Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia."— Előadás másolata:

1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék Elektronikus tanulási környezetek A pedagógiai interdiszciplínák újabb forrásvidékei Eger február 1 6.

2 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése 2. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei 3. Elektronikus tanulási környezetek 4. Az e-learning fogalmának értelmezése

3 Hogyan módosulnak a tanulás és a tanítás mibenlétéről kialakult elképzeléseink az új eszközvilág hatására? Lehetséges-e, hogy az elektronikus tanulási környezetekről gondolkodva a megszokottól eltérő módon értelmezzünk bizonyos, a pedagógia, a didaktika tárgyát képező jelenségeket? Elképzelhető és hasznos lehet e a társadalomtudományi jellegű neveléselmélet és neveléstörténet mellett egy másfajta, nagyobb ívű megközelítés, amely az evolúciós történetiség mentén vizsgálja a tanítási és tanulási folyamatokat?

4 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése 2. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei 3. Elektronikus tanulási környezetek 4. Az e-learning fogalmának értelmezése

5 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése Tanítás és tanulás a kulturális evolúció rendszerében A vertikális dimenzió

6 1. A genetikai átadás Véletlen variációk és szelekció „a tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló, tartós és adaptív változás” (Nahalka, 1999) Az ily módon akkumulálódó tudásrendszer absztrakt információs entitás: a populáció génkészlete, amelynek alternatív mintázatai (gene pattern) az egyedi testekben manifesztálódnak. A tanulás alapformái DEFINÍCIÓ

7 „A faj génállománya mint egész idomul ahhoz a környezethez, amellyel az ősök találkoztak.. A mi DNS-ünk azon világok kódolt leírása, ahol őseink éltek és fennmaradtak… Az afrikai pliocén digitális archívumai vagyunk…” Genetikai halottaskönyv Az információs kihívás A természetes szelekció olyan folyamat, amelyben információt töltünk a következő generáció génjeinek összességébe…

8 „a tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló, tartós és adaptív változás” (Nahalka, 1999) A tanulás alapformái DEFINÍCIÓ 2. A tanulás egyéni útja reprezentációk, modellek dinamikus prediktív szimulatív Kontextuális, szituatív, az idegrendszer saját világába zárt, kommunikálhatatlan, személyes tudás. Külvilág Elme A kognitív fejlődés egyéni vonala

9 „a tanulás egy rendszerben vagy irányító részrendszerében a környezettel kialakult kölcsönhatás eredményeként előálló, tartós és adaptív változás” (Nahalka, 1999) A tanulás alapformái DEFINÍCIÓ A kognitív fejlődés kulturális vonala 3. A kulturális átadás A fajtársak tapasztalatainak átvétele A tanulás szocio-kulturális formája

10 A genetikai és a kulturális átadás Kulturális átadás az embernél A kulturális tanulás alapformái utánzásos tanulás tanítás alapján történő tanulás együttműködő tanulás intencionalitáselmeteória kulturális átadás + konstrukciós készség + összehangolódási készség + kommunikációs készség kulturális evolúció

11 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése A tanulási környezet A horizontális dimenzió

12 1. A tanulási környezet fogalma módszerek taneszközök tananyagok médiumok tanterem Társadalmi és kulturális keretfeltételek kommunikáció tanár tanulók Sajátos környezeti feltétel- és hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás számára.

13 kulturális evolúció kognitív habitus kognitív erőforrások az a fizikai, biológiai és kulturális adottság- rendszer, amely sajátos kulturális ökológiai fülkeként a gyerekek fejlődésének és a felnőttek életvezetésének hátterét jelenti: a környezetet, amelyben, amelytől, és amelyen keresztül a tágabb értelemben vett tanulás, információszerzés történik. Tomasello, aktív tanítás/tanulás Tudatosan kialakított környezeti hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás elősegítésére T anulási k örnyezet ?

14 1. A tanulási környezet fogalma Objektivista tanulási környezet Konstruktivista tanulási környezet A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik. Ismeretelméleti alapok A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő.

15 Az információs (tudás alapú) társadalom létrejötte.... a tudományos megismerésre vonatkozó reflexió, a tudományfilozófia új fázisba lépését idézte elő...a harmadik évezred fordulójához közeledve olyan fejlemények álltak elő, amelyek az előző két és fél évezred episztemológiai alapfeltevéseit kérdőjelezik meg és módosítják. Fehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 2002/3

16 Nem pusztán korábbi tudományfilozófiai elméletek kritikai felülvizsgálatáról és módosításáról van tehát szó, hanem a tudományos megismerésre és a tudás mibenlétére vonatkozó, eredetileg Platón és Arisztotelész által (jórészt implicite) elfogadott, és azután Descartes által az újkori modern tudomány és tudomány-filozófia számára is megerősített alapfeltevések felülvizsgálatáról. Fehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 2002/3

17 Ezek az alapfeltevések egy látás-metafora kereteibe illeszkednek. A megismerőt mint egy, a világról képet alkotó, belátásokra jutó, a megfigyelt folyamatokba be nem avatkozni tudó, külső szemlélőt tételezi. (Ez az, amit Rorty 1981 "our glassy essence"-nek nevez) Erre a világra pillantó "szem"-re redukálja a megismerőt - hallgatólagosan és metaforikusan – a görög tradíción nyugvó nyugati episztemológia.

18 1. Az objektivitás elve: a megismerés alanya,a megismerő (szubjektum: S) és tárgya (az objektum: O) elvileg megadható, és követhető módszerek szerint teljesen szeparálható 2. A reprezentáció elve: S képes O hű, torzításmentes "tükörképét", leképezését előállítani. A képben S sajátosságai (személyes, történelmi és társadalmi meghatározottságok) nem szerepelnek. 3. Az individualitás elve: a megismerő alany (S) individuális, minden megismerő kognitíve ekvivalens, több megismerő együttese nem kollektív csak additív, aggregált megismerőként viselkedik. (Ezt szokás Robinson Crusoe elvnek is nevezni.) 4. Az unicitás elve: az igazság egyféle, a hamisság, a tévedés sokféle lehet. Az igaz és a hamis tudás megfelelő módszerekkel elkülöníthető. 5. A racionalitás elve: az igazság (=hű reprezentáció) előállításának (a hamistól való elkülönítésének) van (=létezik) adekvát, kitűntetett, unikális és explikálható módja.

19 A k ö nyvek é s szavak pedag ó gi á ja, egyszerű ismeret á tad á s A szeml é ltet é s pedag ó gi á ja A cselekv é s pedag ó gi á ja Korszak A k ö z é pkor v é g é ig sz á zad20. sz á zad A tud á s forr á sa A pedag ó gus, k ö nyvek ( Előfeldolgozott tud á s) Az objekt í v valóság A tud á s k ö zvet í tője A nyelv+ ingerek+ cselekv é s Sz í nterek K ö z é pkori egyetemekComenius pedag ó gi á ja Reformpedag ó - giai mozgalmak Pedagógiai/didaktikai paradigmák Aebli,1951/Nahalka,2002. Objektivista didaktikai irányzatok Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002 A tudás forrása egyre inkább a közvetlen, objektív valóság fogalmi ikonikus enaktiv

20 A k ö nyvek é s szavak pedag ó gi á ja, egyszerű ismeret á tad á s A szeml é ltet é s pedag ó gi á ja A cselekv é s pedag ó gi á ja KorszakA k ö z é pkor v é g é ig sz á zad20. sz á zad A tud á s forr á sa Előfeldolgozott tud á s, a pedag ó gus, k ö nyvek Az objekt í v val ó s á g A tud á s k ö zvet í tője A nyelv+ ingerek+ cselekv é s Sz í nterekA k ö z é pkori egyetemekComenius pedag ó gi á ja Reformpedag ó - giai mozgalmak fogalmi ikonikus enaktiv Konstruktivista pedag ó gia 20. sz á zad végétől A belső modelleknek a környezethez illesztése Nincs közvetítés csak konstrukció és facilitálás Iskolai és „reális” életvilágok Pedagógiai/didaktikai paradigmák Objektivista didaktikai irányzatok Forrás: Aebli,1951/Nahalka, konstruktivizmus behaviorizmus Episztemológiai/pszichológiai ihletésű tanuláselméletek a 20. században kognitivizmuskonstruktivizmus konnektivizmus ?

21 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése 2. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei 3. Elektronikus tanulási környezetek 4. Az e-learning fogalmának értelmezése

22

23 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁS ALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? somehow transcends Whereas biology now recognizes that living organisms must observe the materialistic laws of the physical world, all forms of life appear somehow to have obtained knowledge of their environment that transcends the blind, uncaring forces of physics, and the ignorant, inevitable principles of chemistry. how didfit arise obtain its impressive knowledge continue to acquire knowledge But how did such remarkable achievements of fit arise? How did the animate world obtain its impressive knowledge of its surroundings? And how do organisms continue to acquire knowledge and thereby increase this fit during their lifetimes?

24 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁSALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? GONDVISELÉS eleve benne van A környezetre irányuló tudás eleve benne van a rendszerben,egy tökéletes,mindentudó forrásból származik (Fit by Providence) a nem tudóban benne vannak a helyes vélemények oTehát a nem tudóban benne vannak a helyes vélemények azokról a dolgokról, amikről nem tud? oÉs most azok a vélemények fellebbentek benne, mint egy álom; ha pedig gyakran fogja kérdezgetni valaki ugyanezekről a dolgokról és sokféleképpen, tudod-e, hogy végül nem kevésbé pontos tudomása lesz mindezekről, mint bárki másnak? ő maga hozza felszínre saját magából a tudását oNemde nem azért lesz tudomása, mert valaki megtanította, hanem a kérdezgetés eredménye- képpen, ő maga hozza felszínre saját magából a tudását? az igazság mindig megvan a lélekben oNemde, ha az igazság mindig megvan a lélekben, míg mi létezünk, akkor... arra törekedned, hogy azt, amit most történetesen nem tudsz, ami azt jelenti, hogy nem emlékszel rá, kutasd és visszaemlékezz rá? Platón, Szt. Ágoston, Kant Platón: Menón c. dialógus the guardian of truth within the mind itself But referring now to all things which we understand, we consult, not the speaker who utters words, but the guardian of truth within the mind itself.... He who is said to reside in the interior man is Christ, that is, the unchangeable excellence of God and His everlasting wisdom, which every rational soul does indeed consult. Augustine, S. A. Concerning the teacher, 389.

25 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁSALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? white paperwithout any ideas experience Let us then suppose the mind to be, as we say, white paper, void of all characters, without any ideas: How comes it to be furnished? Whence has it all the materials of reason and knowledge? To this I answer, in one word, from experience. INSTRUKCIÓ kívülről kerül be A tudás kívülről kerül be a rendszerbe, a környezet lépésről lépésre mintegy leképezi magát Locke, Bacon, Comenius, Lamarck John Locke: An essay concerning human understanding A tanítványok jelentik a papírlapokat, kiknek lelkét a tudományok képleteivel kell televésnünk. A betűk a tankönyvek és a többi e célból készült eszközök, hogy ezek segítségével könnyű munkával vésődjenek a tanulnivalók az értelembe. A nyomdafesték a tanító élő szava, mely a felfogott dolgokat a könyvekből a tanuló elméjébe viszi át. A sajtó pedig az iskolai fegyelem, amely mindenkit felkészít és arra hajt, hogy a tudást magába szívja. Comenius, J. A. : Didactica Magna

26 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁSALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? a tudás forrása nem a környezet, hanem az elme konstrukciós tevékenysége a hibás tudások generálása a tanulási folyamat természetes velejárója Ha viszont abból indulunk ki, hogy a tudás forrása nem a környezet, hanem az elme konstrukciós tevékenysége, akkor a környezet szerepe nem a tudás átszármaztatása, hanem az elmében létrejött tudás kipróbálása, tesztelése. Mivel előre nem tudhatjuk azt, hogy az elmében konstruált tudás adekvát-e, a tévedés, a hibás tudások generálása a tanulási folyamat természetes velejárója. Itt nem egyszerűen a hibákkal szembeni toleranciáról van csupán szó, hanem annak felismeréséről, hogy tévedéseken keresztül tanulunk, azaz hibák elkövetése a tudás növekedésének szükségszerű és megkerülhe- tetlen feltétele. Mivel a lehetséges hibás konstrukciók száma szükségszerűen nagyobb mint az adekvát és adaptív változatoké, egyféle szelekcióra van szükség, és a tanulási környezetnek ezt a szelekciót kell elősegítenie. SZELEKCIÓ a rendszeren belül alakul ki A tudás a rendszeren belül alakul ki, forrásai a rendszeren belül szerveződnek a környezetet reprezentáló rendszerré Darwin, Lorenz, Popper

27 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁSALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? GONDVISELÉS INSTRUKCIÓ SZELEKCIÓ eleve benne van A környezetre irányuló tudás eleve benne van a rendszerben,egy tökéletes,mindentudó forrásból származik Pláton, Szt.Ágoston, Kant kívülről kerül be A tudás kívülről kerül be a rendszerbe, a környezet lépésről lépésre mintegy leképezi magát Locke,Bacon,Comenius,Lamarck a rendszeren belül alakul ki A tudás a rendszeren belül alakul ki, forrásai a rendszeren belül szerveződnek a környezetet reprezentáló rendszerré Darwin,Lorenz,Popper (Fit by Providence) somehow transcends Whereas biology now recognizes that living organisms must observe the materialistic laws of the physical world, all forms of life appear somehow to have obtained knowledge of their environment that transcends the blind, uncaring forces of physics, and the ignorant, inevitable principles of chemistry. ? komplementaritás

28 Informális tanulás Formális oktatás Születés Az egész életre kiterjedő tanulás Élethosszig tartó tanulás Az élet minden területét átfogó tanulás LIFE WIDE Nem formális képzés LIFE LONG A tanulás dimenziói

29 A kulturális környezet szerkezetformáló hatása az agyra …. 3. A tanulói személyiség determinációs tényezői

30 Informális tanulás Formális oktatás Születés Az egész életre kiterjedő tanulás Élethosszig tartó tanulás LIFE LONG Az élet minden területét átfogó tanulás LIFE WIDE Nem formális képzés A tanulás dimenziói

31 A gyerekek kérdőjelként lépnek be az iskolába, és pontként hagyják el. ? ? Az idő nyilának megfordítása? iskola

32 Informális tanulás Formális oktatás Születés Az egész életre kiterjedő tanulás Élethosszig tartó tanulás LIFE LONG Az élet minden területét átfogó tanulás LIFE WIDE Nem formális képzés A tanulás dimenziói

33 Informális tanulás Formális oktatás Születés Az egész életre kiterjedő tanulás Az élet minden területét átfogó tanulás- LIFE WIDE Élethosszig tartó tanulás LIFE LONG Nem formális képzés

34 Nem tudatos/implicit tanulás Nem formális képzés Formális oktatás Informális tanulás A tanulás formái I. Környezet – média - kommunikáció Önirányítás-család-társadalom Külső irányítás 3. A kognitív habitus változásának pedagógiai konzekvenciái

35 Random/implicit/nem-tudatos tanulás Tartalom Tanácsadás Támogatás Tudatos tanulás Tanítás A tanulás formái II.

36 Sok jel utal arra, hogy az előttünk lévő időszakban olyan átfogó paradigmaváltás zajlik le az iskolai oktatásban, amelynek jelentősége és hordereje ahhoz fogható, amit a tömegoktatás kialakulása jelentett a 19. században. Az előttünk álló „oktatási technológiaváltás” hordereje hasonló lesz ahhoz, amilyen a puskaporé volt a hadviselésben, a könyvnyomtatásé a kultúrában vagy a gőzgépé az ipari termelésben. Halász Gábor: Képességfejlesztés, iskolavezetés és pedagógiai paradigmaváltás Technológiai determinizmus 3. A kognitív habitus változásának pedagógiai konzekvenciái

37 A közeg, amelyben a gyermekek játszanak, kommunikálnak és tanulnak, egyre inkább azonossá lesz azzal a világgal, amelyben a felnőttek kommunikálnak, dolgoznak, üzletelnek és szórakoznak. Az internet és a mobiltelefonok világa félreismerhetetlenül egyfajta szerves tanulási környezetté válik. Nyíri Kristóf: Virtuális pedagógia In: Didaktika szöveggyűjtemény. (Szerk.: Szabó László Tamás). Kossuth Egyetemi Kiadó (Pallas Debrecina sorozat), Debrecen, 2006., Technológiai determinizmus 3. A kognitív habitus változásának pedagógiai konzekvenciái Philipe Aries: Gyermek, család, halál. Gondolat, 1987.

38 ... a digitális technológia lényegi eszközzé vált, a mindennapi tudás megszerzését és megosztását olyan hatékonysággal szolgálva, ami már a pedagógiai gondolkodás konzervatív burkát is képes szétrepeszteni. S ezen, a jövőnk szempontjából lényeges ponton a fiatalok és a felnőttek közötti különbségtételnek digitális korunkban nincs sok értelme, a tanulás új formái ugyanis életkortól függetlenül kialakíthatók és alkalmazhatók. Technológiai determinizmus 3. A kognitív habitus változásának pedagógiai konzekvenciái Benedek András: TANULÁS ÉS TUDÁS A DIGITÁLIS KORBAN In: Magyar Tudomány, 2007/9.

39 3. A kognitív habitus változásának pedagógiai konzekvenciái Technológiai determinizmus „Nincs semmi indok arra, hogy miért ne legyen az iskola kevésbé gépesítve, mint, mondjuk a konyha.” B. F. Skinner „Bizonyos azonban, hogy az interaktív információs hálózatokon hozzáférhető információk alapvetően megváltoztatják majd iskoláink belső életét.” Az iskolát teljes mértékben a múlt primitív technológiái határozzák meg.. S. Papert Báthory Zoltán: TANULÓK, ISKOLÁK, KÜLÖNBSÉGEK OKKER KIADÓ, Budapest, 1997.

40 „Az építészettől és az orvostudománytól eltérően azonban a pedagógia még fejlődésének korai stádiumában van: inkább művészet, mint tudomány.” Understanding the Brain – Towards a New Learning Science. OECD, 2002 Technológiai determinizmus 3. A kognitív habitus változásának pedagógiai konzekvenciái Hans Aebli „Az oktatás „magas művészet, amelynek gyakorlásában a pszichológia ugyan nyújthat bizonyos segítséget, a döntő tényező azonban az, hogy az egyes konkrét szituációkban a tanár érezze, mit kell tennie.” M. Donald: Art and Cognitive Evolution. In: the Artful Mind. OXFORD UNIVERSITY PRESS, 2006.

41 3. A kognitív habitus változásának pedagógiai konzekvenciái „…a technológia – az orvostudományhoz hasonlóan – jelentős változásokat képes előidézni a neveléstudományban is, de teljesen eltérő módon. Míg az orvoslás úgy változott, hogy fokozottan technikai jellegűvé vált, addig a technológia az oktatásban az iskolai tanulás mechanikai jellegének megszüntetéséhez járul hozzá ”

42 Az iskolát teljes mértékben a múlt primitív technológiái határozzák meg... Papert A tanítás és tanulás során valójában egyféle sajátos „biológiai high-tech” működik.. Doug Brent: Teaching as a Performance in the Electronic Classroom 3. A kognitív habitus változásának pedagógiai konzekvenciái

43 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése 2. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei 3. Elektronikus tanulási környezetek 4. Az e-learning fogalmának értelmezése

44

45 MIKROVILÁGOK Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis HIPERVILÁG Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek Neumann - univerzum World Wide Web MEZOVILÁG ISKOLA zárt tanulási környezet Lokális reprezentációk Globális reprezentáció Médiaszféra A tanulási környezet mezovilág modellje

46 MIKROVILÁGOK Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek ISKOLA MEZOVILÁG Médiaszféra Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis Neumann - univerzum World Wide Web Nyitott tanulási környezet HIPERVILÁG Globális reprezentáció Lokális reprezentációk

47 Csányi Vilmos: Oktatáspolitikai problémák egy humánetológiai rendszerszemlélet tükrében. Iskolakultúra 2010/1 Sokféle és zavaros tudás van a fejekben, és ez nem csak helyet foglal, de a motivációt is csökkenti. Minden iskolának először pontosan tájékozódni kellene, hogy miről mit tudnak tanulói, és csak a felmérés után szerkeszthetné meg a tananyagot, ami egyre inkább ismeretszervező és nem ismeretadó lenne. ?

48 MIKROVILÁGOK Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek MEZOVILÁG CSALÁD KORTÁRSCSOPORT Médiaszféra Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis HIPERVILÁG Neumann - univerzum World Wide Web INTERFACE1INTERFACE1 INTERFACE2INTERFACE2 INTERFACE 3 ISKOLA Lokális reprezentációk Globális reprezentációk

49 MIKROVILÁGOK Különböző kognitív kompetenciák Megelőző tapasztalatok Eltérő kulturális hátterek Személyes célok és programok Egyedi tudástartalmak Különböző világszemléletek MEZOVILÁG CSALÁD KORTÁRSCSOPORT Médiaszféra Marconi - konstelláció Gutenberg - galaxis HIPERVILÁG Neumann - univerzum World Wide Web INTERFACE1INTERFACE1 INTERFACE2INTERFACE2 INTERFACE 3 ISKOLA Lokális reprezentációk Globális reprezentációk

50 Tanuló Könyv Tanár Társ Nem interaktív elektronikus médium Interaktív elektronikus médium konvergencia Médiumpluralizmus 8. A tanulási környezet kommunikáció-középpontú modellje

51 Tanuló Könyv Tanár Társ Nem interaktív elektronikus médium Interaktív elektronikus médium A tanár tanulásirányító támogató szerepe A tanulási környezet kommunikációs kapcsolatrendszerének újraszabályozása konvergencia Interszubjektivitás és instrumentalizmus

52 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése 2. A tanítás és tanulás új koncepcionális keretei 3. Elektronikus tanulási környezetek 4. Az e-learning fogalmának értelmezése

53 Computer- Based Learning Online Learning e-Learning Distance Learning Source:Urdan, T. and Weggen, C.: Corporate e-Learning: Exploring a new Frontier, 2000.

54 Számítógéppel segített tanulás Távoktatás önirányításos tanulás adattárolás adatfeldolgozás interaktivitás hipertext multimédia animáció virtuális valóság hálózati kommunikáció nyitott információforrások kiterjesztett valóság idő- és térbeli függetlenség tanulás- és tanulóközpontúság Online, webalapú tanulás szimuláció e-learning modularitás rendszerszemlélet didaktikai design Didaktica elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle, 2004/11

55 multimédia interaktivitás hipertext kiterjesztett valóság hálózati kommunikáció nyitott információforrások Alacsony belépési küszöb Magas belépési küszöb Probléma: TANULÓ Alapfokú digitális írástudás Magas szintű digitális írástudás animáció Probléma: Számítógéppel segített tanulás Online, webalapú tanulás kognitív hozzáférés technikai hozzáférés + motiváció + műveltség szimuláció

56 A kiegészített valóság („augmented reality”) új lehetőség: a valós környezet olyan számítógép által generált elemekkel egészül ki, amelyek elősegítik az adott környezetben történő tevékenységünk eredményességét. Ezek a kiegészítő információk általában vizuálisak, de lehetnek akusztikus és taktilis jelzések is. virtuális objektumoknak a valós környezetbe helyezése Az „augmented reality” legegyszerűbb formája szignálok, jelzések valós idejű megjelenítése, legkifinomultabb formája pedig virtuális objektumoknak a valós környezetbe helyezése, a valóság és a virtuális realitás kombinációja, egységes cselekvésirányító rendszerré történő integrációja.

57 a valóságra vonatkozó tudás nem biológiai, belső mentális reprezentációban vagy külső szimbolikus tárban van jelen, hanem kívülről érkezve közvetlenül a környezetre szuperponálódik, új dimenziót adva ember és környezete interakciójának. A kiegészített valóság új reláció ember és környezete kapcsolatában:...virtuális objektumoknak a valós környezetbe helyezése...virtuális objektumoknak a valós környezetbe helyezése, a valóság és a virtuális realitás kombinációja, egységes cselekvésirányító rendszerré történő integrációja.

58 multimédia interaktivitás hipertext kiterjesztett valóság hálózati kommunikáció nyitott információforrások Alacsony belépési küszöb Magas belépési küszöb Probléma: TANULÓ Alapfokú digitális írástudás Magas szintű digitális írástudás animáció Probléma: Számítógéppel segített tanulás Online, webalapú tanulás kognitív hozzáférés technikai hozzáférés + motiváció + műveltség szimuláció

59 Az e-learning különböző értelmezései 1. A hagyományos, jelenléti oktatás alternatívája 2. Additív módon kibővíti a hagyományos oktatást 3. Kapcsolata a hagyományos oktatással komplementer 4. Az oktatási intézmény átalakításának eszköze 5. Az oktatási rendszer átalakításának eszköze E-learning értelmezések Transzformatív e-learning ? Médium vagy módszer? E-learning trendek Amerikában. Iskolakultúra, 2004/12


Letölteni ppt "Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések