ajánlattevőhöz.

23 Elfogadásnak minősül: ◦ Ez irányú nyilatkozat (a hallgatás vagy magatartástól tartózkodás nem!), amely akkor lesz hatályos, amikor a címzetthez megérkezik (ésszerű időn belül) ◦ A felek által kialakított gyakorlat alapján elfogadás lehet az is, ha az ajánlattevő értesítése nélkül tevőlegesen teljesíti a kötelezettséget a fél (pl. feladja az árut) ◦ Elfogadó nyilatkozat, ha a eltérő feltételeket is tartalmaz, de nem az ajánlat lényeges feltételei tekintetében, ha az ajánlattevő ésszerű időn belül nem emel kifogást.  Lényeges jellegű feltétel : ár, fizetés, áru mennyisége és minősége, teljesítés helye és ideje, felelősség mértéke, viták rendezésének módja A szerződés akkor jön létre, amikor az elfogadás hatályossá válik.

24 Alapvető szerződésszegés, 25. cikk SZÓ SZERINT TUDNI KELL: „A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha az a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta előre, és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt.”

25 A szerződésszegéssel előidézett hátrány súlya a döntő elem ◦ Akkor is megállapítható, ha a jelentős hátrány bekövetkezése még csak fenyeget ◦ A hátránynak objektíve kell jelentősnek lennie Bizonyos kötelezettségek megszegését a felek maguk minősíthetik alapvetőnek Legfontosabb jogkövetkezmény: póthatáridő tűzése nélkül elállhat a sérelmet szenvedett fél A joggyakorlatban visszatérően alapvető szerződésszegési esetek: ◦ Nem-teljesítés ◦ A fix teljesítési határidő (határnap) megsértése ◦ Más áru szolgáltatása /aliud szolgáltatás ◦ A hibás termékek mennyisége a megállapított arányt meghaladja ◦ Használhatatlan áru szolgáltatása

26 Általában nem minősül alapvető szerződésszegésnek: ◦ Fizetési késedelem (póthatáridő tűzésével orvosolható) ◦ Határidő mulasztása, vagy kötelezetti késedelem (póthatáridő tűzésével orvosolható, kivéve bizonyítható érdekmúlás esetén, pl. szezonális termékek) ◦ Hibás teljesítés (kicserélés, kijavítás, árleszállítással orvosolható)

27 Az eladó kötelezettségei cikkek „Az eladó köteles a szerződés és az Egyezmény előírásainak megfelelően az árut szolgáltatni, az áru tulajdonjogát átruházni, és az árura vonatkozó minden okmányt átadni.” ◦ Első fuvarozónak történő átadás, az árut a gyártás, előállítás helyén, vagy az eladó telephelyén a vevő rendelkezésére bocsátani ◦ Ha az eladó fuvarozásra is kötelezett, az ő kötelessége gondoskodni a megfelelő fuvareszközről, és a kapcsolódó szerződések megkötéséről, a szállítmánybiztosításra csak akkor kötelezett, ha a felek ebben állapodtak meg. (ld. INCOTERMS) ◦ Okmányok átadása: szerződésben meghatározott helyen, időben és formában.

28 Az áru akkor szerződésszerű: ◦ Alkalmas arra a célra, amire általában az ilyen áruk ◦ Alkalmas arra a célra, amit a szerződésben kifejezetten meghatároztak ◦ Rendelkezik a mintában meghatározott tulajdonságokkal ◦ Az áru megőrzésére és megóvására alkalmas módon tárolták és csomagolták. Az eladót szavatossági kötelezettség terheli, és szerződés szerint jótállási kötelezettség. Határidő előtti szállítás: a határidőig jogosult az eladó hiányt pótolni és kijavítani, ha ez nem okoz a vevőnek ésszerűtlen kellemetlenséget. Ettől függetlenül a vevő kártérítést követelhet.

29 A vevőnek a legrövidebb időn belül meg kell vizsgálnia az árut. Ha a vevő az észlelt minőségi hibáról az eladót a hiba megjelölésével ésszerű időn belül nem értesíti, elveszti azt a jogát, hogy a minőségi hibára hivatkozzon. Jogvesztő határidő: 2 év. Főszabály: harmadik személy jogától mentes árut kell szolgáltatni, releváns szellemi és ipari tulajdonjogokról tájékoztatni kell a vevőt.

30 Megvizsgálási kötelezettség 38.§. A vevő a célállomáson vizsgálja meg az árut, a határidő az áruhoz való hozzáféréskor kezdődik Ha az eladó kijavította/kicserélte a hibás terméket, az erre vonatkozó megvizsgálási határidő a szállítást követően újrakezdődik A vizsgálatnak ki kell terjednie a mennyiségre, minőségre, az áru tulajdonságaira és a szerződésben meghatározott egyéb feltételek teljesülésére A megvizsgálást elvégezheti a vevő alkalmazottja, képviselője, vagy más kijelölt személy, de a felelősség a vevőt terheli.

31 Az eladó szerződésszegése, cikkek Jogorvoslatok a vevő számára: ◦ Teljesítés követelése, ◦ Kicserélés, ha a szerződésszegés alapvető, és erről az igényről ésszerű időn belül értesíti az eladót ◦ Kijavítás, ha ez a körülmények alapján nem ésszerűtlen. Az eladó maga is orvosolhatja a kötelezettségének az elmulasztását a szállítási határidő elteltét követően. ◦ Elállás, ha  Alapvető szerződésszegés  Az eladó a póthatáridő alatt nem teljesített ◦ Árleszállítás: a teljesítéskori és a hibátlan áru értékének arányában a vevő maga csökkentheti a vételárat ◦ Kártérítés: a többi jogkövetkezménytől függetlenül alkalmazható Határidő előtti teljesítés: a vevő megtagadhatja az átvételt. Többlet szolgáltatása: a vevő megtagadhatja az átvételt, de ha átveszi, a különbözetet meg kell fizetni

32 A vevő kötelezettségei, cikkek „A vevő a szerződés és az Egyezmény rendelkezései szerint köteles megfizetni a vételárat és átvenni a szolgáltatást” Ár: amiben megállapodtak, vagy a szokásos kereskedelmi ár Kétség esetén: nettó súly A vételár megfizetésének a helye: az eladó üzleti tevékenységének a helye, vagy az a hely, ahol a fizetést ténylegesen teljesítették. A fizetési kötelezettség akkor áll be, amikor az árut az eladó a rendelkezésére bocsátotta (eltérő rendelkezés hiányában), feltétel lehet a megfelelő okmányok átadása. A vevő addig nem köteles fizetni, amíg nincs lehetősége megvizsgálni az árut, kivéve ha a felek másban állapodtak meg.

33 A vevő szerződésszegésének következményei, cikkek Az eladó követelheti: ◦ A vételár megfizetését, az áru átvételét vagy egyéb kötelezettség teljesítését  Erre ésszerű póthatáridőt lehet megállapítani ◦ Elállás:  Ha alapvető szerződésszegés  Ha póthatáridőn belül sem teljesít ◦ Kártérítés: a többi jogkövetkezménytől függetlenül alkalmazható

34 Jogesetek I. CLOUT 248 Egy svájci bíróság állapította meg a fentieket egy német eladó és svájci vevő jogvitájában, ahol a felek fagyasztott hús szállításában állapodtak meg. Szakértői vélemények szerint a leszállított áru zsírosabb volt, és magasabb víztartalommal rendelkezett, mint a szerződéses érték, és az eltérés elérte a 25,5%-ot. A bíróság azt állapította meg, hogy ettől még a hús értékesíthető vagy egyéb módon felhasználható maradt, ezért a fél szerződésszegése közönséges, így a vevőnek nem volt joga elállni

35 Jogesetek II. CLOUT 631 Az ausztrál Supreme Court of Queensland állapította meg az alábbiakat egy ausztrál eladó és egy malajziai vevő jogvitájában. A vevő nyersacél szállítására kötött szerződést az eladóval, amelyet Ausztráliából Malajziába kellett szállítani. A szerződéses feltételek alapján a kihajózást megelőzően visszavonhatatlan akkreditív kiállítására került volna sor a vevő terhére és az eladó javára. A maláj gazdasági társaságban menedzsment-váltásra került sor, amely azonban egy bizottság engedélyének függvényében kezdeményezhette csak akkreditív nyitását. A bizottság késlekedett az engedély kiadásával, ezért az eladó elállt a szerződéstől. A bíróság szerint a vevő kötelezettsége a vételár megfizetése, ezért az akkreditív kiállításának elmulasztásával megvalósította az alapvető szerződésszegést, így az eladó elállása jogszerű

36 Jogesetek III. CLOUT 275. A következőket állapította meg az Oberlandesgerich Düsseldorf, amikor 2007-ben az előtte folyó eljárásban a felperes javára döntött. A tényállás szerint egy olasz gyártó cipőket szállított német vevőjének, de a felek által kikötött határnapon csak az áru egy részét tudta leszállítani. Az eladó ezért a vételár részének a kifizetését kérte, amelyet a vevő megtagadott, és alapvető szerződésszegésre hivatkozva elállási joggal kívánt élni. A bíróság megállapította, hogy a teljesítés egy részének elmaradása nem jelenti a teljesítés elmaradását, csak abban az esetben, ha a vevő bizonyítani tudja, hogy az adott időpontban történő szállításhoz kiemelkedő érdeke fűződik, és amely tényről az eladónak tudomása van, és előre láthatja, hogy a teljesítés részleges elmaradása alapvető szerződésszegést eredményez.

37 Jogesetek IV. CLOUT 2. Egy olasz cipőgyártó és német vevő szerződést kötött, amelyben a vevő mintadarabok legyártását kérte az olasz társaságtól a jövőbeli megrendelések mintegy „tesztjeként”. Az olasz társaság egy kereskedelmi vásáron kiállított néhányat az általa gyártott termékből, amelyeken szerepelt a német vevő márkajelzése is. A vásár másnapján a német fél felmondta a szerződést arra hivatkozással, hogy a modell gyártása (a másik fél szerződésszegése miatt) már nem áll érdekében, és nem kívánja kifizetni a már leszállított 130 pár cipőt sem. A bíróság megállapította az alapvető szerződésszegést, és az elállás jogosságát.

38 Jogesetek V. CLOUT 346. Egy német vevő rendelt gyártósori berendezéseket papír zsebkendős dobozok lezáráshoz egy svéd eladótól. A szállítás során problémák léptek fel, valamint minőségi kifogás is volt a termékkel kapcsolatban, amely nehézségekről a felek egyeztetést folytattak. A szállítást követő két év múlva a német vevő kártérítést követelt az eladótól arra hivatkozva, hogy folyamatosan rossz minőségű terméket gyártanak a szállított berendezéssel. A bíróság a követelést, illetve az igény érvényesítését egyértelműen időn túlinak minősítette.

39 Jogesetek VI. CLOUT Egy angol vevő és spanyol eladó közötti jogvitában a hibás teljesítésről való értesítés két hónap és hét nap elteltével történt meg, Az értesítést a bíróság megfelelő időben történtnek minősítette, és kifejtette azon álláspontját, hogy az ésszerű idő megítélése hosszabb abban az esetben, amikor alkatrészek meghibásodását kell kideríteni, így a hiba és annak forrása csak hosszabb vizsgálatok után állapítható meg.

40 Jogesetek VII. CLOUT 261. Egy osztrák vevő svájci eladóval kötött szerződést, amelynek tárgya alkoholtermékek Oroszországba történő szállítása volt. A felek közötti vita alakult ki a szállítás módját illetően, mivel a vevő ragaszkodott a közúti fuvareszközhöz, míg az eladó állította, hogy a szerződésben a szállítás módjára nem tértek ki, így annak meghatározása az eladó hatáskörébe eső kérdés. A vita eredményeként a vevő, aki vételár- előleget fizetett, nem nyitott akkreditívet az eladó javára, aki viszont ennek megfelelően visszatartotta az árut. A bíróság megállapította, hogy az eladó a póthatáridő eredménytelen eltelte után jogszerűen állt el a szerződéstől, és mivel az elállás megszünteti a felek kötelezettségeit, a vételár-előleg kamatostól visszajár.

41 Jogesetek CLOUT 202. Olasz eladó és francia vevő jogvitája, ahol a vevő egy harmadik személyhez kérte az áru szállítását. A felek között évekre visszamenőleg volt üzleti kapcsolat. A vevő az áru megvizsgálását követően (amely a szállításhoz képest egy hónap múlva történt meg) jelezte az eladónak, hogy az áru csomagolásán nincsen feltüntetve az összetétel, és így az Franciaországban nem kerülhet kereskedelmi forgalomba. A bíróság döntése alapján a másik félnek tudnia kellett, hogy a francia jog milyen előírásokat tartalmaz a termékek megfelelősége tekintetében, ezért megállapította a nem szerződésszerű teljesítést. A megvizsgálási időt a bíróság megfelelőnek minősítette arra tekintettel, hogy az nem a vevőhöz került közvetlenül

42 Kártérítés közös szabályai cikkek Összege megegyezik azzal a veszteséggel, ami a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is, de csak a szerződésszegő fél által előre látott veszteség erejéig terjedhet. Helyettesítő áru vagy más vevő esetén követelhető az árkülönbözet, és mellette kártérítés 77. cikk: kárenyhítési kötelezettség 78. cikk: pénztartozás esetén jár a kamat (ez nem érinti a kártérítésre való jogosultságot) 79. cikk: vis maior 80. cikk: saját felróható magatartása miatt a másik fél szerződésszegésére nem lehet hivatkozni

43 Jogesetek CLOUT 343 Német eladó és svájci vevő adásvételi szerződést kötöttek videó-lejátszók szállítására. A szállítást követően a vevő értesítette az eladót, hogy az áru egy része hibás, ezért kérte azok kijavítása mellett a vételár leszállítását is. A javítást követően a vevő megtagadta a vételár megfizetését arra hivatkozva, hogy az áru egyéb hibában is szenvedett, ezért a továbbértékesítési ára olyan alacsony lett, amellyel neki nem lett haszna az üzleten. Hivatkozott arra is, hogy a használati utasítást az eladó csak német nyelven küldte meg, holott Svájcban több hivatalos nyelven is közzé kell azt tenni. A bíróság a német fél javára döntött. Indoklásában kifejtette, hogy amikor a javításban és az árleszállításban megállapodtak, a vevő elveszítette azt a jogát, hogy hibás teljesítésre hivatkozzon olyan okból, amelyre korábban nem hivatkozott. A vevő a 77. cikkben foglalt kárenyhítési kötelezettségének sem tett eleget, mivel a használati utasítást akár le is fordíttathatta volna a könnyebb értékesíthetőség érdekében.

44 Jogesetek CLOUT 130 Német vevő és olasz eladó 140 pár cipő adásvételére szóló szerződést kötöttek. Mivel a vevőnek már voltak kifizetetlen számlái az eladó felé, az eladó biztosíték adását kérte. A német fél sem biztosítékot nem adott, sem kifizetést nem teljesített, ezért az olasz eladó másnak értékesítette a cipőket: 21 párat a vevővel kialkudott áron, 109 párat jóval alacsonyabb áron tudott eladni, 10 párat pedig egyáltalán nem. Az eladó a következő jogcímeken követelt kártérítést: (1) a kialkudott ár és a tényleges eladási ár különbözete (2) ügyvédi költség (3) 16,5% kamatveszteség (4) 15% árfolyamveszteség (5) 16,5% késedelmi kamat A bíróság az ügyvédi költséget és az árfolyamveszteséget nem ítélte meg. Az árfolyamveszteség tekintetében megállapította, hogy a felek között nem volt kialkudott vagy megállapított árfolyam a líra és a márka átváltására, ezért ezt a piaci kockázatot az eladónak kell viselnie.

45 Vis maior / force maieure Az esetjog a következő ügyekben egyértelműen megállapította az Egyezmény 79. cikkének alkalmazhatóságát: ◦ a vevő által utalt vételárat a bankjából ellopták, ◦ új jogszabályt vezettek be az élelmiszerek radioaktivitásának maximális szintjére, ◦ a szélsőséges időjárás miatt termény árának jelentős növekedése, ◦ a vevő országa elleni kereskedelmi embargó bevezetése, amely megakadályozta a vételár átutalását

46 Esetjog a 79. cikkhez Egy német vevő és orosz eladó közötti jogvitában az eladó arra hivatkozott, hogy a saját terméke szállításához szükséges alapanyag termelését a beszállítója váratlanul leállította, ezért számára az időben történő teljesítés lehetetlenné vált. A beszállító magatartásáért a bíróság döntése alapján ebben az esetben az eladónak vállalnia kellett a felelősséget, a kimentést nem fogadták el. Ezen döntési elv következetesnek tekinthető a joggyakorlatban: főszabályként az eladó felel a beszállítója szolgáltatásának elmaradásáért

47 Az elállás jogkövetkezményei mindkét felet mentesíti a szerződés alapján őket terhelő kötelezettségek alól, kivéve: kártérítés. In integrum restitutio. Ha a vevő átvette az árut, de nem tudja ugyanolyan állapotban visszaadni, nem állhat el a szerződéstől, kivéve ha ◦ ez nem a vevő felróható magatartásából származik, ◦ az áru a megvizsgálás előtt megsemmisült vagy meghibásodott, vagy ◦ az árut már kereskedelmi forgalomban értékesítette a hiba észlelése előtt Ha az eladó a vételár visszafizetésére köteles, a megfizetés napjától kamat is jár.

48 Jogesetek 1. Az angol székhelyű Lloyds Shipping (eladó) és az USA-ban székhellyel rendelkező Texas Corp. (vevő) egy rakomány olaj adásvételéről köt szerződést hordónként 110 USD áron. A felek között később nézetkülönbség alakult ki a hordók nagyságát illetően, mert a vevő egy hordó nagyságát 42 rendes gallonnak vélte, míg a vevő 36 birodalmi gallonnak. (BE 9. cikk)

49 Jogesetek 2. Német vevő és spanyol eladó 300 használt személygépjármű adásvételére kötöttek szerződést 1996 októberében. A szerződési feltételek között rögzítették, hogy használt, de kifogástalan állapotban lévő, sérülésmentes gépjárműveket fog az eladó szállítani. A szállítást megelőzően a vevő képviselője az eladó telephelyére utazott az autók előzetes megvizsgálása ügyében, ahol megállapította, hogy az áru nagy része törött, karcolt, és nem felel meg a szerződési feltételeknek. Az eladó ígéretet tett a hibák kijavítására, de a szállítást követően a gépjárművek jelentős része továbbra is sérült volt, és a műszaki ellenőrzés során számos rejtett hiba is kiderült. A német vevő haladéktalanul tájékoztatta a spanyol eladót a minőségi kifogásról, és tájékoztatta elállási szándékáról alapvető szerződésszegésre hivatkozva. (BE 25, 35)

50 Jogesetek 3. New Yorki székhelyű társaság (eladó) és spanyol székhelyű társaság (vevő) adásvételi szerződést kötött tonna folyékony fenol szállítására „CFR Rotterdam” fuvarparitással 2005 májusában. A szerződés tartalmazott a felek által lényegesnek tekintett megkötéseket a fenol színére vonatkozóan. A szerződés megkötését követően az amerikai társaság adásvételi szerződést kötött a Dél-Koreai eladóval tonna fenol szállítására ugyanazokkal a színbeli kritériumokkal, mint a spanyol szerződési feltételek, „FOB Ulsan Anchorage, Korea” fuvarparitással. A fenolból több mintát is vettek a szállítás során, és az amerikai rendelésű tankerből vett minta is pozitív lett a 2005 május 20 és 24 közötti vizsgálatokon. Amikor a tanker július 19én Rotterdamba érkezett, a klinikai vizsgálatokon negatív lett a színteszt. Ezek után a korábban vett mintákat is újra megvizsgálták, és mindegyik minta negatív eredményt adott július 29én és augusztus 8án is. A spanyol vevő megtagadta a szállítmány átvételét, amelyet az amerikai eladó egy indiai vevőnek később értékesített. Az amerikai társaság a perli a koreai eladót. (BE 25. cikk)

51 A nemzetközi fizetések joga Elsajátítandó esetkörök: ◦ Nemzetközi átutalás ◦ Nemzetközi beszedés / inkasszó ◦ Okmányos meghitelezés / akkreditív ◦ Váltó ◦ Csekk Nemzetközi faktoring Nemzetközi forfetírozás

52 Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben Előre fizetés – CBD (cash before delivery) A vevő az áru ellenértékét az áru átvétele előtt fizeti meg. Előlegfizetés – az áru egy részének előre történő fizetése, amely csökkenti az eladó kockázatát. A vevő a saját kockázatának fedezésére előleg-visszafizetési bankgaranciát köthet ki. Nyitva szállítás – átutalás (money transfer) esetén az eladó az árut a vevő címére és rendelkezésére adja fel, kikerül az áru birtokából. Beszedés – jellemzően okmányos inkasszó (cash against document) a megbízott bank vállalja, hogy megbízója helyett, annak követelését beszedi Okmányos meghitelezés – akkreditív (documentary letter of credit) esetén a bank a vevő megbízásából kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy ha az eladó az előírt határidőn belül az előírt okmányokat benyújtja, úgy részére fizetést teljesít.

53 Nemzetközi átutalás IBAN – International Bank Account ◦ 24 számjegy + országonként eltérő hosszúság, Magyarország: 28 ◦ 1-2 hely: az ország ISO-kódja (pl. HU) ◦ 3-4 hely: ellenőrző szám ◦ 5-34 hely: az eredeti nemzeti fizetési számlaszám ◦ Az EU tagállamai 2002 óta alkalmazzák SWIFT / BIC kód – Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, Bank Identifier Code ◦ 8-11 karakter, ◦ 212 ország mintegy pénzintézete használja ◦ Magyar bankok utolsó 4 karaktere: HUHB

54 Nemzetközi átutalás - SEPA SEPA (Single Euro Payments Area) - Egységes Euró Fizetési Övezet Egységes Euró Fizetési Övezetben a gazdasági élet szereplői tartózkodási helytől függetlenül, országhatáron kívül vagy belül, azonos feltételekkel (díjak, teljesítési idők, jogi keretek tekintetében), ugyanolyan egyszerűen és olcsón tudják euróban elszámolt fizetési műveleteiket végrehajtani, ahogy ezt jelenleg saját országukban is teszik. A SEPA célkitűzéseihez az Európai Unió 27 tagállama valamint Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc is csatlakoztak. A 32 tagállam 490 millió lakosa és gazdasága évente mintegy 71,5 milliárd elektronikus tranzakciót bonyolít le egymás között. A fő SEPA fizetési módok és eszközök: ◦ SEPA Credit Transfer (SEPA átutalás) ◦ SEPA Direct Debit (SEPA beszedési megbízás) ◦ SEPA Cards (SEPA kártyás fizetések)

55 SEPA és Magyarország Az eurozónán kívüli tagországok számára a határidő október 31. az időpont, amikortól az euro-átutalássok és - beszedések eddig alkalmazott nemzeti eszköztárát felváltja a SEPA átutalás (SCT) és a SEPA beszedés (SDD). Az eurozóna államainak határideje: január 1.

56 Nemzetközi beszedés - inkasszó A beszedési megbízással a jogviszony csak az eladó és bankja között jön létre Típusai: ◦ Direkt inkasszó: az eladó az árut és az okmányokat is a vevőhöz juttatja el közvetlenül, a bank közreműködése csak erkölcsi ráhatást jelent. ◦ Halasztott fizetésű inkasszó: a vevő nem fizetés, hanem fizetési ígéret ellenében kapja meg az árut (váltó, bankgarancia, kezesség) ◦ Nyitott / sima / nem vinkulált inkasszó: a vevő még az ellenérték kiegyenlítése előtt juthat az áru birtokába, az eladó az árut a vevőnek küldi, az okmányokat saját bankján keresztül a vevő bankjához juttatja el. ◦ Vinkulált inkasszó: a vevő csak az áru ellenértékének kiegyenlítése után juthat az áruhoz  Speditőr inkasszó: az eladó az árut és az okmányokat egy szállítmányozó részére adja át azzal az utasítással, hogy az árut csak a fizetést igazoló banki bizonylat ellenében adhatja ki  Indirekt bankbeszedvény: az árut a külföldi speditőr kapja, az okmányokat a beszedéssel megbízott bank, aki fizetés után kiszolgáltatási jegyet (delivery order) bocsát ki, amivel a vevő átveheti az árut

57 Akkreditív Használatát nemzetközi szokványok segítik (pl. Uniform Customs and Practice for Documentary Credits, UCP 600) Az eladó és a vevő számára egyaránt előnyös fizetési mód: ◦ Az exportőrt (eladót) védi a birtokon kívül kerülés veszélyétől, az áru ellenértékét a szállítással egy időben kapja meg, biztonságossá teszi az ellenérték kiegyenlítését. ◦ Az importőr (vevő) számára előnyös, hogy nem kerülhet birtokon kívül, kedvező üzleti feltételek ér el, egyes esetekben hitelben is hozzájuthat az áruhoz.

58

59 Az akkreditív ügylet szereplői Eladó Eladó bankja (opcionális, több szerepkört is betölthet) ◦ Avizáló / értesítő: „postás”: feladata a pontos, késedelemmentes, mindkét irányú okmánytovábbítás, és az általa továbbított akkreditív hitelességének vizsgálata ◦ Igazoló / megerősítő: a maga nevében is fizetést ígér, azaz második kötelezettként belép az akkreditíves ügyletbe ◦ Teljesítő : a nyitó bank által rendelkezésre bocsátott fedezetből kifizeti az akkreditív összegét az eladónak ◦ Negociáló: az eladó bankja saját költségére és kockázatára veszi meg az eladótól az okmányokat, amely ügylet az eladó és bankja magánügye, arról a másik két fél nem értesül Vevő bankja (nyitó bank) Vevő

60 Az akkreditív fő típusai Visszavonható – revocable: bármely időpontban módosítható vagy visszavonható Visszavonhatatlan – irrevocable – a kibocsátó bank visszavonhatatlan ígérete arról, hogy ha az akkreditív összes feltétele teljesül, a meghatározott összeget az akkreditív lejáratáig a kedvezményezettnek kifizeti ◦ Igazolt: az értesítő bank felülgarantálja az ügyletet ◦ Nem igazolt: az értesítő bank csak a nyitó bank megbízottjaként („postás”) jár el.

61 Az akkreditív altípusai Kereskedelmi hitellevél – commercial letter of credit: a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy bármely jóhiszemű birtokosnak kifizeti a hitellevélen szereplő összeget az előírt okmányok határidőn belüli bemutatása esetén Halasztott fizetésű akkreditív – deferred payment credit: az akkreditívnek megfelelő okmányok bemutatása és átvétele után meghatározott napon teljesít Rulírozó hitelkeret – revolving credit: az eladó és a vevő közötti tartós üzleti kapcsolatban, ismétlődő ügyletkötéseknél használatos Előlegnyújtást lehetővé tevő akkreditív – red claused letter of credit: a bank a vevő ilyen utasítása esetén még az okmánybenyújtást megelőzően teljesít fizetést a kedvezményezettnek. A bank a kifizetett előlegre kamatot számít fel.

62 Váltó A váltó olyan forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet, vagy fizetési felszólítást testesít meg. 2 típusa: ◦ Saját váltó: az olyan váltóügyletet, amelynek két szereplője van: kiállítója és rendelvényese. Az elnevezés arra utal, hogy a kiállító saját nevében vállal kötelező érvényű fizetési ígéretet. ◦ Idegen váltó: az olyan váltóügyleteket, amelyekben 3 szereplője van idegen váltónak nevezzük. Ilyenkor a címzettnek korábban az alapügylet vevőjével szemben egy másik gazdasági eseményből kifolyólag kötelezettsége keletkezett. Idegen váltó esetén az alapügylet vevőjét nem kiállítónak, hanem kibocsátónak nevezzük. Váltó szereplői: ◦ Saját váltó esetében: kiállító (kötelezett) és rendelvényes (kedvezményezett) ◦ idegen váltó esetében: kibocsátó (kötelezett), címzett (a fizetésre kötelezett személy) és rendelvényes (kedvezményezett)

63

64 Váltó-ügyletek A váltó érvényességéhez a törvényben előírt alaki kellékek megléte szükséges. A váltó felhasználásának ódjai: ◦ Leszámítolás: a váltó lejárat előtt történő érvényesítés, vagy diszkontálás. Ebben az esetben a kedvezményezett nem kapja meg a teljes összeget. ◦ Forgatás: a tulajdonjog átruházása. 2 formája: üres forgatás esetén a váltó kedvezményezettje a váltó hátoldalát minden külön megjegyzés nélkül aláírja, és a váltót átadja az új tulajdonosnak. Teljes forgatás: a váltó valamennyi tulajdonosa és azok változása nyomon követhető a váltó hátoldalán. ◦ Esedékesség napján történő behajtás

65 Csekk A csekk pénzt helyettesítő fizetési eszköz, amelyen a csekk kibocsátója meghatározott formaságok betartásával arra utasítja bankját, hogy a csekken megnevezett összeget fizesse ki a csekk birtokosának A csekk kibocsátásának alapja a kibocsátó és bankja közötti magállapodás, a csekkszerződés. A csekkszerződés aláírásával a kibocsátó egyidejűleg fedezetet biztosít és aláírás mintát helyez el a banknál. A bank arra kötelezi magát, hogy a fedezettel rendelkező alakilag kifogástalan csekket beváltja.

66

67 A csekk lényeges tulajdonságai A csekk-ügylet szereplői: kiállító (a banknél lévő követelése terhére fizetésre szólítja fel a bankot), kifizető/utalványozott/címzett (akit fizetésre felszólítottak), a csekk birtokosa (kedvezményezett) A csekk megtekintéskor fizetendő, az alábbi határidők betartásával: ◦ 8 napon belül, ha ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották, ◦ 20 napon belül, ha ugyanazon a földrészen fizetendő, ahol kibocsátották, ◦ 70 napon belül, ha a fizetés és a kibocsátás helye különböző földrészeken van.

68 A csekk fajtái Benyújtásra jogosultak szerint: ◦ Bemutatóra szóló csekk: forgatható, a kifizetést annak teljesítik, aki benyújtja ◦ Megnevezett személyre szóló /rendeletre kiállított : nem forgatható, csak annak fizetik ki, akinek a nevére szól ◦ Keresztezett csekk: csak a megjelölt bank jelentkezhet a címzettnél beváltásra (bankközi elszámolásban használatos) Formájuk szerint: ◦ Bankcsekk: előre nyomtatott, minden kelléket tartalmaz, csak az összeget, dátumot és aláírást kell ráírni, a kibocsátó és az utalványozott is pénzintézet ◦ Utazási csekk: utazási irodák bocsátják ki meghatározott címletben, a csekktulajdonos átvételkor és beváltáskor is aláírja Összegszerűségét tekintve: ◦ Kiírt csekk: az összeget a kibocsátó írja rá (klasszikus forma) ◦ Fix címletű csekk: a bank előre meghatározott összegről/címletekről bocsátja ki

69 Nemzetközi faktoring ügyletek A nemzetközi faktorálás rövid lejáratú, külföldi követelés megvételét jelenti, amely áruszállításból, szolgáltatás nyújtásából ered. Az ügylet szereplői: ◦ Exportőr, aki faktorszerződést köt az Exportfaktorral. ◦ Az Exportfaktor, aki felépíti a kapcsolatot az Importfaktorral. ◦ Az Importfaktor, akinek az Importőr végső soron fizet. ◦ Importőr, az áru vevője, a számla kötelezettje. A faktorintézetek három alapvető funkciója: ◦ Adminisztrációs feladatok (követelések nyilvántartása, beszedése) ◦ Finanszírozó feladatok ◦ Hitelezési kockázatátvállalás (delcredere)

70 A faktoring megállapodás tartalma A leszámítolási kamat mértéke A faktortársaságnak felajánlott követelés(ek) pontos megnevezése, névértéke Az eladónak a vevővel szembeni jogos követelését igazoló okmányok Az eladónak a késedelmi kamatra vonatkozó megállapodása a kötelezettel Az eladó azon kijelentése, hogy a faktorcégnek felajánlott követelés a vevő részéről nem vitatott. Olyan záradék, amelyben az eladó vállalja, hogy amennyiben a kötelezett valamilyen okból megtagadja a fizetést, az átruházott követelések összegét számlájáról soron kívül, azonnali inkasszóval leemelje.

71 A nemzetközi faktoring egy jellemző folyamata (delcredere nélkül) 1. Az Exportőr leszállítja az árut az Importőrnek és kiállítja a számlát. 2. Az Exportőr benyújtja a számlát és a szállítólevél másolatát, számlaköveteléseit az Exportfaktornak, aki ezt továbbengedményezi az Importfaktorra. 3. Az Exportfaktor a megállapodás szerinti mértékben megelőlegezi a követeléseket. 4. Az Importőr az Importfaktornak fizet, aki továbbutalja az összeget az Exportfaktornak. Ha szükséges az Importfaktor fizetési felszólítást küld az Importőrnek, és beszedést végez. (Ha az Importfaktor a fizetési határidő letelte után 90 nappal mindenképpen fizet, függetlenül attól, hogy az Importőr rendezte-e a számlát: delcredere) 5. Az Exportfaktor a kamatok és költségek levonása után átutalja a fennmaradó összeget az Exportőrnek.

72 Forfetírozás Egy későbbi időpontban esedékes, többnyire gépek és beruházási termékek szállításából és/vagy a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából adódó közép-, illetve hosszú lejáratú követelés(sorozatok) visszkereset nélküli megvásárlását jelenti. A forfetírozás előnyei az exportőr számára: ◦ az áru ellenértékét az általa a vevőjének nyújtott hitel lejárata előtt megkapja, ◦ hitelkövetelése átalakul készpénzzé, ◦ a refinanszírozás költségeit az export árképzésnél figyelembe veheti, ◦ javítja piaci pozícióját, növeli tőkéjének forgási sebességét.


Letölteni ppt "A nemzetközi gazdasági kapcsolatok anyagi joga Dr. Glavanits Judit, PhD. 2012/13. tavaszi félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések