Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába."— Előadás másolata:

1 Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába

2 „A mediáció lényege, hogy képes a feleket egymás felé fordítani, de nem úgy, hogy szabályokat kényszerít rájuk, hanem segít megteremteni kapcsolatuk újszerű és közös felfogását, melynek révén megváltozik a két fél egymáshoz való viszonyulása viszonyulása.” (Riskin,1994.)

3 a felek állítják fel a szabályokat, és ők teremtik meg a vita megoldásának feltételeit is „A mediáció a vita kimenetelét alapvetően magukra a felekre bízza. Felmenti őket a kívülálló, magasabb rangú hatóságok véleménye és szabályai alól, legyenek ezek jogi vagy más természetűek. Ezen túlmenően a mediáció nem csupán azt engedi meg, hogy a felek maguk állítsanak fel szabályokat az elfogadható megoldás érdekében, hanem arra is készteti őket, hogy találjanak olyan megoldást, amelyet saját hatókörükben meg tudnak valósítani, vagyis a felek állítják fel a szabályokat, és ők teremtik meg a vita megoldásának feltételeit is.” Alfini-Press-Sternlight-Stulberg 2001

4 Kooperatív és kompetitív konfliktus

5 A mediáció szakaszai SzakaszokCélokA mediátor feladata 1. A mediációs ülésmegnyitása Mediációs szerződés megkötése, melyben rögzítik az alapszabályokat, illetve a felek elköteleződnek arra, hogy egymással együttműködve, aktívan részt vesznek konfliktusuk megoldásában. A felek személyiségéhez, igényeihez, pillanatnyi állapotához igazodó hangnem kialakítása és légkör megteremtése az együttműködés érdekében. 2. Az információk összegyűjtése Mindkét fél saját szemszögéből ismerteti a konfliktus kialakulását, tartalmát, a megoldására tett korábbi próbálkozásokat. Feltáró szakasz: tények, nyílt és rejtett érdekek, érzések, motivációk, indulatok, előítéletek, projekciók, attribúciók kerülnek felszínre a történetmesélés során – többnyire még monológok formájában. A felek inkább egymásról, mint egymáshoz beszélnek: vö. Én-Az reláció. Segít, hogy a felek kifejezzék aggodalmaikat, megfogalmazzák szükségleteiket, katalizálja az elszabaduló érzelmeket, mederben tartja a vitát, fenntartja a felek közötti erőegyensúlyt, rövid kérdések segítségével igyekszik minél több információt összegyűjteni a konfliktussal kapcsolatban.

6 A mediáció szakaszai SzakaszokCélokA mediátor feladata 3. A megvitatandó témák listája A közös álláspontra utaló, érzelmi szempontból meghatározó, valamint tartalmilag fontos kérdések elkülönítése az információhalmazból. A lényeges pontok elválasztása a lényegtelenektől, a panaszok állításokká alakítása, a szubjektív és érzelmi alapú megnyilvánulások átfordítása a szükségletek nyelvére. 4. A felsorolt témák megtárgyalása Egymás szempontjainak, szükségleteinek, érdekeinek megismerése, mérlegelése és jobb megértése, ezáltal saját céljaik és a konfliktus átértékelése. Objektívebbé válnak, a kezdeti monológokat felváltja a dialógus. Biztonságos légkört teremt, elismeri az együttműködést, bátorítja a passzív felet; különbséget tesz a közlések tárgyi és viszonyszintje között; átfogalmaz, visszatükröz, értelmez. 5. A megállapodás kidolgozása Brainstorming. A felek figyelme, miközben a megoldásra irányuló ötleteiket sorolják, a múlt sérelmei helyett immár a jövő lehetőségei felé fordul. Majd az ötletekből kiválogatják a megvalósíthatókat és a közösen elfogadhatókat. Nem ad tanácsot, nem hoz döntéseket, még csak nem is sugalmaz alternatívákat. Abban segít a feleknek, hogy maguk jussanak el a mindkettőjük számára elfogadható megoldás(ok)ig.

7 A mediáció szakaszai SzakaszokCélokA mediátor feladata 6. A megállapodás megfogalmazása és rögzítése Nem jogi szerződés, inkább a konfliktus megoldásához szükséges kötelezettségek összegzése; rögzíti, hogy a felek miben jutottak egyezségre, a jövőben milyen feladatok és kötelezettségek hárulnak rájuk, s milyen határidőkkel. Segít, hogy a megállapodás részletes, konkrét és kivitelezhető legyen. 7. A mediációs ülés lezárása Amennyiben a felek nem jutnak konszenzusra, további ülések szükségességének megvitatása. Megállapodás esetén, de annak hiányában is, összefoglalja a folyamatot; kifejezi elismerését a feleknek; rámutat azokra a pontokra, amelyekben közeledtek az álláspontok, s melyekben sikerült megegyezni. 8. Az eset nyomon követése Amennyiben a felek igénylik, biztosítják őket a kapcsolattartásról, a megállapodás betartásának nyomon követéséről. Lehetőséget teremt később felmerülő kérdések tisztázására.

8 A büntető és a helyreállító szemléletben mutatkozó eltérések Büntető igazságszolgáltatásHelyreállító igazságszolgáltatás 1. A bűn/bűntett az állam elleni vétek.A bűntett személy-személy elleni vétek. 2. A múltra koncentrál, a bűntettre, amit az elkövető végrehajt. A problémamegoldásra fókuszál, amit a jövőben a helyreállítás érdekében tenni kell. 3. Folyamatos ellentétes viszony az elkövetővel szemben. Párbeszédes és egyeztető viszony. 4. A büntetés kiszabásának célja: megtorlás, elrettentő példa. Visszaállítás elrendezése: jóvátételben való megegyezés, mindkét oldalon a helyreállítást célozza meg. 5. Beavatkozás-centrikus: az elkövetővel szemben az állam részéről. Megismerés-centrikus: a sértett és az elkövető helyzetének megismerése, a sértett kárigényének rendezése; az elkövető bátorítása a felelősségvállalásra. 6. A bűncselekmény pusztán jogi definíció: minden morális, szociális, gazdasági és egyéb szempont mellőzése. A bűncselekmény értelmezése széles: morális, szociális, gazdasági és egyéb szempontok figyelembevétele. 7. A bűn bélyege eltávolíthatatlan – stigmatizáló. A bűn bélyege eltávolítható: a helyreállító folyamat következményeként. 8. Elfogadhatatlan a megbánásra és bocsánatkérésre való biztatás. Mindkettő lehetséges alternatíva az elkövető számára.

9 A konfliktus interakciójának megváltozása Forrás: Bush és Folger (2005). The promise of mediation. p. 55.

10 A projekt megvalósulásához a támogatást a Munkaerő-piaci Alap terhére a Nemzeti Erőforrás Minisztérium biztosítja

11 Köszönjük figyelmüket Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Alternatív vitarendezés projekt


Letölteni ppt "Az alternatív vitarendezés, az érdekalapú tárgyalás és a resztoratív technikák bevezetése a szakképző intézmények működési és nevelési gyakorlatába."

Hasonló előadás


Google Hirdetések