Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 a tárgyalás fogalma  tárgyalási rendszerek  Rendfenntartás  Rendreutasítás  Pénzbírság  kiutasítás, kivezettetés  őrizetbevétel  fegyelmi vagy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " a tárgyalás fogalma  tárgyalási rendszerek  Rendfenntartás  Rendreutasítás  Pénzbírság  kiutasítás, kivezettetés  őrizetbevétel  fegyelmi vagy."— Előadás másolata:

1

2  a tárgyalás fogalma  tárgyalási rendszerek  Rendfenntartás  Rendreutasítás  Pénzbírság  kiutasítás, kivezettetés  őrizetbevétel  fegyelmi vagy büntető eljárás megindítása

3  a tárgyalás megnyitása  számbavétel  Az első tárgyalás elmulasztása Felperes Alperes A bírósági meghagyás  kibocsátásának feltételei  ellentmondás  Joghatása  A folytatólagos tárgyalás elmulasztása Megtartja Elhalasztja Szünetel az eljárás

4  Szóváltás  Keresetlevél  Alperesi ellenkérelem az alaki védekezés az érdemi védekezés  Érdemi tárgyalás, bizonyítás  Tárgyalás berekesztése

5  tárgyalás elhalasztása  tárgyalás előtt  Tárgyaláson  Kérelemre vagy hivatalból  Az eljárás félbeszakadása  fél halála  Cselekvőképesség elvesztése  törvényes képviseleti jog megszűnése, vagy halála  a bíróság működésének akadálya  a félbeszakadás jogkövetkezményei

6  A tárgyalás felfüggesztése  Kötelező Ha a per eldöntése házasság létezésétől vagy érvényességétől, illetőleg gyermek családi jogállásának bírói megállapításától függ kötelező közvetítői eljárás Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése Az AB vagy a Kúria eljárásának kezdeményezése  Mérlegelhető büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik más polgári per vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van  felfüggesztés joghatásai

7  Az eljárás szünetelése  a szünetelés okai  A törvény erejénél fogva következik be  nem érinti a határidők folyását  Lehet eljárási cselekményt tenni  a per megszűnéséhez vezethet

8  FOGALMA  SZAKASZAI  Bizonyítás nélkül valónak elfogadható tények  Beismerés  felek egyező előadása  a félnek az ellenfél által kétségbe nem vont előadása  a köztudomású tények  bíróság hivatalos tudomása  Vélelmek  fikciók

9  A BIZONYÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG  A BIZONYÍTÁSI TEHER  Bizonyítási eszközök és bizonyítékok  Szabad bizonyítás

10  Tanú fogalma  Tanúzási akadályok  Tanúzási kötelezettség  megjelenés  Vallomástétel  Okirat bemutatás  Tanúvallomás megtagadása  a) a felek bármelyikének hozzátartozója;  b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben;  c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette;  d) 424 a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő; 424  e) 425 az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg; 425  f) 426 a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben. 426  A megtagadás jogkövetkezménye

11  KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK A TANÚVAL SZEMBEN  az okozott költségek megtérítésére kötelezés  Pénzbírság  tanú elővezetése  - a bíróság a szankciót kiszabó végzéséhez nincsen kötve  utóbb hatályon kívül helyezheti  - hatályon kívül kell helyezni: ha a tanú az elmaradását utólag alapos okkal kimenti  - hatályon kívül lehet helyezni: ha a megtagadást követően a tanú vallomást tesz  - a szankciókról hozott határozat ellen, továbbá az olyan határozat ellen, amely a határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kérelmet elutasítja, a tanú fellebbezéssel élhet

12  A perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik  Kit lehet kirendelni:  Általában egy szakértőt kell alkalmazni, több szakértőt csak különböző szakkérdések esetén  A fél erre irányuló indítványa alapján  A névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki

13  Eljárása  Előzetes munkaterv  megtagadhatja a szakvélemény adást  főszabály: 180. § (1) A bíróság a szakértőt a vélemény írásbeli előterjesztésére utasíthatja. Ha a bíróság szükségesnek tartja, a szakértőt megidézheti. A bíróság az írásbeli kirendelésben, illetve a tárgyaláson ismerteti a szakértő előtt azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania.  A szakértővel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése végett szüksége van. Evégből a szakértő a per iratait megtekintheti; a tárgyaláson, ideértve a bizonyítási eljárást is, jelen lehet, a felekhez, a tanúkhoz és a többi szakértőhöz közvetlenül kérdéseket intézhet, végül egyéb bizonyítást is indítványozhat.

14  a bíróság a vélemény előterjesztésére határnapot tűz ki, vagy a szakértőt arra utasítja, hogy véleményét meghatározott idő alatt írásban terjessze a bíróság elé.  A bíróság a szakértőt írásbeli véleményének kiegészítése vagy részletesebb kifejtése végett személyes megjelenésre is kötelezheti.  A szakértőhöz a véleményre vonatkozólag ennek előterjesztése után kérdéseket lehet intézni.  Ha homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni.

15  Szankciók:  a) szakértőt, ha szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott,  b), aki a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja,  c) azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát megelőzően a bíróságot nem értesíti,  az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent szakértő elővezetését is.  (2) Az eljáró bíróság annak a szakértőnek aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik és a nyitva álló határidő alatt a határidő meghosszabbítását nem kéri, illetve a meghosszabbított határidő alatt sem nyilvánít véleményt, a munkadíját, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti.

16  A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.  Ezután:  tárgyalás berekesztése  Határozathozatal  Határozat kihirdetése  218. § (1)A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni. -ítélet:- legfeljebb tizenöt napra - a bíróság elhalaszthatja azzal, hogy a kihirdetés határnapját nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni. A határozatot - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni és az írásba foglalást követő nyolc napon belül kézbesíteni kell. Ha az ítélet kihirdetését a bíróság elhalasztotta, a kihirdetéskor jelen lévő feleknek a bíróság az írásba foglalt ítéletet nyomban kézbesíti, és ezt a jegyzőkönyvben is feltünteti, a meg nem jelent feleknek pedig nyolc napon belül kézbesíti. (2) A határozat rendelkező részét a határozat kihirdetése előtt írásba kell foglalni és azt a tanács tagjainak alá kell írniuk. (3)A határozatok kihirdetése a rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll; az utóbbi elmarad, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni § (1) Kézbesítés útján kell közölni:  a) az ítéletet a felekkel;  b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve;  c) a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta (135. §);  d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel;  e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított személy vagy szervezet az eljárást megindította.

17


Letölteni ppt " a tárgyalás fogalma  tárgyalási rendszerek  Rendfenntartás  Rendreutasítás  Pénzbírság  kiutasítás, kivezettetés  őrizetbevétel  fegyelmi vagy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések