Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS MUNKAVÉDELEM I.. 2 MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA Mai értelemben vett munkavédelem a modern gyáripar kialakulásával jött létre. A „kapitalizmus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS MUNKAVÉDELEM I.. 2 MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA Mai értelemben vett munkavédelem a modern gyáripar kialakulásával jött létre. A „kapitalizmus."— Előadás másolata:

1 BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS MUNKAVÉDELEM I.

2 2 MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA Mai értelemben vett munkavédelem a modern gyáripar kialakulásával jött létre. A „kapitalizmus bölcsőjében” Angliában 1802-ben kiadják a tanonc törvényt, majd 1819-ben és 1832-ben gyári törvényeket, amelyek tartalmazzák pl.:  21 év alatti munkások éjjel nem dolgozhatnak  18 év alatti munkások naponta csak 12 órát dolgozhatnak 1815-ben Svájcban, 1835-ben Poroszországban, 1841 Franciaországban adtak ki hasonló törvényeket. Magyarországon az évi VIII. törvény foglalkozott a munkavédelemmel. „Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének biztosítására szolgál”. Az évi XIII. törvény előírja, hogy vasárnaponként és Szent István napján az ipari munkának szünetelnie kell:

3 3 MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA Az 1893 XXVIII. törvény szerint a kiszabható bírság maximum. 300 forint lehet (1 tehén ára 43 forint) ban kerül sor a napi 8 órás munkaidő általános bevezetésére ben kerül kiadásra az Általános Balesetelhárító Óvórendszabályok (ÁBÓ) 1949-ben újra kiadják. A 240/1950. MT rendelet szerint a baleset-elhárításra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése a szakszervezet feladata – Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) – ez 1980-ban szűnik meg évi 7. számú törvényerejű rendeletben adják ki a Munka Törvénykönyvét. Ebben az időben kezdte meg működését az Országos Munkaegészségügyi Intézet, amely 1975-től Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézetté alakul. Az „Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály (ÁBEÓ)” kiadása 1955-ben ig megközelítőleg száz szakmai BEÓ-at adtak ki. Az Alkotmány évi módosítása (1972. évi II. törvény) szerint a munkavédelem már alkotmányos jog (1949-es a Magyar Népköztársaság Alkotmánya még nem tartalmazta).

4 4 MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA A munkavédelemről szóló 47/1979 MT rendelet új alapokra helyezte a munkavédelmet Létrehozták az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséget – és átvette a szakszervezettől az ellenőrzési feladatot. A szakmai BEÓ-at miniszteri rendeletek, szabványok váltották fel. A Magyar Köztársaság Alkotmányának (1989. évi XXXI. törvény) szerint „70/D.§ (1) a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg”. Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) évi XCIII. törvény a munkavédelemről.

5 5 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Versaillesi Békeszerződés XIII. cikkelye (1919) jött létre Ma az ENSZ szakosodott szervezeteként működik. ILO célkitűzései:  dinamikus munkaerő politika  jobb munkakörülmények  munkaórák csökkentése  munkakörnyezet fejlesztése  dolgozók alapvető jogainak tiszteletbe tartása  munka humánusabbá tétele elsődleges a dolgozó élete egészsége szabadidőt kell hagyni a pihenésre, szórakozásra lehetővé tenni, hogy a dolgozók meg tudják valósítani önmagukat ILO eszközei:  tanulmányokat készít, találkozókat szervez  ajánlásokat, egyezményeket készít  együttműködési tevékenységet folytat

6 6 ERGONÓMIA „Az ergonómia az a tudománycsoport, amely az emberi adottságoknak megfelelő munkaeszközök, tárgyak, munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos ismereteket tárja fel azért, hogy az ember a teljesítő-képességét a legmagasabb fokon kifejthesse, továbbá az ember kényelmét, biztonságát, egészségének megőrzését biztosítsa.” „Az ergonómiát a munka tudományának nevezzük, vagyis az emberi erők és képességek tudományának.” ERGONÓMIA az EMBER – GÉP – KÖRNYEZET (EGK) rendszerek kialakításával fejlesztésével foglalkozik

7 7 ERGONÓMIA RÉSZTUDOMÁNYAINAK KAPCSOLATRENDSZERE Biztonság- technika Műszaki tudományok pl. gépészet, elektronika Orvos tudományok pl. anatómia, élettan, lélektan Informatika rendszerelmélet vezérléstechnika Munkakörnyezet (fizikai, szociális, piaci) Biometria Antropometria Munkaszervezés Munkaszociológia Kinematika Biomechanika Bioinformatika Biomatemetika Automatika Robotika

8 8 ERGONÓMIA Az ergonómia három alapelve: Illesszük a feladatot és a munkahelyet a felhasználóhoz! Tervezzünk a felhasználói adottságok meghatározott tartományának figyelembe vételével! Vegyük figyelembe az átlagostól eltérő adottságokat, igényeket is! Az ergonómia feladata:  kutatás (információ nyerés)  információk rendszerezése (adatbázis, szabvány)  ezek alkalmazása a tervezés során Az ergonómia célja:  az emberi teljesítmény, az egészség, a biztonság optimalizálása  emberi (felhasználói) igények kielégítése Az ember és környezete közötti harmónia biztosítása

9 9 MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A munkaélettan a dolgozó ember szerveinek, szervrendszereinek működését, az élettani funkciókat vizsgálja a termelő- (fizikai és szellemi) munka feltételei között. A munkaélettan tehát azt vizsgálja, hogy a munkaképes ember szervezetét hogyan veszi igénybe a különféle feladatokból eredő megterhelés, ezáltal megismerjük az emberi teljesítőképességet, és meghatározhatjuk a megengedhető terhelés határait. A munkalélektan azokat a lélektani viszonyokat tanulmányozza, amelyek a termelőmunka során alakulnak ki. Ilyen viszonyok:  az ember és a szerszám között, az ember és a gép, általában az ember és a munkaeszköz, ill. munkatárgyak között;  az ember és környezete, a munkavégzés szervezete között;  a dolgozó emberek együttműködésében, így a vezetők és beosztottak között, az azonos szintű munkatársak kapcsolataiban. Munkaélettan Munkalélektan

10 10 MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A munkakörülményi tényezőket a munkához szükséges testi és szellemi igénybevétel, a munkakörnyezeti hatások és az emberi szervezet reakciója határozza meg.  tárgyi tényezők az egyéntől függetlenek,  személyi tényezők a vizsgált munkafolyamatban részt vevő személy teherbíró képességét jelentő, az egyénre jellemző sajátosságok összessége,  környezeti tényezők a tárgyi és a személyi elemeket körülvevő tényezők, min pl. a légállapot, a hőmérséklet, a világítás, a zaj, a munkakomfort. A munkakörülményi tényezők egymással kölcsönhatásban vannak. Munkakörülményi tényezők Munkakultúra A munkakultúrát a munkakörülmények és a munkavégzés módjának célszerű, biztonságos, komfortos, egészséges és esztétikus kialakítása jelenti. Így pl. a munkakultúrához tartozik:  a munkahelyi öltöző, a mosdó, fürdő;  az étkező- vagy étkezésre alkalmas helyiség;  a dohányzóhelyiség.

11 11 MUNKAVÉDELMI ALAPJAI A stressz a környezeti ingerek hatására kiváltott lelki feszültséget jelenti. Ezen pszichés ártalom egy sor vegetatív megbetegedés formájában jelenhet meg. Pszichoszociális kockázati tényezők Pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be." Stressz források:  zavaró ingerek környezetében (zaj, vibráció, rezgés) végzett munka,  különösen nagy felelősség (humán erőforrás, családi háttér, anyagi értékekért),  döntés kényszer  egymást gyorsan követő problémák sorozatát kell elhárítania,  alkotó szellemi tevékenység,  különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján végzett munka,  egyszerű, de monoton cselekvést igénylő munka különösen nagy odafigyelést, vagy türelmet igénylő munka

12 12 MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Hosszú távú stressz hatás vezethet:  magatartási zavarokhoz (alacsony munkateljesítmény, nagyfokú fáradtság, összeférhetetlenség, koordinációs zavarok, ingerlékenység, fokozott dohányzás, alkoholfogyasztás, stb.),  pszichológiai hatásokhoz (depresszió, agresszió, szétszórtság, koncentrációs zavarok, zavartság, figyelmetlenség, stb.),  fizikai panaszokhoz (vérnyomás emelkedése, fejfájás, szív- és érrendszeri megbetegedés, emésztési panaszok, diabetes, stb.),  pszichoszomatikus megbetegedésekhez (emésztőrendszeri, szív- érrendszeri megbetegedések).

13 13 MUNKAVÉDELEM ALAPJAI Munkavédelem célja:  Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés  személyi, tárgyi és szervezeti feltételek biztosítása,  a szervezett munkavégzés során,  munkavállalók munkaképességének megóvása,  munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések elkerülése és a  munkahelyek humanizálása céljából. A munkavédelem fogalmán : a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, a munkavédelmi törvény megvalósítását szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások és a fenti előírások, rendelkezések, intézkedések végrehajtását értjük évi XCIII. törvény a Munkavédelemről.

14 14 MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Munkavédelem területei:  Munkabiztonság  Foglalkozás-egészségügy  Munka-környezetvédelem A munkavédelmi szabályozás alapelvei:  munkavédelmi előírásokat meghatározása a munkáltató kötelessége,  egyeztetés az érdekképviseleti szervekkel,  a munkavédelmi szabályok megtartását a felügyeleti szervek ellenőrzik és segíti  a munka hatókörében lévők védelme,  szakképesítéshez kötött munkák. A munkavédelem feladatai  Meg kell határozni a követelményeket, a követelmények kielégítésének ellenőrzését és az ellenőrzés módját. Ehhez jogi és igazgatási szabályok kellenek  Meg kell valósítani a megelőzés helyi feladatait, ehhez pedig műszaki és higiénés intézkedések és eszközök szükségesek  A dolgozókkal meg kell ismertetni a munkavédelmi szabályokat, és meg kell győzni őket azok szükségességéről

15 15 MUNKAVÉDELEM RÉSZTUDOMÁNYAINAK KAPCSOLATRENDSZERE Biztonságtechnika Munkaegészség- védelem Munkakörnyezet védelem Személyi feltételek Tárgyi feltételek Szervezeti feltételek Fizikai munkakörnyezet (zaj, rezgés, világítás, klíma, sugárzások) Baleset- elhárítás Munkahelyi ártalmak elleni védelem Munkahely, munkakörülmé- nyek komplex vizsgálata

16 16 MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Veszély, kockázat és ártalom  Veszély az, ami ártalmat okozhat.  A kockázat annak valószínűsége, hogy az ártalom bekövetkezik.  Az ártalom egy negatív egészségi vagy biztonsági következmény (pl. sérülés, megbetegedés).

17 17 MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Veszélyforrás a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Kockázat a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Veszélyforrások lehetnek: 1. Fizikai veszélyforrások  a munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása;  szerkezetek egyensúlyának megbomlása;  csúszós felületek;  éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok;  tárgyak hőmérséklete;  a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése  szintkülönbség;  súlytalanság;

18 18 MUNKAVÉDELMI ALAPJAI  a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása;  zaj, rezgés, infra- és ultrahang  világítás;  elektromágneses sugárzás vagy tér;  részecskesugárzás;  elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség;  aeroszolok és porok a levegőben; 2. Veszélyes anyag: minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a  robbanó,  oxidáló,  gyúlékony,  sugárzó,  mérgező,  maró,  ingerlő,  szenzibilizáló

19 19 MUNKAVÉDELMI ALAPJAI  fertőző,  rákkeltő (karcinogén),  mutagén,  teratogén,  utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is) és  egyéb egészségkárosító anyag. Biológiai veszélyforrás  mikroorganizmusok és anyagcseretermékeik,  makroorganizmusok (növény, állat); 3. Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevételek

20 20 MUNKAVÉDELMI ALAPJAI Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek).

21 21 MUNKÁLTATÓ MUNKÁLTATÓK MUNKAVÉDELMI FELADATAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI:  munkát úgy szervezni, hogy a munkavállaló jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja  utasítások megadása  rendszeres ellenőrzés  megfelelő munkaeszközök biztosítása  rendellenességek kivizsgálása, megszüntetése  munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén eljárni  egyéni védőeszközök biztosítása  munkavédelmi oktatás  munkavédelmi szakember alkalmazása veszélyes létesítmény, munkahely üzembe helyezésekor vagy újraindításakor egyéni védőeszközök juttatás rendjének meghatározásakor kockázatértékelés elkészítésekor súlyos munkabalesetek kivizsgálásakor sorok kívüli műszaki megfelelőség-vizsgálatkor  ügyel az egészségügyi vizsgálatokra  munkavállalók szociális helyzetének figyelemmel kisérése

22 22 MUNKAVÁLLALÓI KÖTELEZETTSÉGEK A MUNKAVÉDELEMBEN  Biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban ellátni a munkafeladatot.  Munkáltatói utasításoknak, tájékoztatásoknak megfelelően eljárni.  Munkaeszközt, egyéni védőeszközt, munkahelyet rendeltetésszerűen használni (tőle elvárható ellenőrzést, karbantartást elvégezni).  A munkavédelmi előírásokat elsajátítani, alkalmazni.  Az előírt orvosi vizsgálaton részt venni  A munkáltatóval együttműködni (tájékoztatás, veszély elhárítás, jelzés, intézkedés).  A biztonsági berendezések önkényes kiiktatásától tartózkodni.  Ne tanúsítson veszélyeztető magatartást, rendbontást, a munkatársak és a munkavégzés hatókörében tartózkodó biztonságát személyes magatartásával és ismereteivel segítse elő.

23 23 MUNKAVÁLLALÓI JOGOK A MUNKAVÉDELEMBEN  Alkotmányos alapjog (emberi jog): a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez;  A munkavégzés tárgyi feltételeihez;  A biztonságos munkaeszközök alkalmazásához;  Az egyéni védelemhez (egyéni védőeszközök, műszaki és szervezési intézkedések) – kollektív műszaki védelemhez ;  A munkavédelmi ismeretekhez, oktatáshoz, eseti tájékoztatáshoz (saját anyanyelvén is);  Az orvosi vizsgálathoz (munkaköri, szakmai, személyi higiéniás alkalmassági orvosi vizsgálathoz);  Veszélyhelyzetben a menekülés lehetőségéhez;  A veszélyeztető utasítás megtagadásához;  A személyes adatok védelméhez;  A munkáltatói, munkavédelmi döntésekben való részvételhez és az egyéni fellépéshez;  A munkavédelmi képviselő megválasztásához;  A nemdohányzók speciális védelméhez.

24 24 MUNKAVÁLLALÓ Ha a munkáltató a munkavédelmi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a munkavállaló:  Jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.  Veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések, az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya.  Ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia.  Munkavédelmi képviselőhöz, munkahelyi munkavédelmi bizottsághoz (ahol van, a helyi szakszervezethez) fordulhat.  Sérelem esetén a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.  Alapelv, hogy a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséges és biztonságos munkakörülmények érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért.

25 25 MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELETE A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére maguk közül munkavédelmi képviselőt KELL VÁLASZTANI, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni:  a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;  az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;  a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. A munkavédelmi képviselő a fenti jogok gyakorlása keretében:  működési területén a munkahelyre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;  részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében,  tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;  véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a szükséges intézkedés megtételét;  részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában  indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat;  a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

26 26 MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELETE Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet lehet működtetni. A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében :  rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzetet;  megvitatja a munkahelyi munkavédelmi programot, figyelemmel kíséri annak megvalósítását;  állást foglal a munkavédelmet érintő belső szabályok tervezetéről.

27 27 EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI Az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményei az alábbiak szerint csoportosítható:  általános követelmények  létesítés követelményi  munkavégzés tárgyi feltételei  munkafolyamatokra, technológiára vonatkozó követelmények  munkavégzés személyi feltételei gyártó Munkaeszköz Megfelelőségi nyilatkozat importáló üzemeltető Veszélyes munkaeszköz Megfelelőségi tanúsítvány akkreditált labor (miniszteri rendelet szerint) (hatósági engedély)

28 28 MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS Munkavédelmi üzembe-helyezési eljárás Minden munkavállaló részére biztosítani kell  megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet;  a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha  annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,  foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,  foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,  mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára alkalmasnak bizonyult. Személyi feltételek:  egészségügyi (testi és szellemi) alkalmasság  munkára képes (testi és lelki) alkalmasság  szakmai ismeretek, szakképzettség  munkavédelmi ismeretek (munkavédelmi oktatás)

29 29 MUNKAVÉDELEM ESZKÖZRENDSZERE Munkavédelem eszközei:  műszaki és higiénés eszközök  jogi és igazgatási eszközök  oktató, nevelő és felvilágosító eszközök Műszaki és higiénés eszközök:  technológia, munkaeszközök teljes körű kialakítása (primer védelem)  védőintézkedések (pl. egyéni védőeszközök) alkalmazása (szekunder védelem)  egészségvédő eszközök (pl. szellőző berendezés, zajcsillapítás) alkalmazása  egészségügyi eljárások (pl. ártalomszint, szűrővizsgálatok) alkalmazása Jogi és igazgatási eszközök:  munkavédelem szabályai  munkavédelmi szabályok megtartásának ellenőrzése  szabályozás szankciói  munkavédelmi tevékenység irányítása

30 30 MUNKAVÉDELEM ESZKÖZRENDSZERE Oktató, nevelő és felvilágosító eszközök: Munkavédelmi oktatás szintjei:  munkahelyi munkavédelmi oktatás  iskolarendszerű oktatás, nevelés  szakmai képzés  munkavédelmi szakképzés  egyéb Munkahelyi munkavédelmi oktatás:  munkába álláskor  munkahely, munkakör megváltozásakor  új technológia és munkaeszköz bevezetésekor Munkahelyi munkavédelmi oktatás fajtái:  előzetes  ismétlődő  rendkívüli

31 31 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Előzetes oktatás:  Elméleti és gyakorlati részből áll.  Az oktatás anyagát vissza kell kérdezni.  Azt a dolgozót, aki 6 hónapot meghaladó időtartamot töltött munkahelyétől távol, az oktatás szempontjából új dolgozónak kell tekinteni.  Az oktatásokat a munkáltató (vagy az általa írásban megbízott személy) tartja.  Az oktatást munkaidőben kell megtartani.  A „Munkavédelmi Oktatási Napló”- ban célszerű dokumentálnia. Rendkívüli oktatás:  A munkahely vagy a munkakör megváltozásakor.  A munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor.  Új technológia bevezetésekor. Ismétlődő oktatás: A jogszabályok „szükséges gyakorisággal” írják elő, ha a munkáltató – munkavédelmi szempontból - valamilyen szabálytalanságot észlel.

32 32 MUNKAVÉDELMI OKTATÁS A munkavédelmi oktatás főbb témái:  A munkavédelemmel kapcsolatban a jogszabályok által számára biztosított általános jogokat és kötelezettségeket.  A munkahelyi belső előírások, utasítások rá vonatkozó rendelkezéseit.  A munkája egészséges és biztonságos végzéséhez szükséges utasításokat (technológia, gépkezelési, karbantartási stb.).  A jogszabályoknak a beosztásával illetve munkájával összefüggő előírásait.  A munkavégzéssel járó, helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat – mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében, azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást.  Az alkalmazott eszközök, anyagok, továbbá védőeszközök helyes használatát.  A munkájával kapcsolatos közlekedésbiztonsági, tűzvédelmi, elsősegély-nyújtási ismereteket.


Letölteni ppt "BIZTONSÁGTECHNIKA ÉS MUNKAVÉDELEM I.. 2 MUNKAVÉDELEM KIALAKULÁSA Mai értelemben vett munkavédelem a modern gyáripar kialakulásával jött létre. A „kapitalizmus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések