Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 számú kiemelt projekt A képzés menetrendje 45 és 90 perces blokkok, 15’ szünetekkel.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 számú kiemelt projekt A képzés menetrendje 45 és 90 perces blokkok, 15’ szünetekkel."— Előadás másolata:

1 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt A képzés menetrendje 45 és 90 perces blokkok, 15’ szünetekkel Ebéd: 13:15 – 14:15 1.nap: 10:00 – 19:15 2.nap: 9:00 – 18:15 3.nap: 9:00 – 18:30 4.nap: 9:00 – 18:30 5.nap: 9:00 – 13:15

2 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt Keress 4 embert, aki igennel válaszol 1. Reggeliztél ma? 2. Be vagy oltva influenza ellen? 3. Szeretsz beszélgetni? 4. Mentoráltál már korábban? 5. Tudod mi az a kompetencia alapú pedagógiai rendszer? 6. Járt nálad valaha mentor? 7. Több kompetenciaterületen is leszel mentor? 8. Tanítottad-e a kompetencia alapú anyagot? 9. Voltál-e már „kompetenciás” képzésen? 25’

3 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt Bemutatkozás Csoportalakítás Összehasonlítás a képzés céljával Elvárások megfogalmazása, kártyakészlet tervezése 10’

4 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt A képzés célja, hogy kompetencia alapú oktatási programok és programcsomagok implementációjához kapcsolódó feladatok ellátásához szükséges mentori ismereteket és készségeket biztosítson, és hozzájáruljon a megfelelő mentori attitűd kialakításához. A képzés során a mentor ismeretek szerez: a kompetencia alapú oktatás elméleti hátteréről, fogalmáról, szerkezetéről, tartalmi jegyeiről; kompetencia alapú programcsomagok alapelveiről, szerkezetéről, tartalmáról egy adott (választott) kompetenciaterületen és életkori szakaszon; új tanulásszervezési eljárások elméletéről és gyakorlatáról (kooperatív tanulás, differenciálás, tevékenységközpontú pedagógiák, drámapedagógia, projekt); a tanítási-tanulási folyamat megfigyelésének technikáiról, elemzéséről. A képzés a mentor a kompetencia alapú oktatásban szükséges pedagógiai készségei mellett a tanácsadói készségek fejlesztésére koncentrál.

5 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt 1.modul (45 óra) 2. modul (15 óra) 3. modul (15 óra) 4. modul (15 óra) 1. nap2. nap3. nap4. nap5. nap ÚJ TANULÁSSZER VEZÉSI MÓDSZEREK SNIIKT Mentori készségek fejlesztése Kompetencia- terület bemutatása Mentori készségek fejlesztése Követelmények, záródolgozat A záródolgozat témája: Mentori Terv elkészítése, terjedelem min. 5 oldal (akinek van megbízása, természetesen egy konkrét helyzetről ír, akinek nincs, fiktív helyzetről). Beadási határidő: a képzés vége után egy héttel. Ez a dátum a 90. órához képest értendő, tehát januárban!!!! Így már tartalmazhatja a kurzus további moduljainak tartalmát is. Beküldés módja: en a kurzus vezetőtrénerének. Záródolgozat értékelése: megfelelt/nem felelt meg az akkreditációs anyagban megadott 2-3 szempont alapján egy erre rendszeresített értékelési adatlapon, amelyet biztosítunk. Az értékelés szempontjai: a matematikai kompetenciaterületnek, intézménytípusnak és a évfolyami szakasznak megfelelő szakmai tartalmak pontos és világos megjelenítése, gyakorlati megvalósíthatóság. Alapítási

6 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt Csoportszabályok létrehozása, lejegyzése: Az 5 legfontosabb csoportszabály meghatározása 10 perc Kerekasztal beszélgetés Miért kell csoportszabályokat csinálni a gyerekekkel? Hogyan viszonyuljon a tanár a csoportszabályokhoz? 10 perc Mentor-szerepek Ötletroham a lehetséges mentorszerepekről (csoportban) Összegzés Mentortulajdonságok gyűjtése: olyan, mint… Összefoglalás 20 perc A legyek ura; Pál utcai fiúk; Mérő L.: Mindenki másképp egyforma; Aronson:...

7 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt Mentór A görög mitológiában Mentór, Alkumusz fia, Odüsszeusz jóbarátja és fiának atyai tanácsadója volt. A mentor kompetenciái (értékek, ismeretek, készségek, attitűdök) A megfigyelő készségei segítő - az interakció segítő, és a kölcsönös bizalomra épül (nem fenyegető vagy kioktató) pozitív megerősítő - az egész folyamat a osztálytermi gyakorlat további javítását, a meglevő jó, sikeres stratégiák megerősítését szolgálja (nem a sikertelen viselkedési minták kritizálása, vagy a pedagógus személyiségének a megváltoztatása a cél) objektív megfigyelő - a folyamat alapja az objektív adatok gyűjtése és felhasználása (megalapozatlan értékítéletek alkalmazása helyett) fejlesztő - a tanár megerősítést kap ahhoz, hogy saját tanítási gyakorlatát a tények, adatok alapján fejlessze, e tények alapján állítson fel „hipotézist”, amelyet a továbbiakban ellenőrizni tud áttekintő - minden egyes megfigyelési kör egy folyamat része, melyben a szakaszok egymásra épülnek önfejlesztő - mind a megfigyelő, mind a tanár közös szakmai fejlődésen megy keresztül, mely mindkettőjük számára a tanítási és megfigyelési készségek további fejlődéséhez vezet. (David Hopkins: A Teacher’ Guide to Classroom Research nyomán.)

8 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt A mentor kompetenciái A mentor képes … 1. pedagógiai folyamatok követését, megfigyelését, elemzését és értékelését célzó szempontok kiválasztására szempontsorok összeállatására, azok alkalmazására; 2. a megfigyelt pedagógiai folyamatok elemzésére és értékelésére; az erősségek és hiányosságok kiemelésére és fejlesztő célú kommunikálására; a fejlesztés célját szolgáló tanácsadásra; 3. látni és láttatni, hogy mik a hivatás-specifikus fejlődés / fejlesztés egyes szakaszai és milyen módon érhető el egy-egy fejlődési szakasz; 4. pedagógiai folyamatok tervezésének tanítására, a tervezés gyakorlásának irányítására és értékelésére; 5. taneszközök kiválasztásának és készítésének tanítására, a kiválasztás és taneszköz-készítés gyakorlásának irányítására és értékelésére; 6. az adott szakterülethez tartozó kompetenciák mérésének és értékelésének tanítására, a mérőeszközök tervezését, készítését és alkalmazását célzó gyakorlási folyamatok irányítására és értékelésére; 7. a tanár önképzését célzó osztálytermi kutatások tervezésének, megvalósításának és értékelésének támogatására; a tudományos igényű osztálytermi kutatás támogatására; 8. együttműködésre annak érdekében, hogy a tanárral jó „csapatot”alkotva hatékonyan tudjanak dolgozni; f elismerni, hogy személyiségjegyeinek és tapasztalatainak tükrében kire milyen feladatot bízhat a hivatástanulás egyes szakaszaiban. (Poór Zoltán a Veszprémi Egyetem Közoktatási Vezetőképző Intézetében tartott előadása alapján.) Más megközelítésben

9 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt A kompetencia alapú pedagógiai rendszer jellemzői,a fejlesztés alapelvei Szakértői mozaik 15’ felkészülés 30’ tanítás A matematikai kompetenciafejlesztés kulcskérdései A csoport készítsen hálót, melynek csúcsaiban a fogalmak, éleiben a köztük levő kapcsolatok találhatók 15’

10 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt Munkaformák és módszerek Frontális beszélgetés a munkaformákról 45’ A munkaformák és tananyag-csoportosítás lehetséges formáinak feldolgozása szókártyákkal, tapasztalat megosztás csoportmunkában 30’ Melyik mire jó, mik az előnyei és hátrányai, fenntartások, jó tapasztalatok… Összefoglalás 15’

11 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt A matematikai kompetencia fejlesztésének színterei A Programfejlesztési Központ matematikai munkacsoportja a PISA 2000 és más hazai mérések, a kutatók véleménye és saját gyakorlati tapasztalatai alapján a matematikai kompetencia komponensek közül kiemelt néhányat, melyeket évfolyamokhoz kapcsolódóan és az A, B és C típusú fejlesztésben kíván programcsomag formájában felhasználásra javasolni. Az A,B, C típusú fejlesztések legfőbb jellemzői: A típus: a matematikai kompetencia műveltségterületen történő fejlesztése matematikai kötelező tanórai keretben B típus: A matematikai kompetencia más, nem matematikai műveltségterületen történő fejlesztése kötelező tanórai keretben C típus: a matematikai kompetencia tanórákon kívüli foglalkozásokon történő fejlesztése

12 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt 1.Számlálás, számolás 2.Mennyiségi következtetés 3.Becslés, mérés, valószínűségi következtetés 4.Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició 5.Rendszerezés, kombinativitás 6.Deduktív következtetés, induktív következtetés A kiemelt kompetencia-komponensek A táblázatban felsorolt készségek többsége erősen matematika-specifikus, a fejlesztésük ennek ellenére nemcsak a matematikatanítás feladata. A számlálás, a számolás és a mennyiségi következtetés (arányossági következtetés, százalékszámítás) jelentősége a matematikán kívül több más tantárgyban és természetesen a mindennapokban is nyilvánvaló.

13 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt 1.Számlálás, számolás 2.Mennyiségi következtetés 3.Becslés, mérés, valószínűségi következtetés 4.Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició 5.Rendszerezés, kombinativitás 6.Deduktív következtetés, induktív következtetés A kiemelt kompetencia-komponensek A becslés, a mérés, a mértékegység-váltás és a szövegesfeladat-megoldás fejlesztése ugyancsak szerepel a természettudományi tárgyak programjában is, e készségek fejlődése azonban ennek ellenére nem problémamentes. A mértékegység-váltásban például az 1-4. évfolyam viszonylag eredményes fejlesztő munkája után az 5-8. évfolyamon az átlagos fejlettségi szint jelentős visszaesése figyelhető meg, illetve egyre növekvő tanulók közötti különbségek jelentkeznek. Mindezek alapján a becslés, a mérés, a mértékegység-váltás és a szövegesfeladat-megoldás fejlettségét célszerű az évfolyamon is ellenőrizni, és szükség esetén a fejlesztést tovább folytatni.

14 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt 1.Számlálás, számolás 2.Mennyiségi következtetés 3.Becslés, mérés, valószínűségi következtetés 4.Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició 5.Rendszerezés, kombinativitás 6.Deduktív következtetés, induktív következtetés A kiemelt kompetencia-komponensek A gondolkodás heurisztikus elemei és a metakognitív stratégiák fontos kiegészítő szerepet játszanak a tanulásban és a feladatmegoldásban. A tanulókat ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék és reflektáljanak arra, fejleszteni kell fogalmi és metakognitív felfogásukat azzal, hogy osztálytársaikkal kis csoportokban megvitatják azokat és reagálnak rájuk. A metakogníció „a tudásról való tudás”, melynek leggyakoribb megjelenési formája a feladat- és problémamegoldó gondolatmenet előzetes vagy utólagos megfogalmazása. A metakognitív tudatosság megfelelő fejlettségi szinten segítheti a további fejlődést, túl korai erőltetése viszont haszontalan, sőt elidegenítő lehet. Intenzívebb fejlesztése az évfolyamos iskoláztatási periódusra tehető. A matematikatanári tapasztalatok szerint ezekben az időszakokban sok a megoldás gondolatmenetét formálisan rögzítő, de a feladat vagy probléma lényegét valójában nem értő tanuló.

15 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt 1.Számlálás, számolás 2.Mennyiségi következtetés 3.Becslés, mérés, valószínűségi következtetés 4.Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició 5.Rendszerezés, kombinativitás 6.Deduktív következtetés, induktív következtetés A kiemelt kompetencia-komponensek A problémamegoldás fejlesztésére általában csak a gyorsabban fejlődő, érdeklődő tanulók körében vállalkoznak a szaktanárok, illetve ezeket a feladatokat a tehetséggondozás hatáskörébe sorolják. Az új matematikatanítási törekvéseket és a nemzetközi vizsgálatok értékelési modelljeit tekintve azonban nyilvánvaló, hogy ennek a kompetencia-komponensnek a jelentősége növekedőben van, és célszerű lenne az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani a fejlesztésére és az értékelésére. Sajnos ezt a törekvést gátolja az, hogy a problémamegoldás fejlesztése és mérése munkaigényes, mivel sokszor egyéni fejlesztést és vizsgálatokat igényel.

16 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt 1.Számlálás, számolás 2.Mennyiségi következtetés 3.Becslés, mérés, valószínűségi következtetés 4.Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició 5.Rendszerezés, kombinativitás 6.Deduktív következtetés, induktív következtetés A kiemelt kompetencia-komponensek A kombinatív képesség matematikai hátterében a kombinatorikai műveletek állnak, de a képességfejlesztés itt sem ezeknek a tudatosítását, gyakorlását jelenti, hanem a megfelelő gondolkodási műveletek, halmazképzési algoritmusok konkrét tartalmakon való alkalmazását.

17 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt 1.Számlálás, számolás 2.Mennyiségi következtetés 3.Becslés, mérés, valószínűségi következtetés 4.Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició 5.Rendszerezés, kombinativitás 6.Deduktív következtetés, induktív következtetés A kiemelt kompetencia-komponensek A deduktív gondolkodás matematikai alapja a klasszikus logika, de a fejlesztés során itt sem logikatanításról van szó. A részképességek három csoportot képeznek. Az első csoportba a kétváltozós műveletek tartoznak, a kapcsolás az „és”, a választás a „vagy” és a „vagy..., vagy”, a feltételképzés a „ha..., akkor” és az „akkor és csak akkor..., ha” nyelvi elemek alkalmazásával képezhető összetett mondatok értelmezését igényli. A második csoport a következtetések csoportja, ezek közül az előrelépő és a visszalépő következtetés a feltételképzés műveletét használja, de az első az előtag megerősítésével, a második pedig az utótag tagadásával. A lánckövetkeztetés már két feltételes állításra épül, ahol az első állítás utótagja és a második állítás előtagja azonos. A választó következtetésben a választás művelete szerepel, az egyik tag állításából vagy tagadásából kell a másik tagra következtetni. A kvantorok feladataiban a „minden” és a „van olyan” nyelvi sémákat és szinonimáikat kell alkalmazni.

18 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt 1.Számlálás, számolás 2.Mennyiségi következtetés 3.Becslés, mérés, valószínűségi következtetés 4.Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, metakognició 5.Rendszerezés, kombinativitás 6.Deduktív következtetés, induktív következtetés A kiemelt kompetencia-komponensek Az induktív gondolkodás matematikai háttere a szabályfelismerés és szabályalkotás. A fejlesztés lényege itt sem a matematikai módszerek tanítása, hanem a szabályfelismerés és szabályalkotás műveletének gyakorlása konkrét tartalmakon. Például az ebbe a csoportba tartozó kompetenciakomponensek közül a kizárás szabályfelismerést, illetve a kivétel megtalálását igényli, lényegében „kakukktojás” feladat. Az átkódolás konkrét példákon felismert művelet alkalmazását jelenti újabb konkrét esetben. Az analógiák képzése a konkrét példával bemutatott kapcsolat felismerésére és további alkalmazására épül, a sorozatok képzéséhez pedig néhány elem alapján a sorozat műveleti szabályának felismerése és ennek alapján további elemek előállítása szükséges.

19 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt B típusú fejlesztés Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Földünk és környezetünk Ember a természetben Művészete k Össz (perc). Össz. óra 5. osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály Össz C típus - HetiÉviÉvfolyamÖsszesen A típusú fejlesztés HetiÉvi 1. osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály 4128 Össz. 1497

20 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt A fejlesztés alapelvei, alapelemei Írjál fel 2 kérdést, amelyek felmerülnek benned a film kapcsán A pedagógiai környezet Kérdések: 1.Milyen hatások érvényesülnek a tanítás-tanulás folyamatában? 2.Ezek a hatások hogyan hatnak a mentori munkára? Csoportmunkában válaszok keresése, összefüggések feltárása Frontális összegzés 30’

21 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt Direkt és indirekt hatások 1.A résztvevők saját megélt történeteiket vagy másokéit mesélik el, max. 4 percben. 2. A történeteket minden esetben úgy kell felépíteni, hogy világosan kiderüljön, milyen hatások érvényesültek adott helyzetben, mi történhetett volna másként, ha a körülmények, hatások mások. 3. Mi következik ebből a mentori munkára nézve? 30’ Frontális összegzés

22 „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt Ideális környezet a matematika-tanításhoz Megfigyelési szempont : a közvetlen fizikai és tárgyi környezet hatása a matematika óra megvalósítására. A résztvevők a film nézése közben jegyzetelnek, és kérdéseket fogalmaznak meg. Mit javasolnának a pedagógusoknak és az igazgatóknak: min kellene változtatni? Hogyan és miért? Milyen célokat szolgálnának a változtatások? Milyen lenne az ideális fizikai környezet, és hogyan lehet ehhez közelíteni a realitásokat figyelembe véve? Frontális összegzés


Letölteni ppt "„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 számú kiemelt projekt A képzés menetrendje 45 és 90 perces blokkok, 15’ szünetekkel."

Hasonló előadás


Google Hirdetések