Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan alakítsuk fenyegetést kihívássá? Prof. Fülöp Márta MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan alakítsuk fenyegetést kihívássá? Prof. Fülöp Márta MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar."— Előadás másolata:

1 Hogyan alakítsuk fenyegetést kihívássá? Prof. Fülöp Márta MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar

2 Hiperversengő gazdasági környezet Hagyományos szervezetek a múltban viszonylag stabil közegben működtek Piac globalizációja Gyors technológiai változások Egy meghatározott termék rövidebb életciklusa (újabb és újabb produktumokkal kell előállni) Hosszútávú előreláthatóság helyett – „itt és most” reagálások Egyszerűbb közegből erősen komplex, dinamikusan változó közeg. Keményebb verseny/társak

3 HIPERVERSENGŐ KÖZEG ?

4 MIT KÖNNYEBB MEGSZOKNI: Az ejtőernyős ugrást vagy A társastánc versenyt ?

5 Ejtőernyőzés (Deinzer, 1997) Minden résztvevő teljesen tapasztalatlan Kérdés: hogyan válaszol a test a nagyon erős stresszorokra A kísérlet előtt és után a kísérletvezető nyálmintát vett (stressz szint mérése: kortizol) Azok, akik nagyon félnek elfelejthetnek levegőt venni vagy hiperventillálnak – oxigén hiány – időszakos memóriavesztés – nem tud megfelelően reagálni 3 ugrást kellett végrehajtani Kérdés: hozzászoknak-e az emberek az extrém stresszhez?

6 Eredmény Minden ugrás után a stressz szint kisebb lett (a harmadik ugrásra a felére csökkent) Az utolsó ugrás stressz szintje megfelelt annak, amikor késésbe kerülünk egy közlekedési dugó miatt

7 Társastánc verseny (Rohlender et al, 2007) Stressz szint mérése (nyál-kortizol) A társastánc verseny általában akkora stresszel járt, mint a második ejtőernyős ugrás, de voltak akiknél akkorával, mint az első! A vizsgált versenyzők átlagosan 131 versenyen vettek részt korábban A stressz szint nem különbözött a sok éve versenyző „szakértők” és a kezdők között

8 Mi okozta ezt a hatást? Az ejtőernyősök nem voltak versenyben – őket senki nem értékelte A társastáncosok versenyeznek, minden mozdulatukat figyelik és értékelik, folyamatosan „szinpadon” vannak Nem elég sokat gyakorolni Sokszor elpróbálhatja valaki azt a beszédét, amely arról szól, hogy mennyire megérdemel egy állást – de valójában az számít, hogy miként mondja el ezt a beszédet, amikor 30 ember előtt kell azt előadnia, akik hallgatják és értékelik Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen akkor kell tudnia jól teljesíteni, amikor számít. Képesnek kell lennie kezelni a feszültséget (Bronson & Merryman, 2013).

9 Mitől tud valaki jól teljesíteni a versengő helyzetekben? A társastánc vizsgálat bizonyítja, hogy a stressz nem szűnik meg a gyakorlással és a tapasztalattal A siker ugyanakkor a jó teljesítménytől függ Vagyis attól, hogy milyen jól kezeli valaki a verseny és teljesítményhelyzetekkel járó stresszt

10 Önkéntes kockázatvállalás A brókerek és az üzleti vállalkozók olyanok mint az autóversenyzők vagy az ejtőernyős ugrók Az a vonzó a számukra, hogy a szakértelmükkel elért teljesítmény lehetővé teszi olyan helyzetek uralását, amelyeket kontrollálhatatlannak szokás tekinteni El tudják kerülni, hogy a félelem lebénítsa őket és képesek azokra a cselekedetekre összpontosítani, amelyek az adott helyzetben a legjobb teljesítményhez vezetnek Az teszi ezeket a helyzeteket jól elviselhetővé sőt vonzóvá, hogy képesek egy fenyegető közegben is kontrolljuk alá vonni a környezetet.

11 Fenyegetés vagy kihívás?

12 Fenyegetés Magas elvárások Úgy érzi nem lehet hibázni Tudatában van a helyzet kockázatosságának Megelőzés-orientáció: igyekszik a katasztrófát elkerülni Szorongás, energiavesztés, elkerülés A döntéshozatal lelassul

13 Kihívás Nem szükséges tökéletesnek lenni Szabadon vállalhat kockázatot – ez a lehetséges nyereségekre és nem a lehetséges veszteségekre irányítja a figyelmet Az agy az idegen és fenyegető ingereket ismerősként kezeli Pro-aktivitás Új dolgok kezdeményezése Jutalmazási hálózat

14 FENYEGETÉS KONTEXTUS Vizsga kérdések A diákok képességét tesztelik Megérdemlik-e, hogy a Princeton-on legyenek 72% helyes 90% helyes FENYEGETÉS KONTEXTUS Vizsga kérdések A diákok képességét tesztelik Megérdemlik-e, hogy a Princeton-on legyenek KIHÍVÁS KONTEXTUS Intellektuális kihívás Kérdőív Kérdések: agytorna (Alter & Aronson, 2010)

15 Agyélettani folyamatok Kihívás élettani folyamatai és nem a veszély és fenyegetés élettani folyamatai Ugyanazok az ingerek vannak jelen – ugyanaz az ember, azonos potenciális képességekkel – TELJESEN ELTÉRŐ EREDMÉNY! (Blaskovich, Mendez, 2001)

16 A KÜLÖNBSÉG A GYŐZELEM ÉS A VESZTÉS ELKERÜLÉSE KÖZÖTT

17 A szervezeti kultúra és az üzleti stratégia Azért játszik, hogy győzzön: a kihívásra kétszeres erőfeszítéssel válaszol, befektet és támadásba lendül Azért játszik, hogy ne veszítsen: minimálisra csökkenti a veszteséget, védi a profitot, csökkenti a befektetéseket, ahhoz ragaszkodik, amit tud, túlélésre játszik. Igyekszik elkerülni a hibákat, de ez több hibához vezethet….

18 Tenisz: Grand Slam Bronson & Merryman, 2013

19 2005-től 2007-ig az összes játék elemzése Pontról pontra A játék kritikus pontjainál a női tenisz játékosok konzervatívabbak lesznek – a vesztés elkerülésére játszanak. A férfi játékosok „győzelemre” játszanak Bronson & Merrman, 2013

20 DE….

21 De a folyamattól is függ Golf esetében ahogyan a tétek és a feszültség nő a férfi játékosok is inkább a vesztés elkerülésére, mintsem győzelemre játszanak

22 Kétféle stratégia … A győzelemre és a vesztés elkerülésére irányuló stratégiák ellentétesek és különböző pszichológiai és élettani folyamatok kísérik őket Teljesítmény és versenyhelyzetekben VALÓS következményeik vannak Bronson & Merryman, 2013

23 Agyi folyamatok … Higgins (1997) Columbia University: „aktívan előremozdító - fókusz” vagy „megelőző-védekező” fókusz Annyira különböző élettani folyamatok, hogy az agyban két különböző idegi al-rendszer irányítja őket

24 MITŐL FÜGG, HOGY FENYEGETÉS VAGY KIHÍVÁS?

25 Számít-e a megfogalmazás? Átkeretezés! Nem kéne, hogy számítson Ha valaki a helyes válaszokért jutalompontokat kap, vagy ha a hibás válaszokért levonást kap – ugyanahhoz az eredményhez kéne, hogy vezessen. Ha 20-ból 16 pontot kap valaki 16 helyes válaszért az ugyanaz, mint ha 20-ből elveszít 4 pontot 4 rossz váIaszért. Így is, úgy is 16 lesz az eredmény. De az átlag ember nem racionális!

26 Számít a megfogalmazás! A jutalmazási módszer – a verseny/teljesítményhelyzet keretezése– megerősíti vagy ellene dolgozik az emberek orientációjának. Ha az atmoszféra „fejlődés-fókuszú” akkor a jutalmazás eredményezi a legjobb teljesítményt Ha az atmoszféra „prevenció fókuszú” akkor a hibákért való büntetés hozza létre a legjobb teljesítményt

27 Büntetőrúgás

28 Mit választana? A csapa egy gól hátrányban van és a maga góljával kiegyenlíthetnek, de ha nem rúg gólt akkor a csapata veszít! A két csapat döntetlenre áll, ezért nem feltétlenül kell gólt rúgnia, de ha mégis gólt rúg, akkor a csapata győz! A legtöbben a második szituációt választják.

29 Nagyon különböző helyzetek Mindkettő nagyon feszült A tényleges teljesítmény drasztikusan különbözik A vesztés elkerülésére irányuló játék, hogy ne hibázzon gyakran több hibázáshoz vezet Jordet and Hartman (2008): amikor a gól elmúlasztása a csapat vesztéséhez vezet a játékosok csak 62%-ban sikeresek. Amikor a gól berúgásával a csapat győz, a játékosok 92%-ban sikeresek A rúgások feltételei azonosak, de 30% különbség van a sikerességben és ezért az eltérő pszichológiai körülmények a felelősek!

30 BIZALOM? Vizsgálat 1. USA General Social Survey több mint harminc éve évente veszik fel „Általában az emberekben lehet bízni vagy nem lehetünk elég óvatosak velük?” 2. Adott üzleti szektorban a verseny mértéke Patrick Francois, University of British Columbia Tanguy van Ipersele, Research Group on Quantitative Economics, Marseille (2008)

31 Eredmény Minél erősebb volt adott üzleti szektorban a verseny annál nagyobb bizalmi szintről számoltak be az abban dolgozók!!

32 Mivel magyarázható? Csupa magas bizalmi szinttel rendelkező egyén választja az erősen versengő üzleti szektorokat munkahelyül? NEM Minél tovább dolgozott valaki erős verseny környezetben, annál magasabb volt a bizalmi szintje Kezdőknél nem volt különbség!

33 Magyarázat Kulturális szelekció a csoportok között

34 Egyén - Csoport A dolgozók munkacsoportokban dolgoznak Ezekben a csoportokban a „free riding” (a többiek munkájából profitálás és nem teljes erőbedobással végzett munka) vagy a szociálisan és nem valódi teljesítménnyel vagy „csalással” elért versenyelőnyök lehetségesek Az adott egyén ebből profitál – kevesebb erőfeszítéssel másoknál többet nyer. De azok a csoportok, amelyekben ezekből sok fordul elő – ROSSZABBUL teljesítenek. Ez minden csoporttagot egyénileg érint!

35 Erős verseny – Erős szankciók Azok a csoportok tudnak erős versenyben pályán maradni, akik büntetik a tényleges teljesítmény helyett a „csalással” elért teljesítményt. Ha sikeresek akarnak maradni a piacon olyan munkatársakat kell választaniuk/megtartaniuk, akik erősen és szabályosan teljesítenek.

36 Bizalom Ha lehet tudni, hogy a munkatársam is mindent megtesz és nem manipulál, nem „csal”, nem ellenem játszik a hátam mögött, akkor: Erős versenykörnyezetben Erős lesz a bizalom és az együttműködés! A csoportok/vállalatok számára ez a VERSENYELŐNY!

37 Mitől függ? Meg kell tanulni a „fenyegetés” helyzetekben is jól működni Képesség a KERET megváltoztatására: fenyegetésből kihívásra alapvető fontosságú! Prevenció /megelőzés fókusz helyett promóció/proaktív fókusz Olyan munkatársak és olyan szervezeti légkör, amelyben meg lehet bízni Ennek implicit normaként és explicit szabályozásként is működnie kell A szervezetnek és az egyénnek is rendelkeznie kell ezzel a képességgel Átkeretezni a helyzeteket kihívássá! Lehetővé tenni, hogy a kihívás motiváljon és okozzon túlzott stresszt! BIZALMI LÉGKŐR

38 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Hogyan alakítsuk fenyegetést kihívássá? Prof. Fülöp Márta MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések