Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 12. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 12. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 12. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD

2 A tőkeáttétel Az állandó kötelezettségeknek a felnagyító hatását nevezik tőkeáttételnek. Az állandó költségeknek a cég tevékenységében történő erőteljesebb felhasználásával megvalósított növekedés esetén, a működési tőkeáttételről beszélünk. Ha a vállalati növekedést a cég finanszírozásához szükséges kölcsön felhasználásával valósítjuk meg, pénzügyi tőkeáttételről beszélünk. 2

3 Működési tőkeáttétel A működési tőkeáttételről akkor beszélünk, amikor állandó működési költségek (értékcsökkenés, bérlet, biztosítás, vezetői fizetések, stb.) vannak jelen a cég költségstrukturájában. Ezek az állandó költségek nem tartalmazzák a hitelből történő finanszírozás kamatköltségeit. A működési tőkeáttétel a cég állandó működési költségeiből következően változik, azaz az alacsony működési tőkeáttétellel rendelkező cég kisebb állandó költséggel rendelkezik, mint a magas működési áttétellel rendelkező. 3

4 A működési tőkeáttétel foka A működési tőkeáttétel lényegében nem más mint egy cég kamat- és adófizetés előtti eredményének az értékesítés ingadozása miatti érzékenysége. A működési tőkeáttétel magasabb foka növeli az előrejelzési kockázatból származó veszélyt, vagyis egy viszonylag kis értékesítési előrejelzési hiba jelentős hibává erősödhet fel a pénzáramlási tervekben. A magas bizonytalanságú projektekkel való megbirkózás egyetlen módja általában a működési tőkeáttétel fokának a lehető legalacsonyabb szinten való tartása. Ez általában azzal jár, hogy a fedezeti pontot minimális szinten tartsuk. 4

5 A működési tőkeáttétel foka A DOL (%) azt mutatja meg, hogy a nettó árbevételben bekövetkező 1 %-os változás - a termelésnek ezen a szintjén - az üzleti tevékenység eredményében hány %- os változást eredményez. 5

6 Pénzügyi tőkeáttétel A pénzügyi tőkeáttétellel egy vállalkozás tőke strukturájában felhasznált hitel mennyiségét tükrözi vissza. A pénzügyi tőkeáttétel attól függ, hogyan kerül finanszírozásra a tevékenység. A hitellel történő finanszírozás és az abból következő pénzügyi tőkeáttétel páratlan előnyt nyújt, de csak egy pontig és ezen a ponton túl a hitelből történő finanszírozás káros lehet a vállalat számára. A pénzügyi tőkeáttétel hasznot hoz a vállalkozás számára, ha helyesen alkalmazzák. A pénzügyi tőkeáttétel legfőbb hátránya, hogy növeli a jövedelem változékonyságát. 6

7 A pénzügyi tőkeáttétel A pénzügyi tőkeáttétel rendszerint növeli a vállalkozás átlagos jövedelmezőségét, éppúgy mint a kockázatát. Jó gazdasági évben - mint azt korábban már említettük - a pénzügyi tőkeáttétel hatása többnyire pozitív, de egy viszonylag rossz évben a tőkeáttétel hatása lehet negatív is. 7

8 A pénzügyi tőkeáttétel foka A DFL (%) azt mutatja meg, hogy az Üzemi (üzleti) tevékenység eredményében bekövetkező 1 %-os változás - a termelésnek ezen a szintjén - az Adózott eredményben hány %-os változást eredményez. 8

9 A kombinált tőkeáttétel Ha mind a működési és mind a pénzügyi tőkeáttétel lehetővé teszi, hogy növeljük hozamainkat, akkor maximális tőkeáttételt érhetünk el a kombinált alkalmazásukkal, amit kombinált tőkeáttételnek nevezünk. A vállalkozás által feltételezett összes kockázati várakozást a működési és a pénzügyi tőkeáttétel különböző fokon történő kombinálásával tudjuk menedzselni. 9

10 A kombinált tőkeáttétel foka A DCL (%) azt mutatja meg, hogy az Árbevételben bekövetkező 1 %-os változás - a termelésnek ezen a szintjén - az Adózott eredményben hány %-os változást eredményez. 10

11 Az osztalékkal kapcsolatos mutatók 11 Osztlékfizetési ráta + Újrabefektetési ráta = 100%

12 Átlagos adóteher 12

13 Jövedelmezőségi mutatók A jövedelmezőséget úgy definiálhatjuk, mint az erőforrásokra jutó megfelelő hozam előállítását. A jövedelmezőségi mutatók általában azt mérik, hogy egy vállalkozás milyen hatékonyan használja az eszközeit és milyen hatékonyan menedzseli tevékenységeit. A mutatók általában az adózás utáni eredményt helyezik a középpontba és a cég profit előállító képességét vizsgálják. A számlálóban bármely eredménykategória használható, amit a mutató elnevezésében meg kell adni. 13

14 Árbevétel arányos jövedelem Az árbevétel arányos jövedelem (return on sales – ROS) alapvetően a költségek és az értékesítési ár kéttényezős függvénye. Amilyen mértékben tudjuk csökkenteni a költségeket és/vagy növelni az értékesítési árat, olyan mértékben fog növekedni az árbevétel arányos jövedelem. 14

15 Eszközök hozama mutató Egy vállalkozás azon képességének a jelzőszáma, hogy képes-e kielégítő mértékű eredményt elérni az összes befektetett eszközére vonatkoztatva, illetve milyen hatékonyan használja az eszközeit. 15

16 Eszközök hozama mutató (Du Pont) A mutató két másik mutató hatását kombinálja, mégpedig az árbevétel arányos jövedelemét és az összes eszköz forgási sebességét. Eszközök hozama (%) = Árbevétel arányos jövedelem * Összes eszköz forgási sebesség * 100 Eszközök hozama (%) = 16

17 Saját tőke hozama mutató A pénzügyi teljesítmény mérőeszközeként annak a hatékonyságát méri, ahogyan a vállalkozás felhasználja a tulajdonosok tőkéjét. 17

18 Eszközök hozama mutató (Du Pont) Saját tőke hozama = Eszközök hozama * Saját tőke multiplikátor Saját tőke hozama = Marginális jövedelem * Összes eszköz forgási sebesség * Saját tőke multiplikátor 18 * *

19 Eszközök hozama mutató (Du Pont) 19

20 Növekedési ráták A vállalkozás növekedése finanszírozható belső és külső forrásból. A finanszírozási forrást az alapján kell megválasztani, hogy milyenek a vállalat piaci növekedési lehetőségei. Ha a növekedés belső forrásból is biztosítható, akkor nem érdemes külső forrást igénybe venni, mert annak költsége van, ami csökkenteni fogja a vállalkozás eredményét. A külső forrás lehet saját és idegen forrás. Mindkettőnek van költsége, de csődkockázattal csak az idegen forrás bevonása jár. Idegen forrást csak akkor szabad igénybe venni, ha az eszközarányos hozamunk nagyobb, mint az idegen forrás költsége. 20

21 Belső növekedési ráta azt a maximális növekedési rátát adja meg, amit egy vállalkozás bárminemű külső pénzügyi forrás nélkül képes elérni egy év alatt. Ez lényegében azt a pontot jelenti, ahol az eszközökben igényelt növekedés pontosan egyenlő a visszatartott nyereségben bekövetkezett növekedéssel, vagyis a külső finanszírozási igény 0. 21

22 Fenntartható növekedési ráta az a maximális növekedési ráta, amit egy cég el tud érni külső saját tőke igénybevétele nélkül, változatlan adósság/saját tőke arány mutató fenntartásával, vagyis pénzügyi tőkeáttételének növelése nélkül. 22

23 Fenntartható növekedési ráta A fenntartható növekedési ráta a tulajdonosi tőke arányában mért megtérülést veszi figyelembe. A fenntartható növekedési ráta a következő négy tényezőtől függ: Árbevétel arányos jövedelem. Osztalékpolitika. Pénzügyi politika (adósság/saját tőke arány). Az összes eszköz forgási sebesség. 23


Letölteni ppt "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 12. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések