Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkavédelem Készítette: Kincses László 1. Előzmények Az ókorban is felismerték, hogy a „beszélő szerszám”, a munkavégző ember megbetegedése, sérülése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkavédelem Készítette: Kincses László 1. Előzmények Az ókorban is felismerték, hogy a „beszélő szerszám”, a munkavégző ember megbetegedése, sérülése."— Előadás másolata:

1 Munkavédelem Készítette: Kincses László 1

2 Előzmények Az ókorban is felismerték, hogy a „beszélő szerszám”, a munkavégző ember megbetegedése, sérülése esetén a pótlással kiesett idő és a betanítás időszükséglete visszaesést okoz a termelésben, ami anyagi kárral jár együtt. Már a babiloni, az egyiptomi és a görög kultúrákban leírták a foglalkozási ártalmakat. A középkorban Paracelsus (svájci) és Ramasini (olasz) orvosok lerakták a munkaegészségügy alapjait, leírtak egyes foglalkozásokhoz köthető betegségeket. A mai értelemben vett munkavédelem a gépesítéssel, a gyáriparral jelentkezett. Az első munkavédelmi rendelkezéseket a XIX. század elején Angliában, Svájcban és a többi nyugat- európai államban hozták. Ezek elsősorban a női és a gyermekmunkát, valamint az éjszakai munkavégzést korlátozták. Magyarországon a kiegyezést követően indult meg az ipar fejlődése. Az ún. I. ipartörvény 1872-ben keletkezett a munkavégzés káros következményeinek elhárítása céljából. Pl.: 17.§ Oly üzletek, melyek nagy zajt okoznak, templomok, iskolák, kórházak és oly közé- pületek szomszédságában, melyeknek kellő használata a zaj által megakadályoztatnék, meg nem engedhetők. 2/22

3 Kockázati tényezők A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, kockázata 1-3 nagyságrenddel nagyobb, mint más környezeteké. A kockázatok főbb forrásai: a veszélyes anyagok; a veszélyes gépek; a munkakörnyezet lelki és szociális hatásai; a higiénés ellátás hiányosságai valamint a rossz emberi tényezők. A munkavállaló értékét alapvetően három tényező határozza meg: szakmai ismerete, tudása; jártassága, tapasztalata; egészségi állapota. A jelenlegi szabályozás alapja a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény. 3/22

4 A sérült egészségi állapot következményei A munkavállaló szempontjából: keresetkiesés (táppénz, a túlmunka-lehetőség elvesztése); nem megtérülő befektetés (pl. megszerzett szakmát többet nem végezhet); egzisztenciális problémák (a munkahely elvesztése, a betegséggel járó költségek); a családot érintő hatások; a személyes élet megnehezülése valamint egyéb további következmények. A munkáltatónál jelentkező hátrányok: kártérítési kötelezettségek; a munkaerő kiesése miatti termeléskiesés; a munkaerő pótlásának, új munkaerő képzésének költségei. Ha a munkáltató áldoz az egészségvédelem és a biztonság magas színvonalának biztosítására, ez tervezhető költségeket jelent, míg a balesetek, egészségkárosodások okozta többletköltségek véletlenszerűen jelentkeznek. Utóbbiak egy kisebb vállalkozás csődjét is okozhatják. 4/22

5 Egy lehetséges költségfa Baleset A kivizsgálás költségei A termeléssel összefüggő költségek A jó hírnév elvesztésének költségei  a vezetők munkaideje;  belső ill.  külső szakértők költségei;  büntetések;  egyéb költségek.  a termeléskiesésből adódó károk;  határidőcsúszás (kötbér);  a munkaerőpótlás költségei;  termelékenység-csökkenés;  egyéb költségek.  magasabb biztosítási költségek;  vevői ill. partneri bizalomvesztés;  a bizalom-visszaállítási kampány költségei;  a fokozott ellenőrzés költségei és  egyéb költségek. 5/22

6 A munkabalesetek számának alakulása Magyarországon 6/22

7 A munkavédelmi szabályozás formái alkotmány Az alkotmány az alapvető jogok és kötelességek között határozza meg a munkavédelmi feladatokat. munka törvénykönyve A munka törvénykönyve a munkaviszonyra vonatkozóan határoz meg munkavédelmi követelményeket, elsősorban a munkáltató és a munkavállaló kötelességeit és jogait illetően. munkavédelmi törvény A munkavédelmi törvény minden szervezett munkavégzést átfog. Egyes rendelkezéseit – az alkotmánnyal összhangban – nemcsak a munkavállalókra, hanem a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is kiterjeszti. Kormányrendelet Kormányrendelet szabályozza a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálatok (korábban üzemorvosok) tevékenységét. munkáltató szabályozási jogosultsága A munkáltató szabályozási jogosultsága azon alapul, hogy az ő kötelessége a munkavédelmi rendelkezések végrehajtása és a munkavégzés feltételeinek biztosítása. A legfontosabb munkáltatói belső szabályozások: a munkavédelmi szabályzat (nem kötelező); az egyéni védőeszköz-juttatás belső rendjének szabályozása; a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének meghatározása; a sérülékeny csoportba tartozó munkavállalói számára tiltott munkakörök meghatározása; a munkaeszközök ellenőrző felülvizsgálatának szabályozása (gyakoriság, elvégzési mód). A munkavédelmi előírások érvényesülését az állam biztosítja. Elvárás az önkéntes jogkövetés, de sok esetben kényszeríteni kell a munkáltatókat, sőt akár a munkavállalókat is az előírások betartására. 7/22

8 A munkavédelmi törvény (az évi XCIII. törvény) Feladata Feladata, hogy az alkotmányban deklarált lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot biztosítsa a maga eszközrendszerével minden, Magyarországon munkát végző munkavállaló számára. Végső célja Végső célja az egészségkárosodás és a munkaképesség-csökkenés megelőzése, valamint korszerű, emberközpontú munkahelyek kialakítása. Munkavédelem Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és -egészségügyi követelmények, továbbá a munkavédelmi törvény céljainak megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy, a munkahigiéné * és a foglalkoztatás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. munkavédelmi törvény A munkavédelmi törvény a munkavédelem két nagy területét szabályozza: a munkaegészségügyet és a munkabiztonságot. A két terület követelményeit azonos súllyal kezeli. Az egységes felügyelet és irányítás céljából létrehozta az egységes munkavédelmi hatóságot. *A munkahigiéné a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátásával, felismerésével, értékelésével és kezelésével foglalkozó orvosi szakterület. Tevékenysége során célja a munkát végző személy egészségének megóvása. 8/22

9 A törvény alapelvei  A védelem elve (a biztonságos, egészséges munkakörülményekhez való jog kimondása);  A tripartizmus elve (az állam, a munkáltató és a munkavállaló feladatai és felelőssége);  A munkavállaló által értett nyelv használata (a munkáltató köteles a munkavállalót az általa értett nyelven kioktatni a munkavédelmi előírásokról);  A védelem kiterjesztésének elve (a munkavállaló mellett a munkavégzés hatókörében tartózkodóknak és a munkáltató szolgáltatásait igénybe vevőknek is nyújtson védelmet);  A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve;  Az együttműködés elve  Az adatok védelmének elve (tiltja a munkavédelmi adatok ellenőrizetlen felhasználását);  A szaktevékenység elve (szaktevékenységeket kizárólag szakképzett személy végezhet). Az állami szervekA munkavállalók Az állami szervekA munkáltatókA munkavállalók kötelesek együttműködni a munkáltatókkal,más munkáltatókkal;a munkáltatóval, a munkavállalókkal ésa tervezőkkel, a kivitelezőkkel, más munkavállalókkal, érdekképviseleteikkel valaminta szakértőkkel, a gyártókkal;a munkavégzés hatókörében a mv-i érdekképviseletekkel. a munkavállalókkal;tartózkodókkal, a mv-i érdekképviseletekkel; a mv-i érdekképviseletekkel és a mv-i hatóságokkal. a mv-i hatóságokkal. 9/22

10 A törvény hatálya Tárgyi hatály Tárgyi hatály: A törvény kiterjed minden szervezett munkavégzésre függetlenül annak szervezeti vagy tulajdoni formájától (vállalati, szövetkezeti, társasági, magán). Személyi hatály Személyi hatály: Kiterjed az államra, a munkáltatóra, a munkavállalóra valamint a munkavédelmi érdekképviseleti szervekre és személyekre, egyes rendelkezései pedig a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is. Területi hatály Területi hatály: Alapvetően magyarországi munkavégzésre terjed ki. Időbeni hatály Időbeni hatály: A törvény január 1-jén lépett hatályba, addig kell alkalmazni, amíg egy másik törvény hatályon kívül nem helyezi. A módosító rendelkezéseket a hatályba lépésük időpontjától kell alkalmazni. 10/22

