Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Depresszióipar és az életproblémák megoldása Szendi Gábor klinikai szakpszichológus tudományos munkatárs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Depresszióipar és az életproblémák megoldása Szendi Gábor klinikai szakpszichológus tudományos munkatárs."— Előadás másolata:

1 A Depresszióipar és az életproblémák megoldása Szendi Gábor klinikai szakpszichológus tudományos munkatárs

2 Vázlat-amiről ma szó lesz  A depresszióipar kezdetei  A piac megteremtése. Hogyan nő a „depressziósok” száma évről-évre.  Antidepresszáns és placebo  A vizsgálatok sikertelenségének okai  Mellékhatások:öngyilkosság és a többi  Pszichoterápia és agyműködés  A „depresszió” és az életproblémák kognitív- viselkedésterápiás megközelítése

3 A depresszióipar kezdetei  Az első triciklikus antidepresszáns és az endogén vagy biológiai depresszió. Megéri-e ezt gyártani?  A nagy ötlet: ne a betegséghez keressünk gyógyszert, hanem a gyógyszerhez betegeket  Találjuk ki, miért hat a gyógyszer: a szerotonin hipotézis feltalálása  Gyártsunk gyógyszert a hipotézishez  Bizonyítsuk be, hogy az új szerek, a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) hatékonyak

4 A piac megteremtése. Hogyan nő a „depressziósok” száma évről-évre.  A DSM-rendszer „kibontakozása” és diktatúrája  A fenomenológiai betegségleírás csődje: minden út a biokémiai egyensúlyzavarhoz vezet: a biológiai depresszió és az életnehézségekre adott lelki reakciók összemosása  A kezelésrezisztens „depressziós” beteg fogalma

5 Hogyan változott évek során a diagnosztizált depressziósok száma A különböző korszakokban születettek depresszióaránya. (Forrás: Peterson és mtsi., 1993)

6 Mekkora esélye van egy életév alatt a depresszióra a különböző évjáratú embereknek.

7 Antidepresszáns és placebo Irving Kirsch és Guy Sapirstein (1998):Figyelve a Prozacra a placebot halljuk (Listening to Prozac, but hearing placebo)  alapfogalmak:Törzskönyvezési szabályok, randomizált placebokontrolos próbák, metaanalízis, gyógyhatás=gyógyszerhatás mínusz placebohatás  Törzskönyvezéshez elég két pozitív eredményű vizsgálat, nem számít, hány negatív eredményű született  1500 FDA-hoz benyújtott vizsgálatból 19 volt elemezhető: összesen 2318 személy vett részt, akik közül 1460 kapott aktív gyógyszert és 858 placebot.

8  Eredmény: a gyógyszerhatás 75%-a placebohatás volt, és csupán 25% hatás volt tulajdonítható a gyógyszer aktív hatóanyagának. Másként: az aktív gyógyszerhatást 100%-nak véve, a betegek pusztán placebot szedve is 75%-os javulást érnének el.  A vizsgálatokban a depresszióra nem ható, de aktív mellékhatásokkal bíró vegyületek is antidepresszív hatásúak voltak! Ez arra mutat, hogy minden szer antidepresszívumként hat, ha annak hiszi a beteg!  A gyógyszerhatás és a placebohatás 0.9 szinten korrelált, vagyis a gyógyszerhatás a placebohatás függvénye  Mi az aktív placebohatás? A mellékhatásokból a beteg rájön, hogy aktív szert kapott, ez további járulékos -25%-os- placebohatással jár

9 A placebohatás, mint a gyógyszerhatás bejóslója: minél nagyobb a placeboválasz, annál nagyobb a “gyógyszerhatás”. (forrás: Kirsch és Sapirstein, 1998).

10 Kirsch, I.; Moore, T.J.; Scoboria, A.; Nicholls, S.S.: (2002): A császár új gyógyszerei (The emperor's new drugs)  Az FDA-hoz törzskönyvezésre benyújtott vizsgálatok elemzése. A hat leggyakoribb SSRI-t elemezték: Prozac, Seroxat, Zoloft, Efectin, Seropram, Serzone  Elemzésük szerint a 47 vizsgálatból 30-ban (64%!) hatástalannak mutatkozott az antidepresszáns!  Az átlagos placebohatás 82% volt, vagyis az aktív hatóanyag átlagosan 18% extrahatást tudott csak nyújtani.  Ahol „hatékony” volt az antidepresszáns, az átlagos javulás 1.8 pont volt a Hamilton Depressziós Skálán, vagyis a „gyógyult” betegek 24-ről 20 pontra, a placebocsoport 24-ről 22-re csökkent a depressziópontszáma. (Maximum 68 pontos a skála.)

11 A gyógyszeripar varázsszava a statisztikailag szignifikáns. Ez azonban nem szól arról, klinikailag van- e egyáltalán értelme javuláskülönbségről beszélni. Az antidepresszáns vizsgálatok szerint nincs lényegi különbség aktív gyógyszer és placebo közt. Mivel a tudományban a negatív vizsgálat is bizonyító erejű, kijelenthetjük, hogy tudományosan nem igazolt, sőt cáfolt az antidepresszánsok hatásossága.

12 Más metaanalízisek, azonos eredménnyei SzerzőkNegatív vizsgálatok aránya Greenberg és Fisher % AHCPR % Storosum és munkatársai % Kirsch, Scoboria, Moore % Khan és munkatársai % Khan és munkatársai % Melander és munkatársai %

13 A vizsgálatok sikertelenségének okai A DSM-IV a depresszió fogalmát parttalanul kitágította, a vizsgált betegminták többségükben hagyományos értelemben boldogtalannak, megkeseredettnek, balsorsúnak, elidegenedettnek, önértékelési zavarban szenvedőnek A kezelések eredménytelenségének oka A pszichiátriai ellátásban antidepresszáns t kapó betegek mindössze 15%-a kerülne be egy gyógyszervizsgálatba a beválogatási kritériumok alapján.

14 Mellékhatások: öngyilkosság és a többi Már az 1990-es évektől számtalan esetleírás vált ismertté, hogy az antidepresszánsok fokozzák az öngyilkossági hajlamot. David Healy és Chris Whitaker 2003 a gyógyszervizsgálatok elemzésével arra következtetett, hogy az antidepresszánsok szedése alatt az öngyilkossági kísérleteket 2.2-szer, a befejezett öngyilkosságok pedig 6.8-szer gyakoribbak. Healy újraelemezte a Zoloft és a Seroxat törzskönyvezésre benyújtott – meghamisított adatait, és a következőt kapta:

15 A Zoloft kétszeres, a Seroxat több mint hétszeres kockázatot jelent öngyilkossági esemény szempontjából a törzskönyvezésre benyújtott vizsgálatokban

16 Jed Boardman és David Healy millió North Staffordshire-i személy adatát felhasználva kiszámolták, az öngyilkossági kockázat hatszoros a Prozac-szedőknél, és az SSRI-ok esetén átlagosan 3.44-szer gyakoribb az öngyilkosság azokkal összehasonlítva, akiket nem kezeltek. Számos egyéb elemzés hatására az FDA 2004-ben a gyerekekre vonatkozóan, de 2005-ben már a felnőttekre is érvényesen előírta, hogy a gyógyszer-tájékoztatón „fekete keretben” vastag betűkkel álljon a figyelmeztetés, hogy az antidepresszánsok fokozzák az öngyilkosságot. Az európai hatóságok 2005 áprilisában ugyancsak kiadtak ilyen figyelmeztetést.

17 Egyéb mellékhatások Egy levélváltás a weben a Mozgóvilágban megjelent Depresszióipar cikkem nyomán: „Tisztelt Szendi Úr! Sületlenségeket beszél, és ami nagyobb baj, terjeszt, de úgy hiszem ezt ön is tudja és leginkább önmagát kívánja ezen tevékenységével a figyelem középpontjába állítani.”

18 A levélre „Áldozat” jeligével a következő választ írta valaki: „Tisztelt Hozzászóló! Szedte a fent említett gyógyszerek bármelyikét is? Én igen (Seroxatot) és ez a méreg tönkre tette az életemet! A szedése után jelentkező elvonási tünetek iszonyatosak. Azóta teljesen leépültem fizikailag és pszichésen. Túl vagyok életem első öngyilkossági kísérletén, pedig a gyógyszer előtt életvidám ember voltam, soha meg sem fordult a fejemben ilyesmi! Marékszámra szedem a gyógyszereket az azóta kialakult betegségeimre. Előtte makkegészséges ember voltam, orvosokat csak hírből ismertem. Pánikbetegségre adták nekem ezt a gyógyszert, de visszasírom a pánikrohamos hónapokat!”

19  Mániás, agitált, szorongásos állapot, amely pszichózisig fajulhat. Egy amerikai vizsgálatban a zárt osztályra kerülte 16% SSRI-pszichózis miatt került be. Stimuláns hatás!  Bizarr, irreális viselkedés, agresszivitás, öngyilkosság  Depresszió  Vérzékenység (gyomorvérzések, véraláfutások, stb.)  Fokozott rákkockázat  Terhességi és magzati ártalmak. A fejlődő agyra beláthatatlan következményei vannak a gyógyszerhatásnak  Szexuális funkciózavarok, impotencia, libidócsökkenés  Fokozott infarktus és sztrókkockázat  Enzimdeffektus (enzimhiány miatti mérgezés)  Maradandó agyi elváltozások, homloklebeny szindróma

20 Pszichoterápia és agyműködés Számos vizsgálat igazolta, hogy a pszichoterápiás beavatkozások komoly agyműködésbeli változásokat eredményeznek, vagyis a „beszélgetés” módosítja az agyműködést. Kényszerbetegségben a gyógyszer és a viselkedésterápia azonos módon módosította az agyműködést Pókfóbiások gyógyulása után megszűnt az agyban kimutatható félelmi válasz Pszichoterápiára gyógyuló depressziós betegeknél szintén markáns agyműködés-változás alakult ki

21 A depresszió kognitív-viselkedésterápiás felfogása A depressziós ember negatívan látja önmagát, a világot és a jövőt. A depressziós gondolkodásra jellegzetes kognitív torzítások, vagy gondolkodási hibák a jellemzőek Pl. Fekete-fehér gondolkodás: vagy jó vagy rossz Katasztrófizálás: borzalmas lesz, ha nem sikerül Gondolatolvasás: biztos utál engem Túláltalánosítás: minden ember gazember „Kell” állítások: muszáj ötösre vizsgáznom Pozitívumok kiszűrése: csak véletlen sikerült

22 A feladat: automatikus, rejtett negatív gondolatok feltárása és módosítása. Az emberek folyamatosan kommentálják saját helyzetüket, viselkedésüket, a velük történteket, de ez sokszor rejtett, mert megszokott, egyfajta „háttérzaj” csupán. ABC módszer: Az emberek azt hiszik, események, másik viselkedése váltja ki belőlük a negatív érzéseket. Valójában az A esemény kiváltotta C érzelmet a B rejtett gondolatok idézik elő. Vagyis A esemény értelmezése az, ami kiváltja a negatív érzelmeket.

23

24

25 Ma kezdődik életünk hátralévő része


Letölteni ppt "A Depresszióipar és az életproblémák megoldása Szendi Gábor klinikai szakpszichológus tudományos munkatárs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések