1 Példák a jogintézményekre (környezetvédelem) Bándi Gyula.

Az előadások a következő témára: "1 Példák a jogintézményekre (környezetvédelem) Bándi Gyula."— Előadás másolata:

1 1 Példák a jogintézményekre (környezetvédelem) Bándi Gyula

2 Értelmezési segítő eszközök preambulum és célok hatály és fogalmak elvek Általános vagy tervezési szabályok stratégia, politika (policy) tervek és programok magatartási kódex

3 Felhatalmazás és elvek Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve ( 2011. december 13. ) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, mivel: (2) A Szerződés 191. cikke alapján az Unió környezetvédelmi politikája az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a "szennyező fizet" elven. A környezeti hatásokat minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamat lehető legkorábbi fázisában figyelembe kell venni.

4 Indokok (7) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektek engedélyezése kizárólag a várhatóan jelentős környezeti hatások értékelése után történhet meg. Ezt a vizsgálatot a projektgazda által szolgáltatott megfelelő adatok alapján kell végezni, amit kiegészíthetnek a hatóságok és az a nyilvánosság, amelyet a kérdéses projekt valószínűleg érinteni fog. (14) A projektek környezetre gyakorolt hatásait meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyük az emberi egészség védelmével kapcsolatos kérdéseket, a környezeti feltételek javításával hozzájáruljunk az élet minőségének javításához, a fajok sokféleségének fenntartásához és az ökoszisztémának az élet alapvető forrását jelentő szaporodási képességének fenntartásához.

5 Szubszidiaritás (24) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

6 Fogalmak 1. cikk (1) Ez az irányelv azoknak a köz- és magánprojekteknek a környezeti hatásvizsgálatára vonatkozik, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre. 2) Jelen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a) "projekt" : - épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése, - egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is; b) "projektgazda" : egy magánprojektre vonatkozó engedély kérelmezője, vagy egy projektet kezdeményező állami hatóság; c) "engedély" : a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére;

7 Célok Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve ( 2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (6) Ezen irányelv célja, hogy a fenntartható termeléshez és fogyasztáshoz elsősorban az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai keletkezésének megakadályozásával, továbbá – az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése és az erőforrások hatékony felhasználásához való hozzájárulás érdekében – az említett hulladékok újrahasználatával, újrafeldolgozásával és egyéb hasznosításával, és az értékes másodlagos nyersanyagok visszanyerésével hozzájáruljon. Az irányelv további célja, hogy javítsa az elektromos és elektronikus berendezések életciklusában érintett valamennyi szereplő, pl. gyártók, forgalmazók és fogyasztók, és különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésében és kezelésében közvetlenül részt vevő szereplők környezetvédelmi teljesítményét. A gyártói felelősség elvének országonként eltérő alkalmazása különösen jelentős eltérésekhez vezethet a gazdasági szereplők pénzügyi terhei vonatkozásában. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival való gazdálkodásra vonatkozó nemzeti politikák eltérése gátolja az újrafeldolgozási politikák hatékonyságát. Az alapvető kritériumokat ennek megfelelően uniós szinten kell megállapítani, és minimumszabályokat kell kidolgozni az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelése tekintetében.

8 Hatály és fogalmak (10) Ezt az irányelvet a hatályának pontos meghatározása érdekében ki kell egészíteni néhány fogalommeghatározással. A hatály felülvizsgálata keretében azonban az elektromos és elektronikus berendezések fogalmának meghatározását tovább kell pontosítani, hogy a tagállamok vonatkozó nemzeti intézkedései, valamint jelenlegi, alkalmazott és bevált gyakorlatai közelebb kerüljenek egymáshoz.

9 Felhatalmazás végrehajtási jogalkotásra (31) A tagállamok által a gyűjtési arányok teljesítése során tapasztalt nehézségek leküzdése, a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele és a hasznosítási irányszámok teljesítésére vonatkozó rendelkezések kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a bizonyos tagállamokat érintő átmeneti rendelkezésekre, a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazodásra és az elektromos és elektronikus berendezések Unióból exportált, a hasznosítási irányszámok teljesítésébe beszámító hulladékaira vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

10 Szubszidiaritás (36) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a probléma léptéke miatt az az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

11 Hatály (tárgyi és időbeli 2. cikk Hatály (1) Ezt az irányelvet az elektromos és elektronikus berendezésekre kell alkalmazni az alábbiak szerint: a) 2012. augusztus 13-tól 2018. augusztus 14-ig (átmeneti időszak), a (3) bekezdésre is figyelemmel, az I. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó elektromos és elektronikus berendezésekre. A II. melléklet tartalmazza az I. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó elektromos és elektronikus berendezések tájékoztató jellegű listáját; b) 2018. augusztus 15-től a (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel, valamennyi elektromos és elektronikus berendezésre. Valamennyi elektromos és elektronikus berendezést be kell sorolni a III. mellékletben meghatározott kategóriákba. A IV. melléklet tartalmazza a III. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó elektromos és elektronikus berendezések tájékoztató jellegű listáját (nyitott hatály).

12 Hatály (3) Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi elektromos és elektronikus berendezésekre: a) a tagállamok biztonsághoz fűződő alapvető érdekeinek védelméhez szükséges berendezések, ideértve azon fegyvereket, lőszereket és hadianyagokat, amelyeket kifejezetten katonai célokra szánnak; b) azok a berendezések, amelyek kifejezetten egy más jellegű, ezen irányelv hatálya alól kizárt vagy az alá nem tartozó berendezés részeként lettek tervezve és elhelyezve, és amelyek csak az adott berendezés részeként tölthetik be funkciójukat; c) izzólámpák. (4) A (3) bekezdésben meghatározott berendezéseken túl ez az irányelv 2018. augusztus 15-től nem alkalmazandó az alábbi elektromos és elektronikus berendezésekre: a) a világűrben való felhasználásra tervezett berendezések; b) nagyméretű, rögzített ipari szerszámok; c) nagyméretű, helyhez kötött berendezések, kivéve azokat a berendezéseket, amelyek nem kifejezetten e berendezések részeként lettek tervezve és elhelyezve; d) a személy- és áruszállítási eszközök, kivéve a típusjóváhagyással nem rendelkező kétkerekű elektromos járműveket; e) a kizárólag szakmai használat céljából rendelkezésre bocsátott nem közúti mozgó gépek; f) a kifejezetten csak kutatás és fejlesztés céljából tervezett, kizárólag vállalkozások által egymás rendelkezésére bocsátott berendezések; g) az életciklusuk vége előtt várhatóan fertőzővé váló orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök, valamint az aktív beültethető orvostechnikai eszközök.

13 Területi hatály A Bizottság határozata ( 2013. december 17.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32. cikkében említett átmeneti nemzeti terv Spanyol Királyság általi elfogadásáról szóló értesítésről (az értesítés a C(2013) 9089. számú dokumentummal történt) (Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles) (2013/799/EU) (11) A Spanyol Királyság értesítésében szereplő átmeneti nemzeti tervet ezért nem szabad jóváhagyni,

14 Területi hatály A Bizottság végrehajtási határozata ( 2013. november 7.) a pannon bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeinek ötödik alkalommal frissített jegyzéke elfogadásáról (2013/735/EU) mivel: (1) A 92/43/EGK irányelv 1. cikke c) pontjának iii. alpontjában említett pannon bioföldrajzi régió az irányelv 20. cikke alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: az Élőhelyvédelmi Bizottság) által 2005. április 20-án elfogadott biogeográfiai térképnek megfelelően magában foglalja a Cseh Köztársaság, Románia, Szlovákia és Magyarország uniós területének egyes részeit. (4) A Natura 2000 hálózat folyamatos kiigazításának keretében a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékei rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek. Ezért szükség van a pannon bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék frissítésére. HUAN20001 | Aggteleki-karszt és peremterületei | * | 23103,73 | | 20,6375 | 48,4806 | HUAN20002 | Rakaca-völgy és oldalvölgyei | * | 2082,23 | | 21,0889 | 48,4825 | HUAN20003 | Bódva-völgy és a Sas-patak-völgye | * | 2695,23 | | 20,8603 | 48,5189 | HUAN20004 | Hernád-völgy és Sajóládi-erdő | * | 5038,17 | | 20,9908 | 48,1856 | HUAN20005 | Szuha-völgy | * | 1039,08 | | 20,5439 | 48,3508 | HUAN20006 | Sajó-völgy | * | 2074,77 | | 20,6619 | 48,2544 |

15 Tervezés Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve ( 2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról (53) A tagállami külső veszélyhelyzet-reagálási terveknek kockázatelemzéseken kell alapulniuk, figyelembe véve az érintett tengereken lévő létesítményekkel kapcsolatos súlyos veszélyekről szóló jelentést. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a Bizottság által készített, a katasztrófakezelésre vonatkozó kockázatértékelési és - feltérképezési iránymutatások legfrissebb változatát. (54) A megfelelő veszélyhelyzet-reagálási képesség feltétele egyrészt az üzemeltető és a tulajdonos azonnali fellépése, másrészt a tagállami veszélyhelyzet-reagálási szervezetekkel való szoros együttműködés, mivel ezek koordináló szerepüknél fogva további veszélyhelyzet-reagálási erőforrásokat bocsáthatnak rendelkezésre, amennyiben a helyzet súlyosbodása ezt szükségessé teszi. E reagálásnak ki kell terjednie a veszélyhelyzetek alapos kivizsgálására, amelyet az eseményt követően haladéktalanul meg kell kezdeni, hogy a lehető legkevesebb lényeges adat és bizonyíték vesszen el. A veszélyhelyzetet követően a tagállamoknak le kell vonniuk a tanulságokat és meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket.

16 16 Specifikus elvek 3. cikk A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos kockázatkezelés általános elvei (1) A tagállamok előírják, hogy az üzemeltetők gondoskodjanak a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő súlyos balesetek megelőzését célzó valamennyi megfelelő intézkedés meghozataláról. (2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetőket ne mentesítse az ezen irányelv alapján rájuk háruló kötelezettségek alól az a tény, hogy a súlyos balesetet okozó vagy annak előidézéséhez hozzájáruló tevékenységet vagy mulasztást a vállalkozók végezték, illetve követték el. (3) Nagyobb baleset bekövetkezése esetén a tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők minden megfelelő intézkedést meghozzanak annak érdekében, hogy enyhítsék e balesetnek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásait. (4) A tagállamok előírják az üzemeltetők számára annak biztosítását, hogy a tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket rendszeres kockázatkezelés alapján folytassák annak érdekében, hogy a súlyos balesetek maradékkockázata a személyek, a környezet és a tengeri létesítmények tekintetében elfogadható legyen.

17 Bejelentés 1995. évi LIII. tv. A környezethasználat bejelentése 72/B. § (1) A környezethasználat - külön kormányrendeletben meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóságnak történő bejelentést követően akkor kezdhető, illetve szüntethető meg, ha a környezethasználó a bejelentésben meghatározott időpontban a külön kormányrendeletben meghatározott követelményeket teljesíti. (2) A környezethasználatra vonatkozó - 66. § (2) bekezdés szerinti - bejelentés időpontja és a tevékenység megkezdésének a bejelentésben meghatározott időpontja között - a külön kormányrendeletben meghatározott kivétellel - legalább harminc napnak el kell telnie. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem vonatkozik a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentésekre.

18 Bejelentés és engedély 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 2. § (1) Az 1. és 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység - a határon átnyúló szolgáltató tevékenység kivételével - csak a külön jogszabály szerinti telken, építményben vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben (a továbbiakban együtt: telep) az e rendeletben meghatározottak szerint folytatható. (2) A tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható a) az 1. mellékletben meghatározott ipari tevékenység; b) a 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység ba) a külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen, valamint bb) nem ipari területen akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményben az önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetésre 6 hónapnál nem régebbi jogerős használatbavételi engedéllyel vagy tudomásulvétellel, illetve fennmaradási egyben használatbavételi engedéllyel rendelkezik. (3) A (2) bekezdésben nem említett esetekben az ipari tevékenységet csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni.

19 Bejelentéshez 8. § (1) A jegyző a telepet - telepengedély-köteles tevékenység esetében a telepengedély megadásával egyidejűleg, bejelentés- köteles tevékenység esetében a (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásának vizsgálatát követően haladéktalanul - a 6. melléklet szerint vezetett nyilvántartásba veszi. A jegyző az általa vezetett nyilvántartást az interneten közzéteszi. (2) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a jegyző haladéktalanul köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, illetve annak hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző, amennyiben megállapítja, hogy az adott tevékenység a telepen nem végezhető, az ipari tevékenység végzését megtiltja és a telepet bezáratja.

20 Bejelentés 3. melléklet az 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma I. Az ipari tevékenység végzőjének adatai 1. Az ipari tevékenység végzőjének 1.1. neve 1.2. székhelye 1.3. cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói nyilvántartási száma II. Telep adatai 1. Telep 1.1. tulajdonosa 1.2. címe 1.3. helyrajzi száma 1.4. használatának jogcíme 2. Telepen folytatni kívánt ipari tevékenység (tevékenységek) 3. Használnak-e a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben a) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést: Igen/Nem b) külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt: Igen/Nem2020 c) ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket: Igen/Nem d) legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV, vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert: Igen/Nem e) nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós vagy cseppfolyósított, illetve sűrítettgáz- üzemanyagtöltő-berendezést: Igen/Nem 4. Telep üzemeltetésének időtartama, műszakonként a napi munkavégzés idejének megjelölésével: III. Csatolt okiratok: 1. nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) 2. haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat IV. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője)