Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia."— Előadás másolata:

1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék Elektronikus tanulási környezetek I I. A pedagógiai interdiszciplínák újabb forrásvidékei Eger /1 4 – második félév

2 1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése A tanulási környezet A horizontális dimenzió

3 Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

4 posztmodern média-kultúra? teoretikus kultúra mitikus kultúra mimetikus kultúra epizódikus kultúra Kognitív evolúció Antropogenezis A kulturális evolúció szakaszai mimetikus mátrix lingvisztikai mátrix külső memória mátrix kognitív-kulturális keretrendszer kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe meghatározzák a memória, a gondolkodás és a tudásszerkezet paramétereit delokalizált, hibrid hálózati mátrix az elme kreatív mélyszerkezete elsődleges adatbázis holisztikus, nem-szimbolikus epizód- és esemény tudás a világ közvetlen megtapasztalása alapvető szemantikai folyamatok

5 kulturális evolúció kognitív habitus kognitív erőforrások az a fizikai, biológiai és kulturális adottság- rendszer, amely sajátos kulturális ökológiai fülkeként a gyerekek fejlődésének és a felnőttek életvezetésének hátterét jelenti: a környezetet, amelyben, amelytől, és amelyen keresztül a tágabb értelemben vett tanulás, információszerzés történik. Tomasello, aktív tanítás/tanulás Tudatosan kialakított környezeti hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás elősegítésére T anulási k örnyezet ?

6 TANULÁSI KÖRNYEZET ? Az önszabályozó tanulás kialakításának kulcsa a hatékony tanulási környezet. Adott ismeretbázison megszervezhetők a szükséges tapasztalatok és a megfelelő tanulási környezet. Az összetett tanulási környezetek nem szándékolt hatásai... A komplex tanulási környezet – mint a pedagógia modern fogalma -...

7 1. A tanulási környezet fogalma módszerek taneszközök tananyagok médiumok tanterem Társadalmi és kulturális keretfeltételek kommunikáció tanár tanulók Sajátos környezeti feltétel- és hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás számára.

8 1. A tanulási környezet fogalma Objektivista tanulási környezet Konstruktivista tanulási környezet A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik. Ismeretelméleti alapok A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő.

9 Az információs (tudás alapú) társadalom létrejötte.... a tudományos megismerésre vonatkozó reflexió, a tudományfilozófia új fázisba lépését idézte elő...a harmadik évezred fordulójához közeledve olyan fejlemények álltak elő, amelyek az előző két és fél évezred episztemológiai alapfeltevéseit kérdőjelezik meg és módosítják. Fehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 2002/3

10 Nem pusztán korábbi tudományfilozófiai elméletek kritikai felülvizsgálatáról és módosításáról van tehát szó, hanem a tudományos megismerésre és a tudás mibenlétére vonatkozó, eredetileg Platón és Arisztotelész által (jórészt implicite) elfogadott, és azután Descartes által az újkori modern tudomány és tudomány- filozófia számára is megerősített alapfeltevések felülvizsgálatáról. Fehér Márta: Tudományról és tudományfilozófiáról az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 2002/3

11 Ezek az alapfeltevések egy látás-metafora kereteibe illeszkednek. A megismerőt mint egy, a világról képet alkotó, belátásokra jutó, a megfigyelt folyamatokba be nem avatkozni tudó, külső szemlélőt tételezi. (Ez az, amit Rorty 1981 "our glassy essence"-nek nevez) Erre a világra pillantó "szem"-re redukálja a megismerőt - hallgatólagosan és metaforikusan - a görög tradíción nyugvó nyugati episztemológia.

12 1. Az objektivitás elve: a megismerés alanya,a megismerő (szubjektum: S) és tárgya (az objektum: O) elvileg megadható, és követhető módszerek szerint teljesen szeparálható 2. A reprezentáció elve: S képes O hű, torzításmentes "tükörképét", leképezését előállítani. A képben S sajátosságai (személyes, történelmi és társadalmi meghatározottságok) nem szerepelnek. 3. Az individualitás elve: a megismerő alany (S) individuális, minden megismerő kognitíve ekvivalens, több megismerő együttese nem kollektív csak additív, aggregált megismerőként viselkedik. (Ezt szokás Robinson Crusoe elvnek is nevezni.) 4. Az unicitás elve: az igazság egyféle, a hamisság, a tévedés sokféle lehet. Az igaz és a hamis tudás megfelelő módszerekkel elkülöníthető. 5. A racionalitás elve: az igazság (=hű reprezentáció) előállításának (a hamistól való elkülönítésének) van (=létezik) adekvát, kitűntetett, unikális és explikálható módja.

13

14 Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

15 A k ö nyvek é s szavak pedag ó gi á ja, egyszerű ismeret á tad á s A szeml é ltet é s pedag ó gi á ja A cselekv é s pedag ó gi á ja Korszak A k ö z é pkor v é g é ig sz á zad20. sz á zad A tud á s forr á sa A pedag ó gus, k ö nyvek ( Előfeldolgozott tud á s) Az objekt í v valóság A tud á s k ö zvet í tője A nyelv+ ingerek+ cselekv é s Sz í nterek K ö z é pkori egyetemekComenius pedag ó gi á ja Reformpedag ó - giai mozgalmak Pedagógiai/didaktikai paradigmák Aebli,1951/Nahalka,2002. Objektivista didaktikai irányzatok Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002 A tudás forrása egyre inkább a közvetlen, objektív valóság fogalmi ikonikus enaktív

16 A k ö nyvek é s szavak pedag ó gi á ja, egyszerű ismeret á tad á s A szeml é ltet é s pedag ó gi á ja A cselekv é s pedag ó gi á ja KorszakA k ö z é pkor v é g é ig sz á zad20. sz á zad A tud á s forr á sa Előfeldolgozott tud á s, a pedag ó gus, k ö nyvek Az objekt í v val ó s á g A tud á s k ö zvet í tője A nyelv+ ingerek+ cselekv é s Sz í nterekA k ö z é pkori egyetemekComenius pedag ó gi á ja Reformpedag ó - giai mozgalmak fogalmi ikonikus enaktiv Konstruktivista pedag ó gia 20. sz á zad végétől A belső modelleknek a környezethez illesztése Nincs közvetítés csak konstrukció és facilitálás Iskolai és „reális” életvilágok Pedagógiai/didaktikai paradigmák Objektivista didaktikai irányzatok Forrás: Aebli,1951/Nahalka, konstruktivizmus behaviorizmus Episztemológiai/pszichológiai ihletésű tanuláselméletek a 20. században kognitivizmuskonstruktivizmus konnektivizmus ?

17 A behaviorizmus tanulásfelfogása 2. Tanulási paradigmák a 20. században A behaviorizmus szerint a tanulás nem más, mint a viselkedés kondicionálásos módosítása a megfelelő külső ingerek hatására. Ez a felfogás empirista, induktivista beállítódáson alapul, a tanulási folyamatokat a tanuló és környezete kölcsönhatásaként értelmezi, jelentős súlyt tulajdonítva a környezet hatásainak.

18 "A tudás megszerzésének egész folyamatát nagyszámú apró lépésre kell lebontani, és a megerősítésnek az egyes lépések teljesítésétől kell függeni…..Ha az egymás utáni lépéseket a lehető legkisebbre vesszük, a megerősítés gyakorisága maximálisra növelhető, ugyanakkor a tévedés lehetséges averzív következményei a minimálisra csökkennek” Skinner, B. F.: A tanítás technológiája A programozott oktatás 2. Tanulási paradigmák a 20. században

19 A kognitivizmus tanulásfelfogása 2. Tanulási paradigmák a 20. században A tanulás didaktikailag gondosan tervezett tananyagok feldolgozását, problémahelyzetek prezentálását jelenti. A tanulás tárgyát, tartalmát készségek és képességek gyakorlás révén történő kialakítása, procedurális tudás átvitele képezi. A tanítás módszere a didaktikailag feldolgozott problémák megoldásának elősegítése. A tanár megfigyel és segít, tutor szerepet tölt be.

20 A konstruktivizmus tanulásfelfogása A tudás egyéni illetve társas konstrukció, amelyet a tanuló saját tapasztalatainak értelmezésével hoz létre. A tanulás eredményessége szempontjából meghatározóak a belső feltételek: a korábbi tapasztalatok, az előzetes tudás és a meglévő valóságképek.. 3. Konstruktivista tanulási környezet

21 Konnektivizmus – a negyedik tanulási paradigma?

22 Konnektivizmus - a negyedik tanulási paradigma?

23

24 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁS ALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? somehow transcends Whereas biology now recognizes that living organisms must observe the materialistic laws of the physical world, all forms of life appear somehow to have obtained knowledge of their environment that transcends the blind, uncaring forces of physics, and the ignorant, inevitable principles of chemistry. how didfit arise obtain its impressive knowledge continue to acquire knowledge But how did such remarkable achievements of fit arise? How did the animate world obtain its impressive knowledge of its surroundings? And how do organisms continue to acquire knowledge and thereby increase this fit during their lifetimes?

25 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁSALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? GONDVISELÉS eleve benne van A környezetre irányuló tudás eleve benne van a rendszerben,egy tökéletes,mindentudó forrásból származik (Fit by Providence) a nem tudóban benne vannak a helyes vélemények oTehát a nem tudóban benne vannak a helyes vélemények azokról a dolgokról, amikről nem tud? oÉs most azok a vélemények fellebbentek benne, mint egy álom; ha pedig gyakran fogja kérdezgetni valaki ugyanezekről a dolgokról és sokféleképpen, tudod-e, hogy végül nem kevésbé pontos tudomása lesz mindezekről, mint bárki másnak? ő maga hozza felszínre saját magából a tudását oNemde nem azért lesz tudomása, mert valaki megtanította, hanem a kérdezgetés eredménye- képpen, ő maga hozza felszínre saját magából a tudását? az igazság mindig megvan a lélekben oNemde, ha az igazság mindig megvan a lélekben, míg mi létezünk, akkor... arra törekedned, hogy azt, amit most történetesen nem tudsz, ami azt jelenti, hogy nem emlékszel rá, kutasd és visszaemlékezz rá? Platón, Szt. Ágoston, Kant Platón: Menón c. dialógus the guardian of truth within the mind itself But referring now to all things which we understand, we consult, not the speaker who utters words, but the guardian of truth within the mind itself.... He who is said to reside in the interior man is Christ, that is, the unchangeable excellence of God and His everlasting wisdom, which every rational soul does indeed consult. Augustine, S. A. Concerning the teacher, 389.

26 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁSALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? white paperwithout any ideas experience Let us then suppose the mind to be, as we say, white paper, void of all characters, without any ideas: How comes it to be furnished? Whence has it all the materials of reason and knowledge? To this I answer, in one word, from experience. INSTRUKCIÓ kívülről kerül be A tudás kívülről kerül be a rendszerbe, a környezet lépésről lépésre mintegy leképezi magát Locke, Bacon, Comenius, Lamarck John Locke: An essay concerning human understanding A tanítványok jelentik a papírlapokat, kiknek lelkét a tudományok képleteivel kell televésnünk. A betűk a tankönyvek és a többi e célból készült eszközök, hogy ezek segítségével könnyű munkával vésődjenek a tanulnivalók az értelembe. A nyomdafesték a tanító élő szava, mely a felfogott dolgokat a könyvekből a tanuló elméjébe viszi át. A sajtó pedig az iskolai fegyelem, amely mindenkit felkészít és arra hajt, hogy a tudást magába szívja. Comenius, J. A. : Didactica Magna

27 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁSALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? Ha viszont abból indulunk ki, hogy a tudás forrása nem a környezet, hanem az elme konstrukciós tevékenysége, akkor a környezet szerepe nem a tudás átszármaztatása, hanem az elmében létrejött tudás kipróbálása, tesztelése. Mivel előre nem tudhatjuk azt, hogy az elmében konstruált tudás adekvát-e, a tévedés, a hibás tudások generálása a tanulási folyamat természetes velejárója. Itt nem egyszerűen a hibákkal szembeni toleranciáról van csupán szó, hanem annak felismeréséről, hogy tévedéseken keresztül tanulunk, azaz hibák elkövetése a tudás növekedésének szükségszerű és megkerülhetetlen feltétele. Mivel a lehetséges hibás konstrukciók száma szükségszerűen nagyobb mint az adekvát és adaptív változatoké, egyféle szelekcióra van szükség, és a tanulási környezetnek ezt a szelekciót kell elősegítenie. SZELEKCIÓ a rendszeren belül alakul ki A tudás a rendszeren belül alakul ki, forrásai a rendszeren belül szerveződnek a környezetet reprezentáló rendszerré Darwin, Lorenz, Popper

28 A k ö nyvek é s szavak pedag ó gi á ja, egyszerű ismeret á tad á s A szeml é ltet é s pedag ó gi á ja A cselekv é s pedag ó gi á ja KorszakA k ö z é pkor v é g é ig sz á zad20. sz á zad A tud á s forr á sa Előfeldolgozott tud á s, a pedag ó gus, k ö nyvek Az objekt í v val ó s á g A tud á s k ö zvet í tője A nyelv+ ingerek+ cselekv é s Sz í nterekA k ö z é pkori egyetemekComenius pedag ó gi á ja Reformpedag ó - giai mozgalmak fogalmi ikonikus enaktiv Konstruktivista pedag ó gia 20. sz á zad végétől A belső modelleknek a környezethez illesztése Nincs közvetítés csak konstrukció és facilitálás Iskolai és „reális” életvilágok Pedagógiai/didaktikai paradigmák Objektivista didaktikai irányzatok Forrás: Aebli,1951/Nahalka, konstruktivizmus behaviorizmus Episztemológiai/pszichológiai ihletésű tanuláselméletek a 20. században kognitivizmuskonstruktivizmus konnektivizmus ?

29 KÖRNYEZET RENDSZER TUDÁSALKALMAZKODÁS ÁTFORMÁLÁS megismerés reprezentáció ? A környezetre irányuló tudás eredete, forrásai? GONDVISELÉS INSTRUKCIÓ SZELEKCIÓ eleve benne van A környezetre irányuló tudás eleve benne van a rendszerben,egy tökéletes,mindentudó forrásból származik Pláton, Szt.Ágoston, Kant kívülről kerül be A tudás kívülről kerül be a rendszerbe, a környezet lépésről lépésre mintegy leképezi magát Locke,Bacon,Comenius,Lamarck a rendszeren belül alakul ki A tudás a rendszeren belül alakul ki, forrásai a rendszeren belül szerveződnek a környezetet reprezentáló rendszerré Darwin,Lorenz,Popper (Fit by Providence) somehow transcends Whereas biology now recognizes that living organisms must observe the materialistic laws of the physical world, all forms of life appear somehow to have obtained knowledge of their environment that transcends the blind, uncaring forces of physics, and the ignorant, inevitable principles of chemistry. ? komplementaritás

30 Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

31 John Locke ( ) Some thoughts concerning Education 1692 „Olyannak tekintettem a fiatal úri embert, mint a fehér lapot, vagy a viaszt, melyet tetszés szerint lehet alakítani és képezni.” tabula rasa John Locke A Sandard Társadalomtudományi Modell forrásai 1.

32 Tradicionális tanulási környezet 2. Tradicionális tanulási környezet TANÍTÁS A tanár aktív pozíciója MAGYARÁZAT, LEVEZETÉS, ÁBRÁZOLÁS INSTRUKCIÓ A TANULÁS PERCEPTÍV FOLYAMAT A tanuló passzív pozíciója TANULÁS Frontális oktatás

33 3. A tanári munka szervezése A frontális munka jellemzői Tartós kulturális minta Módot ad a tanárnak a szereplésre és a mesélésre Az osztályban „kettős színpad” kialakulásához vezet Jelentős erőfeszítést kíván a tanártól Serendipity-effektus

34 Frontális oktatás a XIX. században

35 3. A tanári munka szervezése A frontális munka jellemzői Tartós kulturális minta Módot ad a tanárnak a szereplésre és a mesélésre Az osztályban „kettős színpad” kialakulásához vezet Jelentős erőfeszítést kíván a tanártól Serendipity-effektus

36

37 A frontális munka előnyei Olcsó, gazdaságos tanítási forma. Tanár és diákok intim közössége alakulhat ki. Közösségteremtő hatása lehet. Lehetővé teszi a dialógikus társas környezetben történő tudáskonstrukciót. Önfegyelemre nevel. Szabadságot és választási lehetőséget biztosít a diákoknak. Tradicionális tanulási környezet

38 A frontális munka hátrányai Ez a munkaforma „bírja el” a legtöbb szakszerűtlenséget, látszattevékenységet. Előzetes felkészülés, előkészítés nélkül is alkalmazható. Az előírt tananyag megtanításának az illúzióját adja (letanítás!). A tanítás eredménytelenségének felelőssége a tanulókra hárítható. Tradicionális tanulási környezet

39 A konstruktivizmus tanulásfelfogása A tudás egyéni illetve társas konstrukció, amelyet a tanuló saját tapasztalatainak értelmezésével hoz létre. A tanulás eredményessége szempontjából meghatározóak a belső feltételek: a korábbi tapasztalatok, az előzetes tudás és a meglévő valóságképek.. 3. Konstruktivista tanulási környezet

40 Rousseau ( ) … a gyermek képességei jók és helyesek, mint minden, amit a Teremtő létrehozott. Ebből következik, hogy úgy kell nevelnünk, a hogyan a gyermeki természet megköveteli. noble savage Émile ou De l'éducation A Sandard Társadalomtudományi Modell forrásai A tanulói személyiség determinációs tényezői

41 Konstruktivista tanulási környezet 3. Konstruktivista tanulási környezet TANULÁS A tanuló aktív pozíciója SZITUATÍV, KONTEXTUÁLIS, TÁRSAS KONSTRUKCIÓ MOTIVÁLÁS,TÁMOGATÁS,TANÁCSADÁS A tanár reaktív pozíciója TANÍTÁS

42 Konstruktivista tanulási környezet

43 Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

44 személyesmentális konstrukció A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű, személyes mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő. A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik.

45 Nyílt oktatás vs. zárt oktatás Tanuló középpontúTananyag és tanár középpontú Irányítás és kontroll a tanárnál Tanulói kezdeményezés- önirányítás A megértés közös alapjának fenntartása ! 4. A tanulói személyiség iskolai fejlesztése

46 Frontális oktatás a XXI. században

47 tanuló tanulási környezet tanulási program konstrukció tanár tanuló tanulási környezet instrukció konstrukció Komplementer tanulási környezet Didaktikai háromszögek tanár tanuló tananyag instrukció Tradicionális tanulási környezet Konstruktivista tanulási környezet

48 Problémaközpontú tanulási környezet 4. Problémaközpontú tanulási környezet 1. Releváns problémák, valóságközeli szituációban. 2. Többféle kontextus, eltérő nézőpontok 3. Társas tanulás, csoportos problémamegoldás projektmódszer 4. Támogatás és folyamatos visszacsatolás biztosítása Terepmunka, drámapedagógia, szerepjáték 5. Tanulási kompetenciák és motívumok folyamatos fejlesztése + A mindennapi életvilág reális problémái.

49 5. Problémaközpontú tanulási környezet tanuló tanulási környezet tanulási program konstrukció tanár tanuló tananyag instrukció tanár tanuló tanulási környezet instrukció konstrukció Problémaközpontú tanulási környezet

50 A konstruktivizmus tanulásfelfogása A tudás egyéni illetve társas konstrukció, amelyet a tanuló saját tapasztalatainak értelmezésével hoz létre. A tanulás eredményessége szempontjából meghatározóak a belső feltételek: a korábbi tapasztalatok, az előzetes tudás és a meglévő valóságképek.. 3. Konstruktivista tanulási környezet


Letölteni ppt "Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések