Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE. 1. Makrogazdasági politika (macroeconomic policy) A gazdaság egészére vonatkozó kormányzati célok és irányítási-ellenőrzési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE. 1. Makrogazdasági politika (macroeconomic policy) A gazdaság egészére vonatkozó kormányzati célok és irányítási-ellenőrzési."— Előadás másolata:

1 2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE

2 1. Makrogazdasági politika (macroeconomic policy) A gazdaság egészére vonatkozó kormányzati célok és irányítási-ellenőrzési eszközök összessége. A legfontosabb eszközei (részpolitikái): - monetáris politika - költségvetési (fiskális) politika

3 2. „Mágikus négyszög” (‘Magisches Viereck’) Árstabi- litás Teljes foglalkoz- tatás Fizetési mérleg egyensúlya Gazdasági növekedés

4 Teljes foglalkoztatás (full employment) –A neoklasszikus közgazdaságtan értelmezésében: a munkaerőpiac olyan egyensúlyi állapota, amelynél (az érvényes reálbér-szint mellett) a munkakínálat megegyezik a munkakereslettel (nincs „kényszerű” munkanélküliség). –A monetarista közgazdaságtan értelmezésében: a munkaerőpiac olyan állapota, amelynél csak a munkanélküliség „természetes rátájának” megfelelő munkanélküliség létezik.

5 3. Célkonfliktusok (makroökonómiai megközelítés) A technológiai fejlődésen alapuló gazdasági növekedés esetén – a munkaerő fizikai tőkejavakkal való helyettesítésével – csökkenhet a foglalkoztatás. Fogyasztás-vezérelt gazdasági növekedés esetén a makrokereslet növekedésétől elmarad a makrokínálat bővülése, ami -(keresleti) inflációt gerjeszthet; -növelheti az importkeresletet, ezáltal ronthatja a fizetési mérleget.

6 A fizetési mérleg egyensúlyának javítása érdekében alkalmazott importkorlátozás kiszoríthatja a hazai piacról az olcsóbb importtermékeket, ami -növelheti az inflációt; -az import-igényes ágazatokban csökkentheti a foglalkoztatást. A foglalkoztatás és az infláció kapcsolatának egyik lehetséges megközelítése: a Phillips-görbe.

7 Phillips-görbe (Phillips-curve) Rövid távú (keynesiánus) megközelítés Gazdasági fellendülés (konjunktúra) idején csökken a munkanélküliség (nő a foglalkoztatás). Ezzel egyidejűleg a munkáltatók könnyebben engednek a munkavállalók (szakszervezetek) bérköveteléseinek. A nominálbérek növekedése növeli az makrokeresletet, emiatt – változatlan termelékenység esetén – nő az infláció. A teljes foglalkoztatás és az árstabilitás tehát egyszerre nem valósítható meg, a gazdaság- politikának választania kell a munkanélküliség és az infláció csökkentése között.

8 Hosszú távú (monetarista) megközelítés A pénzkibocsátás növelése hatására egyrészt nő a vállalatok beruházási hajlandósága, ezáltal a munkaerő iránti kereslete, másrészt nő a forgalomban lévő pénz mennyisége. Az infláció gyorsulása árán tehát rövid távon csökkenthető a munkanélküliség. Hosszabb idő eltelte után azonban a munkaválla- lók egy része („észlelve” a reálbérek csökkené- sét) új állás keresésébe kezd, vagyis „önkéntes” (súrlódásos) munkanélkülivé válik. A pénzkibo- csátás növelésével tehát hosszú távon a munka- nélküliség nem csökkenthető egy minimális, a „munkanélküliség természetes rátájának” (U N ) megfelelő szint alá.

9 0 munkanélkü- liségi ráta (%) inflációs ráta (%) Rövid távú Phillips-görbe Hosszú távú Phillips-görbe UNUN

10 A foglalkoztatási és az antiinflációs politika hozzáigazítása a választás ciklusokhoz Választás I.Választás II. Infláció Munkanélküliség %


Letölteni ppt "2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE. 1. Makrogazdasági politika (macroeconomic policy) A gazdaság egészére vonatkozó kormányzati célok és irányítási-ellenőrzési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések