Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem."— Előadás másolata:

1 1 Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia szak Konzulens: dr. Lábadi Beatrix VMTDK – Újvidék, november

2 2 "A féltékenység nem csupán az emberi természet szerves része, hanem egészen elemi, mindent átszövő érzés, amely az ember valamennyi társas kapcsolatát alapvetően érinti.” (Boris Sokoloff, 1947)

3 3 Vizsgálataink célja  Célunk bemutatni, hogy mely tényezők hozhatják létre, befolyásolhatják a féltékenység megjelenését nőknél és férfiaknál, különösképpen a párkapcsolatban élőknél.

4 4 Elméleti háttér Evolúciós elmélet (Buss)  Adaptív jellegűnek tekinti  Nemek közötti különbséget hangsúlyozza  Vizsgálatok: Buss és munkatársai (1992) Érzelmek szociális elmélete (DeSteno, Leary)  Adaptív jelleget hangsúlyozza  Szociométer (Leary): nincs nemi különbség, hanem szociális kiértékelés  Vizsgálatok: DeSteno és Salovay (2002), DeSteno (2006)

5 5 DeSteno és mtsai. kísérlete (2006): Féltékenység megjelenése, működése kísérleti helyzetben, laboratóriumi környezetben.  Kísérlet: triádikus (hármas) csoporthelyzet:  amelyben a résztvevők közösen (ketten) dolgoznak, kialakítva ezzel egy értékes kapcsolatot egy „munkatárssal”,  ezt a kapcsolatot egy rivális (csoport 3. tagja) fenyegeti. kontroll helyzet: munka miatt hagyja el a helyzetet a „munkatárs”.  Eredmény: kísérleti helyzetben önértékelés lecsökken, féltékenység megnövekedik a kontrollhoz képest (vagyis Buss eredménye csak módszertani műtermék). 3. személy (rivális) 1. személy2. személy közösen dolgoznak

6 6 Első vizsgálat  Kérdés: szociális kiértékelés (DeSteno) innát-modul hipotézis (Buss)  Módszer: DeSteno kísérletének módosítása: nem, kapcsolat, „csábító”  Résztvevők: 24, párban és egyedül résztvevő éves fiatalok  Vizsgálat menete:  Általános kérdőív kitöltése (kor, nem, párkapcsolat ideje)  Triádikus kísérleti helyzet (pár/egyedülálló, „csábító”): feladatmegoldás (Raven-teszt) alatt csábítás!  Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

7 7 Kísérleti helyzet – 1. fotó A három résztvevő kitölti a Raven-teszt feladatait (csábítás előtt). 3. „Csábító” 1. Beavatott személy 2. Kísérleti személy Pár/egyedülálló partnerek

8 8 Kísérleti helyzet – 2. fotó A beavatott személy a „csábító” kérésére átül mellé, együtt dolgoznak. Kísérleti személy Beavatott személy „Csábító”

9 9 Hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív)  Kérem, jelölje, mennyire jellemeznék Önt az alábbi érzelmek ebben a helyzetben! (1-7-ig, ahol az 1: egyáltalán nem jellemző, a 4: közepesen jellemző, a 7: nagyon jellemző.)  Düh  Rosszindulat  Kisebbrendűség érzése  Szomorúság  Gyanakvás, aggodalom  Bizonytalanság  Tehetetlenség  Vágyakozás  Ellenérzés  Fájdalom  Féltékenység  Félelem a pár elvesztésétől  Irigység  Megaláztatás  Idegesség  Reszkető kéz  Birtoklásvágy  Önvád  Önsajnálat

10 10 Eredmények I. Nemi különbségek a párban résztvevők érzelmi reakcióiban: kisebbrendűségi érzés (F(1, 10) = 7, 214; p<0,025), vágy (F(1,10) = 5, 695; p < 0,041), féltékenység (F(1, 10) = 10, 236; p < 0,11), irigység (F(1, 10)= 5, 026; p<0,052), önsajnálat (F(1, 10) = 12, 623; p< 0, 006). Likert-skála érték (1-7)

11 11 A férfi kísérleti személy non-verbális reakciójának változása a kísérlet során (1) Kísérleti személy Beavatott személy „Csábító”

12 12 Eredmények II. A párban és egyedül résztvevő nők eltérő érzelmi reakciói: féltékenység érzése ( F(1,12)= 5, 853; p<0,034). Likert-skála érték (1-7)

13 13 Második vizsgálat - A kísérlet kiegészítése kérdőívvel -  A kísérlet történetbe foglalt két változata:  „pár elhagyása”: a partner elhagyja a kísérleti személyt (=DeSteno kísérlete)  „csábító”: a csábító „veszi el” a partnert (=saját kísérlet)  Résztvevők: 55 személy (32 nő, 23 férfi)  Vizsgálat menete:  történet elolvasása  hangulati állapot skála (= érzelmi kérdőív) kitöltése (DeSteno, Pines, Parrott&Smith)

14 14 Történetek (minta) - A: „pár elhagyása”, B: „csábító” történet -  Laci és Petra egy pár, akik egy pszichológiai vizsgálatban vesznek részt. Egy gondolkodást mérő feladatot kell megoldaniuk. Az instrukció szerint párban dolgozhatnak, vagy egyedül. Miután elkezdenek dolgozni a terembe lép egy harmadik személy, Timi, aki leül Laci és Petra mellé, és bekapcsolódik a feladat megoldásába. A vizsgálatvezető figyelmezteti őket, hogy döntsék, el ki kivel dolgozik, mert hárman együtt már nem oldhatják meg a feladatot. Ekkor…  A: … Laci feláll, és Timi mellé ül, hogy ketten együtt dolgozhassanak. Petra látja, hogy Laci kedvesen beszélget az idegen lánnyal.  B: … Timi feláll, és megkéri Lacit, hogy üljön mellé, és segítsen neki a feladatot megoldani. Laci szívesen segít Timinek. Petra látja, hogy Timi és Laci jókedvűen dolgoznak együtt.

15 15 Eredmények III. Nemi különbségek a „csábítás” és a „pár elhagyása” történetben: a nők jóval fenyegetőbbnek értékelik a szituációkat a férfiaknál (F=12, 042; p<0,00). Likert-skála érték (1-7)

16 16 Harmadik vizsgálat Nemek közötti különbségek illetve a szexuális-, és érzelmi hűtlenségre adott érzelmek kapcsolatának vizsgálata: két – szexuális- és érzelmi hűtlenségről szóló - féltékenységet indukáló történettel és kétféle kérdezési technikával.  1. „Kényszerítő” kérdezés (Buss):  Résztvevők: 91 kísérleti személy  Vizsgálat: A kettő féltékenységet indukáló történet elolvasása után melyik szituáció váltott ki distresszt? – kérdésre válaszoltak.  2. „Folyamatos” kérdezés (DeSteno, Sabini&Green):  Résztvevők: 67, év közötti fiatal  Vizsgálat: Az egyik vagy a másik történet elolvasása után hangulati állapot skála (=érzelmi kérdőív) kitöltése, 19 érzelmi válasz jelölése Likert-skálán.

17 17 A két féltékenység történet (férfi változat minta)  Képzelje magát az alábbi szituációba, mit érezne Ön Péter helyében?  Egy péntek este a fiatal egyetemista pár, Kata és Péter együtt vacsoráznak kedvenc éttermükben. Pontosan egy hét múlva lesz két éve, hogy együtt vannak. Mind a mai napig jól érzik magukat egymás társaságában, kapcsolatuk kiegyensúlyozott. Péter minden péntek estét haverjaival tölt, ahogy a mai estét is. Ilyenkor megbeszélik a hét történéseit. Péter este 8-kor elindul a szokásos sörözőbe, Kata pedig hazamegy. Az este kellemesen telik, néhány óra beszélgetés, sörözés után Péter elindul hazafelé. Vidám, jókedvű, alig várja, hogy megérkezzen. Az utcáról látja, hogy csak a hálószobából szűrődik fény, amit furcsáll, mert ilyenkor Kata még tévézni szokott. A lépcsőházban felfelé hallja, hogy férfihangok szűrődnek ki a lakásból. Belépve látja, hogy egy ismeretlen férfi kabát lóg a fogason. Bemegy a hálóba, és látja, hogy...  (1): Kata az ágy szélén ülve beszélget egy idegen férfival, akiről kiderül, hogy Katának már régóta tetszik, és akivel érzelmileg egyre közelebb állnak egymáshoz.  (2): Kata és egy idegen férfi az ágyon fekve vadul csókolóznak.

18 18 Eredmények IV. Kényszerítő kérdezés (1): Nemek közötti különbségek a „Melyik szituáció váltana ki nagyobb distresszt?” kérdésre. Nők válasza:  91 % érzelmi hűtlenség helyzet  9 % szexuális hűtlenség helyzet Férfiak válasza:  67 % szexuális hűtlenség helyzet  33 % érzelmi hűtlenség helyzet

19 19 Eredmények V. Folyamatos kérdezés (2): nemi különbségek a 19 érzelem Likert-skálán való jelölésében a két történetben: nők (*), férfiak (**) ** düh rosszindulat * kisebbrendűség szomorúság ** aggodalom bizonytalanság tehetetlenség vágyakozás ellenérzés * fájdalom féltékenység félelem * megaláztatás idegesség önvád * önsajnálat férfi érzelmiférfi szexuálisnői érzelminői szexuális

20 20 A három vizsgálat összegzése a féltékenység tekintetében A vizsgálatok eredményei szerint a nem és a párkapcsolat megléte is befolyásolja az átélt érzelmeket (=evolúciós hip.) (DeSteno hipotézise). 3. vizsgálat

21 21 Következtetések, konklúzió - DeSteno hipotézisének tesztelése az első vizsgálat kísérlete alapján - DeSteno vizsgálata (2006)  Hipotézis: a szituációban a féltékenység megjelenésében az önértékelés, önbecsülés csökkenése játszik közvetítő szerepet, nemtől függetlenül.  Eredmények: csökkent a személyek önbecsülése, megnövekedett a féltékenység. Saját vizsgálat  Hipotézis: nemi különbségek lesznek a szituációban átélt érzelmekben az új változók (férfi kísérleti személyek, párkapcsolat megléte) bevezetésével.  Eredmények: a nők érzékenyebbek az „elhagyásra”, és a párkapcsolatban élők is intenzívebben monitorozzák környezetüket. ( evolúciós hip.) Következtetés: DeSteno feltevése -, hogy a féltékenység szociális kiértékelés következménye - létezik. DE feltehetőleg a nemi különbségek alapvetőbbek. Saját vizsgálatunkban csak a nők éltek át intenzíven féltékenységet önbecsülés csökkenés következtében. (A féltékenységre jellemző érzelmi válaszok intenzívek, míg az önsajnálat, mint szociális kiértékelést jelző érzelem nem emelkedik meg.)

22 22 Köszönöm a figyelmet! Edward Munch: Féltékenység (1895)


Letölteni ppt "1 Egy összetett érzelem empirikus vizsgálata avagy a féltékenység, mint a mindenkit megigéző „zöldszemű szörny” Magyar Edit, Lévai Edit Pécsi Tudományegyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések