A diasort hatályosította: Dr. Mikó Zoltán 2013. január KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy GAZDASÁGI IGAZGATÁS.

Az előadások a következő témára: "A diasort hatályosította: Dr. Mikó Zoltán 2013. január KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy GAZDASÁGI IGAZGATÁS."— Előadás másolata:

1 A diasort hatályosította: Dr. Mikó Zoltán 2013. január KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy GAZDASÁGI IGAZGATÁS

2 1. A gazdasági igazgatás átalakulása 2. A gazdaságigazgatással kapcsolatos állami, önkormányzati feladatok 3. A gazdaságirányítás legfontosabb feladatai és eszközei 4. A gazdasági igazgatás egyes szakmai területei és szervezetrendszere 5. A magyar gazdaságirányítás és az EU 2

3  A gazdasági közigazgatás: a nemzetgazdaság szereplői gazdasági aktivitásának befolyásolása.  A közigazgatási szervek gazdaságot befolyásoló tevékenységének összessége.  Az állam gazdasági funkciói a történelem során változtak.  A 2008-as gazdasági válság hatásai: az állam megváltozott szerepe, nemzeti, illetve nemzetek feletti eszközökkel megvalósuló válságkezelés  Az állam funkciói:  klasszikus (külső védelem, belső rend)  társadalomigazgatási (szociális-kulturális, gazdasági)  Állami gazdaságigazgatási feladatok jövedelemtulajdonosként, közhatalomként:  beavatkozó,  szabályozó,  nyilvántartó,  jogalkalmazó. 3

4  Szocialista tervutasításos, szabályozott  Piaci koordináción alapuló, szociális piacgazdasági modell (1990.).  A privatizáció alapjaiban változtatta meg a nemzetgazdaság tulajdonosi szerkezetét, működési mechanizmusát.  Következmény:  dereguláció;  reguláció;  rereguláció;  liberalizáció;  külgazdasági reorientáció;  a gazdaságirányítás intézmény-, és eszközrendszerének átalakítása.  EU tagság : intézményi és jogi harmonizáció 4

5 Elemezni, értékelni, biztosítani kell a gazdaság működését:  a gazdálkodás makroszintű feltételeit;  a gazdasági folyamatok alakulását;  a gazdasági szabályozás egészét;  működtetni az EU konform intézményi mechanizmust  a konjunkturális ingadozásokat;  a nemzetgazdaság külső és belső védelmét;  a gazdasági infrastruktúra tárgyi elemeit;  a közigazgatás működtetését;  a nemzet vagyonnal való gazdálkodás felügyeletét;  az államháztartás hatékony működését;  az államadósság kezelését. 5

6 Fogalmak: 1.gazdasági igazgatás; 2.privatizáció; 3.dereguláció; 4.reguláció; 5.liberalizáció; 6.államadósság kezelés, 7.EU jogharmonizáció. 6

7 A közszolgálati tisztviselő ismerje meg:  A gazdasági közigazgatás alkotmányos kereteit, figyelemmel a 2012. január 1. napjától hatályos új alaptörvényre.  Az állam gazdaságigazgatási feladatai ellátását biztosító intézmények rendszerét, azok feladatait. 7 A fejezettel elérni kívánt célok

8  A piacgazdaság olyan többszektorú gazdaság, ahol a vállalkozók cselekvését, magatartását a piac meghatározó módon koordinálja, szabályozza.  Alaptörvény M) cikk (1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik. (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”  Alkotmányos korlát: az állami beavatkozás ne zárhassa ki a piacgazdaság működését. 8

9 9  A költségvetés és az adórendszer alkotmányos alapjai.  Az állampolgárok gazdasági és szociális jogai:  Az esélyegyenlőséghez  A társadalmi igazságossághoz

10  Az esélyegyenlőség megvalósulását az állam külön intézkedésekkel elősegíti.  A támogatáspolitika gyakorlati megvalósítása különböző eszközök külön-külön, vagy egyidejű alkalmazását követeli meg.  A támogatás igénybevétele nem alkotmányos alapjog.  A piacgazdaság kiépítését szolgálja. 10

11  Pozitív diszkrimináció: alkotmányosságát mindig esetenként, konkrét tényállások alapján kell vizsgálni.  Alkotmányos követelmény: akik megfelelnek az előre meghirdetett feltételeknek, azokkal szemben további diszkrimináció már nem alkalmazható.  Csoportképzési jog  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke 11

12  Országgyűlés  Kormány  Központi államigazgatási szervek  Önkormányzatok 12

13  Gazdaságigazgatással összefüggő feladatok  Kormányzati struktúra-alakítása  Gazdasági tárgyú jogalkotás  Ellenőrzés 13

14  Kormányzati tevékenység:  Nem azonos a Kormány tevékenységével  a közigazgatás legjelentősebb, legátfogóbb tevékenységi területe.  A Kormány:  általános hatáskörű irányító szerv;  önálló döntési hatásköre van;  koordinatív feladatokat is ellát;  stratégiai irányító tevékenység;  folyamatos kormányzati gazdaság-befolyásoló tevékenység. 14

15  Önálló hatáskörök:  jogalkotó;  közigazgatási aktusokat felülvizsgáló;  szervezetalakítási jogkör.  Jogalkotó hatáskör:  önálló,  végrehajtási jellegű.  Határozatok:  egyedi,  normatív. 15

16 Ágazati gazdaságigazgatási tevékenység fő területei:  a kormányzati döntés-előkészítés során az ágazati szempontok és érdekek képviselete;  ágazatfejlesztési koncepciók és programok kidolgozása (ide értve az EU forrásból támogatott programokat;  ágazati-szakmai követelmények meghatározása;  részvétel az ágazati kutató-fejlesztő tevékenység igazgatásában;  részvétel az ágazati külgazdasági kapcsolatok megvalósításában;  a jogi szabályozás és hatósági jogalkalmazó tevékenység ellátása.(Pl. vidékfejlesztés VM, iparigazgatás NGM) 16

17 Funkcionális gazdaságigazgatási tevékenység fő területei:  a gazdasági döntés-előkészítés;  a gazdasági szabályozás;  a koordináció;  a gazdasági ellenőrző tevékenység (gazdasági- pénzügyi és adó-ellenőrzési tevékenység).(Pl. adóügy, foglalkoztatás NGM, külkapcsolatok Külügyminisztérium) 17

18  Önkormányzatoknak kötelező feladatot és hatáskört csak törvény állapíthat meg.  Feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák.  Rangsorolniuk kell a feladataikat.  Alanyi jogon normatív központi hozzájárulást vehetnek igénybe, mely kötöttség nélkül felhasználható és a költségvetési év során nem mérsékelhető.  2013-tól feladatalapú támogatás kizárólag a kötelezően ellátandó feladatokra fordítható. 18

19  Céltámogatást igényelhetnek.  Kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települési önkormányzatokat.  2013-tól kiegészítő támogatás csak kivételes esetben az önkormányzat működőképességének megőrzésére adható.  Maguk döntenek a helyi adó bevezetéséről.  Önállóan alakítják ki pénzügyi és számviteli rendszerüket. 19

20  A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.  A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik.  Adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség nem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át.  Az állami költségvetés a veszteséges gazdálkodásból származó kötelezettségekért nem vállal felelősséget.  Fizetésképtelenség esetén adósságrendezési eljárás.  Adósságot keletkeztető ügylethez Kormány előzetes jóváhagyása, kivételek: pályázati önrész, értékhatár alatti fejlesztési célú ügyletek stb. (100, 20, 10 milliós értékhatár). 20

21 Az Alaptörvény az önkormányzatok gazdasági alapjai között három tételt emel ki:  a saját bevételt,  az állami támogatást, valamint  az önkormányzat vagyonát. 21

22 Saját bevételek:  helyi adók;  átengedett központi adók;  normatív állami hozzájárulás. 2013-tól feladatfinanszírozási rendszer. 22

23  Címzett és céltámogatások  Az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességének védelmét szolgáló támogatási rendszer.  Központosított előirányzatok  Vis major támogatás  Költségvetési kapcsolatok:  intézmény alapítása, működtetése.  Gazdálkodási felelősség:  feltételek,  felelősség. 23

24  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben 2013-tól megváltoznak a kötelezően ellátandó feladatok.  Az államháztartásról szóló törvényen belül önálló fejezet foglalkozik a helyi önkormányzatok költségvetésével.  A költségvetési önkormányzati rendeletben egymástól elkülönítetten a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat. 24

25  Az ellenőrzés rendszere  Az önkormányzatok vagyona  Üzleti vagyon  Törzsvagyon (Nvt. sorolja fel.)  A törzsvagyon forgalomképessége  Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak  Vagyongazdálkodás 25

26 Fogalmak:  Szociális piacgazdaság  Pozitív diszkrimináció  Csoportképzési jog  Ágazati igazgatás  Funkcionális igazgatás  Feladatfinanszírozási rendszer  Törzsvagyon  Adósságküszöb 26

27  Gazdaságpolitika fogalma: a gazdasági növekedés érdekében a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások számbavétele, felhasználása, a legfőbb célok, és módszerek kijelölése  Eszköztára: gazdaságirányítási rendszer (szabályozók, pénzügypolitika, ágazati politika)  A gazdaságpolitikai célképzés és tervezés:  Célok meghatározása  Célok rendszere  Statisztika 27

28  A gazdasági folyamatok közgazdasági, közigazgatási befolyásolására szolgáló eszközök:  költségvetési politika,  monetáris politika,  fejlesztés politika.  Az állam gazdasági funkciói:  stabilitás,  egyensúly fenntartása,  jövedelem újraelosztás,  a nemzetgazdaság egy-egy belső piaci szegmensének befolyásolására irányuló allokáció,  2008-tól válságkezelés. 28

29  Fiskális politika: a költségvetés bevételeinek és kiadásainak szabályozása.  Költségvetési bevételek:  adójellegű bevételek  nem adójellegű bevételek  állami vagyonhoz kapcsolódó bevételek  egyéb bevételek  Költségvetési kiadások  felhalmozási célú  működési  Államháztartás 29

30 A monetáris politika megvalósításának eszközei: Az MNB szerepe:  árfolyam-politika;  kamatpolitika;  a kereskedelmi bankok kötelezően képzendő tartalékának szabályozása;  a központi bank külön jogosítványai. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (autonóm államigazgatási szerv). 30

31 Szakpolitikák összessége Meghatározzák:  a célokat  a prioritásokat  és az eszközöket. A támogatáspolitika céljai:  Az Európai Unió közösségi politikái és a nemzeti támogatáspolitikai célok;  EU működéséről szóló szerződés 107. cikke. A támogatáspolitika eszközei 31

32  Átfogó gazdasági stratégia szükségessége  EU belső piaccal összeegyeztethető állami és EU forrásból finanszírozott támogatások  Gazdaságpolitikai célokat szolgáló támogatási rendszerek:  agrártámogatások;  területfejlesztési támogatások. 32

33  A külkereskedelmi szabályozás hatósági eszközrendszere  Áruk és szolgáltatások belpiaci forgalmának szabályozása  Műszaki szabályozás, termékbiztonság  A munkaerőpiac szabályozása 33

34  Külkereskedelmi tevékenység  Külkereskedelmi engedélyezés (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal)  Export-import liberalizáció  Egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó külön szabályozás (pl.: nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, vállalkozás import stb.)  Nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodások 34

35  Jogi alap: Kereskedelemről szóló törvény hatálya  Kapcsolódó jogterületek:  fogyasztóvédelem;  termékfelelősség;  reklám.  A szabályozás alapelvei  Szabályozási területek:  kis-, és nagykereskedelem;  idegenforgalom;  Vendéglátás. 35

36  Cél: a termékbiztonság megteremtése.  A gyártó, az importőr felel  megfelelőséget igazoló tanúsítvány  CE jelölés  Megfelelőség értékelő szervezetek  Piacfelügyelet 36

37  A foglalkoztatáspolitika és munkaerő-piaci szabályozás céljai:  Versenyképesség  Mobilitás  Munkanélküliség kezelése  Jogi alap  Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: Nemzeti Munkaügyi Hivatal és munkaügyi központok  A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei (a munkaerő-piaci képzés támogatása, az intenzív álláskeresés támogatása stb.)  A külföldi munkaerő alkalmazásának szabályozása  A bérpolitika  Cél: jövedelemforrások elosztásának befolyásolása  Nemzetgazdasági keresetalakulás 37

38  A fogyasztóvédelmi politika céljai:  fogyasztói alapjogok ( ENSZ, OECD, EU);  a fogyasztóvédelmi politika céljai (biztonságosság, együttműködés stb.)  A fogyasztóvédelem szabályozási rendje  Jogi alap; 1997. évi CLV. 2008. évi XLVII. törvény  A fogyasztóvédelem intézményrendszere  állami fogyasztóvédelem;  piacfelügyelet;  a fogyasztóvédelmi civil szervezetek;  gazdasági kamarák;  önkormányzatok. 38

39 Áttekintés  Cél: A közérdek miatt védeni kell a verseny fennmaradását, szabadságát és tisztaságát  Jogi alap: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozások tilalmáról  Intézményi háttér  Szabályozás alapelve:  Globalizáció hatásai  EU versenyjogi követelmények  Hatály  Anti-tröszt szabályok 39

40  Cél: A tisztességes üzleti tevékenységgel kialakított értékek védelme  Tiltott magatartások (hírnévrontás tilalma, bojkott tilalma stb.) 40 A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma  Tiltott magatartások  az árut illetően valótlan tény vagy valós tény megtévesztésre alkalmas módon való állítása, elhallgatása;  a fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről megtévesztő tájékoztatást adni, különösen előnyös vásárlás hamis látszatát kelteni stb.

41 Tiltott magatartások pl.:  ármegkötés  a piacra lépés akadályozása  diszkrimináció stb. 41 A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Tilos az erőfölénnyel visszaélni pl.:  tisztességtelen vételi vagy eladási árak érvényesítésével  a diszkrimináció alkalmazásával  a piacról való kiszorításra irányuló árazással vagy más magatartással stb.

42  Cél: versenyt korlátozó vállalat- összefonódások ne mehessenek végbe.  A versenyt veszélyeztető tranzakciók  megtilthatók;  feltételhez, kötelezettségvállaláshoz kötés.  Az összefonódások fajtái  beolvadás;  irányításszerzés;  tevékenységegyesítő közös vállalat létrehozása. 42

43 Autonóm államigazgatási szerv A versenyfelügyeleti eljárás:  vizsgálati szakasz,  versenytanácsi szakasz (határozat). 43 Az Európai Közösségek versenyjoga  Az EU versenyjogát követi a magyar versenyjog is.  A csatlakozás pillanatától az európai versenyjog teljes egésze a közös vívmányok részeként közvetlenül hatályos Magyarországon is.

44 Cél: a monopóliumok lebontása, a közvagyon piaci alapú működtetése  Koncesszió fogalma Jogi alap: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, ágazati törvények Koncesszióköteles tevékenységeket a Nemzeti vagyonról szóló törvény állapítja meg. 44

45  Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedi.  Kivételek pl.: a tevékenységet folytató átlátható gazdálkodó szervezetben kizárólagos tulajdoni részesedést szerez stb. 45 A koncessziós pályázat  A pályázat: nyilvános, meghívásos vagy zártkörű.  Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult.  Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult.

46  Szerződéskötés a nyertes pályázóval  Legkedvezőbb ajánlat  Mérlegelési szempontokat előzetesen közzé kell tenni  A koncessziós szerződés határozott időtartamra köthető  Beruházás biztonságát védő intézkedések 46 A koncessziós társaság  A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania.  Cél: a szükséges tőkemennyiség biztosítása.  A koncessziós társaságot a magyar jog alapján kell megalapítani.  A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a vagyon-tárgy birtoklásának, használatának, hasznosításának jogát a műtárgy üzembe helyezését követően is időlegesen megszerezze.

47  Célja: átláthatóság, verseny tisztasága, mikro- és középvállalkozások részvételének elősegítése.  Az eljárás alanyai:  Formái: nyílt, meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd. 47 (bárki – összeférhetetlenség kizárása) Eljáró személyek AjánlatkérőAjánlattevő

48 48 A közbeszerzés tárgyai Árubeszerzés Építési beruházás Szolgáltatások beszerzése Szolgáltatási és építési koncesszió Beszerzési érték nem azonos a becsült értékkel

49 49 Ajánlattétel Ajánlati felhívás Ajánlatok bontása, elbírálása Nyílt eljárás Szerződéskötés Eredmény közzététele Eredményhirdetés

50  Hirdetmény közzétételével induló  Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos 50 Részvételi szakasz Ajánlattételi szakasz

51  A sérelmet szenvedett fél Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat.  Előtte: előzetes vitarendezési lehetőséggel!  Ezt követően bíróságtól kérheti a döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát. (Nem halasztó hatályú!)  A döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság szervezeti keretei között működik.  A Tanács felépítése, fő feladata 51  A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás VAGY  Az összességében legelőnyösebb ajánlat  Részszempontok meghat. súlyszámokkal (bírálat értékelésének módszere KT állásfoglalás)

52  számvevőszéki  költségvetési:  belső  felügyeleti  kormányzati  önkormányzati  MÁK stb. 52

53 A számvevőszéki ellenőrzés feladata kiterjed:  az államháztartás gazdálkodásának,  az állami költségvetési javaslat megalapozottságának,  a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének,  a felhasználások törvényességének szükségességének és célszerűségének,  a költségvetés hitelfelvételeinek, azok felhasználásának és törlesztésének,  a helyi önkormányzatok gazdálkodásának, a költség-vetési támogatások felhasználásának vizsgálatára, és a  nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzésére. 53

54 A költségvetési ellenőrzés rendje kiterjed:  az előirányzatok tervezésére, gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználására,  a vagyonkezelés rendeltetésszerűségére, hatékonyságára,  a központi és az intézményi bevételek tervezéséra, felhasználására,  a számviteli és bizonylati rend betartására. 54 Belső kontrollrendszer:  a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen hajtsa végre,  teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és  megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól..

55 A kormányzat területén a költségvetési ellenőrzést végző szervezet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, feladata kiterjed:  a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,  a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, és  a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével  a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,  a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, térségi területfejlesztési tanácsoknak és  a pártok kivételével  a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások felhasználásának ellenőrzésére,  a tartósan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, támogatott alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére,  az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére. 55

56 Áttekintés A társadalmi, gazdasági célok elérése nem valósítható meg hatékonyan a nemzetgazdaság többi szereplőjének tudatos, aktív és célirányos részvétele nélkül. A társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés célja:  az éles társadalmi konfliktusok elkerülése  alapvető kérdésekben szakmai, társadalmi konszenzus kialakítása 56

57 57  Gazdasági kamarák:  kereskedelmi és iparkamarák,  agrárkamarák (2013-tól kötelezőtagság).  Feladatai:  gazdaság fejlesztése,  üzleti élet biztonságának elősegítése,  gazdasági szereplők általános érdekeinek érvényesítésével, de szakmai, munkáltatói és munkavállaló érdekképviseletet nem láthatnak el.

58 Fogalmak:  gazdaságpolitika  fiskális politika  monetáris politika  prúdens  állami támogatás  koncesszió, közbeszerzés  kartell, erőfölény  kontrolling 58

59 A közszolgálati tisztviselő ismerje meg:  A gazdasági igazgatás legfontosabb eljárási szabályait, valamint szervezeti rendszerét;  az agrárigazgatáshoz tartozó feladatköröket, valamint szervezeti rendszerét. 59 A fejezettel elérni kívánt célok

60 Áttekintés  A gazdasági tárcákat vezető miniszterek, kormányhivatalok:  stratégia kialakítása,  konkrét intézkedések kialakítása,  végrehajtás szervezése, ellenőrzése,  központi gazdasági igazgatási feladatok.  Csoportosítás:  ágazati igazgatás,  funkcionális igazgatás. 60

61  nemzetgazdaságért felelős miniszter, NGM  Külügyminiszter, Külügyminisztérium  Magyarország külképviseletei  Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA)  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 61

62 Áttekintés 62  nemzetgazdasági miniszter  ágazati és  funkcionális gazdaságigazgatási feladatokat is ellát.  a nemzetgazdasági miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó gazdasági igazgatási szakmai szervezetek  nemzeti fejlesztési miniszter

63 Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal:  a külkereskedelmi engedélyezéssel,  a belkereskedelemmel,  a közraktározással,  az idegenforgalommal,  egyes ipari tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatokat lát el. MBFH, MeH, OAH 63 A gazdasági igazgatás funkcionális irányítási szervei  MKEH, területi mérésügyi és biztonsági hatóságok kormányhivatalokba integrált szervek  Magyar Szabványügyi Testület, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

64  a nemzeti erőforrásért felelős miniszter  Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat  Nemzeti Munkaügyi Hivatal  Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága  Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács  Munkaügyi központok  Nemzeti Foglalkoztatási Alap 64

65  Ágazati gazdaságigazgatási feladatokat lát el.  Fő feladat: stratégia-, és programalkotás, jogalkotás, jogszabály előkészítés  EU feladat:  Illetékes hatóság: kifizető ügynökség akkreditációja  Irányító Hatóság: Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap  Központi közigazgatási szerv.  Tanácsadó-, illetve szakértői testületek segítik munkáját. 65 Vidékfejlesztési Minisztérium

66  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal,  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  Földmérési és Távérzékelési Intézet  Megyei ( fővárosi) kormányhivatal  a) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság,  b) növény- és talajvédelmi igazgatóság,  c) erdészeti igazgatóság,  d) földművelésügyi igazgatóság.  Járási kormányhivatal  Háttérintézmények: Agrárgazdasági Kutató Intézet 66 Csoportosítás: területi-, illetőleg helyi államigazgatási szervek háttérintézmények.

67 Áttekintés  külön törvénnyel létrehozott köztestületek,  az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő, de a közfeladat ellátására jogosító külön engedéllyel rendelkező szervezetek,  A nem kormányzati szervek részt vesznek a támogatási rendszer működtetésében. 67

68  Gazdasági kamarák :  kereskedelmi és iparkamara  agrárkamara  A szakmai (hivatásrendi) kamarák :  Magyar Állatorvosi Kamara  Országos Magyar Vadászkamara  Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara  Hegyközségi szervezetrendszer:  hegyközségek  hegyközségi tanácsok  Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

69 Szakmaközi szervezetek:  állami piacszabályozásban működnek közre,  kérelemre a vidékfejlesztési miniszter ismeri el.  ágazatok: a) a zöldség-gyümölcs b) a szőlő-bor; c) a dohány; d) a tej és tejtermék e) egyéb ágazat esetében, feltéve, ha teljesíti a közösségi jog által meghatározott feltételeket. Elismert tenyésztő szervezet :  állattenyésztéssel kapcsolatos egyes igazolási, ellenőrzési feladatokat látnak el ( pl. törzskönyvezés) 69

70 Fogalmak:  termékbiztonság  monitoring  hegyközség  szakmaközi szervezet  elismert tenyésztő szervezet 70

71 A vizsgázó ismerje meg:  Az Európai Unió hatásköreit és politikáit a gazdaság területén; és  az uniós csatlakozás hatását a magyar gazdaság szabályozására és irányítására. 71 A fejezettel elérni kívánt célok

72 Az európai integrációról általában:  A Római Szerződés a közös piac létrehozásának szándékával indult  1993. évi Maastrichti Szerződéssel Európai Unió  három pillérűvé vált  2009. évi Lisszaboni Szerződéssel az Unió egységes jogi személyiséget kapott  Nemzetek feletti hatáskör  Intézmények 72

73 A négy alapszabadság: az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A gazdaságot érintő fontosabb közös politikák:  Mezőgazdasági politika  Közlekedési politika  Versenypolitika  Kereskedelempolitika  Monetáris unió  Kiegészítő politikák 73

74  Magyarországra érvényesek az uniós vívmányok  Nem érvényesül Magyarország külkereskedelmi rendszere  A vállalati versenykorlátozó magatartásokra, az állami támogatásokra elsősorban a közösségi versenyjog szabályai az irány-adóak  Közös mezőgazdasági politika  Akkreditált intézményrendszer 74

75 Fogalmak:  az EU három pillére  közös politikák  derogáció  monetáris unió  közösségi vívmány  jogharmonizáció 75