Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természettan, tekintettel a vegytanra, avagy a magyar kémiai szaknyelv születése Rovó Petra, Máhr Borbála VIII. Eötvös Konferencia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természettan, tekintettel a vegytanra, avagy a magyar kémiai szaknyelv születése Rovó Petra, Máhr Borbála VIII. Eötvös Konferencia."— Előadás másolata:

1 Természettan, tekintettel a vegytanra, avagy a magyar kémiai szaknyelv születése Rovó Petra, Máhr Borbála VIII. Eötvös Konferencia

2 Találós kérdések Schirkhuber Móricz: Természettan alaprajza, 1844 Természettan, tekintettel a vegytanra, 1853

3 Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.”

4 Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.”

5 Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” O 2 + H 2

6 Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” O 2 + H 2 „A köneny minden eddig ismeretes testek közt a legkönnyebb, - innét nyerte köneny nevét…” Schirckhubert Móricz: A természettan alaprajza, 1844

7 Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” O 2 + H 2

8 Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” O 2 + H 2

9 Találós kérdések „A víz áll élenybűl és könenybűl.” „Ha vízzel föleresztett kénsavban vas vagy horgany olvasztatik. – A víz élenye a vassal vegyül, s mint vas-éleg a kénsavban fölolvad, mellette a köneny kifejlik.” O 2 + H 2 H 2 SO 4 + Fe / Zn → FeO X + H 2

10 Találós kérdések „ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.”

11 Találós kérdések „ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.”

12 Találós kérdések „ Köneny előállításának módja horganynak kön-halsavban való fölolvasztása által. – A horgany a halvannyal horg-halvagot képez, mellette a köneny kifejlik.” Zn + 2 HCl → ZnCl 2 + H 2

13 Találós kérdések „A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi."

14 Találós kérdések „A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi."

15 Találós kérdések „A hamany a fémek legkönnyebbike, az élenyhezi nagy vonzalma miatt kőolajban tartandó. Élennyel egyesülve a haméleget, vagy növényéleget képzi." 4 K + O 2 → 2 K 2 O

16 Kémia a században Iparosodás Technikai fejlesztések Kénsav-, szóda-, kokszgyártás, kémiai fehérítés klórmésszel Orvosi kémia, gyógyvíz elemzés

17 A magyar nyelvű kémia csírái Orvoslás, 1690 Földrajz, 1749 Fizika, 1762 Ásványtan, 1791 Kémia, 1800 „Még senki magyarul vizet nem bontott, a kémia is újság nyelvünkben, innen szükségesképpen sok új szókat kell csinálnom... „ Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvosi vizek bontásáról közönségesen, 1800

18 A kémiai szaknyelv forrásai népnyelv arany, ezüst, vas, réz, kéneső (~könösü), kén, szén ón/ólom – plumbum/stannum eltorzított (német) bányászkifejezések arzén – rozsnika borax – póris antimon – piskolc (Spiessglanz)

19 Az első kísérletek Nyulas Ferenc, 1800: Szóalkotásai: sav, tégely O 2 – savalj H 2 – vízalj „…a sütős lúgsók erőszakos állapotban vannak, mert csak erővel jól bedugott edényben lehet őket ilyen állapotukban megtartani, különben a külső levegőből ismét magukra húzzák a szénsavat és megszelídülnek.” Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvosi vizek bontásáról közönségesen, 1800

20 Az első kísérletek Kováts Mihály szóalkotásai: Természettitka (kémia) Dárdafény (piskolc) Egérkő, maszlagértz, felségmaszlag, tserépkobalt (arzén) „ A magyarnak mind a’ nyelve, mind az esze alkalmatos a’ra, hogy a’ tudományokat magyarul tsepegtesse kedves magzatjainak az elméjekbe…” Kováts Mihály: Chemia avagy természettitka, 1807

21 Kováts Mihály Kémiai eszközök Szélke – fiola Botska – kád Görbetök – retorta Léhely – téka Légely – butélia Affinitás – chémiai atyafiság Molekula - paránygó Eljárások: Elegyítés – szintézis Elválasztás – analízis Remek – kísérlet Kihúzadék – extraktum Pedzőszer - reagens Dayka Gábor(?), 1820 „…miért kell a meg-vizsgálás vagy próba helyett kisirtet, a Virtus helyett Himség, a matéria helyett anyag… „

22 Schuster János Nyelvújító próbálkozásai fémek – nemfémek különválasztása Fémek: -any végződést kapnak kövany (Li), édany (Be), hamany (K), mészany (Ca) Nemfémek: -ó, -ő gyúló, víző (H), fojtó (N), savító (O), zöldlő (Cl), iboló (I) Vegyületek: tökéletes oxidok: -ag, tökéletlen oxidok: -acs Fojtósavas ezüstag (AgNO 3 )

23 Bugát – Irinyi az új szaknyelv elnyeri végleges formáját nem tesznek különbséget fém és nemfém között -any/-eny végződés (illeszkedés) szikany → szikeny Új szóalkotások: könnyű (hidrogén): köneny éltető (oxigén): éleny halványzöld (klór): halvany

24

25 Néhány elem magyar nevének változásai Szerző Õri Fülöp Gábor Kováts Mihály Nyulas Ferenc Wolny András Kováts Mihály Varga Márton Nagy Leopold Pethe Ferenc Lánghy István Schuster János Bugát Pál Év Hidrogén Vízi matéria Víz-része Víz-alj Vízanya Víztárgy Vízszer Víz-szesz Vízitô Vízszer Gyúló Köneny Nitrogén Fojtós matéria Megfojtó levegõ Azotum Fullasztó Fojtótárgy Fojtó Fójtószer Salétromító Fojtószer Fojtó Légeny Oxigén Savanyúsági matéria Savanyító Sav-alj Savanyító Savanyító Savanyítószer Savanyússzes Savanyító Savanyszer Savító Éleny

26 Vegyelemek magyar neveiről Irinyi János

27 savítórasavanyt savany savító éleny vilannyalhalvany vilannyalérennyel élenyhalvany élenynél „Oxygen savítóra fordíttatott. Az osztálytalanság savanyt ajánlott volna, savany azonban nem lehet már säurevali zavarért sem. De ezen kívül nem csak az oxygen a savító, mert valamint az éleny kénnel (S 3 O), vilannyal (P 5 O), ugy a halvany is kénnel (S 3 Cl), vilannyal (P 5 Cl) és még az érennyel (Pt 2 Cl) savanyú vegyeket alkot, és pedig szárazon is lakmusz veresítőket… miből az sül ki, hogy nem csak az éleny, hanem a halvany is savító, és pedig savítóbb az élenynél… éleny Savanyúság tehát nem olly tulajdon, mellyről az oxygent elnevezni lehetne. Így van a fény s hév alkotó tulajdonával is: onnét sem nevezhetni el, mert nem övé kizárólag, ugy hogy egyedül övé az, hogy általa élünk, és ezen ultima differentia által lőn neve éleny.” Irinyi János: Vegyelemek magyar neveiről, 1842

28 Az utolsó próbálkozások Szabadságharc bukása, magyar nemzeti törekvések háttérbe szorulása Kiegyezés Nendtvich Károly „azon műszavak használtattak…amelyek a magyar vegyészek egyetértése következtében elfogadtattak és használatban mentek”

29 A végső bukás Kritikák Kossuth: „nyelvújítási túlzás” Szily Kálmán: új alapelvek Nemzetközi elnevezés hiányában: magyar kifejezés Jó magyar szavak megtartása Általánossá vált rossz magyar szavak megtartása Magyarossá tett idegen szavak

30 Felhasznált irodalom Bugát Pál-Irinyi János: Természettudományi Szóhalmaz, Pest, 1844 Irinyi János: A vegyelemek magyar neveiről, Orvosi Tár, Mannó Alajos: Orvosgyógyszerészi vegytan, Pest, Nendtvich Károly: Az életműtlen műipari vegytannak alapismeretei, Pest, Schirkhuber Móric: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, Pest, Szabadváry Ferenc, Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon, Budapest, Szabadváry Ferenc: A magyar kémia művelődéstörténete

31 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Természettan, tekintettel a vegytanra, avagy a magyar kémiai szaknyelv születése Rovó Petra, Máhr Borbála VIII. Eötvös Konferencia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések