“A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko.

Az előadások a következő témára: "“A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko."— Előadás másolata:

1 “A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko

2 Bevezetés  Kérdés  Mire gondolunk, ha azt halljuk „munkanélküli”?

3 Munkanélküliség és a foglalkoztatottság hiánya  Megfigyelések  Az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen az emberek fele nem foglalkoztatott.  A negyede 16 év alatti.  Egy-nyolcada 65 év feletti.  Kérdések  Hogyan különböztetjük meg a munkanélkülit a nem foglalkoztatottól?  Mikor válik a munkanélküliség problémává?  Megfigyelések  Az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen az emberek fele nem foglalkoztatott.  A negyede 16 év alatti.  Egy-nyolcada 65 év feletti.  Kérdések  Hogyan különböztetjük meg a munkanélkülit a nem foglalkoztatottól?  Mikor válik a munkanélküliség problémává?

4 Foglalkoztatott, nem foglalkoztatott, munkanélküli A munkanélküliség adatok forrása (USA) Az adatok: Bureau of Labor Statistics (BLS) készíti Forrás: Current Population Survey (havonta készülő 60,000 háztartáson alapuló felmérés) A munkanélküliség adatok forrása (USA) Az adatok: Bureau of Labor Statistics (BLS) készíti Forrás: Current Population Survey (havonta készülő 60,000 háztartáson alapuló felmérés)

5 Foglalkoztatott, nem foglalkoztatott, munkanélküli  A munkanélküliségi adatok forrása (Mo)  Az adatok:  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készíti  Forrás: Az International Labour Office (ILO) ajánlásának megfelelő, negyedévente ismétlődő reprezentatív munkaerő-felmérés kb. 32 ezer háztartás  A munkanélküliségi adatok forrása (Mo)  Az adatok:  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) készíti  Forrás: Az International Labour Office (ILO) ajánlásának megfelelő, negyedévente ismétlődő reprezentatív munkaerő-felmérés kb. 32 ezer háztartás

6  Ki minek számít? (USA)  Nem intézményi népesség  16 évesek vagy idősebbek és nem valamelyik intézményben tartózkodnak (korház, börtön)  A nem intézményi lakosság osztályozása  Foglalkoztatottak  Munkanélküli  Nem része a munkaerő-állománynak Foglalkoztatott, nem foglalkoztatott, munkanélküli

7  Munkanélkülivé soroláshoz szükséges: 1) A nem-intézményi népességbe tartozzon. 2) Felmérés hetében ne legyen munkája. 3) Meghatározott erőfeszítéseket tegyen a felmérést megelőző négy hétben annak érdekében, hogy munkát találjon. 4) Kész legyen azonnal munkába állni, ha lehetne.  Munkanélkülivé soroláshoz szükséges: 1) A nem-intézményi népességbe tartozzon. 2) Felmérés hetében ne legyen munkája. 3) Meghatározott erőfeszítéseket tegyen a felmérést megelőző négy hétben annak érdekében, hogy munkát találjon. 4) Kész legyen azonnal munkába állni, ha lehetne. Foglalkoztatott, nem foglalkoztatott, munkanélküli

8 Összegzés: Teljes népesség − 16 év alattiak vagy intézményben tartózkodók = Nem intézményi népesség − Nincsenek a munkaerő piacon = Munkaerő-állomány −Foglalkoztatottak=MunkanélküliekÖsszegzés: Teljes népesség − 16 év alattiak vagy intézményben tartózkodók = Nem intézményi népesség − Nincsenek a munkaerő piacon = Munkaerő-állomány −Foglalkoztatottak=Munkanélküliek Foglalkoztatott, nem foglalkoztatott, munkanélküli

9

10 Ki minek számít? (Mo.)Ki minek számít? (Mo.) –A KSH a 15 és 74 éves közötti népességet vizsgálja Gazdaságilag nem aktívak: Azok akik a vonatkozó héten nem dolgoztak, nem kerestek munkát, vagy kerestek de nem tudtak volna munkába állni.Gazdaságilag nem aktívak: Azok akik a vonatkozó héten nem dolgoztak, nem kerestek munkát, vagy kerestek de nem tudtak volna munkába állni. Gazdaságilag aktívak: Mindenki más, vagyis akik megjelennek a munkaerő piacon.Gazdaságilag aktívak: Mindenki más, vagyis akik megjelennek a munkaerő piacon. –Foglalkoztatott: Aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. –Foglalkoztatott : Aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. –Munkanélküli: Gazdaságilag aktív de nem foglalkoztatott. Foglalkoztatott, nem foglalkoztatott, munkanélküli

11 Munkanélkülivé soroláshoz szükséges:Munkanélkülivé soroláshoz szükséges: 1)Gazdaságilag aktívakhoz tartozzon. 2)A felmérés hetében nem dolgozott és nem is volt munkája ahonnan hiányzott. 3)Meghatározott erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy munkát találjon a megelőző négy hétben. 4)Két héten belül munkába tudna állni ha lehetne. Foglalkoztatott, nem foglalkoztatott, munkanélküli

12 Összegzés: Teljes népesség − 15 év alattiak vagy 74 év felettiek = megfelelő korcsoportba tartozó népesség − Gazdaságilag passzívak = Gazdaságilag aktívak −Foglalkoztatottak=MunkanélküliekÖsszegzés: Teljes népesség − 15 év alattiak vagy 74 év felettiek = megfelelő korcsoportba tartozó népesség − Gazdaságilag passzívak = Gazdaságilag aktívak −Foglalkoztatottak=Munkanélküliek

13 Foglalkoztatott, nem foglalkoztatott, munkanélküli

14  Mit gondolsz?  A munkaerő-állomány bővülése miért nem jár együtt feltétlenül a munkanélküliség növekedésével?  A technológiai fejlődés csökkenti a munkalehetőségeket? Munkanélküliségi és foglalkoztatottsági ráta

15 Nem-intézményi népesség Keres munkát (munkaerő piac) Nem keres munkát (nincs a munkaerő piacon) Elfogadja a munkát (alkalmazott) Nem fogadja el a munkát a munkát (munkanélküli) Munkapiaci döntések

16 A munkanélküliségi státuszhoz kapcsolódó státuszhoz kapcsolódó két alapkérdés 1)Az aktív munkakeresésre vonatkozó döntés 2) A felmerülő állásajánlatokelutasítására vonatkozó döntés A döntésben a keresés költsége és a munkába állás haszna dönt.

17 Munkapiaci döntések

18 Költségek és döntések Forgatókönyv 1 Szülői házban élő tizenévesek: Kevés munkahelyet tudnak iskola mellett betölteni. Ha a továbbtanulás mellett döntenek, nem köteleződhetnek el egy munkahely mellett Megengedhetik maguknak, hogy hosszasan keresgéljék a legjobb lehetőséget. Megengedhetik maguknak, hogy kilépjenek és jobb állás után nézzenek. Forgatókönyv 1 Szülői házban élő tizenévesek: Kevés munkahelyet tudnak iskola mellett betölteni. Ha a továbbtanulás mellett döntenek, nem köteleződhetnek el egy munkahely mellett Megengedhetik maguknak, hogy hosszasan keresgéljék a legjobb lehetőséget. Megengedhetik maguknak, hogy kilépjenek és jobb állás után nézzenek.

19 Forgatókönyv 2 A munkás elveszti állását: Kisebb a motiváció egy újabb munkahely megkeresésére, ha magasabb a munkanélküli segély. Egy több keresőből álló családban nagyobb eséllyel marad valaki munkanélküli, ha több munkanélküli segélyt kap. Költségek és döntések

20 Forgatókönyv 3 Ha az emberek várakozásai jobbak a munkába állással kapcsolatban: Több ember jelenik meg a munkaerőpiacon. Az emberek a munkaerőpiac azon részei felé áramlanak, ahol jobbak a várakozásaik. Forgatókönyv 3 Ha az emberek várakozásai jobbak a munkába állással kapcsolatban: Több ember jelenik meg a munkaerőpiacon. Az emberek a munkaerőpiac azon részei felé áramlanak, ahol jobbak a várakozásaik. Költségek és döntések

21  Észrevétel  Mindhárom forgatókönyv magasabb munkanélküliséghez vezet.  Kérdés  A munkanélküliség növekedése jelenti-e a gazdaság gyengülését? Költségek és döntések

22 Munkanélküliség és recesszió RecesszióMunkanélküliségiFel-Munkanélküliségi ráta lendülés ráta 19545.5% 19586.8% 19616.7% 19758.5% 19829.7% 19927.4% 19535.5% 19574.3% 19605.5% 19734.9% 19795.8% 19905.5% 19984.4%

23 Miért tartós a munkanélküliség?  A recessziók vége után: 1) A vállalatok várnak az új munkaerő felvételével amíg a fellendülés biztossá nem válik. 2) A vállalatok a recessziók alatt hatékonyabbá vállnak.

24 Bérek szintje Alkalmazottak száma D S W1W1 Q1Q1 Q2Q2 többlet WeWe QeQe Miért nem esnek a bérek W e -re ? Miért tartós a munkanélküliség?

25  A munkáltatók érdekeltek a bérek egyensúlyi szintje fölött tartásában: 1) Visszatartsák a munkavállalókat attól, hogy felmondjanak. 2) Egyszerűbb csökkenteni a munkaerő mennyiségét, mint a béreket. 3) A munkanélküliség nem nyomja lefelé a béreket. Miért tartós a munkanélküliség?

26 Konklúzió Munkából a tartós kínálati többlet fennmarad. Miért tartós a munkanélküliség? Más szavakkal: állandósul a hiány a munkából, és a többlet a munkaerőből. Más szavakkal: állandósul a hiány a munkából, és a többlet a munkaerőből.

27 A szakszervezetek és a verseny Bizonyos termékek eladói együttműködnek, mondván így jobban tudnak versenyezni a vevőkkel. (OPEC) Pedig a valódi verseny az eladók között zajlik! Hogy viszonyulnak mindehhez a szakszervezetek?

28  Bérek  A munkaadók licitálnak a munkavállalók szolgáltatásaiért  A munkavállalók nem kaphatnak magas fizetéseket, ha mások ugyanazt olcsóbban is megcsinálják. A szakszervezetek és a verseny

29 Szakszervezetek Korlátozza a versenyben a nem szakszervezeti tagokat Cégek kénytelenek szakszervezeti tagokat alkalmazni. A szakszervezeti tagok száma korlátozott. Tárgyalásokon magas béreket garantáló szerződéseket harcol ki. A szakszervezetek és a verseny

30 bér alkalmazottak D S Egyensúlyi bér Szakszer- vezeti bér A szakszervezetek és a verseny

31 A Phillips-görbe A.W. Phillips (1958) megfigyelte: A munkanélküliség nagyobb volt amikor a pénzben kifejezett átlagos munkabérek lassan nőttek. A munkanélküliség mértéke visszaesett, amikor a pénzben kifejezett munkabérek gyorsabban nőttek

32 A politikai döntéshozók ajánlják: Csökkenthető a munkanélküliség az infláció növekedésével, ha növeljük pénzkínálatot. Az infláció és a munkanélküliség közt fordított a kapcsolat. A politikai döntéshozók ajánlják: Csökkenthető a munkanélküliség az infláció növekedésével, ha növeljük pénzkínálatot. Az infláció és a munkanélküliség közt fordított a kapcsolat. A Phillips-görbe

33 Kérdés az érveléshezKérdés az érveléshez –Ha a teljes foglalkoztatottság inflációt okoz, akkor elérhető az a teljes foglalkoztatottság infláció gerjesztésével? A Phillips-görbe

34 A munkanélküliség csökkentésére vonatkozó tévhit inflációsráta munkanélküliségi ráta 0 1 2 3 4 5 6 456 69 68 56 66 67 55 65 57 59 62 60 63 64 54 58 61 Egy “jól viselkedő” Phillips-görbe: USA, 1954 - 69.

35 munkanélküliségi ráta 0 1 2 3 4 5 6 468 egy “nem jól viselkedő” Phillips görbe: USA, 1970 - 81. 957 7 8 9 10 11 74 80 78 81 75 79 73 70 72 71 77 76 inflációsráta A munkanélküliség csökkentésére vonatkozó tévhit

36  Kérdés  Mi okozza a Phillips-görbe megváltozását?  Útmutatás  A nominális és reál bér megkülönböztetése.  Figyelembe kezdték venni, hogy a munkanélküliség közel van-e a természetes értékéhez avagy sem. A munkanélküliség csökkentésére vonatkozó tévhit

37 Munkapiaci intézkedések  Kérdés  Mit tehet a kormány a munkanélküliség visszaszorítására?  Csökkentheti a gazdasági ingadozásokat  Továbbképzéseket finanszírozhat

38  Kérdés  Mit tehet a kormány a munkanélküliség visszaszorítására?  Megszüntetheti a munkanélküli segélyt.  Növelheti a gazdaságról rendelkezésre álló információk minőségét. Munkapiaci intézkedések

39 Empirikus adatok

40

41

42 19 fejezet vége Gazdaságpolitika