KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Választott tárgy GAZDASÁGI IGAZGATÁS A diasort hatályosította: Dr. Mikó Zoltán 2014. augusztus 15.

2 Tartalomjegyzék 1. A gazdasági igazgatás átalakulása 2. A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok 3. A gazdaságirányítás legfontosabb feladatai és eszközei 4. A gazdasági igazgatás egyes szakmai területei és szervezetrendszere

3 A gazdasági közigazgatás fogalma
A gazdasági közigazgatás: a nemzetgazdaság szereplői gazdasági aktivitásának befolyásolása. A közigazgatási szervek gazdaságot befolyásoló tevékenységének összessége. Az állam gazdasági funkciói a történelem során változtak. A 2008-as gazdasági válság hatásai: az állam megváltozott szerepe, nemzeti, illetve nemzetek feletti eszközökkel megvalósuló válságkezelés Az állam funkciói: klasszikus (külső védelem, belső rend) társadalomigazgatási (szociális-kulturális, gazdasági) Állami gazdaságigazgatási feladatok jövedelemtulajdonosként, közhatalomként: beavatkozó, szabályozó, nyilvántartó, jogalkalmazó. A gazdasági közigazgatás fogalma A hatalom által legitimált közérdekű célok megvalósítása érdekében a szükséges közigazgatási feladatok ellátása a gazdaság területén. A gazdaság szereplőinek befolyásolása a közigazgatás eszközeivel, és intézményeivel. A gazdasági közigazgatás a nemzetgazdaság szereplői gazdasági aktivitása állam által történő befolyásolásának érdekében az állam közigazgatási szervei révén kifejtett tevékenységek összessége. Gazdaságszervezési modellek (sajátosan jellemző eszközrendszerrel): - tervutasításos (pl. az állam tulajdonosi és közhatalmi jogosítványai egybeesnek) - piacgazdaság ( pl. az állam tulajdonosi és közhatalmi jogosítványai szétválnak) - vegyes gazdaság Az állam gazdasági funkciói a történelem során változtak: -külső és belső védelem - külgazdasággal való kapcsolatokat előmozdító infrastruktúrák kialakítása, fejlesztése - közhitelű nyilvántartások kezelése - humán és anyagi feltételek biztosítása - újraelosztási gazdasági funkció (az állam, mint legnagyobb jövedelemtulajdonos) - szociális funkció A politikai közigazgatás lényeges mértékben meghatározza a gazdasági közigazgatás - struktúráját - célkitűzését - eszközrendszerét

4 A gazdasági közigazgatás átalakulása
Szocialista tervutasításos, szabályozott Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell (1990.). A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság tulajdonosi szerkezetét, működési mechanizmusát. Következmény: dereguláció; reguláció; rereguláció; liberalizáció; külgazdasági reorientáció; a gazdaságirányítás intézmény-, és eszközrendszerének átalakítása. EU tagság : intézményi és jogi harmonizáció A gazdasági közigazgatás átalakulása A magyarországi társadalmi-politikai rendszerváltozás és a gazdasági átalakulás napjainkra meghatározó módon alakította át az állam gazdasági funkcióit, szerepvállalását és a gazdasági közigazgatás feladatait. Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell. A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság tulajdonosi szerkezetét. Következmény: - dereguláció (idejét múlt, felesleges jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezése) - reguláció (a hiányzó jogi szabályozás pótlása) - rereguláció (újraszabályozás) - liberalizáció (közigazgatási kötöttségek oldása pl. engedély helyett bejelentés, monitoring, engedélyezés megszüntetése) - külgazdasági reorientáció (pl. az EU irányába történő gazdasági nyitás), - a gazdaságirányítás intézmény-, és eszközrendszerének átalakítása (pl. Államháztartási Hivatal, SAPARD hivatal)

5 A gazdasági közigazgatás feladatai
Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését: a gazdálkodás makroszintű feltételeit; a gazdasági folyamatok alakulását; a gazdasági szabályozás egészét; működtetni az EU konform intézményi mechanizmust a konjunkturális ingadozásokat; a nemzetgazdaság külső és belső védelmét; a gazdasági infrastruktúra tárgyi elemeit; a közigazgatás működtetését; a nemzet vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét; az államháztartás hatékony működését; az államadósság kezelését. A gazdasági közigazgatás feladatai: Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését - a gazdasági folyamatok alakulását - a gazdálkodás makroszintű feltételeit - a gazdasági szabályozás egészét - a konjunkturális ingadozásokat (recesszió, élénkülés) - a nemzetgazdaság külső és belső védelmét (pl. honvédelem, rendészet, büntetés-végrehajtás, stb) - a gazdasági infrastrúktura tárgyi elemeit (úthálózat, ár- és bel-vízvédelem, stb.) - közigazgatás (hatósági szolgáltatások, jogszabály-alkotás, statisztika stb.) működtetését - az állami, kincstári illetve önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét - az államháztartás hatékony működését

6 Az állam belföldi gazdasági érdekérvényesítő tevékenysége
A gazdasági érdekérvényesítés lehetséges eszközei: pénz (tőke, tulajdon)- pl. bővül az állami tulajdon köre és aránya szervezettség – pl. kötelező gazdasági kamarai tagság, a gazdaságpolitika középpontjában nem az egyén, hanem a közösségek állnak közhatalom – jogalkotás (2/3), jogalkalmazás Cél: a közjó érvényesítése, munka alapú gazdaság és társadalompolitika A hazai gazdaságpolitika egyik legnagyobb kihívása megtalálni az egyensúlyt az állami szerepvállalás és a piaci önszabályozás között. A gazdasági érdekérvényesítés három legfontosabb eszköze: a pénz (tőke) a szervezettség illetve a közhatalom. Az elmúlt években bekövetkezett paradigma váltás eredményeként az un. washingtoni konszenzuson alapuló államfelfogás helyett fokozatosan teret nyer az állami beavatkozás gazdaságba történő beavatkozási lehetőségeinek újra értelmezése. A korábban privatizált ágazatok közül egyes stratégiai területeken ( mint pl. közszolgáltatások, vagy bankszektor) az állami, vagy nemzeti tulajdon arányának a fokozatos növelése a cél. Ez az állami, nemzeti tulajdonon keresztül az érdekérvényesítéshez szükséges tőkeerőt növeli. A gazdaság szervezettségének elősegítése céljából döntött úgy 2012-ben az Országgyűlés, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara esetében kötelezővé teszi a kamarai tagságot. Napirenden van a kereskedelmi és iparkamarák esetében is a kötelező tagság kérdése. A gazdaság szereplőinek szervezettségében bekövetkezett változás viszont már kihatással van a gazdasági érdekegyeztetési mechanizmusra is. Ennek részeként kötött pl. a Kormány stratégiai együttműködési megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Az állami szerepvállalás a közhatalom gyakorlásában nyilvánul meg, amelynek két kiemelkedő területe van: a jogalkotás, illetve a jogalkalmazás. A jogalkotás a nemzeti szuverenitás egyik fontos eszköze, amelynek gyakorlását – az Alaptörvényben meghatározottak szerint – az EU tagságunkból eredően és a szükséges mértékben Magyarország átruházott az EU illetékes szerveire. A jogalkalmazás pedig az állami akarat egyedi ügyekben való érvényesülését hivatott biztosítani. A gazdasági folyamatok befolyásolásában a nemzeti kormányzati szereplők mellett ( kormány, minisztériumok, államigazgatási szervek) egyre nagyobb súllyal vesznek részt a nemzetközi szervezetek (lásd EU) de a multinacionális vállalatok is. Ez utóbbi jelentőségét külön is aláhúzza az a körülmény is, miszerint 2012 év végétől kezdve Magyarország Kormánya mintegy 40 multinacionális vállalattal kíván stratégiai együttműködési megállapodást kötni. Ezen multinacionális vállalatok döntően a termeléshez kötődő ágazatokban működnek. Ez szintén összhangban van azokkal a megváltozott elképzelésekkel, miszerint a gazdaságpolitika központjába a munkát, a foglalkoztatást és a termelést kell állítani, a meglevő eszközöket pedig ehhez kell hozzá rendelni. Ezen stratégiai együttműködési megállapodások fokozatosan ki fognak bővülni a nemzeti tulajdonban levő hazai vállalkozásokkal, vagy vállalat csoportokkal Az állam gazdasági szerepvállalásának egyik fontos új terepe a nemzeti rendelkezés alá tartozó tulajdon arányának a fokozatos növelése, ezen belül is a kis-, és középvállalkozások, valamint ezek integrációjának az erősítése.

7 A gazdasági igazgatás átalakulása Fejezeti összefoglaló
Fogalmak: gazdasági igazgatás; privatizáció; dereguláció; reguláció; liberalizáció; államadósság kezelés, az állam gazdasági érdekérvényesítő tevékenysége

8 A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami és önkormányzati feladatok
A fejezettel elérni kívánt célok A közszolgálati tisztviselő ismerje meg: A gazdasági közigazgatás alkotmányos kereteit, figyelemmel a január 1. napjától hatályos új alaptörvényre. Az állam gazdaságigazgatási feladatai ellátását biztosító intézmények rendszerét, azok feladatait.

9 A piacgazdaság működésének alkotmányos keretei
A piacgazdaság olyan többszektorú gazdaság, ahol a vállalkozók cselekvését, magatartását a piac meghatározó módon koordinálja, szabályozza. A piacgazdaság léte nem zárja ki az állam részvételét a piacszabályozásban Alaptörvény M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.” Alkotmányos korlát: az állami beavatkozás ne eredményezzen indokolatlan monopolhelyzetet, ne sértse a fogyasztók jogai érvényesítését. A piacgazdaság működésének alkotmányos keretei A piacgazdaság olyan többszektorú gazdaság, ahol a vállalkozók cselekvését, magatartását a piac meghatározó módon koordinálja, szabályozza A szociális piacgazdaság államcél, a piacgazdaság pedig nem alapjog, hanem alkotmányos feladat, amelyet egyes, a piacgazdaság szempontjából releváns alapjogok érvényesítésével lehet és kell megvalósítani. Alkotmányos korlát: amikor az állami beavatkozás már olyan szintet érne el, amely fogalmilag és nyilvánvalóan kizárná a piacgazdaság létét. Pl. a szigorú tervgazdálkodás bevezetése, egy általános államosítás, a gazdasági verseny kizárására irányuló állami magatartás Következmény: az állam tulajdonosi és közhatalmi jogosítványainak szétválasztása Amennyiben a közérdek érvényesülése ezt szükségessé teszi, a tulajdonnal való rendelkezési jog korlátozható Az Alaptörvény már nem a piacgazdaságról, hanem az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadságának az összhangjáról beszél, ami a gyakorlatban piacgazdasági körülmények között valósul meg.

10 A piacgazdaság működésének alkotmányos keretei
A költségvetés és az adórendszer alkotmányos alapjai. Az állampolgárok gazdasági és szociális jogai: Az esélyegyenlőséghez A társadalmi igazságossághoz A piacgazdaság működésének alkotmányos keretei A piacgazdaság olyan többszektorú gazdaság, ahol a vállalkozók cselekvését, magatartását a piac meghatározó módon koordinálja, szabályozza A szociális piacgazdaság államcél, a piacgazdaság pedig nem alapjog, hanem alkotmányos feladat, amelyet egyes, a piacgazdaság szempontjából releváns alapjogok érvényesítésével lehet és kell megvalósítani. Alkotmányos korlát: amikor az állami beavatkozás már olyan szintet érne el, amely fogalmilag és nyilvánvalóan kizárná a piacgazdaság létét. Pl. a szigorú tervgazdálkodás bevezetése, egy általános államosítás, a gazdasági verseny kizárására irányuló állami magatartás Következmény: az állam tulajdonosi és közhatalmi jogosítványainak szétválasztása Amennyiben a közérdek érvényesülése ezt szükségessé teszi, a tulajdonnal való rendelkezési jog korlátozható

11 A támogatáspolitika alkotmányos keretei
Az esélyegyenlőség megvalósulását az állam külön intézkedésekkel elősegíti. A támogatáspolitika gyakorlati megvalósítása különböző eszközök külön-külön, vagy egyidejű alkalmazását követeli meg. A támogatás igénybevétele nem alkotmányos alapjog. A közjó érvényesítését szolgálja. A pozitív diszkrimináció alkalmazása alkotmányos lehetőség. A csoportképzési jog ebből ered.

12 A támogatáspolitika alkotmányos keretei
Pozitív diszkrimináció: alkotmányosságát mindig esetenként, konkrét tényállások alapján kell vizsgálni. Alkotmányos követelmény: akik megfelelnek az előre meghirdetett feltételeknek, azokkal szemben további diszkrimináció már nem alkalmazható. Csoportképzési jog (14/2014. (V. 13.) AB határozat) Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke Csoportképzési jog : mentességek, illetve kedvezmények igénybevételére jogosultak körének meghatározása mérlegelési jogkörben hozott döntések célszerűségi megfontolások alapján az Alkotmánybíróság előtt nem támadhatók meg a közérdek meghatározása a demokratikus törvényhozó feladata Pl. gyermekgondozási segély igénybevételekor a feltételek meghatározásakor nem tehető különbség a városi, vagy falusi lakosság között. Pl. lakásépítés, fiatal, több gyermekes családok gyermekszámtól függő támogatása Pl. egy fejlesztési támogatás pályázat alapján történő nyújtása mérlegelési jogkörben hozott döntés (PL. Széchenyi Terv) 14/2014. (V. 13.) AB határozat Az Alkotmánybíróság más mércét alkalmaz az alkotmányos alapjogokat érintő diszkriminációra – az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében rögzített szükségesség/arányosság tesztjét –, s más mércét arra az esetre, ha a diszkrimináció-tilalmat az alapjogokon kívüli egyéb jogok tekintetében vizsgálja. Itt akkor állapít meg az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenes megkülönböztetést, ha a megkülönböztetésnek nincs tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka, vagyis önkényes . Az Alkotmánybíróság azt is több határozatában megerősítette, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) kell kezelnie, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni {3009/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [53]; 3132/2013. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás [96]–[97]}. Kifejtette továbbá azt is, hogy nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket. Az egyenlőség követelménye a jog általi egyenlőként való kezelésre irányuló alkotmányos elv, amely az azonos (homogén) szabályozási körbe vont jogalanyoknak a jogokból való egyenlő részesedését védi. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy akkor alaptörvény-ellenes a megkülönböztetés, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne {l. különösen: 3009/2012. (VI. 21.) AB határozat, Indokolás [54]; 43/2012. (XII. 20.) AB határozat, Indokolás [41]}. Az L) cikk (1) bekezdése a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját részesíti alkotmányos védelemben, és a családi kapcsolat alapjaként külön nevesíti a szülő-gyermek viszonyt. A (2) bekezdés pedig a gyermekvállalás támogatását államcélként fogalmazza meg, amelyet a jelenlegi demográfiai állapot külön is indokol. A XV. cikk (5) bekezdése szintén államcélként, és a tényleges esélyegyenlőség elérése érdekében megteendő pozitív diszkriminációként mondja ki, hogy: „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” E rendelkezések együttes értelmezéséből kitűnik, hogy az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében biztosított alapjog, a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga speciális szerkezetű és többpólusú: jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család (a szülők), másodlagosan pedig – kiegészítő, illetve bizonyos esetekben pótló jelleggel – az állam. Az L) cikk (2) bekezdése és a XV. cikk (5) bekezdése alapján az államnak – ebben a szerepkörében – a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát aktív, tevőleges, támogató (nem pusztán passzív) magatartással kell érvényre juttatnia. Míg a család (a szülők) XVI. cikk (1) bekezdésből fakadó kötelezettsége elsősorban a magánszférában, a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges tartás, gondozás, nevelés, oktatás és az ezeket elősegítő családi légkör kialakításának kötelezettségeként értelmezhető; addig az állami kötelezettség a családokon keresztül a gyermekek támogatását, a fejlődésükre károsan ható kockázatvállalásoktól való megóvását, és az önálló, felelős és tájékozott döntéshozatalra történő felkészítés lehetővé tételét jelenti, akár a gyermekek jogainak az Alaptörvénnyel összhangban álló korlátozásának eszközével is.” Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke: Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. A belső piaccal összeegyeztethető pl: a) a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják; b) a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás;

13 Az állam gazdaságigazgatási feladatai ellátását biztosító intézmények rendszere, azok feladatai
Országgyűlés Kormány Központi államigazgatási szervek Önkormányzatok

14 Az Országgyűlés feladatai
Gazdaságigazgatással összefüggő feladatok Kormányzati struktúra-alakítása Gazdasági tárgyú jogalkotás Ellenőrzés

15 A Kormány gazdaságigazgatással összefüggő feladatai
Kormányzati tevékenység: Nem azonos a Kormány tevékenységével a közigazgatás legjelentősebb, legátfogóbb tevékenységi területe. A Kormány: általános hatáskörű irányító szerv; önálló döntési hatásköre van; koordinatív feladatokat is ellát; stratégiai irányító tevékenység; folyamatos kormányzati gazdaság-befolyásoló tevékenység. A Kormány önálló hatáskörét a az Alkotmány, illetve a törvények által meghatározott keretek között gyakorolhatja.

16 A Kormány gazdaságigazgatással összefüggő feladatai: A Kormány hatáskörei
Önálló hatáskörök: jogalkotó; közigazgatási aktusokat felülvizsgáló; szervezetalakítási jogkör. Jogalkotó hatáskör: önálló, végrehajtási jellegű. Határozatok: egyedi, normatív. Lásd részletesen a jogalkotással kapcsolatos ismereteket Lásd pl.: gazdasági tárgyú nemzetközi szerződések kormányrendeletben történő kihirdetése ( önálló hatáskör) Lásd pl. az agrártámogatások igénybevételi rendjéről, a külkereskedelem engedélyezési rendjéről, az üzletek működési rendjéről szóló kormányrendeleti szintű szabályozását (végrehajtási jellegű) Lásd.: pl. az EU csatlakozásra való felkészüléssel összefüggő határozatok ( mind normatív, mind egyedi – pl. az EU tárgyaló delegáció tagjainak kijelölése, nagyberuházások megvalósítása, szövetkezeti külső üzletrész felvásárlása, autópálya építés stb. Szervezet alakítás: költségvetési szerv alapítása (GKM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala)

17 A központi államigazgatási szervek gazdaságigazgatással összefüggő feladatai
Ágazati gazdaságigazgatási tevékenység fő területei: a kormányzati döntés-előkészítés során az ágazati szempontok és érdekek képviselete; ágazatfejlesztési koncepciók és programok kidolgozása (ide értve az EU forrásból támogatott programokat; ágazati-szakmai követelmények meghatározása; részvétel az ágazati kutató-fejlesztő tevékenység igazgatásában; részvétel az ágazati külgazdasági kapcsolatok megvalósításában; a jogi szabályozás és hatósági jogalkalmazó tevékenység ellátása.(Pl. vidékfejlesztés VM, iparigazgatás NGM) Az egyes minisztériumok feladat-hatásköre állandóan változnak!!!! A miniszteri feladatköröket kormányrendeletek tartalmazzák.

18 A központi államigazgatási szervek gazdaságigazgatással összefüggő feladatai
Funkcionális gazdaságigazgatási tevékenység fő területei: a gazdasági döntés-előkészítés; a gazdasági szabályozás; a koordináció; a gazdasági ellenőrző tevékenység (gazdasági- pénzügyi és adó-ellenőrzési tevékenység).(Pl. adóügy, foglalkoztatás NGM, külkapcsolatok és külpolitika: Külgazdasági és Külügyminisztérium) Minisztériumi feladatkörök: - javaslat a kormány részére intézkedés meghozatalára, annak végrehajtására - javaslat a Kormány részére jogszabály megalkotására (kormányrendelet, vagy törvényjavaslat) - a gazdaság ágazati stratégiaalkotásával, tervezésével összefüggő feladatok - irányítási, felügyeleti és ellenőrzési feladatok - egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben határozathozatal, vagy jogorvoslati kérelem elbírálása - információs szolgáltató feladatok - nemzetközi kapcsolatok szervezése - kapcsolattartás a nem kormányzati szervekkel

19 Gazdaságigazgatási feladatokat ellátó központi államigazgatási szervek
Miniszterelnökség: összkormányzati szempontok érvényesítése, koordináció, Irányító Hatóság, agrár-vidékfejlesztésért is felel Nemzetgazdasági Minisztérium: ágazati és funkcionális feladatok, foglalkoztatáspolitika Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: infrastruktúra fejlesztés Földművelésügyi Minisztérium: agrárpolitika Belügyminisztérium: vízgazdálkodás, közfoglalkoztatás Külgazdasági és Külügyminisztérium:

20 Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere A működés törvényi garanciái Önkormányzatoknak kötelező feladatot és hatáskört csak törvény állapíthat meg. Feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák. Rangsorolniuk kell a feladataikat. Alanyi jogon normatív központi hozzájárulást vehetnek igénybe, mely kötöttség nélkül felhasználható és a költségvetési év során nem mérsékelhető. 2013-tól feladatalapú támogatás kizárólag a kötelezően ellátandó feladatokra fordítható. Önkormányzatoknak kötelező feladatot és hatáskört csak törvény állapíthat meg, egyidejűleg az Országgyűlés gondoskodik az azok ellátásához szükséges anyagi feltételekről A kötelező és az önként vállalt feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák Bevételeik keretéig rangsorolniuk kell a feladataikat amely azonban nem vezethet a kötelező feladatok hiányos ellátásához Alanyi jogon normatív központi hozzájárulást vehetnek igénybe, mely kötöttség nélkül felhasználható és a költségvetési év során nem mérsékelhető

21 Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere A működés törvényi garanciái Céltámogatást igényelhetnek. Kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkormányzatokat. 2013-tól kiegészítő támogatás csak kivételes esetben az önkormányzat működőképességének megőrzésére adható. Maguk döntenek a helyi adó bevezetéséről. Önállóan alakítják ki pénzügyi és számviteli rendszerüket. Törvényben meghatározott beruházási célok körében céltámogatást igényelhetnek Önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkormányzatokat A törvényben foglaltak figyelembevételével maguk döntenek a helyi adó bevezetéséről, ezen belül a bevezetendő helyi adó fajtájáról, mértékéről, a mentességekről, kedvezményekről Önállóan alakítják ki pénzügyi és számviteli rendszerüket a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével

22 Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere: A működés törvényi garanciái A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik. Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség nem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át. Az állami költségvetés a veszteséges gazdálkodásból származó kötelezettségekért nem vállal felelősséget. Fizetésképtelenség esetén adósságrendezési eljárás. Adósságot keletkeztető ügylethez Kormány előzetes jóváhagyása, kivételek: pályázati önrész , értékhatár alatti fejlesztési célú ügyletek stb. (100, 20, 10 milliós értékhatár). Ha az önkormányzat fizetésképtelenné válik, a polgármesternek, a képviselő-testületnek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló évi XXV. törvényben foglaltak szerint kell eljárni.

23 Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere: Az önkormányzatok bevételei Az Alaptörvény az önkormányzatok gazdasági alapjai között három tételt emel ki: a saját bevételt, az állami támogatást, valamint az önkormányzat vagyonát.

24 Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere: Az önkormányzatok bevételei Saját bevételek: helyi adók; átengedett központi adók; normatív állami hozzájárulás. 2013-tól feladatfinanszírozási rendszer. Saját bevételek: Helyi adók: -vagyoni típusú adók - kommunális jellegű adók - helyi iparűzési adó Átengedett központi adók: - magánszemélyek jövedelemadója (40%) - gépjárműadó (50%) -a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni személyi jövedelemadó (100 %) - a környezetvédelmi jogszabályok megsértéséért kiszabható bírságok ( %) Normatív állami hozzájárulás: Az éves költségvetési törvényben meghatározottak szerint

25 Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere: Állami támogatások az önkormányzatok részére Címzett és céltámogatások Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességének védelmét szolgáló támogatási rendszer. Központosított előirányzatok Vis major támogatás Költségvetési kapcsolatok: intézmény alapítása, működtetése. Gazdálkodási felelősség: feltételek, felelősség. Az önkormányzati beruházásokat, rekonstrukciókat segítő címzett és céltámogatási rendszer. Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességének védelmét szolgáló támogatási rendszer, ami az önkormányzati alapfunkció - a működés - pénzügyi feltételeit hivatott azon településeken biztosítani, amelyek erre önerőből képtelenek. A központosított előirányzatok rendszere, amely egyes fontos önkormányzati feladatokhoz kötődik, a tervezés időszakában a felhasználók vagy az igénybevétel feltételei nem ismertek. Vis major támogatás az elemi károk elhárítására

26 Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere Az önkormányzatok költségvetése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben 2013-tól megváltoznak a kötelezően ellátandó feladatok. Az államháztartásról szóló törvényen belül önálló fejezet foglalkozik a helyi önkormányzatok költségvetésével. A költségvetési önkormányzati rendeletben egymástól elkülönítetten a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat.

27 Az önkormányzatok gazdaságigazgatással kapcsolatos feladatai és intézményrendszere A helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzése Az ellenőrzés rendszere Az önkormányzatok vagyona Üzleti vagyon Törzsvagyon (Nvt. sorolja fel.) A törzsvagyon forgalomképessége Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak Vagyongazdálkodás Az ellenőrzés rendszere: - belső ellenőrzés - felügyeleti - intézményi – ellenőrzés - külső ellenőrzés -Állami Számvevőszék -Területi Államháztartási Hivatal -Magyar Államkincstár Rt. Az önkormányzatok vagyona Cél: minden olyan vagyon az önkormányzatoké legyen, amely a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának feltételéül szolgál. Törzsvagyon: közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon forgalomképessége: - forgalomképtelen - korlátozottan forgalomképes. Forgalomképtelen vagyontárgyak: - a helyi közutak, a közutak műtárgyai, (hidak, aluljárók, felüljárók, stb.) - a közterek, a parkok, és minden más ingó és ingatlan dolog, amelyet törvény vagy az önkormányzat ilyennek nyilvánít. - nem képezheti a vállalkozói vagyon alapját, nem idegeníthető el és meg sem terhelhető. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak - közművek, intézményi- és középületek - meghatározott törvényi vagy önkormányzati rendeletben megfogalmazott feltételek esetén forgalomképessé tehetők Vagyongazdálkodás: Célirányosan, a legjobb minőségben szolgálja a közszolgáltatások ellátását A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

28 A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok Összefoglaló
Fogalmak: Szociális piacgazdaság Pozitív diszkrimináció Csoportképzési jog Ágazati igazgatás Funkcionális igazgatás Feladatfinanszírozási rendszer Törzsvagyon Adósságküszöb

29 A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés
Gazdaságpolitika fogalma: a gazdasági növekedés érdekében a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások számbavétele, felhasználása, a legfőbb célok, és módszerek kijelölése Eszköztára: gazdaságirányítási rendszer (szabályozók, pénzügypolitika, ágazati politika) A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés: Célok meghatározása Célok rendszere Statisztika A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés Gazdaságpolitika fogalma: a gazdasági növekedés céljai érdekében rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások számbavétele, felhasználásuk legfőbb céljainak, és módszereinek kijelölése. Eszköztára: gazdaságirányítási rendszer ( szabályozók, pénzügypolitika, ágazati politika) Cél: az egyének, a közösségek, az egész társadalom sokirányú és állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek a lehető legjobb kielégítése A célok rendszere: - Távlati: pl.egyensúlyi helyzet, GDP-ben kifejezett növekedési ütem - Stratégiai, rész stratégiai: a távlati célok megvalósítását szolgálják Pl.: külgazdasági stratégia, agrárgazdasági stratégia - Taktikai: mindazon feladatok, amelyek valamilyen stratégiai cél megvalósítását szolgálják, és rövid időtávon merülnek fel. Statisztika: A megalapozott, valósághű gazdasági helyzetértékelés és célképzés előfeltétele. Alapelemei: - Központi Statisztikai Hivatal - az országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) - Országos Statisztikai Tanács (OST)

30 A fiskális és monetáris politika és eszközei
A gazdasági folyamatok közgazdasági, közigazgatási befolyásolására szolgáló eszközök: költségvetési politika, monetáris politika, fejlesztés politika. Az állam gazdasági funkciói: stabilitás, egyensúly fenntartása, jövedelem újraelosztás, a nemzetgazdaság egy-egy belső piaci szegmensének befolyásolására irányuló allokáció, 2008-tól válságkezelés. közjó érvényesítése A Kormánynak a gazdaságpolitika megvalósításában egyik legfőbb eszköze a pénzügypolitika, melynek két fő területe van: - a fiskális, vagy költségvetési (bevételi) politika, és - a monetáris politika A fiskális és monetáris politika és eszközei A gazdasági folyamatok közgazdasági, közigazgatási befolyásolására szolgáló eszközök: - az állami beavatkozás a jövedelmekre és az árupiacra, avagy a pénzpiacra gyakorol hatást közvetlenül: költségvetési politika monetáris politikát - az állami beavatkozás jellege szerint: - automatikusan, illetőleg - diszkrecionális (esetileg alkalmazott) Költségvetési politika : az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége, amely az állami költségvetésben és a költségvetési (fiskális) szabályokban ölt testet Hatás nemzetgazdaság összkeresletére: - a jövedelmek változtatásával, - közvetlen vásárlásokkal. Az állam gazdasági funkciói: - a gazdasági stabilitás, egyenletes növekedés, belső és külső pénzügyi egyensúly fenntartására irányuló stabilizációs funkció - a gazdaságpolitikai prioritások érvényesítésére irányuló jövedelem újraelosztási funkció - a nemzetgazdaság egy-egy belső piaci szegmensének befolyásolására irányuló allokációs funkció, amelynek révén az adott termék- vagy szolgáltatás-piac spontán működéséből fakadó hiányosságot vagy torzulást korrigálhat

31 A fiskális és monetáris politika és eszközei
Fiskális politika: a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása. Költségvetési bevételek: adójellegű bevételek nem adójellegű bevételek állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek egyéb bevételek Költségvetési kiadások felhalmozási célú működési Államháztartás A költségvetési bevételek: -adójellegű bevételek -adók - állami monopóliumok -nem adójellegű bevételek - illeték - díj - birság - állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek - egyéb bevételek - támogatások - adományok Adójellegű bevételek rendszere: alkalmazkodik a gazdaságpolitika stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához. Követelmények: -stabilitás -ésszerű rugalmasság -igazságosság (méltányosság) -haszonelvűség -közteherviselés -hatékonyság -egyszerűség és a lehető legkisebb adminisztrációs költségigény Költségvetési kiadások: -közigazgatás működtetése, fejlesztése -struktúrális és regionális fejlesztési támogatások szociális, oktatási juttatások Államháztartás: a költségvetés-politika megvalósítását szolgáló politikák, szabályozók és intézmények összessége

32 A fiskális és monetáris politika és eszközei
A monetáris politika megvalósításának eszközei: Az MNB szerepe: árfolyam-politika; kamatpolitika; Nemzeti önfinanszírozási program – a belső eladósodottság arányának növelése a külső eladósodottság rovására a kereskedelmi bankok kötelezően képzendő tartalékának szabályozása; a központi bank külön jogosítványai (pénzpiaci felügyelet – PSZÁF beolvadt az MNB-be – lásd pl. devizahitelek rendezésével kapcsolatos feladatok) Növekedési Hitelprogram (NHP) ,A monetáris politika megvalósításának eszközei: Árfolyam-politika: -gazdasági stabilitás fenntartása -az infláció féken tartása -a hazai termékek versenyképességének biztosítása -hatékonyságnövekedési külső kényszer fenntartását a külpiac-orientált termelőszektorok számára -a külső fizetési egyensúly vagy a gazdaságfejlesztési célú külső forrásbevonást lehetővé tevő kezelhető fizetési mérleg biztosítása Kamatpolitika: -refinanszírozási hitelek kamatait szabályozza -bővíti vagy csökkenti a gazdaságban rendelkezésre álló hitel és ezáltal a pénzmennyiség összegét. A kereskedelmi bankok kötelezően képzendő tartalékának szabályozása: - a bankok által meghitelezhető pénzmennyiséget szabályozza, amely visszahat a kamatláb alakulására A központi bank külön jogosítványai: -értékpapír kereskedelemmel (állampapírok eladásával) is képes hatni a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozására, magyar nemzeti valuta árfolyama szükséges védelmére - készpénz kibocsátás (emisszió), a pénzteremtés, a pénzkivonás kizárólag jogosultja, amelyet a gazdaság készpénz-szükségletének növekedésével összhangban gyakorol (és természetesen gondoskodik az elhasználódott készpénzek/fizetőeszközök cseréjéről, a refinanszírozási kamatláb, a kötelező tartalékráta, stb) Az MNB alapvető feladatai: -meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát -kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra -deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt -az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez - kialakítja és szabályozza a belföldi fizetési és elszámolási rendszereket, támogatja azok biztonságos és hatékony működését -feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat gyűjt és tesz közzé -támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete -felügyeli a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működését -ellátja a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmét -elősegíti a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartását A PSZÁF közigazgatási határozata csak bíróság előtt támadható meg ( nincs külön közigazgatási jogorvoslat)

33 Az állami támogatáspolitika
Szakpolitikák összessége Meghatározzák: a célokat a prioritásokat és az eszközöket. A támogatáspolitika céljai: Az Európai Unió közösségi politikái és a nemzeti támogatáspolitikai célok; EU működéséről szóló szerződés 107. cikke. A támogatáspolitika eszközei Mit értünk állami támogatás alatt? Olyan állami transzferek, melyek természetes személyek jövedelempótlását szolgálják, vagy olyan szervezeteknek a működéséhez, fejlesztéséhez járulnak hozzá, amelyek közvetlenül nem címzettjei az állami költségvetésnek. Gazdaságpolitikai értelemben állami támogatás minden olyan eszköz, mellyel az állam kedvezőbb pozícióba hoz egyes vállalkozásokat, mintha csupán a piac törvényei alapján működnének. Az állami támogatáspolitika Szakpolitikákból tevődik össze Az állam azon döntéseinek összessége, melyben - meghatározza a támogatáspolitikai célokat - kijelöli a célokon belül azokat a prioritásokat, melyekre az adott időszakban koncentrálni kíván - kiválasztja a célok elérését szolgáló eszközöket - a döntések az általános gazdaságpolitikai célokhoz és prioritásokhoz illeszkednek, továbbá - szoros összefüggésben vannak a gazdaságpolitika által meghatározott egyéb eszközökkel

34 A magyar támogatási rendszer
Átfogó gazdasági stratégia szükségessége EU belső piaccal összeegyeztethető állami és EU forrásból finanszírozott támogatások Notifikáció Gazdaságpolitikai célokat szolgáló támogatási rendszerek: agrártámogatások; területfejlesztési támogatások. A magyar támogatási rendszer Átfogó gazdasági stratégia szükségessége (Nemzeti Fejlesztési Terv) Partnerségi Megállapodás Feladat: a hazai támogatási rendszer összehangoltsága és átláthatósága, valamint EU konform átalakítása (a hazai támogatási rendszer alárendelődik az EU általános támogatási rendszerének, nemzeti támogatás csak az EU külön akkreditációja után – pl. agrártámogatások) Egyes, közvetlenül gazdaságpolitikai célokat szolgáló támogatási rendszerek Agrártámogatások -Kivételt képeznek a magyar támogatási rendszeren belül. -Az EU is kiemelten kezeli a közös agrárpolitikát -A támogatási rendszer általános kereteit az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló évi CXIV. törvény határozza meg -Az igénybevétel általános feltételeit kormányrendeletek szabályozzák -Az egyes előirányzatok terhére történő támogatás mértékének meghatározásáról, illetve az igénybevétel feltételeiről általában az FVM miniszter rendelete rendelkezik. Agrártámogatási célok: -Vállalkozások folyó támogatása -Piacra jutási támogatás -Beruházási támogatás -Biológiai alapok megőrzése, fejlesztése -Földvédelem, földhasznosítás -Agrár-környezetvédelem -Termelői szervezetek támogatása -Vidékfejlesztési célok támogatása -SAPARD program „Széchenyi Terv” Fejlesztési programokat támogat -Lakásfejlesztés -Turizmus -Idegenforgalom -Energiatakarékosság -Regionális fejlesztések -Kutatás, fejlesztés, innováció -informatika Nem azonos a „Nemzeti Fejlesztési Terv”-el Más fejlesztési programok is lehetnek Területfejlesztési támogatások Az európai uniós csatlakozásra való felkészülés egyik legfontosabb területe A területfejlesztési célokat szolgáló strukturális és kohéziós támogatásokra való jogosultsággal magyar támogatáspolitika forrásai kiegészülhetnek európai forrásokkal. Fogadásukra való intézményi felkészülés a csatlakozásig terjedő időszak egyik legfontosabb feladata. Kettős területfejlesztési cél: -fenntartható fejlődés biztosítása -területi egyenlőtlenségek kiküszöbölése Területfejlesztési intézményrendszer elemei -Megyei területfejlesztési tanácsok -Regionális fejlesztési tanácsok -Kistérségi területfejlesztési társulások Működési alapelvek: -Decentralizáció -Partnerség Jogi alap: évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről Támogatási célok: -Gazdaságfejlesztés -Munkahely teremtés -Infrastruktúra fejlesztés

35 Az áru szolgáltatás-, és munkaerőpiac szabályozása
A külkereskedelmi szabályozás hatósági eszközrendszere Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának szabályozása Műszaki szabályozás, termékbiztonság A munkaerőpiac szabályozása

36 A külkereskedelmi szabályozás hatósági eszközrendszere
Külkereskedelmi tevékenység – EU külső piac Külkereskedelmi engedélyezés (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) Export-import liberalizáció Egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó külön szabályozás (pl.: nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, vállalkozás import stb.) Nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodások A külkereskedelmi szabályozás hatósági eszközrendszere Külkereskedelmi tevékenység: -Alanyi jogon folytatható -Kiemelt termékek külkereskedelme csak külön engedéllyel -A külön engedély iránti kérelmeket a tevékenység megkezdése, illetve az ezzel összefüggő külkereskedelmi szerződések megkötése előtt kell beszerezni. -Speciális szabályozás: - haditechnikai termék - kábítószer prekurzor - kontingentált vállalkozási export( Németország) Külkereskedelmi engedélyezés: - A kiviteli vagy behozatali tilalmak (jelenleg gyakorlatban nem alkalmazzák) - mennyiségi korlátozások (pl. acél piacvédelmi korlátozás) - szakhatósági előírások (pl élelmiszerbiztonsággal, környezetvédelemmel kapcsolatos előzetes szakhatósági hozzájárulás) - adminisztratív eljárások (engedélyezési rend, regisztráció, monitoring) A külkereskedelmi engedélyezés az állam külkereskedelem- illetve külgazdaság-politikája megvalósításának adminisztratív eszköze, amellyel közvetlenül fejtheti ki forgalomszabályozó: forgalomterelő, korlátozó, esetleg gátló, vagy forgalom-előjelző, monitoring funkcióját. Export-import liberalizáció: - az import mintegy 97 %-a engedélymentesen érkezik be az országba, - az exportban pedig a kivitel mindössze 5 %-ára maradt fenn az engedélyezési kötelezettség A külkereskedelmi engedélyezés hatósági feladatait a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala látja el (feladatköröket részletesen lásd később)

37 Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának szabályozása
Jogi alap: Kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény (továbbá: 2006/123 EK Irányelv a belső piaci szolgáltatásokról,) Kapcsolódó jogterületek: fogyasztóvédelem; termékfelelősség; reklám. A szabályozás alapelvei Szabályozási területek: kis-, és nagykereskedelem; idegenforgalom; Vendéglátás. Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának szabályozása Jogi alap: évi CLXIV. Törvény a kereskedelemről , 2006/123 EK Irányelv a belső piaci szolgáltatásokról. Kapcsolódó jogterületek: -Fogyasztóvédelem -Termékfelelősség -Reklám A szabályozás alapelvei: -vállalkozás szabadsága -alanyi jogon biztosítja a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának lehetőségét minden vállalkozó számára -feltételek és követelmények előírása, amelyeket minden piacra lépő vállalkozásnak teljesítenie kell. Az EU irányelv engedélyhez kötést nem, regisztrációt megenged a tagállamoknak. Speciális szabályozási területek: 4/1997. (I.22.) kormányrendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásáról: kereskedelmi tevékenység folytatásának megkezdése, üzlet működési engedélyezéseinek feltételei 15/1989. (IX.7.) KeM rendelet az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról: az egyes külön szakértelmet, tárgyi biztonsági feltételeket, vagy külön hatósági kontrollt igénylő kereskedelmi tevékenységek gyakorlási feltételeit tartalmazza. 35/1995. (IV.5.) kormányrendelet a vásári és piaci árusítás szabályozásáról: forgalmazható áruk köre feltételek 213/1996. (XII.23.) kormányrendelet az utazásszervező és közvetítő tevékenységről: az utazásszervező (és közvetítő) tevékenység megkezdésének, hatósági nyilvántartásba vételük tárgyi, személyi szakmai, anyagi feltételei kötelezően előirt vagyoni biztosíték 214/1996. (XII.23.) kormányrendelet az utazási és utazást közvetítő szerződésekről: szerződések tartalmi és egyes formai követelményei szolgáltatási kötelezettség terjedelme Vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról és ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI.24.) IKM rendelet A belkereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelethatósági nyilvántartásba vételhez köti működésük megkezdését. 41/1995. (VIII.31.) IKM rendelet az idegenvezetésről

38 Műszaki szabályozás, termékbiztonság
Cél: a termékbiztonság megteremtése. A gyártó, az importőr felel megfelelőséget igazoló tanúsítvány CE jelölés Megfelelőség értékelő szervezetek Piacfelügyelet Műszaki szabályozás, termékbiztonság Cél: a termék gyártásától felhasználásukig terjedő folyamatára ható műszaki szabályozás, a termékbiztonság megteremtése. A műszaki szabályozás keretében az állam az egyes termékekre vonatkozó kötelezően betartandó technikai követelményeket ír elő, és ezek betartását ellenőrzi A szabályozás alapelve: a gyártó, importőr felel még a termék forgalomba hozatala előtt A gyártó a műszaki előírásoknak való megfelelőséget köteles igazolni, tanúsítani, vagy erre felhatalmazott minőségügyi ellenőrző szerv által tanúsíttatni. A megfelelőséget igazoló tanúsítvány, valamint a régi megközelítésű irányelvek speciális jelölései és az új irányelvek szerinti „CE” (Conformité Européenne) jelölés az EU egységes belső piacán történő szabad forgalmazás feltétele Jelölés: CE megfelel az EU előírásainak H megfelel a magyar előírásoknak Magyar-EU, úgynevezett PECA-jegyzőkönyv egységesen - a belföldi piacon, az Európai Unióba irányuló export területén, valamint importunkban - a tanúsított termékek vonatkozásában biztosítja a szabad forgalomba hozatalt július 1-jétől. A megállapodás egyben biztosítja a magyar, illetve az egyes EU-országok akkreditált minőségtanúsító szervezetei által kiállított dokumentumok megfelelőségi (tanúsítványok) kölcsönös elismerését. A piacfelügyelet célja a forgalomban levő veszélyesnek minősíthető termék kivonása

39 A munkaerőpiac szabályozása
A foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci szabályozás céljai: Versenyképesség Mobilitás Munkanélküliség kezelése Jogi alap Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Nemzeti Munkaügyi Hivatal és munkaügyi központok A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei (a munkaerő-piaci képzés támogatása, az intenzív álláskeresés támogatása stb.) A külföldi munkaerő alkalmazásának szabályozása A bérpolitika Cél: jövedelemforrások elosztásának befolyásolása Nemzetgazdasági keresetalakulás A munkaerőpiac szabályozása Áttekintés A foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci szabályozás céljai: -a munkaerő versenyképességének növelése, a tudásalapú gazdaság humánerőforrás szükségleteinek biztosítása -a munkaerő rugalmasságának, mobilitásának növelése -a munkanélküliek - különösen a fiatal munkanélküliek - számának csökkentése, a területi foglalkoztatási különbségek magasabb színvonalon történő közelítése -összességében a teljes foglalkoztatás biztosíthatóságának megközelítése Jogi alap: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) A törvény célja: - a minden állampolgárt megillető szabad munkavállalási jog gyakorlásának elősegítése -a foglalkoztatási feszültségek feloldása - a munkanélküliek ellátásának biztosítása. Az Flt. alanyi jogként rögzíti, hogy minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásainak igénybevételéhez. Az ÁFSZ által kínált (végzett) munkaerő-piaci szolgáltatások a következők: -munka-, pálya, álláskeresési, rehabilitációs, vagy helyi foglalkoztatási tanácsadás -munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ ingyenes nyújtása -ingyenes munkaközvetítés

40 A fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi politika céljai:
fogyasztói alapjogok ( ENSZ, OECD, EU); a fogyasztóvédelmi politika céljai (biztonságosság, együttműködés stb.) A fogyasztóvédelem szabályozási rendje Jogi alap; évi CLV évi XLVII. törvény A fogyasztóvédelem intézményrendszere állami fogyasztóvédelem; piacfelügyelet; a fogyasztóvédelmi civil szervezetek; gazdasági kamarák; önkormányzatok.

41 A verseny szabályozása és felügyelete
Áttekintés Cél: A közérdek miatt védeni kell a verseny fennmaradását, szabadságát és tisztaságát Jogi alap: évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról Intézményi háttér Szabályozás alapelve: Globalizáció hatásai EU versenyjogi követelmények Hatály Anti-tröszt szabályok

42 A tisztességtelen piaci magatartás tilalma
Cél: A tisztességes üzleti tevékenységgel kialakított értékek védelme Tiltott magatartások (hírnévrontás tilalma, bojkott tilalma stb.) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma Tiltott magatartások az árut illetően valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állítása, elhallgatása; a fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről megtévesztő tájékoztatást adni, különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni stb. Eljárás: bíróság a szokásos polgári peres eljárási rendben Általános szabály: „tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően — folytatni.” Cél: a bíróság elé lehessen vinni az olyan tisztességtelen magatartásokat is, amelyeket a jogalkotó önálló tényállásként még nem kodifikált.

43 A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma
Tiltott magatartások pl.: ármegkötés a piacra lépés akadályozása diszkrimináció stb. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Tilos az erőfölénnyel visszaélni pl.: tisztességtelen vételi vagy eladási árak érvényesítésével a diszkrimináció alkalmazásával a piacról való kiszorításra irányuló árazással vagy más magatartással stb. Kartelltilalomra vonatkozó speciális szabályok: Tiltott kartell: eljárás hivatalból Mentesítési, valamint a nemleges megállapítási eljárás kérelemre a GVH folytatja le Mentesítés: -Kormány: a megállapodások egy csoportjára -GVH: egyedi kérelemre PL. kábel TV szolgáltató egyoldalú szerződéses feltételei ügyében eljárt a GVH, szakmai kamarák által alkalmazott egységes árképzése, díjszabása ellen fellépett a GVH

44 A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése
Cél: versenyt korlátozó vállalat-összefonódások ne mehessenek végbe. A versenyt veszélyeztető tranzakciók megtilthatók; feltételhez, kötelezettségvállaláshoz kötés. Az összefonódások fajtái beolvadás; irányításszerzés; tevékenységegyesítő közös vállalat létrehozása. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Cél: a piaci koncentráció eseményeinek ellenőrzése annak érdekében, hogy a jövőbeli versenyt megakadályozó vállalat-összefonódások ne mehessenek végbe. Bizonyos méretek feletti koncentrációk megvalósulása a GVH engedélyétől függ. A versenyt veszélyeztető tranzakciók -megtilthatók -feltételhez, kötelezettségvállaláshoz kötés Összefonódások fajtái -Beolvadás -irányításszerzés -tevékenységegyesítő közös vállalat létrehozása

45 A Gazdasági Versenyhivatal
Autonóm államigazgatási szerv A versenyfelügyeleti eljárás: vizsgálati szakasz, versenytanácsi szakasz (határozat). Az Európai Közösségek versenyjoga Az EU versenyjogát követi a magyar versenyjog is. A csatlakozás pillanatától az európai versenyjog teljes egésze a közös vívmányok részeként közvetlenül hatályos Magyarországon is. A Gazdasági Versenyhivatal Költségvetési szerv, független versenyfelügyeleti feladatokat lát el Függetlenség garanciái: -Feladatot csak törvényben kaphat -Vezetőit és a versenytanács tagjait a köztársasági elnök nevezi ki hat évre -Speciális összeférhetetlenségi szabályok -A GVH elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek a GVH tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatairól -Részvétel a versenyt érintő jogalkotásban Eljárási szabályok A GVH-hoz bárki illetékmentesen bejelentést tehet, aki a versenytörvénybe ütköző tevékenység miatt sérelmet szenvedett. A GVH minden bejelentést 60 napon belül megvizsgál és dönt arról, hogy hivatalból versenyfelügyeleti eljárást indít-e. A GVH hivatalból is indíthat versenyfelügyeleti eljárást A versenyfelügyeleti eljárás két szakaszból áll -a vizsgálat -versenytanácsi döntés ( határozat) A Versenytanács határozata -mentesítik vagy nem a versenykorlátozó megállapodásokat -engedélyezik vagy megtiltják az összefonódásokat - jogsértés megállapítása esetén megtilthatják a jogsértő magatartás folytatását vagy elrendelhetik a jogsértő állapot megszüntetését és bírságot szabhatnak ki. A GVH érdemi határozatai a bíróság előtt megtámadhatók

46 A koncesszió Áttekintés
Cél: a monopóliumok lebontása, a közvagyon piaci alapú működtetése Koncesszió fogalma Jogi alap: 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról a koncesszióról szóló évi XVI. törvény, ágazati törvények Koncesszióköteles tevékenységeket a Nemzeti vagyonról szóló törvény állapítja meg. 12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők: a) a csővezetékes termékszállítás és -tárolás, b) a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység, c) a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása, d) a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése, e) a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység, f) az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás, g) a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás, h) az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése – a földi kiszolgálási tevékenység kivételével – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, i) az országos közutak és műtárgyaik, országos törzshálózati vasúti pálya, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése, j) állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, k) a földgáz biztonsági készletezéséről szóló évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló létrehozása és annak működtetése, l) dohánytermékek kiskereskedelme, m) az a)–l) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése. (2) A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők: a) a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése, b) a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése – a földi kiszolgálási tevékenység kivételével – a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, c) a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás, d) a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése, e) a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, f) a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése. (3) Az állam és a helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges jogát, a (4)–(12) bekezdésben meghatározottak kivételével kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A kizárólagos gazdasági tevékenységek közül az (1) bekezdés d), és h)–k) pontja esetén az állam, a (2) bekezdés a)–b), d)–e) pontja esetén a helyi önkormányzat a nemzeti vagyon létrehozását és működtetését vagy kizárólag annak működtetését engedheti át e törvény rendelkezései szerint. A koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek leghosszabb ideje harmincöt év. Az ágazati törvény megengedheti külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós törvény szerinti koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – történő meghosszabbítását abban az esetben, ha a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti építési, illetve szolgáltatási koncesszió a nemzeti vagyon tekintetében határozott időre, legfeljebb 35 évre adható.

47 A koncesszió köteles tevékenységek formái
Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedi. Kivételek pl.: a tevékenységet folytató átlátható gazdálkodó szervezetben kizárólagos tulajdoni részesedést szerez stb. A koncessziós pályázat A pályázat: nyilvános, meghívásos vagy zártkörű. Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult. Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult. A koncesszió köteles tevékenységek formái: Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás -a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben többségi tulajdoni részesedést szerez szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezik -e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapít A tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben másnak átengedik A koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot ( koncessziós társaságot) kell alapítania. Társulási Megállapodás rögzíti a nemzeti elbánás elvét: azonos feltételek esetén – nem tesznek különbséget a hazai és a külföldi szervezet között Nemzetközi beruházás védelmi megállapodások: külföldiek a belföldiekkel azonos feltételekkel és eséllyel köthetnek koncessziós szerződést. Az ágazati törvények tartalmazhatnak ugyan speciális rendelkezéseket, valamint megjelölhetik az un. liberalizált tevékenységek körét.

48 A koncessziós szerződés
Szerződéskötés a nyertes pályázóval Legkedvezőbb ajánlat Mérlegelési szempontokat előzetesen közzé kell tenni A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető Beruházás biztonságát védő intézkedések A koncessziós társaság A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania. Cél: a szükséges tőkemennyiség biztosítása. A koncessziós társaságot a magyar jog alapján kell megalapítani. A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a vagyon-tárgy birtoklásának, használatának, hasznosításának jogát a műtárgy üzembe helyezését követően is időlegesen megszerezze. A koncessziós szerződés Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette. Mérlegelési szempontokat (pl. a foglalkoztatáspolitikai szempontok , szolgáltatás szakmai színvonala) előzetesen közzé kell tenni. A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető, melynek leghosszabb ideje általában harmincöt év. Beruházás biztonsága: -A koncessziós szerződést csak koncessziós törvényben tételesen meghatározott esetekben, valamint a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor lehet felmondani. -A koncessziós szerződés visszterhes szerződés, amelynek egyik oldalán vagyoni értékű jogként a koncessziós tevékenység átengedésének joga, a másik oldalon pedig az ellenszolgáltatás a vagyontárgy létesítési kötelezettsége, vagy a koncessziós díj. -A koncessziós szerződés azon tartalmi elemei, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának részét képezték, közérdekű adatnak minősülnek.

49 Közbeszerzés Célja: átláthatóság, verseny tisztasága, mikro- és középvállalkozások részvételének elősegítése. Az eljárás alanyai: Formái: nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd. Eljáró személyek Ajánlatkérő Ajánlattevő (bárki – összeférhetetlenség kizárása)

50 A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések
A közbeszerzés tárgya A közbeszerzés tárgyai Árubeszerzés Építési beruházás Szolgáltatások beszerzése Szolgáltatási és építési koncesszió A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések Szervi hatály: -a központi költségvetési szervek, -a minisztériumok -országos hatáskörű szervek -a helyi önkormányzati szervezetek -az elkülönített állami pénzalapok kezelői -a társadalombiztosítás igazgatási szervezete - köztestületek - köztestületi költségvetési szervek - közalapítványok, - a közszolgálati tevékenységet folytató szervezetek -állami támogatásban részesülő olyan szervezetek, amelyek a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelnek. Tevékenységi hatály: visszterhes szerződés alapján megvalósuló tevékenység, amely kiterjed: -az árubeszerzésre (nettó 18 M Ft) - az építési beruházásokra (nettó 36 M Ft) -a szolgáltatásokra (nettó 9 M Ft) Az értékhatárt az éves költségvetési törvény tartalmazza Előminősítési eljárás 240 M Ft értékhatár felett Beszerzési érték nem azonos a becsült értékkel

51 A közbeszerzési eljárás menete
Ajánlati felhívás Ajánlattétel Ajánlatok bontása, elbírálása Nyílt eljárás Szerződéskötés A közbeszerzési eljárás szabályai A közbeszerzési eljárás lefolytatására az ajánlatkérésre feljogosított szervezetek jogosultak. Az ajánlati felhívást hirdetmény formájában a Közbeszerzések Tanácsa hivatalos lapjában a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni. A közbeszerzési eljárás formái: -nyílt -meghívásos (ha azt a törvény megengedi) -tárgyalásos (ha azt a törvény megengedi) A nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlat elbírálásának szempontjait és időpontját. A nyílt eljárás során valamennyi érdekelt ajánlatot tehet, a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő által meghívottak tehetnek ajánlatot. A tárgyalásos eljárás formái: -a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás -a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás (ha ajánlati felhívását bemutatta Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága elnökének.) Az ajánlati felhívásban a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást megadni. A Kbt. részletesen tartalmazza az ajánlat kidolgozásának kötelező feltételeit. Az ajánlattevők által benyújtott ajánlatot az ajánlatkérő nyilvánosan köteles elbírálni. Az ajánlatok elbírálására legalább 3 tagú bizottságot kell létrehozni. Az ajánlati felhívásban előre közzé kell tenni, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a legkedvezőbb ár, vagy összességében legkedvezőbb ajánlat alapján bírálja el. Ajánlattevőnek a törvény által meghatározott feltételek szerint meg kell jelölnie bizonyos értékhatár felett az általa alkalmazott alvállalkozókat. A közbeszerzési eljárás eredményét az ajánlatkérő meghatározott paraméterek szerint köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. Eredményhirdetés Eredmény közzététele

52 Két szakaszból álló közbeszerzési eljárások
Részvételi szakasz Ajánlattételi szakasz Hirdetmény közzétételével induló Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos Pl. irodaszer, bútor, jármű, informatikai eszközök

53 A közbeszerzés jogorvoslati rendszere
Elbírálási szempontok a közbeszerzésben A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás VAGY Az összességében legelőnyösebb ajánlat Részszempontok meghat. súlyszámokkal (bírálat értékelésének módszere KT állásfoglalás) A közbeszerzés jogorvoslati rendszere A sérelmet szenvedett fél Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat. Előtte: előzetes vitarendezési lehetőséggel! Ezt követően bíróságtól kérheti a döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát. (Nem halasztó hatályú!) A döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság szervezeti keretei között működik. A Tanács felépítése, fő feladata Jogorvoslati eljárások Jogorvoslati eljárás megindítása: -az ajánlati felhívás, illetve -az ajánlat értékelésével kapcsolatban, vagy -a Kbt. mellőzése esetén. Jogorvoslati eljárást kérhetnek közbeszerzési eljárásban érintett, valamint az erre feljogosított szervezetek A jogorvoslati eljárást a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága folytatja le. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértés megállapítása esetén szankciókat alkalmazhat: -megsemmisítheti a pályázati felhívást a közbeszerzési eljárás eredményét -új eljárásra kötelezheti az ajánlatkérőt -bírságot szabhat ki felelős jogi természetes személyek ellen. A Döntőbizottság határozatát államigazgatási úton megtámadni nem lehet, keresetet lehet beadni a Fővárosi Bírósághoz, a Fővárosi Bíróság határozata ellen pedig a Legfelsőbb Bírósághoz.

54 Államháztartási ellenőrzés Az államháztartási ellenőrzés rendje
számvevőszéki költségvetési: belső felügyeleti kormányzati önkormányzati MÁK stb.

55 A számvevőszéki ellenőrzés
A számvevőszéki ellenőrzés feladata kiterjed: az államháztartás gazdálkodásának, az állami költségvetési javaslat megalapozottságának, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének, a felhasználások törvényességének szükségességének és célszerűségének, a költségvetés hitelfelvételeinek, azok felhasználásának és törlesztésének, a helyi önkormányzatok gazdálkodásának, a költség-vetési támogatások felhasználásának vizsgálatára, és a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzésére. A számvevőszéki ellenőrzés A számvevőszéki ellenőrzés feladata kiterjed: -az államháztartás gazdálkodásának -az állami költségvetési javaslat megalapozottságának -a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének, -a felhasználások törvényességének szükségességének és célszerűségének vizsgálatára -a költségvetés hitelfelvételeinek, azok felhasználásának és törlesztésének ellenőrzésére, -a helyi önkormányzatok gazdálkodásának, valamint -a költségvetési támogatások felhasználásának vizsgálatára -a helyi önkormányzatoknál, -az alapítványoknál és -a társadalmi és egyéb szervezeteknél. Az önkormányzatok felelősek a saját és intézményeik pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzési feladatainak ellátásáért A jegyző felel az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséért.

56 Költségvetési ellenőrzés
A költségvetési ellenőrzés rendje kiterjed: az előirányzatok tervezésére, gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására, a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére, hatékonyságára, a központi és az intézményi bevételek tervezéséra, felhasználására, a számviteli és bizonylati rend betartására. Belső kontrollrendszer: a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól. .

57 Költségvetési ellenőrzés
A kormányzat területén a költségvetési ellenőrzést végző szervezet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, feladata kiterjed: a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és  a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével  a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére, a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, térségi területfejlesztési tanácsoknak és  a pártok kivételével  a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások felhasználásának ellenőrzésére, a tartósan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére.

58 Kapcsolat és párbeszéd a gazdasági élet szereplőivel
Áttekintés A társadalmi, gazdasági célok elérése nem valósítható meg hatékonyan a nemzetgazdaság többi szereplőjének tudatos, aktív és célirányos részvétele nélkül. A társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés célja: az éles társadalmi konfliktusok elkerülése alapvető kérdésekben szakmai, társadalmi konszenzus kialakítása

59 Gazdasági és szociális kérdések egyeztetése
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács szerepe A Gazdasági Kamarák részvétele az érdekegyeztetésben Gazdasági kamarák: kereskedelmi és iparkamarák, agrárkamarák (2013-tól kötelező tagság). Feladatai: gazdaság fejlesztése, üzleti élet biztonságának elősegítése, gazdasági szereplők általános érdekeinek érvényesítésével, de szakmai, munkáltatói és munkavállaló érdekképviseletet nem láthatnak el. Gazdasági és szociális kérdések egyeztetése Gazdasági Tanács Feladata:a gazdaság egészét érintő gazdaságpolitikai, stratégiai kérdések megvitatása -évente legalább kétszer ülésezik -Tagjai: -Kormány -szociális partnerek -Magyar Nemzeti Bank -Bankszövetség -Tőzsdetanács -külföldi befektetők érdekképviseletei -gazdasági kamarák képviselői. Európai Integrációs Tanács Feladata: a különféle európai struktúrákkal intenzív kapcsolatot tartó hazai érdekképviseletek és a Kormány közötti folyamatos szakmai párbeszéd fóruma, az érdekképviseleteken keresztül a hazai támogatás folyamatos biztosítása. Tagok: -az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői -gazdasági kamarák -szakmai érdekképviseleti szervezetek Szociális Tanács Feladata: a hátrányos helyzetű rétegeket érintő döntések előkészítése -a szociális ellátó rendszert finanszírozó és működtető központi és területi államigazgatási intézmények képviselői -érintett civil szervezetek mint a rétegtanácsok (pl. idősügyi, fogyatékosok stb.) képviselőiként vesznek részt A tárca- vagy ágazati szintű érdekegyeztető fórumok: lehetőséget adnak az adott minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó szakmai, ágazati, szociális témák sokoldalú megvitatására az érintett és érdekelt szakmai, munkaadói, munkavállalói érdekképviseletekkel, különféle társadalmi és civil szervezetekkel, kamarákkal. Feladata: -a lehetséges érdekegyeztetés lefolytatása -közreműködés a jogszabály előkészítés során

60 A gazdaságirányítás legfontosabb feladatai, és eszközei Fejezeti összefoglaló
Fogalmak: gazdaságpolitika fiskális politika monetáris politika állami támogatás koncesszió, közbeszerzés kartell, erőfölény kontrolling

61 A gazdasági igazgatás egyes szakmai területei és szervezetrendszere
A fejezettel elérni kívánt célok A közszolgálati tisztviselő ismerje meg: A gazdasági igazgatás legfontosabb eljárási szabályait, valamint szervezeti rendszerét; az agrárigazgatáshoz tartozó feladatköröket, valamint szervezeti rendszerét.

62 A gazdasági igazgatás és szervezetrendszere
Áttekintés A gazdasági tárcákat vezető miniszterek, kormányhivatalok: stratégia kialakítása, konkrét intézkedések kialakítása, végrehajtás szervezése, ellenőrzése, központi gazdasági igazgatási feladatok. Csoportosítás: ágazati igazgatás, funkcionális igazgatás.

63 A külgazdasági igazgatás és szervezetei
Külgazdasági és külügyminiszter Magyarország külképviseletei Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

64 Az ipar, kereskedelem és energetikai igazgatás és szervezetrendszere
Áttekintés nemzetgazdasági miniszter ágazati és funkcionális gazdaságigazgatási feladatokat is ellát. a nemzetgazdasági miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó gazdasági igazgatási szakmai szervezetek nemzeti fejlesztési miniszter

65 A gazdasági igazgatás funkcionális irányítási szervei
A gazdasági igazgatás ágazati feladatokat ellátó központi szerve NGM, NFM Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal: a külkereskedelmi engedélyezéssel, a belkereskedelemmel, a közraktározással, az idegenforgalommal, egyes ipari tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatokat lát el. MBFH, MeH, OAH A gazdasági igazgatás funkcionális irányítási szervei MKEH, területi mérésügyi és biztonsági hatóságok kormányhivatalokba integrált szervek Magyar Szabványügyi Testület, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A külgazdasági hatósági feladatok vonatkozásában: a külön jogszabályokban, vagy nemzetközi megállapodásokban meghatározott termékkörben az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kivitelével, illetve behozatalával összefüggő hatósági engedélyezési feladatokat működteti a kiviteli és behozatali megfigyelési (monitoring) rendszert ellátja a vámkontingensek kezelésével kapcsolatos engedélyezési feladatokat részt vesz a piacvédelmi eljárásokban és gondoskodik a piacvédelmi határozatok végrehajtásáról. Belkereskedelmi hatósági feladatai körében: közraktárak engedélyezésével, nyilvántartásba vételével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos nyilvántartásba vételi, nyilvántartási, monitoring és egyéb feladatok Idegenforgalmi hatósági feladatai körében: utazásszervező és –közvetítői tevékenységgel, a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásával, a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásával,időben megosztott üdülési joggal, valamint az idegenvezetőkkel kapcsolatos közigazgatási feladatok

66 A foglalkoztatáspolitika igazgatásának szervezetrendszere
a nemzeti erőforrásért felelős miniszter Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Munkaügyi központok Nemzeti Foglalkoztatási Alap

67 Az agrárigazgatás és szervezet-rendszere
Földművelésügyi Minisztérium Ágazati gazdaságigazgatási feladatokat lát el. Fő feladat: stratégia-, és programalkotás, jogalkotás, jogszabály előkészítés EU feladat: Illetékes hatóság: kifizető ügynökség akkreditációja Központi közigazgatási szerv. Tanácsadó-, illetve szakértői testületek segítik munkáját.

68 Államigazgatási szervek
Az VM területi és helyi szervei, háttérintézményei Csoportosítás: területi-, illetőleg helyi államigazgatási szervek háttérintézmények. Államigazgatási szervek Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Földmérési és Távérzékelési Intézet Megyei ( fővárosi) kormányhivatal a) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, b) növény- és talajvédelmi igazgatóság, c) erdészeti igazgatóság, d) földművelésügyi igazgatóság. Járási kormányhivatal Háttérintézmények: Agrárgazdasági Kutató Intézet Földhivatalok: kormányhivatalon belül ( megyei, járási)

69 Nem kormányzati szervek agrárigazgatási feladatai
Áttekintés külön törvénnyel létrehozott köztestületek, az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő, de a közfeladat ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkező szervezetek, A nem kormányzati szervek részt vesznek a támogatási rendszer működtetésében. A nem kormányzati szervek részvétele a támogatási rendszer működtetésében: - közreműködhetnek az egyes támogatási összegek felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában - igazolhatják a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek meglétét külön megállapodás esetén közreműködhetnek a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásában - véleményt nyilváníthatnak a támogatási kérelemről.

70 Köztestületek Gazdasági kamarák: A szakmai (hivatásrendi) kamarák :
kereskedelmi és iparkamara Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A szakmai (hivatásrendi) kamarák : Magyar Állatorvosi Kamara Országos Magyar Vadászkamara Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hegyközségi szervezetrendszer: hegyközségek hegyközségi tanácsok Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

71 Közfeladat ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkező szervezetek
Szakmaközi szervezetek: állami piacszabályozásban működnek közre, kérelemre a vidékfejlesztési miniszter ismeri el. ágazatok: a) a zöldség-gyümölcs b) a szőlő-bor; c) a dohány; d) a tej és tejtermék e) egyéb ágazat esetében, feltéve, ha teljesíti a közösségi jog által meghatározott feltételeket. Elismert tenyésztő szervezet: állattenyésztéssel kapcsolatos egyes igazolási, ellenőrzési feladatokat látnak el ( pl. törzskönyvezés)

72 köszönöm megtisztelő figyelmüket! sikeres felkészülést kívánok!