11 Az állam feladatai A munkavédelem irányítása állami feladat: a munkavédelem országos programjának kialakítása; a biztonságos munkavégzés követelményeinek ill. az ezekhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása; a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, a munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtése; a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatásban pedig a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretanyag meghatározása; a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapodások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása, működtetése. Az állam hatósági feladatai ezen a téren: hatósági engedélyezés, hatósági nyilvántartás, hatósági ellenőrzés. 11/22

12 A munkáltató kötelezettségei Általános követelmények: a veszélyek elkerülése ill. a nem elkerülhető veszélyek leküzdése azok keletkezési helyén; az emberi tényezők figyelembe vétele a munkahely kialakításánál és a munkaeszközök, a munkafolyamat megválasztásánál; a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; egységes stratégia kialakítása a munkafolyamatokra, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezőkre; a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyénivel szemben; a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása; a kockázatok minőségi, sőt akár mennyiségi értékelése −az alkalmazott munkaeszközökre, −a veszélyes anyagokra, −a munkavállalókat érő terhelésekre és −a munkahelyek kialakítására nézve. a munkáltató köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert a veszélyességi osztály és a munkavállalói létszám függvényében meghatározott időtartamra és képesítési feltételekkel alkalmazni. 12/22

13 A munkáltató köteles továbbá…  a munkavállaló részére a biztonságos munkavégzéshez szükséges utasításokat és tájékoztatást a kellő időben megadni;  rendszeresen meggyőződni a megfelelő munkakörülmények meglétéről, a munkavédelmi szabályok ismeretéről és betartásáról;  a munkavállaló részére az előírásoknak megfelelő munkaeszközöket biztosítani;  új technológia bevezetése előtt annak lehetséges egészségi és biztonsági következményeit a munkavállalókkal és a munkavédelmi képviselőkkel megtárgyalni;  a munkavédelemmel kapcsolatos bejelentést, rendellenességet haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni és az érintetteket értesíteni;  közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani;  a baleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni, kivizsgálni, és ezeket a hatályos rendelkezések szerint nyilvántartani;  az egyéni védőeszközök juttatásának, használatának belső rendjét írásban rögzíteni;  a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesíteni;  valamennyi munkavállalóra nézve foglalkoztatás-egészségügyi szolgálatot biztosítani, a dolgozókat erről tájékoztatni;  külső szolgálatok elérhetőségét biztosítani (elsősegély, mentők, tűzoltók). 13/22

14 A munkavállaló köteles… biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban és a munkavédelmi előírások betartásával munkát végezni; a tőle elvárható módon meggyőződni munkaeszköze megfelelőségéről, köteles továbbá azt rendeltetésszerűen és a munkáltató utasításai szerint használni; az egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni és tisztán tartani; a munkavégzés során olyan ruházatot viselni, amely egészségét, testi épségét nem veszélyezteti; munkaterületén fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani; a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátítani és azokat alkalmazni; az előírt vizsgálatokon részt venni; a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a tőle elvárható módon megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől; balesetét, sérülését, rosszullétét a munka irányítójának, más személyt ért balesetet a sérült munkáját irányító személynek haladéktalanul jelenteni; a munkavégzést megtagadni, ha más személyt közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne. 14/22

15 A munkavállaló jogosult megkövetelni munkáltatójától… az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását; veszélyes tevékenységhez a szabályok szerinti védőintézkedések megvalósítását; a szükséges munkavédelmi ismeretek rendelkezésre bocsátását, és betanulásuk biztosítását; a munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, védőeszközök biztosítását. Jogosult továbbá… megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné; fellépni a munkavédelmi követelmények megvalósítása érdekében, illetve esetleges munkáltatói mulasztás miatt bejelentést tenni. (Emiatt hátrány nem érheti.) 15/22

16 A munkavégzés személyi feltételei 1. Egészségi alkalmasság: A munkavállaló rendelkezzen az adott munkavégzéshez szükséges élettani adottságokkal. A munkavégzés ne károsítsa a munkavállaló egészségét, testi épségét. A fiatalkorú munkavállaló egészségét, testi épségét és fejlődését károsan ne befolyásolja. A női munkaerő utódaira veszélyt ne jelentsen. A munkavállaló foglalkoztatása más személyek egészségét, épségét ne veszélyeztesse. A munkavállalót az adott munkavégzésre orvosi vizsgálat alapján alkalmasnak minősítették. 2. Szakmai alkalmasság: megfelelő képzettség illetve szakmai ismeret, munkavédelmi ismeret, a szakmai fogások megfelelő alkalmazásának készsége, pályaalkalmasság meghatározott munkakörökben pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges. megbízza munkaköri leírás Azt egészségi, a szakmai és a pályaalkalmasság megállapításán túl az is szükséges, hogy a munkáltató az adott feladattal a munkavállalót megbízza. Ehhez általában elegendő a munkaköri leírás, ám néhány feladat végzésére külön megbízást kell adni. 16/22

17 Munkavédelmi oktatás A munkáltató köteles a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesíteni: −munkába álláskor, −a munkahely vagy a munkakör megváltoztatásakor, −a munkavédelmi körülmények megváltozásakor, −munkaeszköz átalakításakor, −új munkaeszköz üzembe helyezésekor és −új technológia bevezetésekor. A munkavállalót meg kell ismertetni a veszélyforrásokkal és a védekezés módozataival, az egyéni védőeszközök használatával, a jelző- és riasztóberendezések működésével, a katasztrófa esetén szükséges meneküléssel valamint a veszélyhelyzetből való mentéssel. A menekülést és a mentést időszakonként gyakorolni kell. 17/22

18 Foglalkoztatási feltételek a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges létszám; az egyedül történő munkavégzés tilalma bizonyos területeken; munkairányító kötelező kijelölése −az elvégzendő munka összehangolása; −a szükséges munkaelemek és a hozzájuk kapcsolódó jelzések ismertetése; −ezek pontos alkalmazása valamint −a fegyelem megkövetelése miatt. 18/22

19 A munkavégzés tárgyi feltételei A munkáltató köteles biztosítani: megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet; a munka jellegétől függően öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési ill. melegedési lehetőséget; létszámtól függően jelző- és riasztóberendezéseket; a szükséges mozgásteret; veszélyes helyeken a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését; a tárolóhelyeket úgy kialakítani, hogy azok biztosítsák a dolgozók, a környezet és a tárolt anyag védelmét, legyen lehetőség a biztonságos tárolásra, rakodásra, szállításra; a létszámtól és a tevékenységtől függően elegendő mennyiségű tiszta levegőt; a szabadban végzett munka esetén védelmet az időjárás ellen; az ablakok, a szellőzőberendezések biztonságos nyithatóságát, zárhatóságát; magyar nyelvű, illetve más nyelvű dolgozók esetén az általuk értett nyelvű dokumentációt, tiltó, tájékoztató feliratokat. 19/22

20 A munkáltató köteles gondoskodni… a szennyező anyagok, a szennyvíz és a hulladék kezeléséről, a rendről és a tisztaságról; az energia-, a cső- és a közműhálózat üzemeltethetőségéről, kezelhetőségéről, karbantarthatóságáról; a villamos szerelvények biztonságáról; megfelelő természetes és mesterséges világításról; a zaj, a rezgések, a por és az egyéb káros környezeti hatások kizárásáról; az átlátszó felületű ajtók, kapuk stb. kitörés elleni védelméről, a veszély jelzéséről; a biztonsági és az egészségvédelmi jelzések alkalmazásáról, ahol ez indokolt. a gyalogosok számára külön ajtó biztosításáról a gépjárműforgalom számára szolgáló kapu közelében, ha az áthaladás nem biztonságos; kijáratok, vészkijáratok, menekülési útvonalak kialakításáról és szabadon tartásáról; a közlekedési és az anyagmozgatási útvonalak megjelöléséről. 20/22

21 A munkavédelmi követelmények érvényesülése Csak a jogszabályokkal összhangban lehet munkahelyet, létesítményt, technológiát tervezni; Az egészséges, biztonságos munkavégzés követelményeit a munkáltató pénzben vagy egyéb módon nem válthatja meg, ezen intézkedések helyett a dolgozónak juttatást nem adhat. Munkaeszközt üzembe helyezni csak akkor szabad, ha az az egészséget, a biztonságos munkavégzést nem veszélyezteti, a mv-i követelményeket kielégíti. Egyéni védőeszköz biztosítása meghatározott munkafolyamatok során. (Pl. védőkesztyű, ~sisak, ~lábbeli, testhevederzet.) A munkáltató köteles munkafolyamatonként írásban meghatározni azon munkafolyamatokat, amelyek védőeszköz használatát indokolják, a juttatott eszköz típusát és az eszközökre vonatkozó egyéb előírásokat (tárolás, ellenőrzés, csere stb.). A munkáltató a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le, azt a munkahelyről (bizonyos esetek kivételével) nem viheti el. 21/22

22 Vége 22/22


Letölteni ppt "Munkavédelem Készítette: Kincses László 1. Előzmények Az ókorban is felismerték, hogy a „beszélő szerszám”, a munkavégző ember megbetegedése, sérülése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések