Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hidvégi Péter TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010. Harcművészet vagy küzdősport? A harcművészet és a küzdősport szót általában ugyanabban a jelentésben használják.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hidvégi Péter TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010. Harcművészet vagy küzdősport? A harcművészet és a küzdősport szót általában ugyanabban a jelentésben használják."— Előadás másolata:

1 Hidvégi Péter TÁMOP E-13/KONV

2 Harcművészet vagy küzdősport? A harcművészet és a küzdősport szót általában ugyanabban a jelentésben használják. Mégis ha megfigyeljük a különböző küzdősportok /harcművészetek ágait, elég könnyedén megkülönböztethetünk két fő irányvonalat, melyet sokan önkényesen, de nem minden alap nélkül egyik vagy másik névhez rendelnek. Küzdősportok: egy módszer a hatékony védelemre és támadásra, illetve sport, vagyis az előzőek szabályok között való űzésére. Harcművészet: a test és a szellem művészete testi oldalról megközelítve, az ember ősi védekező és támadó ösztöneit alapanyagul felhasználva. Küzdősportok TÁMOP E-13/KONV

3 Küzdősportok iskolai oktatásáról A Testnevelés és sport műveltségterületen belül új testgyakorlati és sportágak, többek között a küzdősportok, önvédelem témakör is helyet kapott a kilencvenes évektől megjelenő magyarországi tantervekben. A küzdősportok, önvédelmi témakörrel kapcsolatos tantervi változások 1995-től napjainkig. A NAT 1995-ös változata A NAT 2003-as változata A NAT 2007-es változata A NAT 2013-as változata Küzdősportok TÁMOP E-13/KONV

4 A küzdősportok személyiségformáló hatása A leggyakrabban vizsgált személyiségjegyek: Küzdősportok TÁMOP E-13/KONV Agresszió Szorongás, depresszió Önbizalom, autonómia, önelfogadás Szociális készségek, mások elfogadása, empátia, türelem Koncentráció készség, figyelem.

5 A küzdelem célja A küzdelem egy igen összetett feladat, ahol az ellenfeleknek mindig a folyamatosan változó helyzetnek megfelelően, kölcsönösen egymás tevékenységét figyelembe véve kell cselekedniük. A küzdelem nehézségét, de ugyanakkor szépségét is az adja, hogy igen nehéz előre látni és meghatározni az ellenfél akcióit, erőközlését, sohasem tudhatjuk, hogy társunk mikor változtatja meg egyensúlyi helyzetét. Pontosan azért izgalmasak a küzdőjátékok és - feladatok, mert az eredmény nem „borítékolható” előre, hiszen sokszor a szerencse és a pillanatnyi döntések határozzák meg a győzelmet. A küzdelem célja lehet, annak középpontjában állhat: a győzelem és az ezzel járó presztízs elnyerése, az összehasonlítás, a csoporton belüli rangsor megállapítása, az egyéni teljesítmény, saját határok felmérése és átlépése. Küzdősportok TÁMOP E-13/KONV

6 A küzdőjátékok jelentősége A küzdőjátékok, a küzdelem valaminek a megszerzéséért, illetve eléréséért történik. Ez általában klasszikusan a győzelem, dicsőség elérésére irányul, tehát a presztízs megszerzéséért zajlik. Ugyanakkor középpontjában állhat az összehasonlítás is. A gyermek megismeri, megtanulja a test-test elleni küzdelmet, „face to face” (szemtől szembeni) helyzetben mérheti fel saját és ellenfele testi erejét, ügyességét, leleményességét, így az adott csoporton belül viszonyítani tudja saját teljesítményét társai teljesítményéhez, ezáltal felméri azt, hogy az adott csoporton belül milyen helyet foglal el a rangsorban. Kiválóan fejleszthető az agresszió feletti kontroll, az önuralom és önszabályozás. A gyermek a játékos küzdelem során megismeri saját határait, ehhez természetesen szükség van az önmegfigyelésre. Küzdősportok TÁMOP E-13/KONV

7 Küzdősportok kialakulása A küzdősportok eredete mélyen visszanyúlik a régmúlt időkbe. Az embernek egyes helyzetekben szüksége volt testi erejére és ügyességére, meg kellett védenie magát, harcolnia kellett puszta kézzel, ill. fegyverekkel. Sumérok India Ókori Görögország Az önvédelem jelen volt az emberiség megjelenése óta és folyamatosan fejlődött. A küzdősportok kialakulásával az önvédelem egy magasabb, szervezettebb szintre jutott. TÁMOP E-13/KONV Küzdősportok

8 Az egyes küzdősportok, harcművészetek rövid bemutatása, áttekintése, története Keleti küzdősportok Judo: Japán szócska, szó szerinti fordításban „lágy művészetet” jelent. Közvetlen célja „a szabály adta lehetőségek segítségével az ellenfél dobása, leszorítása, fojtása vagy karjának feszítése a győzelem érdekében. A Judo története A küzdőtér TÁMOP E-13/KONV Küzdősportok ii-nemzetkozi-xixo-nyuszi-kupa-judo.html ex.php?route=product/category&path =74

9 A Karate története A karate kialakulásának első mozzanata 1349-hez köthető ben Japán katonai megszállás alá helyezte a szigetcsoportot. Betiltották mindenfajta fegyver használatát, és a harci művészetek gyakorlását sem engedélyezték. A XX. század elején bekövetkezett a konszolidáció: engedélyezni kezdték a harci művészetek nyílt gyakorlását március 6-án lépett ki a nyilvánosság elé, az addig kizárólagosan Okinawán gyakorolt harci művészet. TÁMOP E-13/KONV Küzdősportok https://plus.google.com/communities/

10 Karate: egy szabadkezes japán küzdősport. A karate jelentése szó szerint: üres kéz, értelem szerint pedig, olyan fegyver nélküli harcművészet, melyben a karatét űző tanuló saját testrészeit, de leginkább végtagjait használja fegyverként. TÁMOP E-13/KONV Küzdősportok Az egyes küzdősportok, harcművészetek rövid bemutatása, áttekintése, története Sotokan Kyokushin Goju-ryuShito-ryuWado-ryu Az 5 nagy karateág

11 Az egyes karate ágak rövid bemutatása, története Shotokan: alapítója Gichin Funakoshi mester. Kezdetben csak formagyakorlatokat végeztek, a küzdelemet nem tartották fontosnak. Kyokushin: 1950-es évektől kezdődött. Mozgásrendszere a kör, az egyenes, és a pont egységére épül fel; minden technika körkörös úton egy pontba fókuszálunk, így lehetséges a test összes energiaforrását felhasználni, összpontosítani. Goju-ryu: Miyagi nevéhez fűződik, szerinte ”a karate teljes önfeláldozás.” Shito-ryu: Mabuni nevéhez fűződik, félkemény stílusnak nevezte el. Wado-ryu: A Shotokan irányzatnál mozgékonyabb, mivel több elhajlással, testcsavarodással, ellépéssel történő védés található benne. A legnagyobb szerepet a helyes távolságtartásnak és a jó időzítésnek tulajdonította az alapító. Az ütéseknél a védekezés és támadás sokszor azonos, folyamatos mozgás, ami a küzdelmi hatékonyságot növeli. Küzdősportok TÁMOP E-13/KONV

12 Taekwondo Koreai eredetű harcművészet. A szó jelentése: a lábbal és kézzel küzdés művészete. A karatéhoz való hasonlósága szembetűnő abban, hogy szintén ütéseken, rúgásokon, hárításokon alapul. Ezen kívül az öltözete, a harci technikái, valamint a fokozatrendszere is nagyban hasonló a karatéhoz. Choi Hong Hi nagymester, az 1940-es 50-es években, 24 formagyakorlatra alapozva fejlesztette ki a Taekwondót, majd hivatalosan 1955-ben alapította meg a stílust. TÁMOP E-13/KONV Küzdősportok Competitions-3133.html?mbID=2972

13 Ökölvívás Az ökölvívás – közkeletű nevén: a boksz – küzdősport, eszköz nélkül vívott küzdelem, melynek során a szemben álló felek arra törekszenek, hogy különféle technikákat alkalmazva minél több ütést vigyenek be a másik felsőtestére, arcára. Az ökölvívás története TÁMOP E-13/KONV Küzdősportok

14 Birkózás A birkózás küzdősport, eszköz nélkül vívott test- test elleni küzdelem, melynek fő célja az ellenfél két vállra történő leszorítása. A sportág fejlődésével, szabályok közé szorításával már a fogásokkal (dobásokkal) kiharcolt fölény is elegendő lett a győzelemhez. A birkózás koncentrációt, stratégiát és erőt igényel. Három fő szakága van: a legnépszerűbb szabadfogás, a kötöttfogás, valamint újabban a női birkózás is, melyben 1987 óta már világbajnokságot is rendeznek. A birkózás története TÁMOP E-13/KONV Küzdősportok peking_2008_noi_birkozas_kanadai_gyozelem_a_48_k g_osok_kozott szakosztalyai-birkozas-2-resz-1970-tol-napjainkig/

15 Grundbirkózás A birkózás olyan küzdősport, eszköz nélkül, test test ellen vívott páros küzdelem, amelyben mindkét fél arra törekszik, hogy ellenfelét az egyensúlyi helyzetből kibillentse, két vállra fektesse, vagy több értékesebb fogást alkalmazzon, és így legyőzze vetélytársát. A birkózás legrégebbi időkre visszavezethető természetes emberi ösztön és tevékenység. Két fogásnem alakult ki: a szabadfogás és a kötöttfogás. A versenyzők különböző súlycsoportokban, két ágon, kieséses mérkőzéssorozaton juthatnak a döntőbe. Grundbirkózás története A küzdőtér A mérközés idő A győzelem módjai TÁMOP E-13/KONV Küzdősportok

16 Sumo A japánok harcművészetnek és nemzeti sportjuknak tekintik, és úgy tartják, hogy a szamurájok hagyományai a szumóban élnek tovább. A mai napig nagyon sok szertartás és rituálé kapcsolódik hozzá, mint például a küzdelmek előtti sószórás, amely a sintó vallásban a megtisztulás jelképe vagy a rituális tánc, amelynek során a birkózó egy kamival (isten, lélek, szellem) küzd. Harcművészetekben szokatlan módon a versenyzőknek minden versenyen meg kell küzdeniük elért rangjukért, és egy negatív eredménnyel záródó torna a kivívott pozíció elvesztését vonja maga után. A versenyzők egész pályafutásuk alatt nagy stressznek vannak kitéve, ami a nagy súly okozta betegségekkel együtt magyarázza viszonylag alacsony átlagéletkorukat. Küzdősportok TÁMOP E-13/KONV

17 Felhasznált irodalom Barna Tibor (2006): Játék a birkózás. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest. Nagy Ernő (2000): Küzdősportok az iskolai testnevelésben. Dialóg Campus, Pécs– Budapest. Németh Endre (2000): Küzdősportok az iskolai testnevelésben – történelmi előzményei és módszertana. Szakdolgozat. TF, Budapest. Morvai-Sey, K., Rétségi, E. (2010): A küzdősportok és az önvédelem iskolai oktatásáról pdf 139.pdf Kuzdosportok_kuzdojatekok/ch06.html#id Kuzdosportok_kuzdojatekok/ch06.html#id Küzdősportok TÁMOP E-13/KONV


Letölteni ppt "Hidvégi Péter TÁMOP 4.1.2.E-13/KONV-2013-0010. Harcművészet vagy küzdősport? A harcművészet és a küzdősport szót általában ugyanabban a jelentésben használják."

Hasonló előadás


Google Hirdetések